Öröklés

BH 582/1997. Ráépítési igény elbírálásánál általában az építkezés befejezésekori érték az irányadó. Ha azonban az építkezést követően a rendezésre csak jelentős idő elteltével - évtizedek múltán - kerül sor, és ez alatt az idő alatt az építő - bentlakó - tulajdonostárs használja kizárólag az építményt, amelynek értéke - elhasználódása következtében-a telekértékhez képest jelentősen csökken, helye lehet az általános elvektől való eltérésnek [Ptk. 137. § (3) bekezdése; PK 7. sz.].

Szerintem nem kellene ügyvéd nélkül próbálkoznod.

Tisztelt Fórum!

Szegény Édesapám meghalt két évvel ezelőtt.
Édesanyám még él hála Istennek.
Van egy édestestvérem,valamint apám révén egy féltestvérem.
Apámék ingatlana egy 100 nm.-es családi ház telekkel az örökség alapja.

Jómagam itt éltem nemrég számos gyermekemmel,és építkeztem apámék tetőterében érvényes építési engedéllyel,amely azóta lejárt anélkül,hogy az építkezés befejeződött volna. Erről az építkezésről édesapámmal,és édesanyámmal egy szerződést kötöttünk,amelyben le lett írva,hogy mindehhez engedélyüket adják,valamint az építkezés befejeztével egy tulajdonátruházást kívánunk kötni.Azonkívül egy társasházi alapító okirat is született,amelyben az egyik alapító fél anyám,és apám,a másik én vagyok. Tehát a jövőt ebben a formában képzeltük el.Sajnos a dolgok nem így alakultak,a pénz elfogyott,kb. 3 Millió forint lett elköltve,és létrejött egy lépcsőház félig,és egy terasz a hátsó fronton,egy kisebb pincerésszel,melyet anyám azóta krumplispinceként hasznosít.
Mivel hitelhez nem jutottam hozzá,ezért,mivel lehetőségem volt egy másik panellakásban tulajdonjogot szerezni,elköltöztünk onnan,nemsokára édesapám meghalt.
Az örökség át sem lett adva,mivel én éltem azzal a szerintem jogos igénnyel,miszerint a beleölt pénzemhez szeretnék hozzájutni.
Anyukám újra férjhezment,és az új férj mindenben támogatja,ami közöttünk vitát kelthet.(eddig még a peres vitáink is a szeretet jegyében teltek)
Azóta kényszerkijelentett engem onnan,és nem is nagyon találkozunk.
A per jelenleg folyik,a következő tárgyalásra azzal érvel mind a féltestvérem,amint édesanyám,hogy az általam felépíttetett hozzáépítmény nemhogy emelné,de csökkenti az ingatlan értékét,mert azóta a tető,változtatása miatt, beázik(ez igaz,beázott,és penészesedett,mielőtt építkeztem volna,ez állandó probléma volt,mert az északi oldalon nem volt jó a szigetelés.),csak a nővérem fia segített megjavítani,ma már nem ázik be.
A kérdés:

• Mivel támaszthatnám alá a befektetett pénzem,vagy azzal egyenértékű tulajdoni hányad megállapítását?

(számlák,a munkákról ,az építőanyagokról természetesen vannak.)

• Valamint az ellenem felhozott " BH.1997.évi 582 Legfelsőbb Bírósági -jelenleg Kúria- figyelembevétele" mit is jelent?

Köszönettel:
Kobrak!

Sziasztok!
Én is segítséget vagy tanácsot szeretnék kérni!

Édesanyám és az apám 1976-ban fel vett egy jelzáloghitelt,1980-ban hosszú betegség után édesanyám meghalt.Az apám innentől kezdve nem fizette a hitelt,mi az anyai nagyszülőkhöz kerültünk,apám pár évvel később élettársi kapcsolatba lépett egy elvált asszonnyal.
A ház 3/4-ed részben az én nevemen van,1/4 részben két,szellemileg sérült nagykorún.
(Ez a hölgy előző házasságából származó két gyermek volt akik intézetben éltek.)

Eladni sajnos nem tudjuk,a házban se villany,se víz..A tartozás ketyeg,kifizetni nem tudom se én se a két örökös.Árverés volt már rá ki tűzve még 1989-ben,azóta nem.
Mivel én lettem a 3/4-ed rész jogutódja félek hogy mi lesz ezzel a hitellel.Voltam ügyvédnél nem egyszer nem kétszer,végrehajtónál szinte minden héten-mert időközben végrehajtás alá került az ügy-de segítséget és választ a kérdéseimre senki nem tudott adni.
Elévül valamikor ez a hitel ha nem fizeti senki?
Vagy milyen szankciót alkalmaz a bank hogy a tartozást behajtsa?
Az a ház ahol jelenleg élek (deviza hitel van rajta,de persze ezt fizetjük rendesen) vajon rá nyúlhat a régi tartozás fejében a bank?
Vagy tényleg csak a megörökölt ingatlannal felelek?

