második személyazonosság

Jó napot kivánok!

Nem tudom jo helyen járok e, lenne egy elméleti kérdésem:

Lehet e valakinek második személyazonossága?

örülnék ha ez a kérdés érvek és ellenérvek csatáját eredményezné.

Jó napot!
Nem éppen,ez itt a Kárpátok,a Kaukázus egy kicsit odébb van.
Egyébként a szimpatikus,fehérköpenyes úriember azt szokta mondani,akár 4-5-en is lehetek!Szerintem át akar vágni!
Esetleg ecserin?Állítólag van ott minden!
Luisa

Egyes országokban létezik, mármint amikor valakit legalisan ellátnak másik személyazonossággal, pl. a tanúvédelmi program keretében.

Azt hogy itt nálunk működik-e ez, vélem nemigen fogod megtudni: szígorúan titkos dolog.

A Napoleon féle variást kihagyom, olcsó poénkodás lenne...

Monalisa
laikus hozzászóló

Új személyazonossága lehet, az alábbi szabályok szerint. Ha arra gonodolsz, hogy te saját szórakozásból át akarsz menni Ságvári Endrébe (Lsd. 32 nevem volt), azt legálisan nem lehet.

2001. évi LXXXV. törvény
a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról
16. § (1) A Szolgálat az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése érdekében a következő különleges óvintézkedéseket (a továbbiakban: óvintézkedés) alkalmazhatja:

5. a személyazonosság megváltoztatása;

A személyazonosság megváltoztatásával kapcsolatos szabályok
24. § (1) Ha az érintett biztonsága a 16. § a)-d) pontjaiban meghatározott különleges intézkedések bevezetésével nem biztosítható, a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását az országos rendőrfőkapitány engedélyével kezdeményezi. A Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész előzetes jóváhagyásával rendeli el.
(2) A személyazonosság megváltoztatására irányuló intézkedés a védelem alatt álló valamennyi személyes adatára kiterjedhet; annak keretében az eredeti személyazonosító adatot rögzítő közokirat helyébe - részben vagy egészben, ideiglenesen vagy véglegesen - megváltoztatott tartalmú adatot tartalmazó olyan okirat állítható ki, amely alkalmas az új személyazonosság bizonyítására (új okirat). Az új okiratban rögzített, megváltoztatott tartalmú adatok nem egyezhetnek meg más természetes személy ugyanolyan, a két személy azonosságát kifejező adataival.
(3) A megváltoztatott személyazonosság érvénye, illetve fenntartása kérdésében a felek állapodnak meg.
(4) Nem állítható vissza az érintett eredeti személyazonossága, ha az életkörülményeiben utóbb bekövetkezett változás más természetes személy személyállapotát érinti.
25. § (1) Ha a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását elrendelte,

1. felszólítja az érintettet, hogy legkésőbb a személyazonosság megváltoztatásáig a harmadik személyekkel szemben fennálló, egyszeri jogügylettel teljesíthető kötelezettségének tegyen eleget, illetve a harmadik személyt a vele szemben fennálló kötelezettség teljesítésére hívja fel;
2. intézkedik az adatkezelő szervek felé annak érdekében, hogy - a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok szerint - az érintett eredeti személyazonosító adatainak kezelését szüntessék meg, és azokat a Szolgálat részére nyilvántartás céljából küldjék meg.

(2) Az adatkezelésre, illetve az okirat kiállítására jogosult szerv a Szolgálat megkeresésére, a Szolgálat által közölt adatok alapján - az érintett személyes adatai kezelésének megszüntetését követően haladéktalanul, legfeljebb 15 napon belül - az érintett részére új okiratot állít ki. A Szolgálat ezzel egyidejűleg intézkedik az eredeti okirat bevonásáról. Az adatkezelésre, illetve az okirat kiállítására jogosult szerv az új okiratban foglalt adatokat köteles haladéktalanul, de legfeljebb az okirat kiállításától számított 3 napon belül az általa kezelt nyilvántartásban rögzíteni.
26. § (1) Ha az adatkezelésre, illetve az okirat kiállítására jogosult szerv tudomása szerint a 25. § (2) bekezdésében meghatározott új okirat kiállítása nyomós közérdeket sért, illetve sérthet, e körülményről - mérlegelés végett - a Szolgálatot haladéktalanul értesíti. Ha a Szolgálat az eredeti megkeresését továbbra is megalapozottnak tartja, a megkeresést a megkeresett szerv köteles végrehajtani.
(2) Ha az érintett a 25. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a személyazonosság megváltoztatására irányuló intézkedés - a teljesítés bekövetkezéséig - nem hajtható végre.
27. § (1) Ha a 24-25. § szerinti eljárás befejeződött, a Szolgálat

1. az új okiratokat - azok felhasználását elősegítő iránymutatások közlésével - az érintett rendelkezésére bocsátja, ezzel egyidejűleg intézkedik az eredeti okiratok bevonása érdekében;
2. ajánlásokat tesz a személyazonosság megváltoztatását követő, az érintett biztonságát szolgáló további magatartási, illetve életvezetési szabályokra.

