Fórum öröklés és családjog régebbi elöl     új hozzászólás


gyerektartás 18 év után

Lilla1975 # e-mail 2019.04.15. 11:28

Bocsànat:nyilvàn a kapcsolattartàs hiànyàt akartam írni

Lilla1975 # e-mail 2019.04.15. 11:27

Az indok és ok nèlküli kapcsolattartás ok az èrdemtelensègre. A kèrdès arra irànyult, hogy a nagykorú, ámde közèpiskolàs gyermek esetèben vèlelmez i kell e a rászorultságot, vagy a nagykorúsàg szabàlyai szerint kell eljàrni?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.04.15. 11:16

Lehet ok a kapcsolattartás megtagadása. De nem abszolút és nem objektív.

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef #   2019.04.15. 11:12

Lilla1975,

Lehet érdemtelen, de a kapcsolat tartás hiánya nem ok.

Továbbtanulás esetén akár 25 éves koráig is fizetheted.

Lásd : Ptk. 4:194§, 4:219§, 4:220§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Lilla1975 # e-mail 2019.04.15. 10:57

Üdv mindenkinek, meg tudja esetleg mondani valamelyikőtök, hogy a 18. életévét betöltött gyerek, aki még középiskolás, lehet e érdemtelen ( nem tartja a kapcsolatot) vagy még vélelmezni kell a rászorultságát? Köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.04.13. 17:05

Úgy érted, egyoldalúan, önkényesen? Nem. (Illetve annyit utal a gyereknek közvetlenül, amennyit csak akar - de ezt nem vonhatja le abból, amit a bírósági döntés szerint az anya kezéhez kell teljesítenie.)

www.kbs-ugyved.hu

Zagiza # e-mail 2019.04.13. 16:22

Szeretnék érdeklődni, milyen szabályozás vonatkozik a következő esetre: Az édesapa a gyermektartást két gyermeke után fizeti. Közülük az egyik, már nagykorú (20 éves) gyermeke külföldön tanul, ahol tanulmányai mellett munkát is vállalt. Saját fenntartásához azonban szüksége van a család támogatására. Az édesapa szeretné közvetlenül neki utalni a tartásdíj felét. (Havi rendszeresség helyett negyed- vagy félévente, egy összegben.) Másik felét természetesen továbbra is volt felesége számlájára utalná, másik, az anyánál élő, szintén nagykorú, de még középiskolai tanulmányait folytató gyermeke után.
Megteheti-e az apa, hogy közvetlenül a gyermekének utal? Köszönöm a válaszokat!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.03.19. 19:01

Ezt sajnos nem tudom. Bírósága, bírója (titkárja) válogatja. Nemperes eljárás, tehát azért túl nagy időigénye nincs. Az általam ismert esetekben fél-másfél hónap alatt megjött a végzés.

www.kbs-ugyved.hu

kkgabor # e-mail 2019.03.19. 18:39

Tisztelt Kovács Béla Sándor ügyvéd úr!
2019.02.17. 17:30-i válasza alapján be lett adva a bíróságra postai úton, hogy a tartásdíjfizetési kötelezettség megszűnt. Érdeklődöm, hogy erre mennyi idő alatt kellene reagálni a T. Bíróságnak, mert már 1 hónap eltelt, és ezalatt semmi nem történt.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.03.03. 16:13

Létezhet valamilyen hivatkozási alap a végrehajtás megszűntetéséhez?
Hogyne! Kifizeted a hátralékot. És a végrehajtás költségeit.

Kicsit korábban kellett volna kérdezni.

www.kbs-ugyved.hu

Cabron_ # e-mail 2019.02.27. 15:16

Ez kizárólag az anyukán múlik. Neki kell kimondania, miután befejezte a sulit, hogy eddig volt, és nem tovább a habzsi-dőzsi.

Nyilván egy szülő segíti a gyerekét, főleg a kezdetekkor, de abban a pillanatban, hogy elhelyezkedik, fizetést kap, lehet leválni a szülőről.

