végrendelet

Lehet szívtelennek tűnök, vagy esetleg számítónak, de azt hiszem megérdemelnénk. NEm tudom.

Sziasztok!

Hát nagyon szépen köszönöm a válaszokat! Még gubancos a dolog. Apánk halotti anyakönyvi kivonatában az van,hogy ismeretlen a családi állapota. De ugye nem vált el Anyukánktól. Anyu halottijába meg a drága nagyon okos féltesóm beíratta anno,hogy elvált, amikor nem is vált el. Úgyhogy most futkosok,hogy lejavítsák. Remélem sikerül a tárgyalásig, mert ha nem, akkor ugrik minden.
De kérdés,hogy mivel egy lezáratlan házasságból vagyunk mi ketten, így nem mi vagyunk a törvényes örökösök? Közben meg ott a végrendelet, amit ki tudja ki írt, aláíratott két tanúval,hogy a legutóbbi élettársára hagy mindent. Tehát nem tudom mi lesz. A hivatalok nem nagyon segítőkészek.:(
Mindenesetre az a cél,hogy ne essünk el attól, amit örökölhetnénk. MIvel egész életünkben semmit nem láttunk tőle, legalább most lássunk.

„Amin szintén csak két tanú van. Se ügyvéd ,se senki. Kérdem én,hogy most mit tehetünk. ... Mit lehet tenni,illetve mennyire érvényes az a végrendelet?”

Ettől még lehet érvényes.

A végrendelet lehet szóbeli, vagy írásbeli. Szóbeli végrendeletet csak az életet fenyegető rendkívüli helyzetben, két tanú előtt lehet tenni; amennyiben ez a helyzet elmúlik, és a végrendelkező 3 hónapon belül nem foglalja írásba a végrendelkezést, az hatálytalanná vá­lik.

Az írásbeli végrendelet lehet közvégrendelet, vagy magánvégrendelet. Közvégrendeletet közjegyző, vagy bíróság előtt lehet tenni. Közjegyző előtt tett végrendelet csak akkor közvégrendelet, ha rendelkezik a közjegyzői okiratok kötelező alakszerűségeivel. Bíróság esetén a helyi bíróság illetékes, egyes bíró, vagy titkár veszi fel. Nem veheti fel az a közjegyző, bíró, vagy titkár, aki a végrendelkezőnek, vagy házastársának hozzátartozója. Érvénytelen a juttatás, ha azt a végrendelkező a közvégrendelet elkészítésében közreműködő személynek, vagy egyes hozzátartozói­nak teszi.

Az írásbeli magánvégrendelet három fajtája az allográf, a holográf és a közjegyzőnél letett végrendelet. Ezeknek vannak közös alakszerűségi szabályai. Csak olyan nyelven lehet tenni, amelyen a végrendelkező ért és írni-olvasni tud. (Akár holt nyelven is; ebből azonban önmagában is következne, hogy írásbeli magánvégrendeletet írástudatlan személy nem tehet.) Közönséges írással lehet tenni, gyorsírással, stb. érvényesen nem. Érvénytelen a végrendelet nyelvétől eltérő betűk alkalmazása is. A végrendeleti minőségnek, a keltezés helyének, idejének magából az okiratból kell kitűnnie. (Ez egy meghatározott nepot kell, hogy jelentsen, de nem kell hónap-nap szerint megjelölni; pl. érvényes: 2005. húsvét másnapján, érvénytelen: nyaralás előtt.) Amint később szó lesz róla, holográf végrendeletnél a keltezés is saját kezű írás kell, hogy legyen. A végrendelekzőnek a végrendeletet alá kell írnia. Általában a teljes név szükséges, azonban ha természetesnek tűnik pl. a megszólítottak alapján ez, kivételesen elfogadható csak családi név, vagy csak keresztnév. A több különálló lapból álló végrendeletet számozni kell és minden lapot a végrendlkző – allográf végrendeletnél mindkét tanú – aláír. Ennek elmulaztása esetén csak az utolsó lap lehet érvényes. A végrendelet késztésében közrműködő ill. hozzátartozója javára szóló juttatás csak akkor érvényes, ha az örökhagyó ezt a részt saját kezűleg írta és aláírta, illetve a végrendelti tanú , vagy hozzátartozója javára szóló juttatás akkor is, ha van két nem kedvezményezett tanú is.

Holográf végrendelet az, amelyet az örökhagyó teljes egészében maga ír és aláír. Ez természetesen csak kézírással képzelhető el.