(2) A Szolgálat - külön jogszabály szerint - intézkedik az új személyazonossággal rendelkező érintett számára nyújtható, társadalmi beilleszkedését elősegítő egyszeri szociális, gazdasági támogatásról. E kérdésben egyebekben a 35. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
28. § (1) Az érintett a személyazonosságának megváltoztatását követően is fennálló, a 25. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettségének teljesítése, illetve jogainak érvényesítése érdekében megnevezheti azt a személyt, aki a tartozását átvállalja, illetve akire jogait engedményezi.
(2) Ha az engedményezésre, illetve a tartozásátvállalásra nincs lehetőség és az érintett - a személyazonosságának megváltoztatása folytán - az eredeti személyazonosságához kapcsolódó jogait nem képes érvényesíteni, illetve kötelezettségeit nem tudja teljesíteni, az érintett indokolt kérelmére - a jogainak érvényesítése, illetve kötelezettségeinek teljesítése érdekében - a Szolgálat engedélyezheti az általa a 25. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint nyilvántartott eredeti személyazonosító adatainak felhasználását. Ha a Szolgálat megállapítása szerint a személyes eljárás az érintett biztonságát veszélyezteti, a teljesítés, illetve érvényesítés a Szolgálat útján történik. A teljesítés (érvényesítés) e módjáról a Szolgálat a harmadik személyt értesíti.
(3) Ha a Szolgálat a személyazonosság megváltoztatását követően az érintett olyan, korábban keletkezett kötelezettségéről szerez tudomást, amelyet az nem hozott a tudomására, a Szolgálat felszólítja az érintettet a kötelezettsége teljesítésére, amelyre az (1)-(2) bekezdésben foglaltak az irányadók.
29. § (1) Kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy személyazonosságának megváltoztatásához a törvényes képviselő, illetve a gondnok vagy a gyám hozzájárulása szükséges.
(2) A védelem alatt álló külföldi számára magyar állampolgárságot igazoló okirat nem állítható ki, tartózkodására nézve a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseit - e törvény rendelkezéseit figyelembe véve - kell alkalmazni.
(3) E § alkalmazásában a magyar állampolgárokra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, ha a hontalan személy Magyarországon él vagy itt telepedett le. Magyar állampolgárságot igazoló okirat azonban ilyen hontalan személy számára sem állítható ki.
30. § (1) Visszaesés szempontjából figyelembe kell venni a megváltozott személyazonosságú érintett által elkövetett szándékos bűncselekmény esetén a személyazonosság-csere előtt általa elkövetett szándékos bűncselekményt.
(2) Ha a megváltozott személyazonosságú érintett az eredeti személyazonosító adataival a bűnügyi nyilvántartásban szerepel, a 25. § (2) bekezdés szerint a nyilvántartásban elhelyezett új adatokkal kapcsolatos megkeresésről az adatkezelő szerv a Szolgálatot haladéktalanul értesíti.
(3) A személyazonosság megváltoztatása esetén a bűnügyi nyilvántartó az érintett új személyazonosító adatait az érintett eredeti személyazonosító adatai szerint rögzített adatok nyilvántartási időtartamáig tartja nyilván.
31. § (1) Azokban a hatósági eljárásokban, amelyekben az eredeti személyazonosító adatok felhasználása nem mellőzhető, az érintett - a Szolgálat engedélyével, a Szolgálat által meghatározott biztonsági előírások betartásával - eredeti személyazonosító adataival is részt vehet.
(2) Az érintett az általa az óvintézkedés elrendelése előtt elkövetett bűncselekmény elkövetése miatt folyó büntetőeljárásban kizárólag az eredeti személyazonosító adataival vehet részt.
(3) A (2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha az új személyazonossággal rendelkező érintett a szándékos bűncselekményét a személyazonosság megváltoztatását megelőzően elkövetett szándékos bűncselekményre tekintettel visszaesőként követi el.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben a Szolgálat a 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint bevont, a hatósági eljárásban szükséges eredeti okiratot - felhasználásának időtartamáig - az érintett rendelkezésére bocsátja. Amennyiben a bevont eredeti okirat érvényessége időközben lejárt, a Szolgálat intézkedik a megfelelő érvényes okirat kiállítása iránt.
32. § (1) A Szolgálat az érintett személyazonossága megváltoztatásának megszüntetéséről dönt, ha megállapítása szerint az érintett biztonsága a 16. § a)-d) pontjaiban meghatározott különleges óvintézkedések bármelyikének bevezetésével már biztosítható vagy az érintett - a 24. § (4) bekezdésében foglalt kivételtől eltekintve - ezt kéri.
(2) Ha a Szolgálat az érintett személyazonossága megváltoztatására irányuló intézkedését megszüntette,

