Válás és vagyon megosztás

Nem mindegy az neked?

Ha jól értem egy példányt kell tanuztatni. Ez marad a bíróságon, vagy ezt a tanuztatott példányt küldik ki a férjemnek?

(Már mondtam: nem igen tudod "géppel" írni. És kell két tanú.)

És akkor tanú is kell? És tényállást is géppel kell írnom?

Az már egy éve nem igaz. Csak nyomtatványon lehet a keresetet beadni.

Csak a letöltött nyomtatványt lehet beadni? Én magam kézzel nem írhatom? Nincs tanúm ugyanis. És azt olvastam, hogy ha az egész keresetet kézzel írom, akkor nem kell tanú.

„És ha kézzel írom 4 példány kell a keresetlevélből?”
Három (eggyel több, mint ahány fél van.) De ha egy érkeztetőt is akarsz, akkor tényleg négy.

(Az új, kötelezően alkalmazandó nyomtatványt nem is nagyon tudod másképp kitölteni, mint kézzel. De ha egyszer kitöltöd, azt lehet fénymásolni. Aláírni viszont eredetiben kell. Neked. A tanúknak elég egyet.)

"(De bontóperhez nem nagyon adnak költségmentességet.)"
Van amikor alanyi jogon jár.

Továbbá mi a különbség a tényállás és a keresetlevél között. Eddig ügyvéddel váltam, de most nem akarok, nincs pénzem rá. És mivel egyszerűbb lett a házasságunk, nem is hiszem hogy kell ügyvéd. Tehát tényállástvis csatolni kell a keresetlevélhez?

És ha kézzel írom 4 példány kell a keresetlevélből? És a tényállást is 4 példányban kell leírni?

Az a biztos.
(De bontóperhez nem nagyon adnak költségmentességet.)

Szép napot! Bontóperhez a költségmentességi kérelem nyomtatványt is több példányban kell benyújtani?

Köszönöm a 2,3,-ast én is így vélelmeztem.
Az 1-esnél az igaz, hogy a gyereknek elsődlegesen nem befektetési igénye van, (leginkább család igénye, de ez másik téma lehetne), de véleményem szerint a lakhatási lehetőség az mégiscsak gyerekigény is lehet, és ezt támogatva több mint 6 MFt-tal az is könnyebbé válhat a volt házastársnak, napi megélhetési gondjai nem lennének, és nyilván én sem néznék el bármi ilyen jellegű problémát, hogy ne segítsek. De ha jól értettem ez már megegyezés kérdése, vagy marad az eredeti vagyonfelosztás!

1. Egy kilenc éves gyereknek inkább napi szükségletei vannak az eltartásakor, és nem hosszú távú befektetési érdekei, szóval ugyan közös megegyezéssel szint mindent lehet, de a gyerek érdekei és szükségletei határoznak meg mindent elsősorban.
2. Ami az együttélés előtt megvolt, az természetesen különvagyon.
3. Az előbbi alapján különvagyon lenne, de ha jól értem már nincs meg, és nem másik telket/házat/vagyontárgyat vettetek belőle, hanem "feléltétek". Ez esetben nincs miről beszélni, a nem létező vagyon nem lehet különvagyon (se).

Köszönöm a választ! Még volna három rövid kérdésem.

1. Ha ez a vagyonmegosztás így van(75-25% a javamra), akkor korrekt javaslat lehet a részemről, hogy ennek ellenére mégiscsak 50-50 % legyen a vagyonmegosztás azzal a feltétellel, hogy ennek fejében lemond a házastárs a gyerektartásról (9 éves gyerekről van szó, nekem a jövedelmi viszonyaim kb. az átlag lehet vagy egy picivel alatta, az ingatlan jelenlegi piaci értéke kb. 25 Mft), bárminemű tartásdíjról, és az így többletként adott összeget köteles lenne a gyerek számára elkülönítetten kezelni, és őrizni az értékét, vagy egy ingatlanban tulajdoni részt venni, ami annak továbbértékesítésekor szintén a gyerek jövedelme lenne, illetve hogy 14 éves kor után ha a gyerek mégis másként szeretné a szülői elhelyezést, akkor az visszafizetésre kerülne a részemre, de én szintén elkülönítettem kellene hogy kezeljem azt nagykorúságáig?
2. Ha vannak autónyereménybetétkönyveim a nevemen, amik jóval az együttélés előtt lettek a nevemre vásárolva, az is különvagyonként számít?
3. Ha az együttélésünk előtt nevemen lévő hétvégi telek eladásra került de már az együttélésünk alatt, akkor az közös tulajdon már vagy csak az eladás-vétel közötti értékkülönbözete az?

Amennyire ennyi adatból meg lehet ítélni, ez valószínűsíthető.

Köszönöm a választ. tehát hiába volt az Ő nevén a törlesztés, ezzel nem csak ő járult hozzá a lakás árához, hanem ez is közös törlesztés volt már, merthogy együtt laktunk. De mi a helyzet az én volt lakásom árával? az különvagyonként minősül így? Hiszen amikor azt eladtam, nem éltünk közös lakcím alatt, és az új lakás árába is én utaltam az összeget! Ha ez külön vagyon volt, akkor a mostani helyzetben nekem 75% a házastársnak meg 25% jár?
(5 mFt hitel fele-fele arányban és a másik 5Mft meg az én részem? Vagyis a 10 M-ért vett lakáshoz én 75 %-ban a házastárs 25 %-ban járult hozzá, tehát az eladáskor is ebben a részarányban kellene részesülnünk?