Allográf az a végrendelet, amelyet az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláír, vagy ha már aláírta, két tanú előtt azt a saját aláírásának ismeri el. Ez a két tanú a végrendelkező személyazonossága tanúsítására képes kell hogy legyen (vagy ismerjék őt, vagy pl. személyi igazolványt kérjenek), ne legyenek kiskorúak. Az okirat tartalmát azonban nem kell ismerniük. A két tanú neve, címe, aláírása szerepeljen az okiraton. Allográf végrendeletet korlátozottan cselekvőképes személy is tehet.

Közjegyzőnél letett végrendelet az, amelyet az örökhagyó leír, aláír és – akár nyílt, akár zárt iratként – közjegyzőnél személyesen végrendeletként letétbe helyez. Ha a közjegyző őrizetéből az okirat kikerül, akkor marad hatályos, ha vagy az allográf, vagy a holográf végrendelet szabályainak is megfelel.

Pontosan mikor érvényes egy végrendelet? KInek az aláírása kell, stb..?

Kedves Bmisa!

Köszönöm a válaszod! Anyuval való házasságából két gyermeke született. (én és testvérem). Mivel nem váltak el, így nem mi örökölhetnénk nagyobb részben? Mert az előttünk lévő házasságából van egy fia,de az ő anyukájával elváltak. De utánunk meg volt egy élettársa kb.20 évig. Attól félek,hogy az élettárs teljesen kiforgat minket. Ha nem kaptam értesítést,akkor felhívjam a hivatalt szerinted?MÉg annyi kérdésem lenne, mert semmi nem tiszta, nem voltam még ilyen helyzetben.:(

Szia Zsike!

A helyzet azért annyira nem reménytelen.
A részletek ismeretének hiányában annyit lehet mondani, hogy az írásbeli végrendelet érvénytelenségére az hivatkozhat, aki annak érvénytelensége esetén maga örököl vagy tehertől mentesül. A végrendeletet bíróság előtt kell megtámadni.

Az írásbeli magánvégrendelet több okból:

• tartalmi
• akarati
• képességbeli hiba miatt.

A hagyatéki eljárás során, ha kétség van, azt a közjegyző észleli, vagy a figyelmét fel kell rá hívni.
A közjegyzőnek a vérszerinti leszármazókat a tárgyalásra meg kell idéznie, ott ezek a dolgok tisztázhatók.

Ha a végredelet mégis jó, a köteles rész (egy gyermek rész fele) akkor is jár a leszármazóknak.

Röviden ennyi.

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni. Anyukám és apám a születésem előtt külön mentek,DE nem váltak el. Utána volt még a élettársa apánknak. Mivel nem vált el Anyutól,így nem köthettek házasságot. Anyu 2004-ben meghalt. Apánk idén januárban. Én a mai napig semmilyen papírt nem kaptam arról,hogy apámmal mi történt, illetve mikor lesz a hagyatéki tárgyalás. Testvérem ma kapott egy levelet , és nála jelentkeztek az élettárs és a barátnője. Ki akarták belőle húzni azt,hogy nem akarjuk ugye kirakni őt a házból, amiben éltek. Jelzem, ekkor bejelentette,hogy egy végrendeletet írattak (ki tudja kivel) amin csak a két tanú volt,és kiröhögték őket a hivatalnál,és mondták,hogy ez érvénytelen. Ennek ellenére a levél mellé, ami a hagyatéki tárgyalásról szól, odacsatolták a végrendeletet, ami alapba nem volt, most hirtelen áprilisban (!!!)előkerül egy 1998-as végrendelet. Amin szintén csak két tanú van. Se ügyvéd ,se senki. Kérdem én,hogy most mit tehetünk. Apánk soha nem érdeklődött irántunk, nem foglalkozott velünk,úgy érezzük,hogy miután semmilyen pénzt nem fizetett utánunk(nehéz életünk volt), azok után szeretnénk azért látni valamit legalább most. Mit lehet tenni,illetve mennyire érvényes az a végrendelet?
Még egy probléma. Drága féltestvérem beíratta Anyukánk halotti anyakönyvébe,hogy elvált. De nem volt az. (ezt sem értem,hogy akkor miért nem néztek után??? ). Most szeretnénk lejavíttatni,de nagyon nehezen megy. Házasságlevelet én nem kérhetek ki a hivatal szerint. Akkor ki kérje ki? Anyu meghalt, apánk meghalt. Szóval nem értem. Segítsetek.