1. haladéktalanul intézkedik az eredeti okirat visszaadásáról, illetve az új okirat bevonása, valamint annak a Szolgálat által kezelt nyilvántartásban való elhelyezése iránt;
2. az intézkedés megszüntetéséről értesíti az adatkezelésre, illetve az okirat kiállítására jogszabály szerint jogosult szervet;
3. haladéktalanul intézkedik az elrendelt adatzárlat feloldása iránt.

33. § (1) Ha az érintett személyazonosságának ideiglenes megváltoztatását rendelték el, a 25. § (2) bekezdésében írt szabály alkalmazása keretében, az intézkedés tartama alatt az érintett személyes adatainak kezelését nem kell megszüntetni.
(2) A személyazonosság ideiglenes megváltoztatása esetén az érintett eredeti személyazonosító adataira adatzárlat rendelhető el.
(3) A személyazonosság ideiglenes megváltoztatása esetén a 25. § (1) bekezdésben, a 26. § (2) bekezdésében, illetve a 28. §-ban írt rendelkezést nem kell alkalmazni.
(4) Az adatkezelő szerv - a 28. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - az általa kezelt fedőadatot a személyazonosság ideiglenes megváltoztatásának megszűnése közlésétől számított 10 évig kezeli.

De akkor sem lesz neki kettő. Csak az új. És ez is csak hivatali-jogi értelemben.

Kedves Egyjogász!

Köszönöm a hosszas idézést, probálom értelmezni, ezekszerint lehetséges a változás.
Kedves többiek!

Az egész kérdés a mostani lotto nyeremény kapcsán merült fel nmrég mint téma. A kérdés az volt ki mit csinálna 3 milliárd Ft birtokában.
Azonnal felmerült az életveszélyes helyzetbe kerülés lehetősége.
Ezért is tettem fel ezt a kérdést, hogy ilyen helyzetben ez megoldás lehetne e?
Sajnos jelenleg nincs ilyesmi gyakorlati problémám, de jol hangzana, hogy az eredeti személyazonosság birtokában éljük hasonló életünket, s közben a háttérben eredeti lakóhelyünktől távol épitjük ki uj életünket.
Azt tudom, hogy sokan ilyen helyzetben elköltöznek régi lakhelyükről, biztonsági és egyéb kérdések miatt.
Még nem olvastam végig Egyjogász barátunk által idézett szabályokat, de laikus lévén ugy látom el fog tartani egy darabig az értelmezésük. De olvasom, hogy ezek szeritn csak a személyiség váltás lehetséges 8az is szigoru feltételek esetén), 2 személyiség fenntartása egyszerre nem.
Valóban igy lenne?

Akkor szerintem fölösleges végigolvasni, amit beidéztem, az nem ilyen esetre vonatkozik, hanem büntetőeljárásban részt vevő, és a nyomozást tevékenyen segítő személyek speciális védelmére.

Ha a lottónyertes okosan csinálja, az eredeti személyazonosságával sem kerül életveszélybe, ha viszont Kovács János minimálbéren tengődő segédmunkás egyik napról a másikra elkezd úgy élni és költekezni, mint Onassis, akkor könnyen gondja lehet akkor is, ha elköltözik és másik nevet vesz fel.

Annyit még hozzáteszek, hogy kis hazánkban, mert vannak pl. országok, ahol bemutatják a médiában a nagy szerencsejáték nyerteseket, akik a TV-ben veszik át vigyorogva nyereményüket. De pár éve még nálunk is volt példa arra, hogy az újságban benne volt a főnyereményt átvevő bácsi.

Egyébként az miért van inkább életveszélyben, aki a lottón nyer egy nagyobb összeget, mint azok, akikről köztudott (lsd. 100 leggazdagabb magyar, stb.), hogy ennél jóval többjük van?

Esetleg inkább az lehet a gond, hogy aki hirtelen kap ennyi pénzt, az pszichésen nem tudja feldolgozni.

valóban nemlehet künnyű feldolgozni, mégha ilyenkor a többség mosolyogva meg is jegyzi, hogy ürülne ha nem lenne neki könnyü ilyesmit feldolgoznia.

Én innennézve pl. az állarcos jótevő szerepét venném fel. de csak csöndben merem megemliteni, mert első hozzászoló barátunk máris tárcsázza a 104-et...