Válás - Vagyonmegosztás - per


ObudaFan # 2011.11.11. 20:55

Egyezséget biztosan lehet kötni így, ez igaz.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.11.11. 20:46

Lebonyolítható, hiszen a perben a kölcsönt nyújtó jelzálogjogosult is alperes lesz. Köthetnek olyan egyezséget, hogy a kölcsönszerződést megszüntetik, és az árverésen befolyt vételárból elsősorban a kölcsönadó igényét kell kielégíteni. Hogy ilyen ítéletet is hozhat a bíróság, abban nem vagyok biztos.

ObudaFan # 2011.11.11. 15:19

Attól még ez lehetne, de ha így sem tudja egyik kifizetni a másikat, akkor ez sem az igazi. Árverés meg a hitel miatt nem feltétlenül bonyolítható le technikailag. Így lehet, hogy sehogy.

Tündér4 # 2011.11.11. 14:11

Kedves Fórumozók!

Van egy újabb kérdésem: ha van két ingatlan, mindkettőn hitelek, a felek egyiket sem lakják, kifizetni egymást nem tudják, hogy oszt a bíróság? (minden fele-fele most)
Tulajdonjogot eloszthatja úgy, ha a bank nem engedi ki egyik felet sem a hitelből? Tehát adóstársak maradnak, de tulajdonostársak nem?
Bocs, ha nagyon hülyeséget kérdeztem!

köszi:
T.

ObudaFan # 2011.11.10. 13:10

Igen.
Ha egyiket sem lakják, akkor beköltözhető értékkel kell számolni mindkét ingatlannál.

Tündér4 # 2011.11.10. 13:08

Kedves ObudaFan!

Akkor is, ha két ingatlan van?
Ebben az esetben a nem lakott értékét felezik, a gyerekek által lakottból meg lakott forgalmi érték ráeső része jár?

És ha egyiket sem lakják a felek, akkor hogy osztják?

köszi:
T.

ObudaFan # 2011.11.10. 11:22

Annyi azért igaz belőle, hogy a vagyonmegosztásnál csak a lakott forgalmi érték ráeső részét kapja meg a különélő szülő.

Tündér4 # 2011.11.10. 11:09

Köszönöm a válaszokat!
Az "így szokott lenni" idézet volt a bírótól. A gyt megváltása tulajdonnal más eset, azt értem, de itt nem erről van szó.
Érdekes, hogy ilyen volumenű kérdést pár bíró így "gondolhat". Érdemes akkor esetleg egy ilyen tartalmú döntést megfellebbezni, hátha a másodfok éppen nem így "gondolja?

köszi:
T.

Dr.Attika # 2011.11.10. 09:08

Ez nem így "szokott lenni". Legfeljebb némely bíró gondolja így. Ahogy KBS kollégám írta "fele-fele". Meg lehet egyezni abban, hogy a tartásdíjat a kötelezett egy vagyontárgy tulajdonjogának átruházásával rendezi, de ebben konkrétan meg kell állapodni.

Tündér4 # 2011.11.10. 08:25

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Én is így gondoltam, mert a gyerekek ellátására kapja a
fél a gyermektartást.
És mégis a bíró tárgyaláson kijelentette, hogy többletvagyon jár a gyerekeket nevelő félnek! Mert ez "így szokott lenni". - PKKB

Kovács_Béla_Sándor # 2011.11.10. 08:21

Nem. Semmi köze a gyerekelhelyezésnek a vagyon megosztásához. Az utóbbi tiszta matek: fele-fele.

Tündér4 # 2011.11.10. 08:16

Kedves Fórumozók!

Elképzelhető az, ha két ingatlan van a felek tulajdonában 1/2 - 1/2 tulajdoni hányaddal, hogy válás esetén az a fél, akinél a gyerekek maradnak a gyerekekre hivatkozva többletvagyont kap a bíróság döntése alapján???

köszi:T.

ObudaFan # 2011.11.09. 21:17

Nyilván a legcélszerűbb megszüntetni a közös tulajdont, akár az ingatlannak két kisebbre cserélésével is. Minden kérdést így, interneten keresztül nem lehet előre látni ezzel kapcsolatban. Le kell vele is ülni, a bankot is meg kell kérdezni, és nem árt ügyvéddel is beszélni, mielőtt bármit aláírsz.

Angi333 # 2011.11.09. 18:21

Tisztelt Ügyvédúr!
Az lenne a kérésem ,hogy közös házat építettünk a férjemmel a házasságunk alatt,és csak az ő nevére lett mégis bejegyezve a földhivatalnál.Most elváltunk és én az alsó szinten lakok a két gyermekemmel,ő a fentin az új nőjével.Ők fizetik a jelzálogot,én meg a rezsit,csak így már ételre sem marad pénzem,mert nincs munkám,csak családi pótlékot kapok.Én már nem bírom ezt így tovább!Elakarok menni a házból,de félek,hogy kisemmiznek.Ön szerint mi a megoldás?Milyen szerződést kell iratni?Köszönöm!

