Öröklési hogyisvanez?...

ZoltanB,

Nagyanyádnak, mivel apád nem él és ezért az öröklésből kiesik, Te vagy az örököse. Direktben. Nem az van, hogy előbb apád örököl, és ő utána Te. Az csak akkor lenne, ha apád még élt volna, amikor nagyanyád meghalt.

„csak adósságot örököltem, ezért visszautasítottam az örökséget.”
Ha visszautasítottad a hagyatékot, akkor nem örököltél egyáltalán.

„Ezt is elviheti a végrehajtó?”
MIlyen végrehajtó?

„Elfogathatom ezt az örökséget?”
Nem szorul elfogadásra. Ha nem utasítod vissza időben, a tied.

Tiszteletem!
Egy tanácsot szeretnék kérni örökléssel kapcsolatban.
A szüleim után csak adósságot örököltem ezért visszautasítottam az örökséget.
De most nagymamám halála után örökölnék apám helyettesítése elvén.
A lemondó nyilatkozatban nem szerepel a jövőben örökség.
Nem találok rá a neten semmit sajnos.
Ezt is elviheti a végrehajtó?
Elfogathatom ezt az örökséget?
Nagyon köszönöm, ha tud esetleg valaki tippet adni merre induljak el.

Jól mondod.
De még visszterhesen is meg lehet csinálni - csak ott kártérítési felelőssége lesz az eladónak, vagy el is állhat a vevő. De a haszonélvezet akkor is meglesz.
Az öröklés nem átruházás. Sem nem ingyenes, sem nem visszterhes - nem átruházás, nem ügylet.

Azért végképp nem nagyon lehet kárhoztatni a vőt, hogy nem jegyeztette be az örökhagyó életében a haszonélvezetet. Ezzel csak magának ártott, az örökösöknek éppenséggel kedvezett - leírtam alább, miért.

Gondolom, a jogutód örökösök.

Azt látom, hogy visszterhesen ezt nem lehet megcsinálni, mert ott általában az eladó ugye szavatol az ingatlan tehermentességéért. Ott az eladó hiába köt egy haszonélvezetet a fiókba, ha eladja az ingatlant, akkor vagy benne van a szerződésben a teher, és annak tudatában vásárol valaki, vagy a tehermentes kitétel miatt felel érte az eladó.
De ha a haszonélvező nem méltóztatta bejegyeztetni a jogát, amely így létre sem jött, ott azért legyen ez már az ő felelőssége.
Nem egy napon belül, de mondjuk a 30 nap lejárata után ne álljunk már elő ezzel.
De amúgy értem, csak kicsit zsenánsnak tartom így.

Rosszul gondolod. És ha újragondolod, magad is rájösz, miért.

KBS,

Akkor hogy még kicsit belemenjünk ebbe a nyúlüregbe...
Eleddig nem jött létre a haszonélvezeti jog - ugyanakkor a szerződés megkötője elhunyt. Ezért nemcsak, hogy az özvegy haszonélvezeti joga megelőzi ezt, mert az elhunyt halálának napján törvény szerint keletkezett az, de ezt a terhet - mármint a szerződéses haszonélvezetet - ugyanezen ok miatt NEM örökölhetik meg az örökösök. És hiába a szerződés, az új tulajdonosoknak ehhez már nem lennék biztos, hogy hozzá kellene járulniuk. Magyarán, én ebben a speciális esetben látnám azt, hogy az ingatlannyilvántartás elutasítja a bejegyzést. A létre nem jött haszonélvezetet a jogosult kösse újra szabályosan az örökösökkel - ha tudja...

Bocsánat: van szankciója; de az nem visszautasítás, hanem mulasztási bírság. (Amit a gyakorlatban tapasztalataim szerint nem alkalmaznak.)

Eulimen, ez egy nagyon nagy tévedés. Sokkal nagyobb, mint a doktoré volt.
A hivatkozott norma egy lex inperfecta. Ti. nincs sanctioja.

Azt helyesen írta a doktor, hogy a haszonélvezeti jog a bejegyzéssel jön létre. Tehát a vőt haszonélvezet a bejegyzés iránti kérelem benyújtásának napjától illeti meg (a bejegyzés feltételével). Az özvegy haszonélvezete viszont nem szerződéssel, hanem törvény erejénél fogva jön létre - így már az örökhagyó halála napjától megilleti. A később keletkezett haszonélvezet jogosultja csak a korábban szerzett haszonélvezet megszűnése után gyakorolhatja a jogát.
(Sokkal bonyolultabb és az özvegy számára kellemetlenebb helyzet állt volna elő, ha időben benyújtják azt szerződést a földhivatalba.)

@KBS
„Nem vagy. És.”
??
Az Inytv. 26.§ (4) bekezdése alapján egy decemberi keltezésű, de most (oké legyünk konkrétak: 30 napon túl) benyújtott okirat alapján beadott kérelmet a földhivatal vissza fog utasítani.

Először is, köszönöm a válaszokat!