Akkor inkább azt mondanám, hogy ez már közös hitel volt és közös vagyon ez a rész.

Az együttélésünk lényegében a megvásárolt lakásban kezdődött, tehát 2007-től vagyunk egy lakcímen is bejelentve, én a korábbi lakásomat 1998-ban szereztem, saját jövedelemből.

Nem jól érted. Még egyszer: a házasságkötés dátuma teljesen lényegtelen, az együttélés dátuma számít.
A te eladott lakásod vonatkozásában pedig az, hogy mikor és miből szerezted.

Köszönöm a válaszokat Obudafan és Drbjozsef nek.
Konkretizálva is lehet kérdezni, csak hogy értsem(nem feltétlenül akarok élni vele a bontópernél).
2006-ban eladtam a saját lakásomat 5 mFt-ért.
2007-ben vettünk egy lakást 10 Mft.ért (5 mFt az én részem és 5Mft-ot a párom vett fel hitelként.
2008-ban házasodtunk össze, addíg egy évig ő neve alatt történt a fizetés 50ezer/hó.
2012-ben végtörlesztettünk(ez világos, hogy közös vagyonból)
2018-ban elválunk, és a lakás mondjuk ér 25 Mft-ot, akkor hogyan lehet osztozkodni a vagyonon?
Jól értem, hogy a mostani 25 Mft-ot érő lakás értékének annyiad része kellene hogy az enyém legyen, amennyit a házasság előtt belefektettünk? Vagyis az akkor 10 M ft-ot érő lakásba nekem 5 Mft-om (50%), neki meg egyévi törlesztés vagyis 600ezer Ft (6 %) volt a befektetése.
Így a lakás akkori értékéből 4.4 Mft-ot (44%-át) fizettünk közösen a házasságunk alatt+(plussz a kamatok, de most ettől tekintsünk el egyelőre).
Vagyis most akkor a lakás jelenlegi értékének a 25 Mft-nak 44%-a ami fele-fele osztandó, és még a kezdeti befektetés miatt 6 %-a az övé és 50 %-a az enyém?
Így összességében nekem a jelenlegi érték 50+22%-a neki meg a 22-6%-a jár?

katti5

Egyrészt nem a házasságkötés dátuma számít, hanem az együttélés kezdete.
Másrészt ha az a lakás, amit te eladtál, már a tiéd volt az együttélés előtt, akkor a vételárnak az erre az összegre eső arányában különvagyonod lett az ingatlan.
A kölcsön felvétele vonatkozásában is annak van jelentősége, hogy az együttélés alatt vette-e fel azt a kölcsönt, vagy sem. Ha nem, akkor ez a része az ingatlannak az ő különvagyona, de a közösen visszafizetett kölcsön felére igényt tarthatsz, ha pedig az életközösség megszakadása után önállóan is törlesztettél, az egészére. Ha az együttélés alatt vette fel, akkor viszont közös vagyon lett ez a rész és csak az esetleg az együttélés megszakadása után általad önállóan visszafizetett rész felére tarthatsz igényt.
Összességében azért általában az ilyen tényállások bonyolultabbak, mint hogy egy fórumon hézagmentesen megoldhatóak legyenek.

katti5,

Nyilván nem önmagában a házasság időpontja számít, sőt.
Természetesen a hozzájárulásokat kell nézni.
Ha a fele a Te korábbi ingatlanodból lett, akkor az a különvagyonod.
Ha a hitelt a párod vette fel, de már az életközösség (! nem feltétlenül házasság) alatt közösen fizettétek, akkor az a része közös, és abból is jár neked. Amit a házassági életközösség alatt fizettetek, ott nem számít, hogy főként a Te fizetésedből, az főszabály szerint tényleg 50-50% hozzájárulásnak számít.

Egyébként : közös vagyon elosztásakor sose emelünk ki egy vagyonelemet, az egészet kell egészében nézni, számolni, és szétosztani. Minden bizonnyal jóval több, mint 50% jár neked, de hogy mennyivel, az sok minden mástól is függhet.

2008-as házasságkötés előtt, a 2007-ben vásárolt ingatlan
kulönvagyonnak számít-e? Van-e valami jelentősége annak, hogy az ingatlan vételárának megfizetése, az én előzőleg eladott lakásom árából, illetve a párom hitelfelvételéből történt meg kb 50-50%-ban ahogy egyébként a megvásárolt ingatlan tulajdoni aránya is ez.
Azóta ez az ingatlan tehermentes lett, főként az én fizetésemből( de ha jól sejtem ez közös vagyon) letörlesztett résszel (végtörlesztés).
Kérdés: vagyon osztozkodásnál akkor ez az ingatlan 50*50%-ban a volt házastársaké?

Elsie

Az, hogy közös-e az ingatlan, nem attól függ, hogy mennyi ideje élnek együtt, hanem hogy mikor és miből lett megvéve. Ha teljes egészében megvolt az életközösség kezdete előtt, és lényeges, nagy beruházás nem történt, akkor különvagyon, ha nem ez a helyzet, akkor valószínűleg egészében vagy részben közös.