ObudaFan # 2011.11.06. 23:02

Nincs mit.

keselyű # 2011.11.06. 16:11

Tisztelt ObudaFan!

Egyelőre ismét,immár sokadszorra,csak megköszönni tudom Neked a válaszaidat.

ObudaFan # 2011.11.06. 13:47

Igen.

Thusor # 2011.11.06. 13:08

Tehát ha jól értem, akkor ez azt jelenti, hogy ha 1/2-1/2 tulajdoni hányadban közös a lakás a volt férjemmel és a lakás tényleges értéke kb. 16 millió forint, akkor a lakott értékre számolva ez nem 16 millió hanem csak mondjuk 12 millió forint a lakás értéke? Jól értem?

ObudaFan # 2011.11.06. 13:05

Még izgatott vona, ha az eljárásban szükségesnek látszik,ki lehet-e deríteni hogy színlelt az a szerződés?

Ki lehetne, de nem lesz szükséges.

Az mit jelent, hogy csak lakott értéken számolva kell kifizetni a volt férjem a lakásból?

Olyan értéken, mintha bérlő lakna a lakásban. Ez lényegesen alacsonyabb lehet, mint a beköltözhető érték.

Thusor # 2011.11.06. 12:58

Köszönöm a választ. Az mit jelent, hogy csak lakott értéken számolva kell kifizetni a volt férjem a lakásból?

keselyű # 2011.11.06. 10:52

Tisztelt Ügyvéd Urak!

Köszönöm szépen a válaszokat.

Még izgatott vona, ha az eljárásban szükségesnek látszik,ki lehet-e deríteni hogy színlelt az a szerződés?

Dr.Attika # 2011.11.06. 10:43

Ez így van.
Az előző válaszból kimaradt, hogy főszabály szerint csak 6 hónapra viszamenőleg igényelhető a tartás.

ObudaFan # 2011.11.06. 10:38

Nagykorú gyermeket nem köteles eltartani a szülő a saját szükséges tartása rovására.

Dr.Attika # 2011.11.06. 09:48

Tisztelt Keselyű!

Először a lakás kérdésére válaszolok. Akkor külön vagyon, ha azt a feleségének ajándékozták. A kamatmentes kölcsön nem ajándék. ( Magánszemély esetében a kamatmentesség még részben sem eredményez ajándékozással vegyes adásvételi szerződést, mert magánszemélyek között főzabály a kamatmentesség.) Ne kérjen ön semmi féle szakértőt csak erre hivatkozzon a bíróságon. Ha a lányoknak önálló jövedelmük van, akkor nem jár részükre gyermektartás, mert már nagykorűak. Egyébként azt mondja el az ex-nek, hogy ha ő 2x220 ezret követel a gyermekek tartására, akkor neki legalább 440 ezret hozzá kell tenni természetben.

keselyű # 2011.11.06. 09:40

Tisztelt Ügyvéd Urak!

Bontóperünkben feleségem két egyetemista lányom tartásához havi 220.000 Ft hozzájárulást követel annak ellenére,hogy mindketten jelentős jövedelemmel rendelkeznek én pedig havi 28.500 Ft jövedelempótló támogatásból próbálok megélni.Ráadásul teszi ezt közel két évre visszamenőleg is.
Kérdésem az lenne,megítélhet-e neki a bíróság ilyen nagy összeget és milyen időszakra?

A perben feleségem azt állítja,hogy 15 évvel a házasságkötésünk után,ő a barátnőjétől kapott kamatmentes baráti kölcsönből vásárolta az egyik ingatlanunkat,ezért az az ő különvagyona.Én ezt vitatom,szerintem ilyen kölcsönt nem kapott,csak a bontóper megindítása után kötöttek egy színlelt szerződést,hogy ezt a lakást ki tudja vonni a közös vagyonból.
Ezzel kapcsolatban azt szeretném megkérdezni,elrendelhet-e nyomozást ebben az ügyben a bíróság,vagy legalább szakértővel megvizsgáltathatja-e ezt a kézzel írt szerződést,hogy kiderüljön írhatták-e ezt tíz évvel ezelőtt vagy nem?
Ha kiderül,hogy ez egy színlelt szerződés, az hamis tanúzásnak számít-e és szankcionálja-e a bíróság,vagy polgári ügyekben ezzel nem foglakoznak a bírák?