köteles részre jogosult felelőssége

Üdv!

A jogeset:

kötelesrészre jogosultat idézik a hagyatékira, azzal, hogy a közjegyzői díjat az örökösök együttesen kötelesek megfizetni.

A hagyatékin a közjegyző azt mondja a köteles részre jogosultnak, hogy ha érvényesíti igényét a köteles részzre, akkor neki mind a temetkezés költségéből, mind a közjegyzői díjből részt kel vállalnia.

14/1991. (XI. 26.) IM rendelet
a közjegyzői díjszabásról

I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. § A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárást kezdeményező - hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt - fél köteles megfizetni; több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges.

Ez alapján, mint az eljárásban érdekelt, tényleg köteles fizetni (megj.: több érdekeltnél nem együttes, hanem egyetemleges a felelősség).
De a temetkezési költség a Ptk. szerint hagyatéki tartozás, amiért az örökösnek kellene felelnie, nem a köteles részre jogosultnak, szerintem.
Előre is köszönöm!

Ha nem lenne az a hagyaték, ne örököltél volna semmit - a kötelesrész is csak az. A költségek értelemszerűen megosztódnak.

Monalisa
laikus hozzászóló

Tévedés. A kötelesrészre jogosultat - hacsaknem lett kifizetve a törvényi sorrendtől eltérően a kötelesrész - nem terhelik az őt megelőző hagyatéki terhek. Legfeljebb az fordulhat elő, hogy az őt megelőző terhek folytán az ő igényére már nem lesz fedezet.

Értem...

Ha a kérdező jogász, akkor nem értem.
Mert a kötelesrészre a törvényes örökös jogosult, tehát ő is örökös.

Szerintem ezt gondold át mégegyszer, Mohos doktor.

A ptk.-ban van.

Az is benne van, hogy leszármazók, házastárs, szülők és testvérek hiányában a törvényes örökös a testvér gyermeke - aztán ha ezt az unokaöccsöt, -húgot végrendelettel kizárják, akkor mégsem örökös. Ugyanígy a köteles részre jogosult is épp azzal szerez igényt a köteles részre, hogy - bár ő lenne a törvényes örökös - nem örököl.

Való igaz, az "örökös" szót két értelemben is használjuk, az egyik jelentése szerint értjük alatta azt, aki a törvény szerint örökölne (nevezhetnénk várományosnak); a másik jelentése pedig az, aki az örökhagyó jogutódjaként ténylegesen megkapja a hagyatékot.
Ez a kettősség okozhat némi zavart, úgy látszik, még egy jogász számára is. (Tévedés ne essék, a közhegyzőre célzok...)

Egyféle értelme van. Az zavar meg, hogy kötelmi jogi igénye van, a hagyományoshoz hasonlóan ?

A Ptk.-ban egyértelmű: hagyományos a tartozásokért nem felel. A kötelesrészre jogosult meg igen.
A kötelesrész a hagyaték egy része

Ja. A hagyaték része - mint tartozás. [Ptk. 677. § (1) d)] Ennyi erővel azt is mondhatnád, hogy mindazok örökösök, akiknek az örökhagyó tartozott. Mert hogy az ő követelésük is része a hagyatéknak. [Ptk. 677. § (1) c)]

OFF
Engem semmi nem "zavar meg", meglehetősen tisztán látok a kérdésben.
ON

Tág értelemben vett örökös szerintem, aki bármiylen öröklési jogcímen, ilyen a köteles rész is(ez köv. a Ptk. 605. § (1) bek-ből: ,,más öröklési jogcím").

Szűkebb értelemben örökös, az, aki vagy a törvény alapján, vagy a végintézkedés alapján hagyatéki hányadot örököl.

661. § Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.

665. § (1) Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.

A fenti 2 §-ból: ha végint. van, nem örökös, ha nincs, vagy nem érinti, akkor a kötelesrészre jogosult
törvényes örökös a hagyaték megnyíltakor, de később nem kaphatja meg a köteles részen felüli részt.