Nem tudom, hogy keverted ide a jogot. Ez nem jogi kérdés egészen addig, amíg a gyerek be nem pereli az anyját tartásért.

vm01 # e-mail 2019.02.27. 14:19

Köszönöm szépen a válaszokat!
Egy kiegészítés: egyelőre nincs semmilyen per, barátnőmet ismerve nem is lesz, sőt, ne is legyen. Csak jó lenne tudni, hogy egy szülőnek is vannak-e jogai, ha igen, mik.
Talán félreérthető voltam: a 70.000,-Ft jelenleg nem egy teljes foglalkoztatásban járó munkabér, nappali tanulmányok mellett (tehát most szerzi a második szakmát középfokú szinten) ösztöndíj, és a gyakorlati helyről valamilyen bérezés. Felsőfokú tanulmányokban egyébként nem gondolkodik.
Két olyan szakmával, ami a kezében lesz, egész szép fizetéssel el tud majd helyezkedni (helyileg Győrben tanul és ott is szeretne majd dolgozni, élni), úgy gondolom, akkor már illene valóban a saját lábára állnia. Ismerve a lehetőségeket, édesanyja bérének akár többszörösét is megkaphatja.
Ha pedig mégis úgy gondolja, anyuka fizessen, legalább az arcából vegyen vissza.
Még egyszer köszönöm!

wers # e-mail 2019.02.27. 13:21

Pár éve történt vállalkozó ismerőseim a kislányuk kb. 2 éves korában vettek egy házat és azt a kislány nevére íratták. Nem tudom ki volt az ügyvédjük, de nem haszonélvezeti jogukkal.
Kislány felnőtt, 18 éves lett, és felszólította szüleit, hogy költözzenek el, mert a lakásukat ki akarja adni. (két lakást alakítottak ki, egyet a szülőknek, egyet a tündibündikének)
Esetleg felajánlotta, hogy nem kell elköltözniük, fizessenek ők bérleti díjat. Mellesleg nem csekély zsebpénzt kapott a kislány.

Apa bedurvult, felszólította anyát, hogy azonnal pakoljon. Mindent. Mindkét lakásból. Konkrétan totál kiürítették a házat egy raktárba, és elmentek a nyaralójukba. Anya szíve megszakadt, de nem mert ellenkezni.

Ennek kb. 5-6 éve, még szóba állnak egymással, a hurrikán lecsillapodott. Tanulságos volt mindenkinek. Szerintem tündérkét nem kellett volna tenyéren hordani, tejben fürdetni......

Cabron_ # e-mail 2019.02.27. 13:00

Azért érdekelne egy ilyen szitu. Anyuka azt mondja, hogy fiam, szakmá(ka)t adtam a kezedbe, éld az életed, néha kicsit besegítek, amibe tudok, de építsd fel az életed szép lassan.
És erre a fiú tartásra való kötelezettség iránt keresetet nyújt be a bíróságon, vagy hogy? Fura egy világ van.

drbjozsef #   2019.02.27. 12:53

Azért azt fejtsük ki, hogy a "szükséges tanulmányok" a bírói gyakorlatban úgy értelmeződik, hogy általában a magasabb végzettséget adó tanulmány számít annak. A második (sőt, a kérdező esetében már a harmadik) szakma esetén már egyáltalán nem szükséges feltétlenül a tanulás.

Szerintem ebben az esetben nem fogják kötelezni a szülőt tartásra. Vagy ha valami rendkívüli körülmény lenne, de azt a kérdező csak megemlítette volna.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

ObudaFan # e-mail 2019.02.27. 12:31

A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul (Ptk. 4:220. § (1) bekezdés). A tartásdíj feltétele tehát az, hogy a tanulmányok szükségesek legyenek, azok ideje indokolt legyen és a nagykorú gyermek arra rászoruljon.

A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

Én azt gondolom, hogy 70e Ft még nem feltétlenül elég a megélhetésre, és 200e Ft azért még lehetőséget ad az eltartásra, de mérséklésre lehet, hogy van mód.

