Öröklési hogyisvanez?...

Üdv nektek. Nos a helyzet a következő, Anyum 2013-ban meghalt, én egyetlen gyermek vagyok tehát örökös ha jól tudom. Apámmal 1973-ban házasodtak össze, ha jól tudom minden házasságban szerzett vagyon közös és halál után ez egyenes ági örökösre szállna, tehát rám. Itt jön a csavar. Kettő db nagy értékű ingatlant szereztek a házasság alatt és még sok egyéb telket, földet stb plusz rengeteg pénz volt, van a bankszámlákon. Na most az a helyzet, hogy egyetlen tulajdoni lapon sem szereplek mint tulajdonos anyám után és tartok tőle, hogy simli áldozata lettem. Mégis hogy lehet ez? A hagyatéki jegyzőkönyvet magam írtam alá amiben kerek perec szerepelt az örökség. Semmilyen köteles részt nem kaptam apámtól. Na most vagy az van, hogy oktalan vagyok vagy az, hogy ezt elcsalta a saját apám és ha így van mit tegyek? Válaszokat előre is köszönöm.

Woody74,

Első kérdés: Ki most az ingatlanok (ház, telek, föld - minden) tulajdonosa a tulajdoni lap szerint? Kérj le mindegyik ingatlanról teljes másolatot, azon látszik a tulajdonosok láncolata anyádtól, meg a jogcím is, pl. öröklés.

Második: megvan a hagyatékátadó végzés? Nem a tárgyalás jegyzőkönyve, a végzés. Ebben van, hogy x helyrajzi számú ingatlant ilyen hányadban ez és ez örököl. Ez volt az öröklés földhivatali bejegyzésének alapja. Mi áll benne?

Üdv, mindkét tulajdoni lap hiteles amit elkértem de egyik sem szerepel anyám semmilyen módon mintha sose létezett volna, ez itt a fura holott 1982-ben és 2001-ben szerzett ingatlanok a házasságkötés pedig 1973-ban történt tehát ha jól veszem ki, valaki vagy hbázott vagy similizett de javítsatok ki ha tévedek.

Ja és igen, apám az egyedüli tulja 1/1-ben

Természetes a hagyatéki végzés átadását megtagadta az apám, mondván, minek az neked, abban segítsetek, hogy hol tudom ezt beszerezni? A hagyatéki tárgyalás Pilisvörösváron volt 2013-ban.

Woody74

„ha jól tudom minden házasságban szerzett vagyon közös és halál után ez egyenes ági örökösre szállna, tehát rám.”
Egyáltalán nem biztos, hogy így van. Annak a nevére írják az ingatlanokat, akire kérik a vásárláskor.

„Kettő db nagy értékű ingatlant szereztek a házasság alatt és még sok egyéb telket, földet stb plusz rengeteg pénz volt, van a bankszámlákon. Na most az a helyzet, hogy egyetlen tulajdoni lapon sem szereplek mint tulajdonos anyám után és tartok tőle, hogy simli áldozata lettem.”
És hogyhogy 11 év után derült ez ki számodra? Ilyen sűrűn látogattad a szüleidet, hogy észre se vetted,
mikor nem hívtak meg a hagyatékira 11 évvel ezelőtt? Nekem valahol ez ezer sebből vérző történet.

„ez itt a fura holott 1982-ben és 2001-ben szerzett ingatlanok a házasságkötés pedig 1973-ban történt
tehát ha jól veszem ki, valaki vagy hbázott vagy similizett de javítsatok ki ha tévedek.”
Vagy eleve apukád nevére került mindkét ingatlan a vásárláskor. Nincs ebben semmi simli szerintem.

„A hagyatéki tárgyalás Pilisvörösváron volt 2013-ban.”
Azaz 11 éve? Miért csak most jutott eszedbe, hogy ennek utána kutass? Félek, hogy ez a hajó már elment.

