Válás - Vagyonmegosztás - per

Régen rossz lenne, ha komolyan számítana. Egy kicsit azért számíthat, de nem az ügy érdemében természetesen.

Kedves SEGÍTŐK!

Hallott valaki Bálint Ferenc ügyvéd Úrról Veszprémbe? Mert továbbra is KERESEK EGY AGILIS -JÓ VÁLÓPERES ügyvédet, és ŐT illetve a Guda Lászlót ajánlották többen Veszprémbe!

A Bálint ügyvédről annyit tudok, hogy a Veszprémi kamara elnökhelyettese, pl.: nem tudom ez SZÁMÍT-e egy vagyonmegosztási-válási ügyben! Vagy a BÍRÓ-miatt igen? Kérem világosítson fel aki jártas ebben, mert DÖNTENEM kell, hogy a fiatal, agilis vagy az idős-"befolyásos" ügyvédet válasszam!

Köszönöm a gyors reagálásokat!

Igen, erre válaszoltam. Az értéknövelő beruházással ugyanis közös vagyon keletkezett.

Tisztelt ObudaFan!
Köszönöm a gyors választ. Válaszát olvasva felmerült a gyanúm, hogy félreérthetően írtam. Az ingatlan a volt feleségem és az ő szülei tulajdona. Nekem abban nem volt részem, csak a 6 év alatt hozzáadott érték.
Köszönettel!

Igen van, ő adta, amennyiért adta, de neked a rád eső rész eladáskori értéke és annak kamatai járnak. Persze a rád eső részt sem lesz könnyű meghatározni.

Tisztelt ObudaFan!
Tanácsot szeretnék kérni.
Volt feleségemmel 2,5 évvel ezelőtt elváltunk, 6 év házasság után. A házat, amiben laktunk az összeköltözéskor vásárolta, saját és szülei pénzéből. A tulajdoni lapon is ők, megosztva szerepeltek.
A 6 év alatt az ingatlanon felújítás, átépítés történt értéknöveléssel.
A válás során, ami teljes összhangban és közös megegyezéssel történt, leírtuk, hogy senkinek nincs követelése, a felek szóban megegyeztek a vagyon megosztásáról.
Szóban egyeztünk meg, hogy amikor (1-2 éven belül) eladja az ingatlant, akkor 1-2 millió Ft-ot ad belőle. (A közös életünk során én rendelkeztem állandó és jelentősen nagyobb jövedelemmel. Ebből jelentős összeget a házra költöttünk.)
A házat eladta, sajnos nem túl jó áron. Erre hivatkozva most azt mondja, hogy nem tud adni semmit, miközben erre a pénzre számítottam.
A kérdésem az lenne, hogy van-e jogi alapom és esélyem látni valamit a pénzből?
A segítséget előre is köszönöm!

Az a probléma, hogy éppen a lényeges információkat nem közölted. Mikor, miből ki vette az ingatlant?

Tisztelt ObudaFan!
Ezúton szeretném a tanácsát kérni!

Férjemmel 22 év házasság után megromlott a viszonyunk a sajnálatos alkohol problémái miatt.Jelenleg a helyzet ott áll,hogy válni szeretnék tőle. A lakásunk a férjem nevén van a közüzemi és egyéb számlákkal együtt, amit természetesen én fizetek már hosszú évek óta. Én 20 év bejelentett munkaviszonnyal rendelkezem ő gyakorlatilag bejelentett állás terén nem tud felmutatni semmit sem.Természetesen az évek során a lakás felújításra is került,amit hitelből bár,de én fedeztem. az ingatlant elhagytam 1 hónapja és tudomásomra jutott,hogy idegen bérlőket költöztetett maga mellé,természetesen a beleegyezésem nélkül,ergo a bérlőkből akarja fedezni a lakás rezsi költségeit.
Érdeklődni szeretnék,hogy milyen jogaim vannak az ingatlannal kapcsolatban,illetve mi lenne a legjobb megoldás a problémára?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel,

Kiss Zsófia

Még egyszer köszönöm!
Ha az engedélye kell hozzá, akkor ebből sem lesz semmi. Miért menne bele, ha a lakást is és a teljes gyerektartást is megkaphatja? Bőven lenne hol lakniuk, ez az ő maximális kényelméről szól, és hogy én a lehető legrosszabbul jöjjek ki belőle.
Tényleg sokáig nem fordultam szakértőhöz, mert azt hittem mindenben meg tudunk állapodni. Most jöttem rá, hogy baleknak vagyok nézve. Hétfőre már van időpontom egyébként egy ügyvédhez.
De min változtatott volna, ha korábban megyek ügyvédhez? Attól még ugyanúgy ő kapná a gyerekeket, a lakás használati jogot, gyerektartást, meg mindent. Úgy látom, ezt csak egyféleképpen akadályozhattam volna meg, ha nem költözöm el. Ha viszont maradok, vagy őt teszem ki, abból háborúskodás lett volna, ami a gyerekeknek a lehető legrosszabb. És én sem élveztem volna. A keresetet még csak néhány hete adta be.

