Válás és vagyon megosztás

„Rokonom kihez fordulhat segítség kérésre?”

Nem is tudom. Én így első blikkre egy ügyvédet próbálnék meg.

„A férj most ki akarja tenni őket a házból,megteheti e,eladhatja e ő egyedül,az ingatlan most közös vagyonnak minősül válás esetén?”
Az, hogy közös vagyon-e, nem tudhatjuk, hiszen a szerzésről mit sem írtál (önmagában a 13év nem számít). A kirakás alapesetben igen, de ez alól több kivétel van : például, a kiskorú kizárólagos felügyeleti jogával rendelkező személyt a bíróság a másik fél kizárólagos tulajdonának használatára is feljogosíthatja.

De a válás és vagyonmegosztás nem egymondatos megoldású, érdemes lenne egy jó családjogi ügyvédet kerítenie.

Rokonom jelenleg válni kényszerül férje új barátnője miatt,a férj jelenleg meg akarja hirdetni eladásra az ingatlant. Kérdésem, hogy az ingatlan a férje nevén van, viszont 13 éve házasságban élnek, van két kiskorú gyermek. A férj most ki akarja tenni őket a házból,megteheti e,eladhatja e ő egyedül,az ingatlan most közös vagyonnak minősül válás esetén? Rokonom kihez fordulhat segítség kérésre?

Szerintem a nagykorú gyerek születési anyakönyvi kivonata nem kell; és kérhetsz illetékmentességet.

Bocsánat, bontóperről beszélek

Ha már nagykorúak a gyerekek, születési anyakönyvi kivonat akkor us kell a beadványhoz? Ha pillanatnyilag nincs munkahelyem és semmilyen jövedelmem sem, ki kell fizetnem az illetéket vagy már most beadáskor kérhetem az illetékmentességet?

Ha a közös tartozást az életközösség megszűnése után csak az egyik fél fizeti meg, akkor a megfizetett összeg felét követelheti a volt házastársától.

Egy személyi kölcsönről van szó, mely szerződés a házasság alatt kötetett meg és a közös lakás felújítására lett fordítva.

„Az egyik kérdés, hogy a bontóper lezajlik a vagyonban való megegyezés nélkül?”

Igen.

„A letiltott összeg fele vagyonjogi perben visszaperelhető?”

Ez attól függ, hogy pontosan milyen követelést tiltanak.

Tisztelt Szakértők!
Házasság felbontásához a keresetlevél be lett adva a bíróságra. Az egyik kérdés, hogy a bontóper lezajlik a vagyonban való megegyezés nélkül? A lakáshasználat lett csak kérve a keresetben (50_50 % tulajdon) vmint a kiskorúak elhelyezése, gyerektartás. A másik kérdésem: Időközben az egyik fél fizetéséből megindult egy letiltás. A letiltott összeg fele vagyonjogi perben visszaperelhető?
Köszönöm!

A vagyonmegosztásról senki nem beszélt rajtad kívül. Bizonyítani pedig azt kell, hogy a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. (Ha már ebben sem tudtok megegyezni - pedig csak ebben kellene.)

Mit kellene bizonyítani, és milyen vagyonmegosztás, mikor semmi közös vagyon nincs, de van házassági vagyonszerződés?

HA nincs közös megegyezés, akkor azért kelleni fog a bizonyítási eljárás , tehát lesz azért macera.

Köszönöm, értem. De a válás különösebb gond nélkül zajlódhat le? Hisz nincs kiskorú, eltartott (tehát iskolás) gyermek, nincs közös vagyon, és bár csak hónapokra, de külön élünk. Viszont közös megegyezésbe most sem hajlandó belemenni.

Nem "kényszerkijelentheted", és ami fontosabb, nem zárhatod csak úgy ki. Amennyiben közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozatod van, akkor végrehajtást indíthatsz a kiköltözése iránt, amennyiben nincs, akkor vita esetén meg kell várnod, amíg a bíróság kötelezi a lakás elhagyására és utána indíthatsz végrehajtást, ha nem megy ki akkor sem.

Tavaly májusban válópert indítottam férjem ellen. Ezt tavaly szeptemberben megszüntettem. Maradt minden a regiben. Ezt megelőzően még augusztusban házassági vagyonszerződést kötöttünk. Ugyanis mindkettőnknek saját lakása van, de az enyémben lakunk. A szerződésben ezt rögzítettük, h egyikünknek sincs semmi köze a másik lakásához. Ő pedig, ha úgy alakul, minden követelés nélkül elhagyja a lakásomat. Ez a szerződés közjegyzővel is hitelesítve lett. Mivel azóta sem lett jobb köztünk a viszony a férjemmel, most már végleg le szeretném zárni az ügyet. A vagyonjogira hivatkozással kenyszerkijelenthetem az önkormányzatnál a lakásomból? Ha a válópert újra indítom, lesz e békéltető? Nincs ugyanis kiskorú gyermekünk, közös vagyon sose volt, a külön vagyonról ott a szerződés. Gazdasági közösség vagy mi nincs köztünk, mert én külföldön dolgozom, így alkalmanként külföldön élek hónapokig.

Kedves ObudaFan, Kovács Béla Sándor!

Köszönöm szépen a segítségeteket!
alim

Ez az idézet pont azt mondja ki, hogy ha neked a bíróság használati jogot alapít, akkor ezt neked meg kell fizetned a másik fél felé. De ő nem erről mondott le.