Woody74

„A hagyatéki jegyzőkönyvet magam írtam alá amiben kerek perec szerepelt az örökség.”
És el is olvastad, hogy kinek a nevére szól az örökség vagy csak azt láttad, hogy mi a vagyon?

Semmilyen köteles részt nem kaptam apámtól.
Nem jár automatikusan, kérni kell. De egyrészt csakis a halált megelőző 10 évre visszamenőleg szóló vagyonszerzésre vonatkozik.
Másrészt pedig 11 év elmúltával már szerintem erről is lemaradtál.

A tulajdoni igények nem évülnek el.

KBS

„A tulajdoni igények nem évülnek el.”
Na de ha eleve az apja nevére lett minden beírva a tulajdonszerzéskor, akkor vajon milyen tulajdoni igényről is beszélünk?
A köteles rész szempontjából még a második ingatlan szerzése (2001) is totál kívül van a 10 éven, nem?
Aláírta a hagyatéki végzést, de nem olvasta el, hogy kinek a nevére is szól az örökség? Egyáltalán volt olyan?
Ha az örökség az ő nevére szólt, akkor meg hogy lehet most minden az apja nevén?

A házassági közös vagyon és az örökölt vagyon egyaránt nyilvántartáson kívüli szerzésmód: a házastárs és az örökös akkor is tulajdonosa az ingatlannak - már ha tulajdonosa -, ha nincs bejegyezve.

Hogy jön ide a tíz év? Vagy akármennyi év?

Woody74,

Ma már csak hiteles tulajdonilap-másolat van. Felteszem, a tulajdonilap-másolatod teljes másolat (azaz a már törölt tulajdonosok is rajta vannak, csak kihúzva). Ha anyád nincs rajta törölt tulajdonosként sem, akkor valószínűleg az történt, hogy amikor vették az ingatlanokat, úgy döntöttek, hogy csak apád legyen a bejegyzett tulajdonosuk.

HA ez házastársi közös vagyon volt, AKKOR anyád ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos lett. A halála után valamelyik örökösnek (praktikusan Neked) hivatkoznia kellett volna arra, hogy anyád ebben az ingatlanban ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos volt, és akkor az bekerült volna a hagyatéki eljárásba. Mivel senki nem szólt semmit, a közjegyző honnan tudott volna ezekről az ingatlanokról?

Amint KBS írta, a tulajdonjogi igények nem évülnek el. Azaz kérhetsz anyád utolsó lakóhelye szerinti jegyzőtől póthagyatéki eljárást ezekre az ingatlanokra, állítva, hogy anyád felerészben tulajdonos volt, mivel a szerzéskor ő volt apád felesége. Azt ne feledd, hogy mivel anyád 2013-ban halt meg, a régi Ptk. vonatkozik az ügyre. Azaz, ha nincs végrendelet, csak Te örökölsz tulajdonjogot, DE apád haszonélvezetet örököl mindenen. A végén apád és Te fele-fele tulajdonos lesztek az ingatlanon, a Te feled apád haszonélvezetével lesz terhelt. A haszonélvezeti jog korlátozását és megváltását kérheted, utóbbi egy gyermekrész értéke. Mivel a törvényi vélelem az, hogy a házasság alatt szerzett vagyon házastársi közös tulajdon, apádat terheli a bizonyítási kényszer, hogy nem az, pl. volt közöttük házastársi vagyonjogi szerződés, vagy apád az örökségéből vagy házassági életközösség kezdete előtt meglévő vagyonából vette az ingatlant, stb.
Dettó a telkeken, földeken, de még a bankszámla anyád halálakori értékén is.

El kell döntened, megéri-e ebbe beleállnod. Akkor pl. érdemes, ha reális veszélyét látod, hogy apád után nem örökölnéd meg a vagyont, akár mert másra hagyja, akár mert elkölti, míg él.

