„Maga nyilván nem ügyvéd és nem is segítőkész személy, csak állandóan hülyeséget kommentelő személy. ”
Igen, ez pontosan így van.
Társasház - parkolás
Értem az értetlenkedését, de miért ne lehetne több szakvéleményt meghallgatni? Vagy mint a Legyen Ön is Milliomos műsorban a közönség véleményét kérdezni? Tudja y nagy számok törvénye alapján..... egyébként el sem hinné, mennyivel pontosabban kezd kirajzolódni az ügy. Ez vezet oda, hogy aki (sokat) kérdez, közelebb kerül a megoldáshoz.
Maga nyilván nem ügyvéd és nem is segítőkész személy, csak állandóan hülyeséget kommentelő személy. Magától emiatt nem js várok és nem is kaptam releváns választ.
F.G.Zoltan,
Tehát állításod szerint megkérdeztél legalább 20 ügyvédet a kérdésről (akik nyilván sokkal részletesebben ismerhették a körülményeket, az iratokat át tudták tanulmányozni, etc), ezek egyike sem volt eléggé meggyőző számodra, tehát egy anonim forum lett a következő lépés, ahol bárki (megsúgom : jellemzően laikusok) válaszolgat. Érdekes.
A 21., 22., 23., ... válaszok mégis milyen relevanciával fognak bírni számodra?
De akkor nézzük a leckét.
- Attól függ.
- Nem.
- Passz.
F.G.Zoltan
Na most akkor újra akarod indítani, amit ugyanebben a topikban már 2025.11.27. 21:55-kor egyszer megkérdeztél?
3 nap alatt több releváns választ is kaptál rá, de ezek szerint azok nem tetszenek neked.
Addig fogsz kérdezősködni, amíg a szád ízének megfelelő választ nem kapsz? :-O
Természetesen a megoldás a lényege. Jogi szempontból 10 ügyvéd szerint nem eladható a parkolóhely használati joga ami a lakáshoz tartozik. Másik 10 szerint eladható. Ennyi erővel a sarki péket is kerdezheti az ember....
de legyen ez házi feladat, ha úgy szimpatikusabb egy egyébként szakmai kérdés szakemberekhez
F.G.Zoltan,
Ez valami középiskolai házi feladat, vagy mi?
Absztrakt kérdésekre vársz választ, amikor többen javasoltak lépéseket a megoldáshoz. Neked nem ez a célod? Az elv a lényeg, vagy hogy megoldódjon a parkolásod?
Segítséget szeretnék kérni.
Társasház közös osztatlan területén lévő felszíni álláshely használati joga eladható vagy sem?
Befolyásolja a választ, hogy közgyűléssel lakáshoz vannak rendelve a parkoló helyek vagy sem?
Az Alapító Okiratot szerint mindenkinek csak 1 darab kizárólagos és örökös használati joga a lakáshoz tartozik, de az egyik lakás tulajdonosa ennek ellenére 2 parkoló helyet használ egy korábbi közgyűlésre hivatkozva, amit nem támadtak meg, de nem is igazították ehez az Alapító Okiratot.
Sokan állítják, önmagában nem forgalom képes, a lakáshoz tartozó jog.
Sokan mondják, hogy minden további nélkül, eladható.
Tudja valaki, akinek volt hasonló polgari peres ügye, hogy melyik az igazság?
„Én nem értem pontosan itt mi volt a jogalkotó célja, de ha az, hogy a 42.§ szerinti 60 nap jogvesztő is, akkor úgy kellett volna ehhez a 27.§-t is szabályoznia”
Szerintem a jogalkotó azokra a döntésekre gondolt, amik egyszeri eredménnyel járnak. Például felújítjuk a tetőt. Eldöntöttük, megcsináljuk, a régi tetőt nem lehet majd utólag visszahozni. Ott van értelme, hogy akinek böki a csőrét, az záros határidőn belül indítson pert.