Nam mindegy, hogy
a)az erősebb hagyatéki tartozások után csökkentett rész jár, vagy esetleg semmi, vagy

2. már a köteles részre jogosult is fizet a temetésért, közjegyzőnek, s ha az erősebb szolgáltatások kimerítik a köteles részét is, akkor még mínuszba kerül.

Elnézést, hogy összecsaptam a fogalmazást, de sietek.

Nem baj, majd leírod mégegyszer. :) Én onnan kezdve nem értem, hogy "A fenti két..."

:):)

A fenti 2 §-ból (Ptk. 661. § és 665. §) az következik: ha végintézkedés van, nem örökös (hiszen végintézkedés iányában lenne az), ha nincs végintézkedés, vagy van, de az nem érinti a leszármazót/ házastársat/ szülőt akkor a kötelesrészre jogosult
törvényes örökös a hagyaték megnyíltakor, de később nem kaphatja meg a köteles részen felüli részt valamilyen okból.

Egyes kiesési esetek, persze jó kérdés, hogy konkrétan melyek, talán a lemondásnak az az esete, amikor kifejezetten csak a köteles részen felüli részről mond le az örökös.

Az adott ügyben van végintézkedés, tehát a szűkebb értelemben vett örökös fogalomba nem fér bele a köteles részre jogosult.

Szerintem nem mindegy, hogy

1. már most kér-e tőle díjat a közjegyző + fizetnie kell a temetési költségekért /ennyi erővel a sorrendben előrébb álló egyéb hagyatéki terhekért (örökhagyó adósságai) is felelne/, vagy
2. a sorrenben előrébb álló terhek kielégítése után megkapja a köteles részt, ha marad.

Mert,
az a) esetben már most kiadásai vannak, aztán ha az előrébb álló terhek miatt nem marad alap a köteles részbnek, akkor lényegében rá is fizethet az egészre.
a b) esetben vár, aztán majd kiderül, marad-e alap a köteles résznek, és legfeljebb nem kap semmit, de nem is kellett fizetnie.

Hátha, így jobban kifejeztem magam.
Nam, közjegyzőnek, s ha az erősebb szolgáltatások kimerítik a köteles részét is, akkor még mínuszba kerül.
Elnézést, hogy összecsaptam a fogalmazást, de sietek.

Az előző hozzzászólás végéről az alábbit:
,,Nam, közjegyzőnek, s ha az erősebb szolgáltatások kimerítik a köteles részét is, akkor még mínuszba kerül.
Elnézést, hogy összecsaptam a fogalmazást, de sietek"
értelemszerűen nem kell újra figyelembe venni.

Megyek kommunikációs tréningre vagy lehet, hogy csak kialszom magam :):)

Abban a bizonyos 605. § (1) bekezdésben a "más öröklési jogcím" szerintem a hagyományt vagy a meghagyást jelenti. Ezeket kivéve ugyanis fogalmilag kizárt, hogy valaki köteles részre jogosult legyen (mert nem örököl), ugyanakkor legyen neki a "köteles részen felüli" örökrésze (vagyis mégis örököl).
Így aztán aki köteles részre jogosult, az azt a rendes elévülési időn belül követelheti akkor is, ha a hagyatéki eljárásban nem érvényesítette.

Természetesen a b. a követendő eljárás; ha a hagyaték nem elegendő a sorban előrébb álló hagyatéki tartozások fedezetére, akkor a köteles részre jogosult nem nyerhet kielégítést. Ez sem jelenti azonban, hogy ő köteles lenne viselni a közjegyzői eljárás költségeit, ha arra a hagyaték nem nyújt fedezetet.

Kedves Mohos Kolléga.

A kötelesrészre jogosult nem örökös. Mint ahogy a hagyományos sem az például. Attól, hogy valakinek az igénye valakinek a halálával nyílik meg, még nem feltétlenül örökös. Az örökös mindeig dologi jogosult, a kötelesrészre jogosult meg sosem az.