Válás - Vagyonmegosztás - per

Törekszünk a megállapodásra, de teljesen ellentétes az elgondolásunk. Ex-em szerint nekem semmi nem jár.
Azt néztem, ha csak 10 órát dolgozik az 400 000Ft. Ha nincs megeggyezés akkor dupla ennyit is kell dolgoznia, az majdnem 1 MFt ügyvédi költség. Vidéken ennyiért egy házat lehet venni.
Szerintem a férjem el fogja húzni a pert ameddig lehet. Vajon hány évig lehet elhúzni egy válópert?
És az 40 000Ft-os ügyvédi óradíjjal számolva...... ki se merem számolni:-(

Kedves ügyvédek! Van jó ötletük hol tudok jó és eredményes ügyvédet találni? Hol kérdezzek utána? Hol tudnak megfelelőt ajánlani? (Itt a fórumon sajnos nem kaptam senkitől javaslatot ügyvédre.)

Na meg figyelembe kell venni az ár-érték arányt is, nem mindig az olcsó kerül kevesebbe a végén.

„Hány órát foglalkozik minimálisan egy ügyvéd egy válóper lebonyolításával?”

Az attól függ. Nagyon más egy olyan per, ahol a felek már mindenben megállapodtak, és gyakorlatilag csak azt kell átnézni, meg egy olyan, ahol mindenen vita van és eltart a per 7-8 évig.

Sajnos ez nem válasz a kérdésemre. Hány órát dolgozik egy ügyvéd egy válóperen minimálisan?

Válóperes női ügyvédet tudna ajánlani BP-en, aki fele ennyiért dolgozik és jó is?

Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. És elég széles skálán szór.

Tisztelt szakértők, ügyvédek.

Reális ár a 40 000Ft-os óradíj válóper esetén?
Én nagyon soknak tartom. Mennyiért vállalnak általában az ügyvédek BP-en válópert vagyonmegosztási perrel együtt?
Hány órát foglalkozik minimálisan egy ügyvéd egy válóper lebonyolításával?

„Ha vállalom a tartozást és ezzel a teljes tulajdonom lesz a lakás, kaphat-e lakáshasználati jogot?”

Ha így egyeztek meg, vagy ha ő neveli a gyerekeket. Közös felügyeletnél egyébként a gyerekek lakóhelyében is meg kell állapodni, tehát ez megegyezés kérdése.

„Kötelezhető a gyermekek tartására,”

HA te neveled a gyerekeket, akkor persze. (Közös felügyelet az megegyezést feltételez, így ott a tartásdíjról is meg kell egyezni.)

„ és ha marad a lakásban, akkor a számlák felének megfizetésére?”

Vagy legalábbis egy részének, nyilván vélelmezhetően a felének.

Nem úgy fest, hogy közös megegyezéses bontás lesz.

Tisztelt Szakértők!

Feleségemmel úgy döntöttünk hogy 16 év után elválunk. Két kiskorú gyermekünk van a nagyobbik 17 a kisebb 13 éves. Közös megegyezéssel válnánk a közös szülő felügyeletben egyeztünk meg. A probléma a lakás hitelünk amit 2007-ben vettünk fel a közös lakásra. 50-50% tulajdonjogunk van az ingatlanon melynek forgalmi értéke jelenleg 8 millió, a bankhitel tartozásunk 13,2 millió.
Nekem van egy másik lakásom amit ajándékozás útján kaptam 2003-ban.Ez tudomásom szerint különvagyon.
A nejem közel nyolc éve nem dolgozik amióta beköltöztünk, egyedül fizetem a családunk összes kiadását. A családi pótlékot a saját céljaira fordítja és nem a gyerekekre.
A vagyon megosztás terén nem jutunk dűlőre. Ki akar szállni az adósságból úgy hogy lemond a tulajdon részéről, tehát én vállaljam át a teljes tartozást. Én nem így gondolom. Szerintem neki a negatív különbözet felét kellene megfizetnie.
Ezen felül nem akarja elhagyni a lakást, de fizetni nem akar semmit. Jövedelme előreláthatólag nem lesz a közeljövőben sem.
Tehát a gyerekek eltartását sem tudja fedezni 50%-ban.
Kérdésem az mit tehetek ebben az esetben?
Ha vállalom a tartozást és ezzel a teljes tulajdonom lesz a lakás, kaphat-e lakáshasználati jogot?
Kötelezhető a gyermekek tartására, és ha marad a lakásban, akkor a számlák felének megfizetésére?