Az olyan döntések, amik ellenben folyamatos hatásúak, pl. ki használhatja melyik parkolóhelyet, ott a hatvannapos szabály nem működik jól. Ha az érdeksérelemtől számított 60 nap lenne a határidő, akkor működne. De nem az van.
Ennek kapcsán: Még eggyel próbálkozhat a kérdező: Vetesse fel a közgyűlés napirendjére egy olyan határozat meghozatalát, ami újraosztja a parkolókat, neki is adva egyet. Mivel 15 lakás van, ha talál maga mellé még egy lakástulajdonost, a napirendre vételt (azaz a közgyűlés összehívását az általa javasolt napirenddel) ki tudja kényszeríteni akkor is, ha a közös képviselő kérésre nem venné napirendre. Ott lesz egy döntés. Akármi is az, azt már támadhajta a bíróságon 60 napon belül, ha neki kedvezőtlen lenne (nem kapna parkolóhelyet).
„A jegyző a Tht. 27/A. § (1) alapján elhajthat, némi alappal, mert ebben az ügyben bírósági eljárásnak lenne (lett volna) helye (jogelődöd kontra a társasház, amikor meghozták a határozatot). ”
Én nem értem pontosan itt mi volt a jogalkotó célja, de ha az, hogy a 42.§ szerinti 60 nap jogvesztő is, akkor úgy kellett volna ehhez a 27.§-t is szabályoznia. Mert a jegyzőhöz fordulás nincs kizárva, és bár valóban a bírósághoz fordulásnak lett volna a helye, most per pillanat is a határozat ellentétben áll az AO-val, ezért jegyzői eljárásnak van helye szerintem.
Értem én az elévüélés mint intézmény lényegét (asszem), de csak nem az, hogy ha ÉPPEN AKKOR a tulajdonosokat nem zavarja egy nyilvánvalóan törvényellenes, AO ellenes határozat, akkor az örökre érvényben is maradhat - vagy hát legalábbis addig, amíg többsége nem lesz a sérelmet szenvedőnek, de hát az meg lehet, hogy az idők végezete után van.
Egyébként a jegyzői elutasítás esetén (persze indokolástól függően) esetleg elgondolkoznék azon, hogy a lakást nekem eladót pereljem, feltéve ha a szerződésben per- teher- és igénymentesen adta el nekem a lakást, a szokásos fordulattal, hogy " és az AO szerint hozzátartozó" helyiségek vagy azok kizárólagos használata. Ha ilyen a szerződés, akkor hibásan teljesített az eladó, nem tudom birtokba venni az AO szerint nekem járó parkolót, árleszállítást kérek. Talán. Nem biztos, hogy működik, de hátha.
„Akkor most kinek higyjen egy joghoz nem értő állampolgár?”
A gyorsabbal érdemes kezdeni. A jegyző 30 nap alatt dönt, a bíróság jó esetben is fél év.
A hozzászólások alapján, a helyedben azt támadnám, hogy az AO ellenére a társasház nem hajlandó olyan határozatot hozni, amiben neked egy parkolóhelyet kijelöl. Neked nem az a gondod, hogy a szomszédnak két parkolója van, hanem az, hogy Neked egy sincs.
A jegyző a Tht. 27/A. § (1) alapján elhajthat, némi alappal, mert ebben az ügyben bírósági eljárásnak lenne (lett volna) helye (jogelődöd kontra a társasház, amikor meghozták a határozatot). De itt látok mérlegelési lehetőséget, és 30 napot megér, pénzbe meg nem kerül. És, amint drbjozsef írja, szóban minden egyszerű és világos, de amikor dolgokat le kell írni, és felelősséget kell érte vállalni, akkor jobban meggondolja a jegyző is, hogy mi az álláspontja.
F.G.Zoltan,
Én a helyedben pontosan azt tenném, amit osztap írt. Nem tanács kérés, nem beszélgetés, nem jópofizás, hanem tértis levélben a jegyző felszólítása a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.
Ha ezt elutasítja, indokolnia kell. Ha lefolytatja, de mindent rendben talál, azt indokolnia kell. Ha ezekkel nem értesz egyet, valószínűleg a per marad a társasház ellen.