Ha igen, akkor a MOKK Levéltárból kérheted ki a hagyatéki eljárás iratairól másolatot (minimum érdemes a hagyatéki leltárat, a hagyatéki tárgyalás(ok) jegyzőkönyveit és a hagyatéki végzést kikérni). A teljes tullapokat az összes ingatlanra szerezd be, a bankszámláról minél több adatot (legalább, hogy melyik bank és ki a tulaj, a száma jobb volna). Ha ezek megvannak, ekkora összegnél már érdemes egy ügyvédet keresni.

„kérhetsz anyád utolsó lakóhelye szerinti jegyzőtől póthagyatéki eljárást ezekre az ingatlanokra”
Póthagyatéki eljárásnak akkor van helye, ha új hagyatéki vagyontárgy kerül elő. De nem úgy, hogy az örökös állítja, hanem hivatalosan. Szóval az itt nem segít. Perelni kell.

KBS

„Hogy jön ide a tíz év? Vagy akármennyi év?”

Köteles rész kiszámításával kapcsolatban írtam.
Mivel 2001-ben volt a második ingatlan megszerzése, így az is kizárt már, hogy erre esély legyen.
De továbbra sem értem, hogy 2013-ban vajon milyen hagyatéki végzést írt alá a kérdező?
Nem olvasta el, mielőtt aláírta, hogy ki is örökölt valójában? Ha ő is benne volt, akkor valóban komoly svindli van.

„Köteles rész kiszámításával kapcsolatban írtam.
Mivel 2001-ben volt a második ingatlan megszerzése, így az is kizárt már, hogy erre esély legyen.”
Úgy még rosszabb. Mert a 10 év csak az ingyenes juttatásokra vonatkozik. Minden más vagyonra természetesen nincs időkorlát.

„De továbbra sem értem, hogy 2013-ban vajon milyen hagyatéki végzést írt alá a kérdező?”
Azt én sem, de szinte bizonyos, hogy nem hagyatéki végzést írt alá. Az ugyanis nem szerződés, amit alá kell írni. Azt a hatóság küldi és kész, érvényes az aláírás (elfogadás) nélkül is. Szóval a kérdező itt már a kérdésében is téved - az ő szempontjából nem is kicsit.

KBS,
Jogos re: póthagyatéki. Bár ha az apa elismerné a követelést, akkor nem kellene per - akár egy ajándékozással meg tudnák oldani. Az nem lenne elegáns, de gyors és olcsó.

Szomorú örökös,
Nincs itt kötelesrész. Miért lenne?

Woody74

„Természetes a hagyatéki végzés átadását megtagadta az apám, mondván, minek az neked, abban segítsetek, hogy hol tudom ezt beszerezni? A hagyatéki tárgyalás Pilisvörösváron volt 2013-ban.”

Ha örökös voltál (bármiben, valami ingóság akár), akkor kapnod kellett volna. Ha nincs meg, az eljáró közjegyzőt kell megkeresned. Én mondjuk Pilisvörösváron kezdeném - ha jól nézem a mokk.hu keresőjét, Pilisvörösváron egyetlen közjegyző van most. Hogy 2013-ban több volt-e, vagy más volt-e, az majd ott kiderül. Ha udvariasan érdeklődsz, fognak segíteni.

Viszont egy valamire készülj fel : ha nem voltál örökös, sem érdekelt a hagyatéki eljárásban (bár leszármazóként ez nem valószínű, HA volt eljárás, akkor annak részese kellett legyél), akkor nem fogják neked kiadni az iratot. Akkor pert kell indítanod, és a per indítás igazolásával, esetleg a bíróságon keresztül kérheted ki a hagyatéki végzést.

Tisztelt Hölgyek/Urak!