Az, hogy 50-50% lett bejegyezve, nem jelent feltétlenül ajándékozást, mert a közös vagyona utalás csak kifejezett jognyilatkozattal valósul meg.
A lakásból távozni kényszerülő házastárs lakáshasználati jog ellenértékére igényt tarthat.

Kedves forumozók!

Szüleim 25 éves házasok és sajnos odáig jutott a helyzet, hogy válás lesz, igyekeznek megegyezni peren kívül, de nem annyira sikerül. Az egyik fél el fog költözni másik országba, és majdhogynem mindent vinni akar.
Van egy családi házunk, ahol jelenleg élünk 6-an, 3-an vagyunk testvérek, illetve egy nagyszülő, aki gondozásra szorul. Korábban egy másik családi házban éltünk, amit eladtunk, amiért cserébe kaptunk 2 lakást és 2M forintot. Ebben a családi házban 2/11-ed külön vagyona volt egyik szülőmnek, a maradék közös vagyonból volt finanszírozva, tehát elméletileg a két lakás és a 2M forint kb. 60%-ban ezt a felet illeti, jól gondolom?
A jelenlegi családi házunk döntően egy öröklött vagyonból épült, ami ugye külön vagyon. Viszont a földhivatalnál (vagy az adásvételin, nem tudom itt pontosan melyik a helyt álló) 50-50% arányban vannak a szüleim feltüntetve, ami ugye azt jelenti, hogy ajándékozás történt. Ezek után jogos-e az eredeti külön vagyonra hivatkozni esetleg megtámadni ezt az ajándékozást, hiszen a házasságtörés főleg miatta történt! Jól gondolom, hogy ekkor nem tudná visszavonni az ajándékozást ezáltal a jelenlegi családi ház értéke 50-50%-ban lenne megállapítva a befektetett külön vagyon ellenére?
Az elhelyezésünk nyilvánvalóan a jelenlegi családi házban lenne megoldva, ha kizárólagos használati jogot ítél meg a biróság a másik fél igényelheti ennek a megtérítését?

Elnézést ha kicsit össze-vissza a leírásom és lehet hogy jogilag egyáltalán nem helytálló. Válaszukat előre is köszönöm!

Köszönöm a választ!
A lakás az enyém, az ingóságok elosztásában is megegyeztünk, gyakorlatilag azt nem tudom, hogy a fizetési határidőt a végzéstől, vagy más időponttól "szokták" datálni?

Ákos

zzzzzzz

Házasság esetére jól érted, hacsak nem igazolható, hogy külön vagyonodból vetted. Viszont házasság nélkül is jelenleg élettársak vagytok, és így is keletkezhet közös tulajdon.
Ennek elkerülése végett ügyvéd előtt élettársi, illetve házasság esetén házastársi vagyonjogi szerződést köthettek, mégpedig még a nagyobb ügyletek előtt érdemes ezt megtenni.

Parommal egy haztartasban elunk kb harom es fel eve. Gyerek nincs, hazassag sincs, csak ugy egyutt elunk egy alberletben. Jol kovethetoen kulon kasszan, de a kozos dolgokat kb. felesben fizetve. En vennek egy lakast (parom semmit sem adna bele). Jol ertem, hogy ha ezutan hazassagra lepunk, az a lakas a megelozo eletkozosseg miatt 50-50 kozos vagyon lenne?

Ha hazassag nelkul szetvalunk, nincs semmifele kozos vagyon, ugye?

Koszonom

Azért a megállapodás megfogalmazása így a fórumon keresztül nem fog menni, mert ahhoz igencsak részleteiben kell az ügyet ismerni. Mindenesetre határidőt mindenképpen kell minden kötelezettségvállaláshoz írni, különben a végrehajthatósággal problémák lesznek.
Határidőnek meg bármi jó, amiben meg tudtok állapodni. Mindenesetre egy hitelfelvétel 90 nap alatt mindenképpen megoldható.