„ A törvényességi felügyelet eljárást , ha kérném akkor elutasítják, mert 60 nap eltelt ”
Komolyan ezt mondta a jegyző?
Szerintem a Tht. 27/A.§-a semmilyen határidőt nem szab a törvényességi felügyeleti eljárásra. Márpedig nálatok lehet, hogy eleve nem szabályos már az alapító okirat sem, de az biztos, hogy a (2) "a" és "b" pont szerint is lenne keresnivalója, mert vagy az SZMSZ ütközik az AO-val, vagy a közgyűlési határozat. Akkor is, ha az már hatvan napnál régebbi.
Ahogyan Ön is írta, a társasház dönthet a közös terület szabályozásáról, ehez elég a többségi - hagyományos közgyűlési határozat. Ellenben a kizárólagos használati jog csak 100% os tulajdonosi hozzájárulással módosítható, és ez nem mondhat ellent az Alapító Okirat és az SZMSZ-nek.
Ezeket az illetékes járás bíróságon mondták tanácsadáson.
A 60 nap ugyan lejárt, de semmis, mert ugyan elfogadják a parkolóhelyek lakáshoz rendelését (azaz kizárólagos használati jogot) , de megszavazták azt is, hogy az Alapító Okiratot nem akarják ehez igazítva megváltoztatni.
Akkor most kinek higyjen egy joghoz nem értő állampolgár?
A jegyzőnél is voltam tanácsot kérni, ahol az illetékes vezető jogász is jelen volt. A törvényességi felügyelet eljárást , ha kérném akkor elutasítják, mert 60 nap eltelt és mert ez elsősorban anyagi eredetű ügy és harmadsorban, mert ettől függetlenül a társasház működése zavartalan. Ezt mondták.
Ezt sem értem, hiszen ez a mindennapi társasházi konfliktus mentes együtt élést lehetetleníti el.
Akkor most a jegyzőt is be kellene perelni? Nyilván nem szándékom, de akkor nem értem miért nem végzik, amit nekik hivatalból kellene.
Ezeknek a tudatában - habár eddigi PTK és Bírói Határozatok, sőt KÚRIA döntést is találtam ezzel kapcsolatosan - teljesen kaotikus, hogy melyik joghoz értő szakemberre hallgassák.
Véleményem szerintem a használati jogosultság iránti kereset levél lenne a célravezetőbb, de:
1.
Van aki azt mondja, hogy a felszíni álláshely kizárólagos használati joga nem eladható.
2.
Van aki azt mondja, hogy a felszíni álláshely kizárólagos tulajdoni joga nem eladható, mert az a társasház.
3.
Van aki azt mondja, hogy a bérleti szerződés lehetséges két lakás tualjdonosa között,160 évre és akkor az a jogutodra is kötelező érvényű. Pedig volt árverés azóta, illetve írásban tértivevényes levéllel kijelentettem, hogy ezt felmondani akarom, mint új tulajdonos az Alapító Okirat tartalma szerint a lakásomhoz tartozó parkolohellyel vásároltam a lakást, annak lakáshoz tartozó kizárólagos használati jogával együtt.
Ezek alapján szeretném kérni a véleményét, valóban ennyire a szerencsén múlhat egy per? Annak függvénye, hogy éppen milyen bírót kapok és ő mennyire mélyed bele az ügyben?
Megjegyzem, hogy bár a pontos joggyakorlatot nem ismerem - vagy amennyire igen, ott az nem egységes -, de abban lehet keresnivalója a kérdezőnek, hogy az új AO szabályozás - több más mellett - pont a közös részek használatának szabályozását akarta száműzni az alapító okiratokból. Ha tényleg tartalmazza az AO-juk azt, amit leírt a parkolókról, akkor az szerintem a mostani szabályozás szerint nem jogszerű, abból ki kellene kerülnie.
„Akkor most rám melyik vonatkozik, a korábban 60 napon belül meg nem támadott közgyűlési határozat vagy az Alapító Okirat?”