Előre is köszönöm annak aki érdemleges választ tud adni és megnyugtatni!
Zita

ObudaFan: igen, pontosan ez a problémám.
Viszont ha apám adóstárs volt, akkor az örökséggel az adósságot megörököltem, nem? Vagy ekkor sem kéri jogosan a bank, hogy lépjek a szerződésben a helyére?
Lehet-e az eredeti szerződés felmondásának oka, ha nem írom alá ezt a nyilatkozatot?

Nagy_Sandor

Már miért írnád alá? Most csak az örökrészed erejéig felelsz, miért akarnál a teljes vagyonoddal felelni?

Hát, ebből nem nagyon derül ki, hogy a közjegyző miért nem hozott még határozatot.

Tisztelt Fórumozók!

Adott egy férfi és egy nő két gyermekkel. Meghal az anya, addigra az egyik gyermek minden kapcsolatot megszakít a családdal. A hagyatéki tárgyalásra ír egy levelet, hogy lemond minden örökségről és a jövőben is hagyják békén, semmi nem kell neki és semmi nem érdekli a családdal kapcsolatban. Az apa is betegeskedik, ír egy végrendeletet. Tehát adott egy végrendelet is, ami rendeben, mi (a másik gyermek és családja)örökösök belátjuk, hogy nem állja meg a helyét (mint érdemtelent akarja kitagadni a "másik gyerekét"). Elfogadjuk, hogy legalább a köteles rész megilleti őt. Ám a kitűzött tárgyaláson nem jelenik meg, ír egy levelet, amelyben az apját szennyezi, és kijelenti, hogy hagyják békén, semmi nem kell ettől a családtól. De nem nevezi meg az apját (hogy név szerint tőle sem kell semmi). Tehát egy végrendelet, és kétszeri nyilatkozat, hogy nem kell semmi, a közjegyző szerint nem elég. Tárgyalás kellene a közjegyző előtt. Ezeken természetesen nem jelenik meg. És ez egy éve tart. Most komolyan, ennek így kell lennie? Csak a peres út járható? Hogy végre megkapjuk, ami jár?
Köszönöm, ha valaki érdemben válaszol:(((

Hagyatéki ügyben nem létező vagy ismeretlen tartózkodó személy?

2010-ben elhunyt személy hagyatéki ügyében kutattunk minden lehetséges örökös után. Így került egy családi levélből az örökösök közé egy személy, akiről semmit nem tud senki, az édesanyja neve ismert.
Egyikük adatait sem tudni, azt se létező személy-e (családfa kutatásban egy ceruzásan beírt név), hol született, ha létezik, élt-e Magyarországon.
A közjegyző ismeretlen személynek tekinti, így örökös, fellebbezés után a bíró jóváhagyta a döntést.
Képtelen helyzet, az örökösök semmit nem tehetnek?
Mi lenne a megoldás?

Hello!

Apám halálával testvéremmel örökültünk két ingatlant (anyám haszonélvezetével). Az egyiken jelzálog volt, melyet testvérem hitelére jegyzett be a bank. Most kiderült, hogy apám adóstársként szerepelt az ügyletben, és a bank ennek fényében kéri a szerződés módosítását, hogy én is legyek adóstárs ("örökös a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségek teljesítését teljeskörően vállalja").
Ez így rendben van?
Mi történhet, ha nem írom alá?
Köszönöm előre is a válaszokat!

Sziasztok!

Lenne egy nagy problémám, ha tud valaki információval szolgálni azt kérem segítsen.Barátnőm édesanyja elhunyt karácsony este, azóta minden nap szinte valamilyen hivatalt járunk végig.Ugyanis 4.5 millió jelzálog hitelt örökölt barátnőm persze mindezt Svájci frankba, aki 19 éves nappalin tanul és van egy 16 éves öccse.Kérdésem az lenne, hogy milyen irányba tudnánk elindulni hogy a házat ne veszítsék legalább el mert ennyivel van ennyijük.Olvastam az Eszközkezelőről egyáltalán ez működik, hogy az állam kiváltja az adósságot és mint bérlakás úgy lakható az állam felé törlesztve.

Nem nagyon tudjuk, hogy egyáltalán merre is induljunk ugyanis a bank nem igazán partner ilyen téren, ha valakinek van ötlete kérem segítsen.

Mit lehet ilyen esetbe tenni, a bank elviheti a házat még mielőtt az öccse betölti a 18-at?

Segítségeteket előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértők!
Végrendeleti örökösként lakást és nyaralót örököltünk a felnőtt gyermekemmel.
A hagyatéki illeték megfizetése meghaladja az erőnket, sem a lakást, sem a nyaralót egyelőre eladni nem tudjuk, főleg a mostani helyzetben és ilyen gyorsan, hogy esetlegesen az árából kifizethetnénk az illetéket.
Olvastam, hogy lehet kérni részletfizetést, sajnos akár 1 évi tartamra sem tudjuk bevállalni, akkor is magas lenne a törlesztés.
Olvastam, hogy lehet kérni halasztást, de azt nem, hogy mennyi időre?
Talán a halasztás lenne a járható út, ha addig értékesíteni tudnánk valamelyik ingatlant.
Munkavállalóként és az örökölt vagyon ismeretében nyílván mentességet nem kérhetünk és nem is kaphatunk.
A hagyatéki illeték megfizetése miatt nem szeretnénk megterhelni az ingatlant hitellel, hogy abból tudjuk esetleg rendezni, talán így tehermentesen egyszerűbb eladni.
Tud valaki valami tanácsot adni?
Előre is köszönöm.