Drbjozsef, láttam a szerződést, ügyvédi pecsét stb rajta van, így laikusként nekem valódinak tűnik, de beadja a közjegyzőhöz majd.
A válasza alapján még hadd kérdezzek egyet: a bejegyzés is szükséges hozzá, mint írja Ön, na de ha ő beadja mondjuk a napokban (vagy már be is adta?) a földhivatalba, akkor mi fog számítani? Hogy mikor kelt a szerződés vagy hogy mikor nyújtotta be? Melyik dátummal jön létre a haszonélvezet?

Illetve Kovács_Béla_Sándor, ha apukánk is kapja, ahogy Ön írja, akkor ki lakhat majd benne? A sógor vagy apukánk vagy mindketten? A szerződés tavalyi, akkor nem az fog elsőbbséget kapni aki hamarabb lett haszonélvező? Feltéve persze hogy a szerződés dátuma számít abban, hogy mikortól él a haszonélvezet.

„Érdekes helyzet, mert a haszonélvezet alapítása csak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban érvényes ”
Ez tévedés.

„vagy azt apukank kapja?”
Nem vagy. És.

majoska,

Láttad azt a szerződést?
Érdekes helyzet, mert a haszonélvezet alapítása csak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban érvényes ÉS be kell jegyeztetni a földhivatalba.

„Ptk.5:146.§(1) Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.”

Ez a haszonélvezeti jog nem jött létre.

majoska

„a testvérem férje eloallt egy tavaly decemberi ugyved altal keszitett haszonélvezeti szerzodessel,
ami neki (tehat a sogoromnak) enged haszonélvezetet, viszont földhivatalba nem adták be”
Földhivatalba történő bejegyzés nélkül félő, hogy ez almás történet lesz neki.

„Egyebkent anyukank akkor mar Alzheimeres volt, gondnoksag alatt nem allt, de szerintem barmit ala lehetett volna vele iratni.”
Ha nem állt gondnokság alatt, akkor sajnos törvény szerint beszámítható volt.

„Kerdesem az, hogy igy ervenyes-e a haszonelvezete vagy azt apukank kapja?”
Én laikusként mondom, hogy ezt a haszonélvezetet az apukátok fogja kapni.

Tisztelt Hölgyek/Urak!

Anyukánk kapcsán hagyatéki tárgyalás lesz szeptember kozepen. Volt végrendelete, errol mindenki tudott. Viszont a testvérem férje eloallt egy tavaly decemberi ugyved altal keszitett haszonélvezeti szerzodessel, ami neki (tehat a sogoromnak) enged haszonélvezetet, viszont földhivatalba nem adták be - allitolag azert mert nem akartàk, hogy csaladi viszaly legyen emiatt anyukank korul. Egyebkent anyukank akkor mar Alzheimeres volt, gondnoksag alatt nem allt, de szerintem barmit ala lehetett volna vele iratni. Kerdesem az, hogy igy ervenyes-e a haszonelvezete vagy azt apukank kapja? Koszonettel varom valaszukat! (Elnezest az ekezetek miatt, valamiert ki-bekapcsolja a telefonom oket).

Woody74

„Természetes a hagyatéki végzés átadását megtagadta az apám, mondván, minek az neked, abban segítsetek, hogy hol tudom ezt beszerezni? A hagyatéki tárgyalás Pilisvörösváron volt 2013-ban.”

Ha örökös voltál (bármiben, valami ingóság akár), akkor kapnod kellett volna. Ha nincs meg, az eljáró közjegyzőt kell megkeresned. Én mondjuk Pilisvörösváron kezdeném - ha jól nézem a mokk.hu keresőjét, Pilisvörösváron egyetlen közjegyző van most. Hogy 2013-ban több volt-e, vagy más volt-e, az majd ott kiderül. Ha udvariasan érdeklődsz, fognak segíteni.

Viszont egy valamire készülj fel : ha nem voltál örökös, sem érdekelt a hagyatéki eljárásban (bár leszármazóként ez nem valószínű, HA volt eljárás, akkor annak részese kellett legyél), akkor nem fogják neked kiadni az iratot. Akkor pert kell indítanod, és a per indítás igazolásával, esetleg a bíróságon keresztül kérheted ki a hagyatéki végzést.

KBS,
Jogos re: póthagyatéki. Bár ha az apa elismerné a követelést, akkor nem kellene per - akár egy ajándékozással meg tudnák oldani. Az nem lenne elegáns, de gyors és olcsó.

Szomorú örökös,
Nincs itt kötelesrész. Miért lenne?

„Köteles rész kiszámításával kapcsolatban írtam.
Mivel 2001-ben volt a második ingatlan megszerzése, így az is kizárt már, hogy erre esély legyen.”
Úgy még rosszabb. Mert a 10 év csak az ingyenes juttatásokra vonatkozik. Minden más vagyonra természetesen nincs időkorlát.