Anyukánk kapcsán hagyatéki tárgyalás lesz szeptember kozepen. Volt végrendelete, errol mindenki tudott. Viszont a testvérem férje eloallt egy tavaly decemberi ugyved altal keszitett haszonélvezeti szerzodessel, ami neki (tehat a sogoromnak) enged haszonélvezetet, viszont földhivatalba nem adták be - allitolag azert mert nem akartàk, hogy csaladi viszaly legyen emiatt anyukank korul. Egyebkent anyukank akkor mar Alzheimeres volt, gondnoksag alatt nem allt, de szerintem barmit ala lehetett volna vele iratni. Kerdesem az, hogy igy ervenyes-e a haszonelvezete vagy azt apukank kapja? Koszonettel varom valaszukat! (Elnezest az ekezetek miatt, valamiert ki-bekapcsolja a telefonom oket).

majoska

„a testvérem férje eloallt egy tavaly decemberi ugyved altal keszitett haszonélvezeti szerzodessel,
ami neki (tehat a sogoromnak) enged haszonélvezetet, viszont földhivatalba nem adták be”
Földhivatalba történő bejegyzés nélkül félő, hogy ez almás történet lesz neki.

„Egyebkent anyukank akkor mar Alzheimeres volt, gondnoksag alatt nem allt, de szerintem barmit ala lehetett volna vele iratni.”
Ha nem állt gondnokság alatt, akkor sajnos törvény szerint beszámítható volt.

„Kerdesem az, hogy igy ervenyes-e a haszonelvezete vagy azt apukank kapja?”
Én laikusként mondom, hogy ezt a haszonélvezetet az apukátok fogja kapni.

majoska,

Láttad azt a szerződést?
Érdekes helyzet, mert a haszonélvezet alapítása csak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban érvényes ÉS be kell jegyeztetni a földhivatalba.

„Ptk.5:146.§(1) Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.”

Ez a haszonélvezeti jog nem jött létre.

„Érdekes helyzet, mert a haszonélvezet alapítása csak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban érvényes ”
Ez tévedés.

„vagy azt apukank kapja?”
Nem vagy. És.

Először is, köszönöm a válaszokat!

Drbjozsef, láttam a szerződést, ügyvédi pecsét stb rajta van, így laikusként nekem valódinak tűnik, de beadja a közjegyzőhöz majd.
A válasza alapján még hadd kérdezzek egyet: a bejegyzés is szükséges hozzá, mint írja Ön, na de ha ő beadja mondjuk a napokban (vagy már be is adta?) a földhivatalba, akkor mi fog számítani? Hogy mikor kelt a szerződés vagy hogy mikor nyújtotta be? Melyik dátummal jön létre a haszonélvezet?

Illetve Kovács_Béla_Sándor, ha apukánk is kapja, ahogy Ön írja, akkor ki lakhat majd benne? A sógor vagy apukánk vagy mindketten? A szerződés tavalyi, akkor nem az fog elsőbbséget kapni aki hamarabb lett haszonélvező? Feltéve persze hogy a szerződés dátuma számít abban, hogy mikortól él a haszonélvezet.

@KBS
„Nem vagy. És.”
??
Az Inytv. 26.§ (4) bekezdése alapján egy decemberi keltezésű, de most (oké legyünk konkrétak: 30 napon túl) benyújtott okirat alapján beadott kérelmet a földhivatal vissza fog utasítani.

Azt helyesen írta a doktor, hogy a haszonélvezeti jog a bejegyzéssel jön létre. Tehát a vőt haszonélvezet a bejegyzés iránti kérelem benyújtásának napjától illeti meg (a bejegyzés feltételével). Az özvegy haszonélvezete viszont nem szerződéssel, hanem törvény erejénél fogva jön létre - így már az örökhagyó halála napjától megilleti. A később keletkezett haszonélvezet jogosultja csak a korábban szerzett haszonélvezet megszűnése után gyakorolhatja a jogát.
(Sokkal bonyolultabb és az özvegy számára kellemetlenebb helyzet állt volna elő, ha időben benyújtják azt szerződést a földhivatalba.)

Eulimen, ez egy nagyon nagy tévedés. Sokkal nagyobb, mint a doktoré volt.
A hivatkozott norma egy lex inperfecta. Ti. nincs sanctioja.

Bocsánat: van szankciója; de az nem visszautasítás, hanem mulasztási bírság. (Amit a gyakorlatban tapasztalataim szerint nem alkalmaznak.)