Köszönöm!

Zsike

Hogy mikor, arra nem igazán. De hogy azt az örökhagyó írta-e alá, az egy perben könnyen tisztázható, ha az örökhagyótól van bármilyen igazolható saját aláírás. Rendszerint csak van pl. a földhivatali irattárban, régi személyin, stb.

Tisztelt Szakértők!

Hagyatéki tárgyalás során az egyik törvényes örökös elmondása szerint talált egy végrendeletet az elhunyt személyes iratai között.Ez az ominózus végrendelet egyébként alakilag hibátlan,nagyon régi 1995-ös, az ő tudomása szerint a tanuk már meghaltak, szomszédok voltak, tehát őket már nem lehet előszedni. A végrendelet valódiságát illetően, létezik-e eljárás amely kimutatja hogy ez a végrendelet mikor készült igazából?-a gyanúm az hogy nem régen-

Köszönöm a választ

A zugírászatot egyszeri cselekménnyel nem lehet megvalósítani, mert az még nem üzletszerű. Amúgy az üzletszerűen megszerzett jövedelem formája közömbös.

632. §. (1) természetesen. Elnézést, elgépeltem.

Szerintem nincs Ptk. 623. § (3) vagy rossz a magyarorszag.hu-n a jogzabály, valszeg 624. § (3) bekezdésre gondoltál vagy 632. § (1) bek. 1. fordulatára.
Kissé általános volt a kérdésem, tehát úgy fogalmaznám meg, hogy akkor is zugírászat lenne, ha végrendeletbe foglaltan valamilyen juttatást kapna, és nem áll fenn a 624. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak, továbbá: az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás esetén a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírt, vagy a tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás esetén a végrendelkezésnél a végrendelkezőn kívül további két tanú működött közre.
Huhh, remélem érthető voltam. :-))

Az érvénytelen juttatás lenne. :) [Ptk. 623. § (3)]

Az is zugírászat lenne, ha a végrendeletbe foglaltan valamilyen juttatást kapnának?

Közreműködhet, de semmit nem fogadhat el érte, mert az már zugírászat.

Igen. Ennek a szakasznak ahhoz semmi köze.

(Szvsz nem kellene kontárkodnod.)

Tisztelt Szakértők!

16. § (1) Az egészségügyi dolgozó közszolgálati jogviszony keretében csak az őt foglalkoztató közigazgatási szerv tevékenységével összefüggő egészségügyi tevékenység végzésére jogosult.

Ehhez a paragrafushoz kapcsolódik a kérdésem:

Közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott orvos, kórházban, ügyeleti idő alatt, továbbá az ott dolgozó műszakos nővérek közreműködhetnek-e valamely beteg magánvégrendeletének az elkészítésében?

Üdv Dóra

Ennek a kérdésnek így nem sok értelme volt.

Hamis tanúzásért a felelősségre vonást csa a bíróság rendelheti el hivatalból, nem? Vagy rosszul tudom?
Az ügy egyébként 2 éve volt.

Kitagadásnak ezért akkor van helye, ha bíróság megállapította a törvényes örökös büntetőjogi felelősségét hamis tanúzásért.

Igen, jogszerű. Ha akarja, akkor a sarki virágárusító nénire is hagyhatja a tulajdonát. Mindent meg lehet támadni, a kérdés az, hogy van egyáltalán értelme. Ha alakilag rendben van a végrendelet, akkor csak a pénzét pocsékolja. Szerintem semmi megtámadhatóság nincs a végrendeleten amit leírtál.

Kizáráson nincs mit megtámadni, az akár indoklás nélkül is megfelelő. Legfeljebb az egész végrendelettel együtt lehetne érvénytelen vagy hatálytalan.

A többieket illetően pedig vizsgálható, hogy a két különböző ingatlan értéke hogyan aránylik egymáshoz. Ha az egyik értéke annyival több lenne a másikénak, hogy a kisebb értékű ingatlant kapó gyermekek örökrésze nem érné el a köteles részük mértékét, akkor ők kérhetnék a kiegészítést.
Egyébként a végrendelkezés szabadsága érvényesül.

Tisztelt KBS!

Egy pár sorral lejebb leírtam, hogy az apa hogyan végrendelkezett.

Az a végrendelkezés jogszerű?Vagy megtámadható valamelyik gyereke részéről?

KBS!

Igazad van, kitagadás vagy kizárás nem mindegy.Kizárás.Egyébként köszönöm a választ.