„De továbbra sem értem, hogy 2013-ban vajon milyen hagyatéki végzést írt alá a kérdező?”
Azt én sem, de szinte bizonyos, hogy nem hagyatéki végzést írt alá. Az ugyanis nem szerződés, amit alá kell írni. Azt a hatóság küldi és kész, érvényes az aláírás (elfogadás) nélkül is. Szóval a kérdező itt már a kérdésében is téved - az ő szempontjából nem is kicsit.

KBS

„Hogy jön ide a tíz év? Vagy akármennyi év?”

Köteles rész kiszámításával kapcsolatban írtam.
Mivel 2001-ben volt a második ingatlan megszerzése, így az is kizárt már, hogy erre esély legyen.
De továbbra sem értem, hogy 2013-ban vajon milyen hagyatéki végzést írt alá a kérdező?
Nem olvasta el, mielőtt aláírta, hogy ki is örökölt valójában? Ha ő is benne volt, akkor valóban komoly svindli van.

„kérhetsz anyád utolsó lakóhelye szerinti jegyzőtől póthagyatéki eljárást ezekre az ingatlanokra”
Póthagyatéki eljárásnak akkor van helye, ha új hagyatéki vagyontárgy kerül elő. De nem úgy, hogy az örökös állítja, hanem hivatalosan. Szóval az itt nem segít. Perelni kell.

Woody74,

Ma már csak hiteles tulajdonilap-másolat van. Felteszem, a tulajdonilap-másolatod teljes másolat (azaz a már törölt tulajdonosok is rajta vannak, csak kihúzva). Ha anyád nincs rajta törölt tulajdonosként sem, akkor valószínűleg az történt, hogy amikor vették az ingatlanokat, úgy döntöttek, hogy csak apád legyen a bejegyzett tulajdonosuk.

HA ez házastársi közös vagyon volt, AKKOR anyád ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos lett. A halála után valamelyik örökösnek (praktikusan Neked) hivatkoznia kellett volna arra, hogy anyád ebben az ingatlanban ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos volt, és akkor az bekerült volna a hagyatéki eljárásba. Mivel senki nem szólt semmit, a közjegyző honnan tudott volna ezekről az ingatlanokról?

Amint KBS írta, a tulajdonjogi igények nem évülnek el. Azaz kérhetsz anyád utolsó lakóhelye szerinti jegyzőtől póthagyatéki eljárást ezekre az ingatlanokra, állítva, hogy anyád felerészben tulajdonos volt, mivel a szerzéskor ő volt apád felesége. Azt ne feledd, hogy mivel anyád 2013-ban halt meg, a régi Ptk. vonatkozik az ügyre. Azaz, ha nincs végrendelet, csak Te örökölsz tulajdonjogot, DE apád haszonélvezetet örököl mindenen. A végén apád és Te fele-fele tulajdonos lesztek az ingatlanon, a Te feled apád haszonélvezetével lesz terhelt. A haszonélvezeti jog korlátozását és megváltását kérheted, utóbbi egy gyermekrész értéke. Mivel a törvényi vélelem az, hogy a házasság alatt szerzett vagyon házastársi közös tulajdon, apádat terheli a bizonyítási kényszer, hogy nem az, pl. volt közöttük házastársi vagyonjogi szerződés, vagy apád az örökségéből vagy házassági életközösség kezdete előtt meglévő vagyonából vette az ingatlant, stb.
Dettó a telkeken, földeken, de még a bankszámla anyád halálakori értékén is.

El kell döntened, megéri-e ebbe beleállnod. Akkor pl. érdemes, ha reális veszélyét látod, hogy apád után nem örökölnéd meg a vagyont, akár mert másra hagyja, akár mert elkölti, míg él.

Ha igen, akkor a MOKK Levéltárból kérheted ki a hagyatéki eljárás iratairól másolatot (minimum érdemes a hagyatéki leltárat, a hagyatéki tárgyalás(ok) jegyzőkönyveit és a hagyatéki végzést kikérni). A teljes tullapokat az összes ingatlanra szerezd be, a bankszámláról minél több adatot (legalább, hogy melyik bank és ki a tulaj, a száma jobb volna). Ha ezek megvannak, ekkora összegnél már érdemes egy ügyvédet keresni.

A házassági közös vagyon és az örökölt vagyon egyaránt nyilvántartáson kívüli szerzésmód: a házastárs és az örökös akkor is tulajdonosa az ingatlannak - már ha tulajdonosa -, ha nincs bejegyezve.

Hogy jön ide a tíz év? Vagy akármennyi év?

KBS

„A tulajdoni igények nem évülnek el.”
Na de ha eleve az apja nevére lett minden beírva a tulajdonszerzéskor, akkor vajon milyen tulajdoni igényről is beszélünk?
A köteles rész szempontjából még a második ingatlan szerzése (2001) is totál kívül van a 10 éven, nem?
Aláírta a hagyatéki végzést, de nem olvasta el, hogy kinek a nevére is szól az örökség? Egyáltalán volt olyan?
Ha az örökség az ő nevére szólt, akkor meg hogy lehet most minden az apja nevén?

A tulajdoni igények nem évülnek el.