Már válaszolt: a megváltási árat a beköltözhető érték alapján kell megállapítani. Az, hogy te laksz benne, ebből a szempontból nem jelent "lakottságot".

Kedves ObudaFan!
Azon kívül, hogy a lenti Egyezségben szereplő megállapodások tekintetében leírnád a véleményedet, lenne még egy, utolsó kérésem evvel a problémámmal kapcsolatban. Olvastam valamit a Neten, aminek a második mondatát nem tudom értelmezni.
Az alábbi idézetnek kérlek, hogy a második mondatát fordítsd le nekem hétköznapi nyelvre:
„Fenntartandó ugyanakkor az a bírói gyakorlat, hogy saját bennlakásának értékcsökkentő hatását a bennmaradó tulajdonostársnak kell viselnie, amelyet egyébként az új Ptk. már normaszinten is rögzít. Ez a használati jog alapítása esetén a tulajdoni hányad ítélethozatalkori forgalmi értékének a használati jog értékével való csökkentését jelenti, és mivel a használati jog dologi jogosultság, a használati jog jogosultja a későbbiekben használati díj fizetésére nem kötelezhető.”
Igaziból én nem a bennlakásom miatt kérném a lakott ár használatát, hanem a használati díjról való lemondás miatt, ahogy azt 15.31-kor írtam.
Köszönettel:alim

Kedves Obudafan!
A válásunk 2014-ben történt. A jegyzőkönyvben nem sok minden van. Mindkettőnk szándéka végleges, megfontolt és befolyásmentes volt.
Egyezség: megállapodtunk a lakás 2/3-1/3 rész tulajdonában. Az ingatlan kizárólagos használatára én vagyok jogosult, ennek fejében a fenntartási költségeket én fizetem.
„A volt feleségem kijelenti, hogy lakáshasználati jog ellenértékére nem tart igényt, tekintettel arra, hogy én a lakással kapcsolatos valamennyi költség viselését vállaltam.”
Ezután nyilatkoztunk, hogy nem kívánunk egymással szemben házastársi tartás iránti igényt érvényesíteni.
Még aznap jogerőre emelkedett. Ennyi van benne.
Üdv.:alim

Ahogy írtam, látni kellene, hogy pontosan miről mondott le.

Kedves ObudaFan!
Nincs kiskorú gyermek, a nagykorú pedig már külön él.
A lakáshasználati jog ellenértékéről mondott le.
Szomorúan vettem ki a szavaidból, hogy valószínűleg a lemondása ellenére mégis ki lesz neki fizetve a használati díj.
Csak nem értem, hogy miért? Hiszen lemondott róla!
Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egy blokkon ÁFA-s árakat tüntetnek fel, a végén kijön a végösszeg, majd ahhoz megint hozzáadják az ÁFa-t, és ezt az összeget kell kifizetni?!
Köszönöm a segítségedet!
alim

Hát, ehhez ismerni kellene azért az ügy iratait, de ha a lakáshasználati jog ellenértékéről mondott le, de nem mondott le kifejezetten arról, hogy a beköltözhető érték legyen figyelembe véve, akkor a beköltözhető érték lesz figyelembe véve nagy valószínűséggel. Kivéve persze, ha közös kiskorú gyerekek maradnának bent az ingatlanban.

Üdvözletem!
Segítséget szeretnék kérni! Elváltam, a vagyoni perem folyik. A közös panellakásunk van terítéken, melyben benne lakom. A bíró az ingatlan értékének megállapításakor annak forgalmi értékét akarja figyelembe venni, én a lakott értéket szeretném. A lakás megosztásakor az ingatlan lakott értékéhez nem azért ragaszkodnék, mert benne lakom! Hanem azért, mert volt feleségem a válási jegyzőkönyvben lemondott a lakáshasználati jogának az ellenértékéről.
Én matematikai alapon néztem a dolgot, az "egyenletem" így néz ki:
lakáshasználati jog = forgalmi érték - lakott érték.
Ebből számomra az következik, hogy a lakáshasználati jogról való lemondás miatt csak a lakott értéket szabadna figyelembe venni a lakás értékének a meghatározásánál! Hiszen a többiről lemondott! Nem akarom elhinni, hogy a törvény a volt feleségem lemondása ellenére az ingatlan értékének a meghatározásakor mégis kifizetteti velem azt neki, amiről már lemondott (ezek szerint, ahol megtörtént a lakáshasználati jog kifizetése, ott pedig kétszer fizetteti meg azt a törvény, ha a forgalmi értéket veszik az ingatlan árának alapjául)?! Lehet ugyanazon valamiért kétszer "bünhődni", illetve fizetni?
Egyszerűbben: ha az ingatlan értéke 1 alma és 1 körte, a körtéről lemondott az elköltöző fél, akkor az ingatlannak miért nem 1 alma az értéke, miért vennénk figyelembe a már lemondott körtét is?
A vagyoni perem régóta zajlik, ránk a régi Ptk-t alkalmazza a bíró. A lakás 2/3-a az enyém, 1/3-a a volt feleségemé. Volt feleségem többek közt túlhasználati díj megállapítását is kérte, meg sok egyebet, mivel megfogadta, hogy "leperli rólam a gatyámat is"! Pedig miatta váltunk el?!
A következő tárgyaláson elsőfokú ítélet fog születni (a bíró mondta).
A segítséget előre is nagyon köszönöm!
alim

Nonolet, köszönöm szépen a választ! Nem nyugtatott meg, de ez van.