Bővebben: https://biroigyakorlat.blog.hu/…k_tartasarol

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

vm01 # e-mail 2019.02.27. 07:10

Üdvözlöm!
Barátnőm problémáiban már nagyon sokat segítettem, most már elakadtam. Bántalmazó házasságból sikerült kimenekíteni évekkel ezelőtt, sajnos azonban annak ellenére, hogy igazi családcentrikus személyiség, nagyon jó anya volt, a gyermekei szocializálódására az apai minta nagyon rányomta a bélyegét.
Kisebbik gyermeke tavaly érettségizett, jelenleg 5. évfolyamon mechatronikát tanul, technikusi végzettséget kap. Külön él, édesanyja fizeti az albérletet, rezsit, bérletet, minden hétvégén egy hétre való hideg élelmet, üdítőt, és minden mást vásárol, ami szükséges egy háztartásban, emellett egész komoly összegű költőpénzt is ad. Természetesen meleg ételről is gondoskodik. Mindezt úgy, hogy mindennel együtt kb. 200.000,-Ft a jövedelme, szerencsére új párja mellett éppen kijön a pénzéből.
A fiú tavasszal lesz húsz éves, ösztöndíjat és a gyakorlati helyéről fizetést is kap, ez havonta kb. 70.000,-Ft. Ennek ellenére nagyon követelőző, neki egy átlagos (nem rossz minőségű, hanem már tényleg ehető) felvágott nem felel meg, kizárólag drága holmikat hajlandó felvenni, enni, stb.
Most kitalálta, hogy a meglévő egy, illetve a tanév végén várhatóan már két szakmája mellett beiratkozik egy 2 éves képzésre, nappali tagozaton (villanyszerelő).
Kérdésem: ebben az esetben kötelezhető-e a szülő arra, hogy a gyerek tartásáról gondoskodjon? Az anyuka természetesen segíteni szeretné továbbra is, de saját magától már eddig is rengeteg mindent megvont, és a legfájóbb, hogy fia tényleg csak követelőzik, nem veszi figyelembe barátnőm tényleges anyagi helyzetét, irreális elvárásai és elképzelései vannak.
A választ előre is köszönöm!

rigoz # e-mail 2019.02.18. 20:08

@Grave7: Köszönöm szépen!

Grave7 #   2019.02.18. 20:07

@rigoz: Ennek prózai oka van.

2017. évi CXXVIII. törvény
3. § (1) A felet - ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség - költségfeljegyzési jog illeti meg
[...]
c) a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perben, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert, továbbá a határon átnyúló tartási ügyben a tartásra kötelezett adatainak beszerzése iránti eljárást is,
[...]

rigoz # e-mail 2019.02.18. 18:43

@KBS: Igen, azt értem, Én a törvényen alapuló tartás tárgyi illetékfeljegyzési jogát megalapozó passzust hiányolom, az arra vonatkozó Itv.-béli taxatív felsorolásból.

rigoz # e-mail 2019.02.18. 18:41

"6. Tartási kötelezettség megszüntetése a jogosult bejelentése alapján (Ptk. 4:211. §)

Az ország bíróságain nem egységes a gyakorlat abban a kérdésben, hogy ha a jogosult (pontosabban: az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják) bejelentése alapján szünteti meg a bíróság a tartásdíj fizetési kötelezettséget, ezt a tartásdíj megállapítása iránti per eredeti ügyszáma alatt, a kérelmet lényegében utóiratként elbírálva, vagy külön nemperes eljárásban tegye-e.

A kérdés jelentőségét az adja, hogy utóbbi esetben az ügy elbírálására vonatkozó illetékesség eltérő lehet, illeték- és eljárási költség fizetésének kötelezettsége merül fel, míg az előző megoldás esetén az eljárás sokkal egyszerűbb.

A bíróságok túlnyomó része az utóiratkénti elbírálást alkalmazza, azzal, hogy a bejelentést kézbesíti a kötelezettnek, akinek módjában van az észrevételeiben kifejezésre juttatni, ha a bejelentés egyes részeivel (pl. a megszüntetés időpontjával) nem ért egyet.