Az Alapító Okirat üti a mezei közgyűlési határozatot. A tulajdonos valóban 60 napon belül támadhatja meg az utóbbit, de a jegyzőnek nincs ilyen határideje. Ezért tájékoztatod a jegyzőt, hogy a társasház működése, határozata álláspontod szerint nem felel meg az AO-nak, és kéred törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, amiben kötelezze a társasházat a törvényes működés helyreállítására (Neked egy darab parkolóhely használatba adására) 60 napon belül, ha ez nem történne meg, akkor bíróságtól kérje a közgyűlési határozat megsemmisítését. Mindezt a Társasházi törvény 27/A. § alapján. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
F.G.Zoltan,
- Nem, dehogy, nincs rá szükség, a közgyűlési határozat erre teljesen elégséges.
- Az Alapító Okiratot nem írhatja felül az SZMSZ, de ha sikerült ilyen ügyesen, ellentmondásosan ésvagy hiányosan rendezni az ügyet, akkor nem lesz egyszerű kibogozni.
- Nem, ezt rosszul látod. A saját területének a használatát a társashát tetszőlegesen szabályozhatja, ennek ügydöntő szerve a közgyűlés. Se AO módosítás, se minősített többség nem kell.
- Mi is a kérdés? Hogy ez szabályos így vagy sem? Valószínűleg nem, de ettől még ez van.
- Ehhez elég pontosan kellene ismerni az alapító okirat szövegét, azokat a szerződéseket, közgyűlési határozatokat. Ha az a kérdés, akkor egy érvényes és hatályos szerződés általában a jogutódokra is vonatkozik.
Tisztelet Ügyvédek,
szeretnék pár kérdést feltenni:
Vásároltam egy lakást egy 15 lakásos társasházban. A társasház közös osztatlan területén vannak a felszíni parkolohelyek, amiknek nincsen külön helyrajzi száma - így önállóan nem forgalom képesek és a kizárólagos használati jog sem adható el vagy ruházható át a lakástol függetlenül. Ennek ellenére a közgyűlés dönthet úgy, hogy az egyik lakás 2 parkolóhelyet használhatja, míg egy másik egyet sem, ezzel ráadásul a közös osztatlan terület használatabol is kizárják?( elektromos kapun keresztül van a bejárati lehetőség)
Az Alapító Okirat és SZMSZ kimondja, hogy minden lakáshoz tartozik 1 darab örökös és kizárólagos használati joggal. Felosztásáról az alakuló közgyűlés dönt, de ez sajnos sehol nincsen meg (se régi tul.ok, se Foldhivatalban).
Az én adásvételi szerződésben nem esik szó parkoló helyről, az előző tulaj évekig nem lakta, külföldön tartózkodott és nem is magánszemély, hanem egy csg volt.
9 évvel a társasház alakulása után egy közgyűlésen a parkolóhelyeket a lakásokhoz akarták rendelni. Ekkor berajzolta magát az egyik lakás 2 helyre. Ezt a megismételt közgyűlés (59%) elfogadta.
Kérdésem:
1.
A közgyűlés használati megosztásanak minősül? Ennek nem kellene külön okiratnak lennie, amit ügyvéd ellenjegyez?
2.
A T.torveny szerint a közgyűlés dönthet a közös tul.hasznalatarol. De az Alapító Okiratot és SZMSZ-t nem akarták ehez igazítva megváltoztatni. Akkor most rám melyik vonatkozik, a korábban 60 napon belül meg nem támadott közgyűlési határozat vagy az Alapító Okirat?
3.
Ha lehet is közgyűléssel kizárólagos használati jogot elvenni/ázadni/ eladni, ahoz nem kell 100%-os tulajdonosi hozzájárulás? Már csak azért os mert ehez módosítani kell az Alapító Okiratot.
4.
Állítólag 7-8 évvel ezelőtt vette meg a másik lakás tualjdonosa (nem mutatja be mit, használati jogát? Tulajdoni jogát?) - ami ha jól tudom nem lehetséges de még is jogot formált erre hivatkozva az évek folyamán csak mert ezt így mindenki ráutaló magatartassal elfogadta?