Üdvözletem!

Köszönöm a választ! Ha ezt írom, az megfelelő? ,”Jelen megállapodás aláírásával egyidőben megtérítési érték jogcímen a Férj ... Ft, azaz ... Forint megfizetésére vállal kötelezettséget.” Ebbe írjak bele határidőt? A hitelfelvétellel sem szeretnék előreszaladni, viszont nem tudom, mi a „szokásos” időtartam, amit meg szoktak határozni?

Ákos

Nem art feltuntetni a nagykoru gyerekeket is. Ha valamelyikuk tanul, akkor meg jelentosege is van.
A hataridot az egyezseg jovahagyasatol szamitva is meg lehet hatarozni.

Kedves fórumozók!

Válókeresetben fel kell tüntetni a már nagykorú gyermekeket (20 és 23 évesek)? Megegyezés esetén a vagyonmegosztásnál fizetnem kell majd a feleségemnek, amihez hitelt kell felvennem. Ebben a megállapodásba hogyan írjam bele a fizetési határidőt, mert előre nem tudhatom, hogy mikorra tűzik ki a tárgyalást?
Előre is köszönöm a válaszokat.
Ákos

Ennyire nem egyszerű a dolog. A telek értékét meg kell határozni az építkezés időpontjában és meg kell nézni, hogy az építkezést követően mekkora hányada volt ez az érték a teljes ingatlannak.
A kölcsön pedig, mivel azt, gondolom az együttélés alatt vettétek fel, fele-fele arányban terhel titeket, az ingatlan értékétől, az abban meglévő tulajdoni hányadoktól függetlenül.

Telek 6 millió volt, most a házzal együtt kb 26 millió. Ebből 5 millió hitel tartozásunk van. Ő igényelne 13,5 milliót, nekem meg maradna 7,5. Most 1/2-1/2 a tulajdoni arány.

bodnarpetra

Nem feltétlenül a 3 millióra, lehet az több is, kevesebb is. A telek fele volt az ő különvagyona, de meg kell nézni, hogy a ráépítés mennyivel növelte az ingatlan értékét, vagyis a teljes ingatlan értékében milyen arányt képvisel ez a bizonyos fél telekhányad, ami a különvagyona. Az ingatlan jelenlegi értékéből ekkora hányadra tarthat igényt.
Közös megegyezéses bontást néhány hónap alatt be lehet fejezni, ha a második tárgyalásra legkésőbb valóban megegyeztek.

Kedves fórumozók!

Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy válás előtt álok a férjemmel. 3 kiskorú gyermekünk van. Én mindent megteszek, hogy ne váljunk el, de ő el akar mindenképpen, mert már nem szeret. Azt mondta, hogy vagy beleegyezek a közös megegyezéses válásba, és övé a családi adókedvezmény fele közös szülői felügyelettel (minden másban úgy tűnik meg tudnánk egyezni), vagy vagyonmegosztásos lesz a válás, és akkor jön a következő probléma. Házasság után vettünk egy közös lakást felesben. Azt eladtuk, vettünk egy telket felesben, és építkeztünk rajta felesben. A telek 6 millióba került, de a férjem szülei adtak ajándékba neki (nekünk?) 3 milliót, és így tudtuk megvenni a telket 1/2-1/2 arányban. Férjem azt mondja, ha nem megyek bele a közös megegyezésbe, és el kell adnunk a házat (amit különben használhatnék a 3 gyerekkel, ő költözne albérletbe), akkor pluszban igényt tartana arra a 3 millióra. Ez igaz? Közös megegyezéses válás mennyi ideig tart?

Miért, mit szeretnél bizonyítani? Azt, hogy a különvagyona az ingatlan? Az általad előadott tényállás szerint is közös. Tehát először is más tényállás kellene - és aztán az még bizonyításra is szorul.

7 évig éltek együtt. 2,5 évet fizette a testvérem a hitelt a saját számlájáról, utána sajnos meghalt.Ezt igazolni tudom bankszámla kivonatokkal.Mit kell még ilyenkor bizonyítanom?

Nem mindegy?
„A lakást az élettársi vagyonközösség ideje alatt vette a testvérem,”