Ebben az esetben pert kell indítania a tartásdíj – más feltételekkel történő – megszüntetése érdekében. Van olyan bíróság is, amelyik abban az esetben, ha vita csak a megszüntetés időpontjában, a hátralék összegében van, a megszüntetés jogosult által kért időpontjától kezdődően a folyó tartásdíj fizetés végrehajtását szünteti meg (ezzel megakadályozva az esetleges nagymértékű túlfizetés keletkezését),
magának a kötelezettségnek a megszüntetését a kötelezett által megindított per bíróságára
hagyja.

A kisebbségben lévő bírósági álláspont azon a megfontoláson alapul, hogy a törvény szerint a
bejelentést követően a bíróság a tartási kötelezettséget „peres eljárás lefolytatása nélkül”
szünteti meg, ami – véleményük szerint – arra utal, hogy a jogalkotó nemperes eljárásban
gondolkodott, amely – eshetőlegesen – ellentétesen érdekelt felek között zajlik.

A Kúria – a családjogi tanács elnökének az egyik törvényszék kollégiumi ülésére készült
feljegyzéséből kitűnően – a többségi állásponttal ért egyet.

A joggyakorlat-elemző csoport ugyancsak a többségi véleményt támogatja, a tartásdíjat kézhez vevő személy ugyanis a törvény szövege szerint nem nemperes eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújt be a bírósághoz, hanem bejelenti, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt.

Helyes az a gyakorlat, hogy ezt az utóiratot a bíróság kézbesíti a kötelezettnek, egyben nyilatkozattételre hívja fel: egyetért-e a bejelentésben foglaltakkal vagy sem.

Amennyiben igen, illetve nem nyilatkozik, a bíróság a tartásdíj fizetési kötelezettséget megszünteti. Ha a kötelezett a megszüntetéssel egyetért, azonban más időponttal, illetve vitatja a bejelentésben
esetlegesen feltüntetett hátralékot, illetve annak összegét, a bíróság tájékoztatja a feleket arról,
hogy hogy a kötelezett a tartásdíj fizetésének megszüntetését a Ptk. 4:211. § (2) bekezdése
szerint peres eljárásban kérheti.

Az a jogi megoldás sem jogszabálysértő, kiemeli a tartásdíj fizetési kötelezettség érdemi eljárás lefolytatása nélkül történő megszüntetésének primátusát, hogy ha mindkét fél egyetért a megszüntetéssel, erről a bíróság végzéssel intézkedik és csak az egyéb, vitatott kérdésekre vonatkozóan tájékoztatja az érdekelteket a peres rendezés lehetőségéről.

A 4:200. § (1) bekezdésének alkalmazása további kérdéseket is felvet, így az illeték fizetést, a
megszüntetés időpontját, a végzés elleni esetleges fellebbezés elbírálását illetően.

Minderre tekintettel a joggyakorlat-elemző csoport megfontolásra javasolja hosszabb távon a Ptk. 4:211. §-ának alkalmazását illetően a Kúria elvi iránymutatásának (PK vélemény) kimunkálását vagy a jogszabályhely kiegészítését, pontosítását.

A joggyakorlat-elemző csoport foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy a gyakorlatban miként hatályosulhat a 4:211. § (1) bekezdésének azon rendelkezése, miszerint ha az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, elmulasztja a jogosult tartásra való rászorultságának megszűnésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét, kártérítésre kötelezhető.

A normaszöveg értelmében a mulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség
általános szabályai szerint felel. Kérdésként merült fel, hogy e szabály folytán kizárólag a jogosulatlanul felvett tartásdíj (illetve kamatai) visszafizetésére kötelezhető-e amivel jogalap nélkül gazdagodott, vagy más, a mulasztás folytán a kötelezettet ért kárért is felel.

További kérdés, hogy mely időpontra visszamenőleg érvényesíthető a kárigény, pl. ha a jogosult a
bejelentési kötelezettség elmulasztása folytán már két éve jogalap nélkül vette fel a tartásdíjat.