5.
Amennyiben nem adás - vételi, hanem örökké tartó bérleti szerződés volt korábban a két lakás között, az jogutodra, azaz most rám is érvényes? Idő közben árverésen Bank lett az új tulajdonos. Az árverés nem nullázta le ha volt is bármilyen szerződés köztük?
Köszönöm a válaszokat.
Halasz Agnes,
Kérd meg a kedves lakótársakat, hogy orral előre álljanak be, és máris nyertél vagy három métert.
Nincs.
Amilyen messzire épitesz korlátot az ablakod előtt
Üdvözletem, 9 lakásos társasházban lakom a földszinten, a lakásom ablakai előtt gépkocsi parkolók vannak kialakítva. Az a kérdésem, hogy van e szabály arra hány méter távolságot kell tartani a lakás ablakától?
Zoleeeeeeeeey
„Régen az udvarban a parkolás díjmentes, a szomszédokkal kötött megállapodás alapján hatékonyan, díjmentesen működött.”
A 3 új lakó pont ezt a megállapodást íratta újra a társasház lakóival. Közgyűlési döntés van róla, az előző sem örökre szólt. Ezt is nyilván majd egyszer meg lehet változtatni, de az tuti nem mostanában lesz.
„Kérdésem, lehet-e egy osztatlan közös tulajdonú udvarért (ha már előtte is volt parkoló helyem) parkolási díjat kérni?”
Az a parkolóhelyed nem örökre, halálig szóló megállapodásban volt rögzítve. Egyébként számolni kell. Ha az utcán is fizetős a parkolás, akkor mérlegelni kell, hogy ott lakóként mennyiért állhatsz meg valahol a ház közelében. Az udvari parkolás még akkor is mérlegelendő, ha az drágább, mert mégis csak egy zárt udvarban, viszonylag védett helyen állhatsz az autóddal.
Zoleeeeeeeeey,
Egy csomó helyen kell fizetni mondjuk a pince, vagy tároló használatáért. A közgyűlés eldönti ennek hasznosításának módját, bármilyen közös tulajdonnak a használatáról, akár az udvarról is, a használatárt fizetés pedig teljesen normális. Végülis a társasházé lesz a pénz, ennyivel több lesz a felújításra például.
Nálunk a parkolóba sokkal kevesebb autó fér, mint amennyi a lakótársaknak van. Minden éves közgyűlésen "árverés" van. Egy évre kaphatsz egy parkolót használatra, annyi pénzért, amennyit más már nem hajlandó megadni. Szerintem jó ez így. Igen, a kispénzű lakótársak az utcán parkolnak, nem a legigazságosabb, de mégis ez a legjobb a társasháznak.
Hoztatok róla többségi határozatot, amelyet senki nem támadott meg. Akkor mi a kérdés?
Tisztelt fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni. Budán lakom egy 15 lakásos társasházban. Az udvar osztatlan közös tulajdon az Alapító Okirat szerint. Régen az udvarban a parkolás díjmentes, a szomszédokkal kötött megállapodás alapján hatékonyan, díjmentesen működött. Azonban odaköltözött 3 új lakó az évek során és kitalálták - mint utólag megtudtam, hogy az udvari parkolásért havi 15 ezret kell fizetni, ezt a Közgyűlésen át is vitték. Kérdésem, egy osztatlan közös tulajdonú udvar után lehet-e parkolási díjat kérni? Illetőleg nem vehetem igénybe gépkocsimmal? Ugyanis van hely a közlekedésben senkit nem akadályozok, ha leteszem bent az autót, mégis ha csak ideiglenesen is beállok rögtön (akár már egy fél óra után is) mindig jön valamelyik, hogy mit keresek ott.
Kérdésem, lehet-e egy osztatlan közös tulajdonú udvarért (ha már előtte is volt parkoló helyem) parkolási díjat kérni?
Üdv
Zoltán

kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02