Meg lehet állapodni arról, hogy ennek fejében csökkentitek a tartásdíjat, és a bíróság ezt jóváhagyhatja. De ha a másik fél nem megy ebbe bele, akkor nem lesz belőle semmi, és a bíróság sem feltétlenül hagyja jóvá.
Idejében kell hozzáértőhöz fordulni, te pedig nem hogy idejében nem tetted, de úgy tűnik, most sem teszed ezen a fórumon kívül, ami nem feltétlenül elegendő.
A szülők pedig mindketten kötelesek a gyermek lakhatását biztosítani.

Köszönöm szépen a választ!

Lenne még egy kérdésem/ötletem:
Amennyiben a közös lakás rám eső tulajdonrészét a gyermekeimre iratom, azzal kiválthatom, vagy csökkenthetem a gyerektartási díj összegét? És kb. mennyivel? A tulajdonrészem kb. 8millióFt, a gyerektartási díj 110eFt és két gyermekünk van, 7 és 9 évesek.

Teljesen kisemmizettnek érzem magam egyébként. A gyerekeink lelki békéje érdekében, és mert törekedtem rá, hogy a lehető legkulturáltabban intézzük ezt, elköltöztem. Ezért az lett a "jutalmam", hogy a gyerekeket szinte biztos, hogy neki ítélik, a közös lakást is, aminek használatáért még csak fizetnie sem kell, a fizetésem 40%-át, ami ráadásul több, mint amennyi a gyerekek tényleges szükséglete. Az övé minden ami jó és érték, az enyém meg a nagy semmi. Mindezt azért, mert áldozatot hoztam és elköltöztem...
Azt sem értem, hogy miért csak a jóval kevesebb lakott érték rám eső részét kapnám meg? Már elnézést, de pont az lakik benne, aki ezen hasznot húz! Milyen jogszabályok ezek? Kis naívan bíztam azért benne, hogy az igazságszolgáltatás szolgáltat azért némi igazságot is. Elfogadom persze, hogy ez van, de talán akinek hatalmában áll, megpróbálhatna változtatni az ilyen jogszabályokon vagy bevett eljárásokon.

Még egyszer nagyon köszönöm a választ!

A visszatérés szándékának pedig ebben a helyzetben a lakáshasználati jog ellenértéke tekintetében van jelentősége, nem a többlethasználati díj vonatkozásában.

Akinél a gyermekek el lesznek helyezve, az használhatja az utolsó közös lakást majd várhatóan, és nem lesz köteles többlethasználati díj fizetésére a tulajdonostársa felé. A közös tulajdon megszüntetése esetén pedig a különélő szülő a lakott érték felére tarthat igényt.

A közös tulajdont meg lehet szüntetni, a megszüntetés ideális esetben közös megegyezéssel valósulhat meg, ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor pedig perben.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani, de családi házas ingatlannál ez kivitelezhetetlen.

A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.

Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

A gyakorlatban az érték felett szokott vita lenni, ebben a kérdésben a felek közös megegyezéssel felkérhetnek ingatlanforgalmi szakértőt, ha ez nem megy, a bíróság a perben kirendel egyet.

Az ingóságok vonatkozásában fő szabály szerint természetben lehet megosztani a közös vagyont, az esetleges értéktöbblettel el kell számolni.

A hitel vonatkozásában egyetemleges adósok maradtok a bank felé, amíg a bankkal is nem sikerül megegyezni, egymás között megállapodhattok a fizetendőről, de ez sem szerencsés a bank hozzájárulása nélkül.

Tisztelt Fórumozók!

