Most akkor kitagadás vagy kizárás? Nem mindegy ugyanis. (Mondjuk, ezzel az indokkal a kitagadás amúgy is érvénytelen, szóval marad a kizárás.)
A köteles rész fele mindannak, amit a jogosult törvényesen örökölne.
Köszi a válaszodat.
Az apa egyébként azzal indokolta a kitagadást, hogy ez a gyereke a bíróságon egy büntetőeljárásban (testi sértés)ellene vallott, pedig a gyereke ott sem volt az ominózus esetnél.Egyébként a gyerekének a második ilyen "tette" volt az apa ellen.Az elsőnél még csak 10 éves volt, a másodiknál már nagykorú.Megjegyzem az elsőben az apát elítélték felfüggesztettre,a másodiknál felmentették.Ezek jó indokok lehetnek a kizárásra egyáltalán?
Mennyi a köteles rész amit követelhet a gyerek?
Köteles részre igényt tarthat.
Sziasztok!
Adott egy apa, kinek 5 gyermeke van két házasságból Az elsőből 3, másodikból 2. Az apának két ingatlanban van 1/2 - 1/2 tulajdon része.A végrendeletében az első házasságából született legidősebb gyereket kizárta az örökségből érdemtelenségre hivatkozva. Az első házasságából született másik kettőre hagyta az egyik 1/2 tulajdonrészt, a második házasságából született két gyerekére pedig a másik 1/2 tulajdon részét.
Törvényes ez a végrendelkezés?Mit tehet az örökségből kizárt gyermek?
Miért nem hagyod dolgozni az ügyvédedet, nem értem.
Köszönöm ObudaFan!
Bocsánat, de tényeg ennyire nem vagyok ebben jártas.
Köszönöm!
Gábor
„lehet-e olyan végrendelkezést hozni, amelyben a 3 unoka köteles része „eltörlődik“.”
Lehet, csak ahhoz érvényesen ki kell őket tagadni. Az meg nem olyan egyszerű, de erről már olvashattál.
Nem keverek én semmit. Én csak azt szerettem volna ezzel megtudni, hogy lehet-e olyan végrendelkezést hozni, amelyben a 3 unoka köteles része "eltörlődik".
Vagy ezen kizárólagosan eltartási ill. örökségi szerződés segít?
Te magad mondtad kedves Kovács Úr jó pár hónappal ezelőtt, hogy: "pont ezek a szerződések provokálják ki a támadást, ha köteles részt szeretnénk "eltörölni", ezen segít a végrendelkezés."
Ismételten nem a kérdésemre válaszoltál, sajnálom, ha én kérdezek rosszul.
Változott 1989-óta a végrendelkezési törvények?
Köszönöm és bocsánat!
Gábor
Erősen kevered a végrendeletet az öröklési szerződéssel, a köteles részre jogosultakat a törvényes örökösökkel, a fáin kaszát a Káin... Szóval kevered, na!
Kedves valaki!
Az örökhagyó, ha nem egyenesági leszáramozztra hagyja vagyonát, hanem egy idegen emberre, akkor a köteles részt ezt felülírja?
Ilyet nagymamám kötött a barátnőjével 1989-ben. A két testvére, aki volt neki semmit nem tudott ártani nekünk.
Változott valamelyest azóta (1989 óta) a végrendelkezési törvények? Vagy ezt ügyvéde válogatja?Ha ilyet végrendelkezett az örökhagyó az ellen nem lehet igazán mit tenni?
Köszönöm!
Gábor
Kedves Gábor!
A tartási/életjáradéki szerződésről minden fontosat megtalálsz az itt balra lévő "Adattár" keresőben, ha a "tartási szerződés" kifejezést beírod az "ablakba" és a topic címe megjelölést jelölöd meg.
Összesen 23 találat jelenik meg, mely topicok mindegyike valamilyen formában az eltartási szerződéssel kapcsolatosak - mások által előzőekben feltett kérdések és az arra írt hozzászólások.
Jó olvasást!
Monalisa
laikus hozzászóló
Ugyanakkora az illetéke, mint a tartási szerződéssel való szerzésnek.
Sziasztok!
Életjáradéki szerződéssel szeretnék bővebb felvilágosítást kérni. Egyik Kedves forumozó megadott egy linket, köszönöm szépen Neki, de nekem kicsit kínai:).
Legyen szíves valaki írja le az életjáradéki szerződés lényegét, ha köteles részből szeretnénk 3 unokát kizárni.
Ténylegesen mi vagyunk Nővéremmel a Szüleink gondviselője.
Mennyi ennek az illetéke? Az eltarstási szerződsénél, ha jól tudom 2% 4 millió forintig, afelett a különbözet 6%-a.
Nőverem, Édeasapám után kap ha jól emlékszem ápolási vagy szociális segélyt (27ezer ft/hó nagyságrendű), mivel munkanélküli. Eltartási/örökségi/életjáradéki szerződés megkötése után ez megmaradna?
Köszönöm!
Gábor
Ne viccelj, ha ténylegesen volt életjáradék-fizetés, akkor ez a szerződés nem volt színlelt.
Eleinte csekken kapta a pénzt később átutalással, úgyhogy ez veszett fejsze...
Viszont a színlelt részével tudnék valamit kezdeni (?) olyan értelemben, hogy az életjáradékin is látható, hogy 4 millió forintra van felértékelve a ház ami már 2002-ben is nevetségesnek számított mert egy 3 szintes + padlásos, garázsos, nagykertes Tahitótfalusi (jó környék) házról van szó.
2015-ig akár nyerhetsz is a lottón...