Az első kérdésre az a válasz, hogy bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő kárért való
felelősség nem korlátozható kizárólag a túlfizetett tartásdíj visszatérítésére, hanem az ezzel összefüggő egyéb kárigényeknek is helye lehet, így pl. ha a deviza hitelt fizető kötelezett azért esett késedelembe, mivel jelentős összegű tartásdíjat fizetett annak ellenére, hogy erre már nem lett volna köteles.

A másik kérdéssel kapcsolatban a joggyakorlat-elemző csoport arra az álláspontra helyezkedett, hogy miután törvény írja elő a bejelentési kötelezettséget a rászorultság megszűnésére vonatkozóan és ugyancsak a törvény rögzíti a mulasztást elkövető kárfelelősségét, a tartásdíj jogosultja, illetve az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat
folyósítják, nem hivatkozhat jogszerűen arra, hogy rászorultság hiányában felvett tartásdíjat a
jogosult a megélhetésére fordította, így az nem követelhető vissza.

Ezen túlmenően a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai nem tartalmaznak a
jogérvényesítéssel kapcsolatban az elévülési időn belül az igényérvényesítésre vonatkozóan
időbeli korlátot (Pfv.II.22.278/2016.), függetlenül attól, hogy eljárásjogi szempontból a tartási
kötelezettség megszüntetésére legfeljebb a kereset (itt: bejelentés) benyújtását megelőző hat
hónapra visszamenőleg kerülhet sor (Pp. 361. § (3) bek.).

A rászorultság megszűnésére
vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása ugyanakkor már nem a jogalap nélküli
gazdagodás szabályai szerint bírálandó el, a felelősség a Ptk. 6:519. §. szerint alakul.

A
kárigény pedig nem csak hat hónapra visszamenőleg, hanem a bejelentési kötelezettség
elmulasztásának időpontjától a tartásdíj fizetési kötelezettséget megszüntető bírósági
határozat meghozataláig érvényesíthető.

Támogatandó az is, hogy kártérítési igényt a kötelezett – a jogosult mulasztása esetén – az általa indított tartásdíj megszüntetési perben
érvényesíthesse még akkor is, ha a Pp. 491. §-ának (2) bekezdése értelmében a tartási kereset
csak a szülői felügyelet rendezése iránti perrel kapcsolható össze.

Ebben az esetben ugyanis
olyan keresethalmazatról van szó, ahol a tényalap azonos, szoros tartalmi összefüggés áll
fenn.

Ezzel összefüggésben támogatást érdemel az az esetenként már kialakulóban lévő bírói
gyakorlat, miszerint a 4:211. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségre azt a személyt, akinek
kezéhez a tartásdíj folyósításra kerül, a bíróság jegyzőkönyvben vagy az ítélet indokolásában
figyelmezteti."

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.02.18. 18:40

Rigoz, alapvetően úgy értelmezik a bíróságok, hogy ez a bejelentés az alapügyhöz tartozik, oda is számozzák. Ezért nincs illetékterhe.

www.kbs-ugyved.hu

rigoz # e-mail 2019.02.18. 18:34
kkgabor # e-mail 2019.02.18. 18:30

@rigoz: az említett Kúria állásfoglalás elérhetőségét meg lehet tudni?

rigoz # e-mail 2019.02.18. 18:17

@kkgabor: A teljes személyes költségmentesség engedélyezése akkor is kötelező, ha a fél létfenntartása veszélyeztetett.

Emellett sokkal nagyobb körben engedélyezhető a személyes illetékmentesség.

Nem mellesleg az ügy tárgyánál fogva - ha az valóban külön polgári nemperes eljárás lenne - nem kell előzetesen, a bejelentés (kérelem) megtételekor sem azt megfizetni semmiképpen, csak utólag.

Viszont a tartásra jogosultság bejelentése nem tartozik az eljárási törvények hatálya alá, így nem minősül sem peres, sem nemperes polgári eljárásnak.