Ez nem megtámadási ok, és a testvér nem jogosult kötelesrészre.

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben:
Keresztanyukám 2011.dec.15-én meghalt (özvegy volt), saját gyermeke nem volt. Ő nevelte édestestvére leányát (nem fogadta örökbe!), akit családjával együtt (férjével és két gyermekükkel) a saját tulajdonú családi házába fogadott. 2008-ban közjegyző előtt végakaratát okiratba foglaltatta: halála esetén minden ingó és ingatlan vagyonát a "fogadott" lányának két gyermekére hagyja.
Keresztanyám 2010-ben agyvérzést kapott, mert a befogadott család idegileg teljesen kikészítette (agyvérzésekor csak második nap, a rokonok telefonos keresésére árulták el, hogy keresztanyám rosszul van). Keresztanyám ekkor kórházba került 4 hónap ápolásra, rehabilitációra; utána HM kórház ápolási részlegén volt halála napjáig. Ez idő alatt a befogadott család keresztanyám házát lelakta, a közüzemi számlákat nem fizették. Keresztanyám ezt a családot nem akarta továbbra is megtűrni maga közelében.
Kérdésem az lenne, hogy a végrendeletét meg lehet-e támadni, tanúkkal bizonyítva hogy a megadott örökösök nem méltóak a hagyatékra, vagy a köteles részre igényt tarthat-e keresztanyám még élő két testvére?

Köszönöm előre is a segítséget!
Ancsa

A kiskorú nevében az öröklést visszautasítani a gyámhatóság hozzájárulásával lehet. Annak megszerzéséhez meg jó indok kell.

Kedves Mindenki!

Egy kérdésem lenne örökléssel kapcsolatban.
Kiskorú vagy a gyámja lemondhat e más javára az örökségről akármilyen módon? Közjegyző szerint nem, máshol viszont azt mondták hogy igen.
Testvérem után apai ágon örököl 3 féltestvérem, mindhárman eldöntötték hogy lemondanak a javamra az örökségről, viszont az egyikük még kiskorú (16éves).
Most csütörtökön lesz a hagyatéki tárgyalás.

Előre is köszönöm a válaszokat.

Ügyvédek felől korábbi ügyfeleiknél tájékozódj, ne más ügyvédeknél.

Kedves Sándor,

Mivel nem vagyok jogban járatos, igen valóban szeretnék róla megbizonyosodni, tájékozódni hogy bízhatok és nem hiába fizetek x Ft-ot előre. Hol szoktunk manapság előre fizetni? én csak 1 helyet tudok...
Mielőtt igénybe veszek egy szolgáltatást, vagy megvásárolok egy terméket körülnézek, tájékozódom.

Üdvözlettel,
csibiri

Nem, nem helyénvaló. Ha nem bízol az ügyvédedben, akkor keress másikat; ha bízol benne, akkor hallgass rá.

Kedves Guba,
szeretnék több forrásból is tájékozódni, ez gondolom helyénvaló. nem mindegy a számomra az ügy kimenetele.

Üdvözlettel,
csibiri

Részletesebben kellene ismerni hozzá a tényállást.
De, ha van ügyvéded, mint mondod, akkor miért itt informálódsz?

Kedves Hozzászólók,
Köszönöm a három gyors hozzászólást kérdésemhez. Tehát a feleség nevén lévő cégre igényt tarthatok? Eddig sajnos, nem akadtunk nyomára fel nem sorolt vagyontárgynak. Mindent eltüntettek a haláláig(lakás átírva, se autó...)
Miből is származik akkor a köteles rész?
Érzem és látom, hogy nagyon bonyolult területre tévedtem :-(

Köszönettel,
csibiri

„Köteles részi igény még a későbbi végrendelet mellett is van.”

Én nem mondtam, hogy nincs, de azt, hogy melyik végrendelet lép hatályba ennek előkérdése. Azt meg aligha fogja az özveggyel dűlőre vinni a hagyatéki előtt. Ráadásul az első végrendelet alapján feltehetően csibiri (is) örökös lenne.

Az meg akár elérheti a köteles rész mértékét. :) Bonyolult ez, na.

Köteles részi igény még a későbbi végrendelet mellett is van. Arról nem is beszélve, hogy az a vagyonrész, amelyről a végrendelet nem rendelkezik, a gyereké.

Elébe lehet menni a dolgoknak, de az özvegy nyilván az utóbbi végrendelet hatályossága mellett fog érvelni.
Ha ezt valamilyen érvénytelenségi okra hivatkozással sikeresen meg tudod dönteni, akkor a korábbi végrendelet lesz hatályos.