élettársi kapcsolat vége - tartásdíj

Sziasztok!

Élettársi kapcsolatom megszűnt. Közös vagyon nincs. Vagyis egy lakás van, de az 1/2-1/2 arányban szerepel a nevünkön. Van viszont egy kiskorú gyerekünk.
Abban egyeztünk meg, hogy az asszony megkapja a lakásból az én részemet is, ezért viszont cserébe nem kér gyerektartásdíjat.
Megoldható ez?
És ha igen, mi ennek a formája?
Van olyan, hogy élettársi vagyonközösséget megszüntető szerződés? (Bár, nekünk nem erre van szükségünk, mert igazából közös vagyon az nincs...)

Azt javasolták, hogy egy egyszerű adásvételi szerződést írjunk, és abba rendezzük a dolgot. Nekünk is ez volna a legszimpatikusabb, de hogy kell abba erről rendelkezni?
(Lakás értéke = a gyerek 18 éves koráig fizetendő tartásdíjjal, ami ezzel le lesz tudva???)

Legyetek szívesek, adjatok valami tanácsot, hogy lehet ezt szerződésbe foglalni!

Előre is köszi!

Üdv!

Ha a fél lakásvagyonodból a t.díjat akarod megváltani akkor azt a gyermek részére KELL ajándékoznod., az élettársad nem részesülhet a vagyonodból.

Vagyis a gyermek kell hogy kapja a te vagyoni értékedet a t.díj ellenében, mivelhogy a t.díj őt illeti - csak hát a hölgy kezébe/számlájára kerülne hónapról hónapra.

Az ügylethez előzetesen a gyámhivatal hozzájárulása szükséges.

A problémát abban látom, hogy bár nem írtad a gyermek jelenlegi életkorát, de a fél lakástulajdonod elegendő lesz-e az ő 18. életévéig, illetőleg ha főiskolán/egyetemen nappali tagozaton tovább tanul, akkor annak befejeződéséig?! Tessék leülni és osztani-szorozni.

Szerintem a lehetséges variáns: a fél lakást a gyermeknek ajándékozod, aztán csökkentett összegben fizeted a t.díjat - mint egyébként fizetni lennél köteles.

Ingatlannal kapcsolatos bármely ügyletnél ügyvéd közreműködése elengedhetetlenül szükséges - a többit ő már tudni fogja.

Monalisa
laikus hozzászóló

Köszönöm szépen a választ!

Pontosan megírnád nekem a törvényi hivatkozás helyét, amely azt szabályozza, hogy gyámhivatali hozzájárulás kell a dologhoz?! Azért kérem, mert az ügyvéd, akivel beszéltünk, azt mondta, hogy nem fog kelleni hozzá a gyámhatóság beleegyezése!

Elbizonytalanodtam...

Egyébként kb. 2,5-3 milliót ér a fél lakás.

Még egyszer köszi!

J.

Kedves joseph,

az ügyvédre halgass, mert ha ő téved, akkor tőle kérhetsz kártérítést, monalisától viszont nem:)

"Tulajdonjog - gyermektartásdíj" c. topic
Obudafan 2008.08.14. 18:26-kori beírása
http://www.jogiforum.hu/forum/35/16598

Annyit tenné külön még hozzá, hogy amennyiben a fél lakástulajdonodat a gyermekednek ajándékozod - a t.díj részbeni- egészbeni megváltása ellenében -, az élettársad a lakással szabadon nem rendelkezhet., a gyermek 18. életévének betöltéséig azt a gyámhivatal vigyázza, lévén a kiskorúnak vagyoni értéke lesz ott.

Persze ha el akarja adni és megfelelők az indokai, a gyámhivatal bizonyára hozzájárul az értékesítéshez, de a gyermeknek ott is 50% tulajdonrésszel kell rendelkeznie - különben semmis.

Nagyon szépen köszönöm a segítséget!

Üdv:

joseph

Én továbbra is azt mondom: mielőtt bármit is teszel kérdezd a gyámhatóságot. (Nem kutakodok itt a keresőben megfelelő topic után - mint tű a szénakazalban -, de hasonló tervezett t.díj megváltási ügyben jogász itt azt írta le, hogy a gyámhatóság előzetes hozzájárulása szükséges az ügylethez.

Tudod, a gyermek meg lesz ajándékozva egy bizonyos összeget képviselő ingatlanrész vagyoni értékkel - a t.díj helyett, vagy annak részbeni megváltásaként.

És írtóra nem mindegy, hogy az anya rendelkezik-e annyi saját jövedelemmel, hogy a kieső t.díjat tudja-e pótolni majd?! És ezt vizsgálja a gyámhatóság előzetesen.

Külön annyit még, hogy az ajándékozásra tekintettel a kiskorúnak vagyonszerzési illetéket kell majd fizetnie, mentesség nincs. (Legfeljebb részletfizetés kérhető, de azt is melyikőtök fizeti majd meg?)

Monalisa
laikus hozzászóló

A tartásra kötelezett személy és a gyermeket tényleg eltartó, gondozó személy megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett a tartási kötelezettségnek kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad a jogosultnak. A bíróság azonban a tartásra kötelezettet ilyen megállapodás esetében is kötelezheti a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.
A Csjt. 65. §-a szerint a kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges, a leszármazó és a testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed.
A Csjt. 69/B. §-a úgy rendelkezik, hogy a gyermektartásdíjról a bíróság a szülők megegyezésének hiányában dönt. A Csjt. 69/C. §-a értelmében pedig a gyermektartásdíjat a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira, továbbá a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha – gyermekre és a gyermek saját jövedelmére is tekintettel általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15–25%-ában kell megállapítani.
A jogszabályok tehát rendelkeznek a tartási kötelezettség mértékéről, ez azonban nem akadálya annak, hogy az érdekeltek e vonatkozásban a jogviszonyukat megállapodással rendezzék. Ez következik abból az előbb említett szabályból, amely szerint a bíróság a gyermektartásdíj összegét megegyezés hiányában állapítja meg, továbbá a Csjt. 69. §-ának (1) bekezdéséből is, amely szerint a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni, ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be.
A jogszabályok nem tiltják olyan tartalmú megállapodás létesítését sem, amely szerint a tartásra kötelezett a tartási kötelezettségének kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad át a gyermeket ténylegesen eltartó, gondozó személynek a gyermek részére. Az ilyen megállapodás bírósági egyezségbe foglalható, de létrejöhet peren kívül is.
Ha a felek a megállapodásukat bírósági egyezségbe foglalják, a Ptk. 19. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság bírálja el, hogy a megállapodás megfelel-e a gyermek érdekének.
Ha a megállapodás peren kívül jön létre, érvényességéhez a Ptk. 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
Ha a felek a megállapodásuk jóváhagyását a gyámhatóságtól nem kérték, per esetén a bíróság maga bírálja el, hogy a megállapodás a gyermek érdekének megfelel-e.
A bíróság érvényes megállapodás esetén is kötelezheti a tartásra kötelezett személyt a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges.

Neked is köszönöm ObudaFan!

Nincs mit.

Nálam eddig exem sosem kért pénzt,azt mondta neki csak a gyerek kell és igen magas lovon ült.Valami 60körüli összeget kapott akkoriban,csak mióta gyedet vagy mit kap és az is lejár mondta 15e forinttal járuljak hozzá a neveléshez.Azt mondta nem fog pereskedni ezért a pár ezerért,rám bizza.Gondolom azért nem akar,mert teriteném az infót róla.