Hát, kösz, Boldogabb nem lettem :-)
Kétszer illetékfizetni meg - ilyen erővel mehetek a Media Markt-ba is..:-)
Mindenesetre van egy konklúzió - nem kéne megpatkolni.. :-)
Kösz a hozzászólásokat!
2015-ben majd visszadja a feleséged a tulajdonrészedet, remélve nem lesz semmi gond.
Tolltalan
Végrendelettel nem tudod elérni a kívánt célt, mert ahhoz előbb jobb létre kellene szenderülnöd... - és örökölnének a gyermekek. Ahhoz hogy a feleséged talajdonosa lehessen a fél lakásrészednek ahhoz vagy ajándékozás vagy adásvétel szükséges. (A haszonélvezetről ne feledkezzél meg.)
Ügyvéd mindenről részletesen tájékoztat és a szükséges okiratot elkészíti.
Ui.: nekem nehogy öngyilkos legyél, mert kbs még nekem rója fel...
Monalisa
laikus hozzászóló
Na, igen, a nemleges bizonyítás általában nehéz, sőt lehetetlen. A konkrét esetben azt kellene meggyőzően igazolnod, hogy a kötelezett nem fizetett életjáradékot. Mondjuk, rámutatnál, hogy a fizetéseknek sem banki átutalás, sem postai utalvány formájában nincs nyoma, ilyet az ellenérdekelt fél bemutatni nem tud. Csakhogy az ellenérdekelt fél erre nyilván azt mondja, hogy készpénzben fizetett minden hónapban. És azzla nagyjából kész is.
Értem és köszönöm a válaszokat.
Az életjáradéki 2002-ben történt apám pedig 2008 márciusában hunyt el.
Hogyan tudnám bizonyítani, hogy ajándékozás történt?
„Az életjáradéki szerződés akkor teljesül mikor az illető meghal, nem? ”
Ha úgy érted, akkor szál-e át az eltartóra az ingatlan tulajdonjoga, akkor nem.
Hiszen magad is írod: „A tulajdoni lapra még akkor amikor készült az életjáradéki bejegyezték kedves féltestvéremet.”
Nincs hagyaték, még köteles rész se. Ezért nem volt hagyatéki tárgyalás sem. Minderről téged nem kellett értesíteni. Miért kellett volna? Nem állt édesapád a gondnokságod alatt.
A szerződést, mint azt a Tanár Úr korábban már mondta, nem az érvénytelenség, hanem a színlelt jelleg miatt lehetne esetleg támadni. Ha bizonyítani tudnád, hogy valójában ajándékozás történt, akkor legalább a köteles részre igényt tarthatsz. Feltéve, hogy az ajándékozás és a halál időpontja között nem telt el több mint 15 év, és a hagyaték megnyílta sem volt régebben mint öt éve. (Utóbbi esetben ugyanis már a köteles részi igény is elévült.)
Csak az öröklési szerződésre kell a két tanú, az életjáradékira nem.
Köszönöm válaszát Kedves Grád András!
Azért gondoltam, hogy fellebbezek mert nincs rajta két tanú, így nem tudom érvényes-e. A féltestvéremmel sosem voltunk beszélő viszonyban, ezért természetesen nem mondta nekem a dolgot és gondolom minden tőle telhető módon próbált ebből kihagyni.
Az életjáradéki szerződés akkor teljesül mikor az illető meghal, nem? Ekkor száll rá a vagyon. De mivel az elhunytnak édes lánya vagyok, a törvényes örökös rész ilyenkor nem illet meg?
Nem tudok róla, hogy volt-e hagyatéki tárgyalás, engem senki nem keresett meg. Létezik, hogy féltestvérem mélyen hallgatott rólam ezért nem is kerestek (hivatalból sem)?
A tulajdoni lapra még akkor amikor készült az életjáradéki bejegyezték kedves féltestvéremet.
Nem tudom mit mondjak még róla... apám köztudottan egy részeges ember volt a szerződésen nincs két tanú ezért abban sem vagyok biztos, hogy teljes tudatában íratták alá vele, de gondolom ezt már bizonyítani sem tudom...
"Egyébként pedig gondolkodj márt egy kicsit, mielőtt bárkinek is a kiskorú gyerekei érdekeit sértő tanácsot adsz."
Mielőtt bárki félreértene - épp a gyerekek érdekében gondolkodom ezen. Pl. mi van ha az asszony el akarja adni a lakást (mert saját keresete nem elég a fenntartásukra), és a gyámhivatal azt mondja, hogy ez jajj de sértené a gyerekek érdekeit, nem engedem?
Az kimaradt, hogy a feleségemmel együtt gondolkodunk ezen, s ha találunk tuti megoldást, Ő hasonlóan járna el - tehát az, hogy mindent az asszonynak ajándékozok nem buli, mert ha ő hal meg, én vagyok befürödve..:-)
"A gyámhivatal nem jár el a gyerekek nevében, azoknak a törvényes képviselője a szülő. gyámhivatal csak ellenőrzi a szülőnek a vagyonkezelő tevékenységét a gyerekek érdekében. És ez így van jól."
Lehet valahol találni információkat arról, hogy ez az "ellenőrzési" tevékenység pontosan mit is jelent, mikor gondolja úgy a gyámhivatal, hogy a megmaradt szülő "túlment a határon"?
És még valami - lehet olyat, hogy a végrendeletbe beírni, hogy az "2015 január 1-én érvényét veszti"? tehát amikor a gyerekek 18 évesek lesznek, akkor stornó az egész, mert a célomat már elértem?
Köszönöm!