Sokszor olvastam, hogy ha a feleség a gyerekekkel a közös lakásban marad, akkor mentesül a használati jog árának (üres és lakott vételár különbségének rá eső része) és a rá eső bérleti díj megfizetése alól abban az esetben, ha a férj a "visszatérés szándéka nélkül" hagyta el a lakást. Ez így van?
(Csak zárójelben: végtelen igazságtalanságnak tartom, hogy ezzel azt bünteti a törvény, aki áldozatot hozott és mindenki nyugalmának érdekében elköltözött…) A következő kérdéseim lennének:

1. Ez a "visszatérési szándék" nagyon megfoghatatlan fogalomnak tűnik. Kinek kell bizonyítania, hogy így volt-e? Én egyáltalán hogyan bizonyíthatom, hogy igenis vissza akartam költözni? Mert így volt, a feleségemmel együtt az volt a szándékunk, hogy megpróbáljuk nyugodt körülmények között helyrehozni a kapcsolatunkat. De ő 3 hónappal ezelőtt inkább egy másik férfit választott. Ezt a szándékot ő nyilván tagadni fogja a bíróságon, ahogy ismerem, csak nehogy fizetnie kelljen. Tehát hogyan bizonyítható, hogy valaki a visszatérés szándékával költözött el?
2. Mindenképpen azt akarom, hogy maga után fizessen bérleti díjat. A gyerekek természetesen alanyi jogon ott lakhatnak, de ő mire föl használja az én tulajdonrészemet ingyen? Erre mi lehet a megoldás? A keresetet 1 hónapja adta be.
3. Attól még, hogy a feleségemé lesz a használati jog, a tulajdon az enyém marad ugye? Nekem ez az összes vagyonom, míg neki ezen kívül is van egy 50%-os tulajdonjoga. Mikor és hogyan juthatok újra hozzá, ez mihez van kötve?
4. Amennyiben megkapja a lakás használati jogát, a benne lévő ingóságokat is ott kell hagynom? Tudom, hogy szükségük van rá, ezért ott is hagynám, de azt szeretném, hogy fizesse ki a részét. Ez persze csak azokra a tárgyakra vonatkozik, amiket csak mi ketten használtunk. Amit a gyerekek is, azt alap, hogy ott hagyom.
5. Hitel is van a lakáson, ő az adós, én az adóstárs. Ezt hogyan törleszthetjük ezentúl?

Előre is nagyon köszönöm a válaszokat!

„Mi van ha nem fogadja el az ingóságok kalkulált árait?”

Majd az igazságügyi szakértő megmondja jó 100-150.000 Ft-ért. Ha ez nektek megéri.

„Mi van akkor ha kárt tesz az ingóságokban?”

Akkor a fele értéket a javadra el kell számolni a vagyonmegosztáskor.

Akkor a bíróság dönt amennyiben valamelyik fél kereseti kérelem benyújtásával kéri ezt a bíróságtól.

Mi van akkor ha közös megegyezéssel,az ingóságok megosztásával sem tudunk dűlőre jutni?
Mi van ha nem fogadja el az ingóságok kalkulált árait?
Mi van akkor ha kárt tesz az ingóságokban?

A kifizetett összeg felét lehet követelni a volt házastárstól.

Tisztelt Fórumozók!
Olyan problémánk van hogy férjem előző házasságából fennmaradt hiteltartozás, melyet mi fizetünk. A válás alkalmával ennek létezése fel sem merült, viszont papír van róla, hogy közösen vették fél a házasságuk alatt. Válás után lehet peres úton ennek a hitelnek a megfelezését kérni? Köszi a segítséget!

Nincs mit.

Köszönöm szépen ObudaFan!

Általános szabály van: ha a fél felhívás ellenére indokolatlanul késedelmesen nyilatkozik, és ez a per elhúzódását eredményezhetné, a bíróság nem köteles figyelembe venni a nyilatkozatot.

Ha jól sejtem a következő tárgyaláson 2 év pereskedés után a bírónő részítéletben végre megállapítaná az élet- és vagyonközösség megszűnésének időpontját és kimondaná a válást.Nem szeretném,hogy egy újabb utolsó pillanatban benyújtott irattal tovább húzzák az időt.Azért érdeklődtem,van-e olyan időpont ami után a bíró már nem köteles figyelembe venni az új beadványt és meghozhatja a részítéletet.

Beadhatja. Az más kérdés, hogy ehhez a bíró mit szól. Ez meg erősen függ attól, hol tart az ügy.

Tisztelt Fórumozók!
Ha Valaki tudna nekem válaszolni két kérdésemre hálásan megköszönném!
Jár-e gyerektartás a külföldön tanuló ösztöndíjas doktorandusznak, valamint a házastársi tartás után kell-e adót fizetni?
Köszönöm