Öröklés

Evike,

A temettetést végintézkedés hiányában a közeli hozzátartozóknak kell (1999. évi XLIII. törvény 20.§(1) bekezdés) gondoskodniuk, tehát bárki az örökösök közül megegyezés szerint. A költsége hagyatéki tehernek számít, aki fizeti, az kérjen számlát a saját nevére, és a hagyatéki tárgyaláson nyújtsa be a közjegyzőnek. Az el fog oszlani az örökösök között.

Minden másra nincs szabály. Jogilag már megörökölték együtt azt az ingatlant, bármelyikőtök használhatja, intézheti az ügyeket, fizetheti a számlákat, csak számítson rá, hogy ennyi örökös között mindig lesz vita, nehéz lesz elszámolni és behajtani. Mivel közös tulajdon, elméletileg közösen, a tulajdoni hányad arányában kell megosztani a költségeket is.
(Tekintve hogy az elhunyt testvéreinek különböző számú gyereke/unokája van, nem egyformán fog megoszlani közöttük a tulajdonjog)

Nagyon köszönöm a gyors választ! Így 11 örököst számoltunk össze, nem lesz könnyű a megegyezés.
A hagyatéki tárgyalásig Mancika házának felügyelete, állagmegóvása és a felmerülő költségek (pld. temetés, e havi számlák, közművek rendezése stb) egyáltalán az ügyek intézése kinek a feladata, vagy ez megegyezés szerint történik?

Természetesen egyenesági öröklés szerint a testvéreinek a gyermekei.
Az elhunyt gyermekek (a nem élő fiuk)részesedését az ő gyermekei öröklik.

Tisztelt Jogi Szakértők!
Édesanyám testvére Mancika meghalt, nem volt férje sem gyermekei. Nem volt végrendelet sem.
Mancikának 3 testvére volt, már mindegyik meghalt (Édesanyám is). Kérdésem, ki örököl és milyen mértékben.
Mancika egyik testvérének 3 gyermeke azaz 3 élő lánya van, másik testvérének 2 gyermeke, azaz 1 élő fia és 1 élő lánya van. Harmadik testvérének 3 gyermeke született, már csak1 élő fia van, de a már nem élő fiainak utódai vannak.
Kérdésem hogy ki örököl?
Előre is köszönöm a választ!

Babica

„azt mondta h onnan nem akar elköltözni, és az ő részét sem hajlandó eladni”

Nyilván neki így kényelmes, hogy gyakorlatilag birtokolja ellenszolgáltatás nélkül az egész ingatlant. Be kell lengetni neki, fel kell hívni a figyelmét a közös tulajdon megszüntetése iránti perre, aminek a költsége őt is terhelni fogja tulajdoni arányában, ott nincs olyan, hogy nyertes vagy vesztes. Ahogy más is leírta, vagy megegyezés lesz és mondjuk vagy ő fizet ki téged - amit nem akar ugyebár - vagy te fizeted ki őt, de akkor neki onnan költöznie kell nagyon gyorsan utána. Ha mégsem teszi, akkor jöhet a lakáskiürítési per. Szóval nem lesz gyors a megoldás, ő pedig nagy valószínűséggel húzni fogja az időt, hogy minél tovább ott maradhasson, mert feltehetően nincs rá elég pénze, hogy saját, kizárólagos jogú ingatlanba költözzön. Az a leggyorsabb, ha mégis szerez rá pénzt és téged kifizet - sajnos jól látszik, hogy erőszak nélkül nem fog menni már - mert akkor neked pénzed lesz, ő pedig végleg maradhat. Talán egy kicsi esély van a per belengetését követően a megegyezésre, feltéve hogy komolyan veszi. Mindenesetre javasolt, hogy ügyvéd írja meg neki az ezzel kapcsolatos levelet, azt talán el is fogja olvasni. Egy biztos, hogy a jó kapcsolatnak már annyi. A pénz és a vagyon nagyon meg tudja fertőzni az embereket, ebben sajna nekem is van már tapasztalatom. :-(

Ultimátum.

Vagy megegyezik veled vagy a biróságon kéred a közös tulajdon megszüntetését.

Ő nem tudja egvenni a te részedet te kéred a bíróságon hogy magadhozv válthasd az ő részét.
Ha nem tudtok megegyezni,árverés lesz és a pénzt elosztjátok egymás között.

Köszönöm a válaszukat ! Próbáltam már vele beszélni erről, most ott tartunk h már hetek óta nem elérhető … A részét megtudnám vásárolni , de azt mondta h onnan nem akar elköltözni, és az ő részét sem hajlandó eladni.Erről már többször is vita volt sajnos, ezért is érdeklődtem h mit lehet ilyenkor tenni..

Mi lene ha leülnél a testvéreddel tárgyalni s felvázolnád neki ezeket a várható lehetőségeket?

Van annyi pénzed hogy magadhoz váltsd az ő részét?

„Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem , hogy jár-e nekem a többlethasználati díj? ”
Csak akkor, ha Te használatba próbáltad venni az ingatlant (pl. beköltözni), és a testvéred onnan kizárt, és utána követelted tőle a többlethasználati díjat. Visszamenőleg nem lehet követelni. Ha nem zár ki, csak Te nem akarsz beköltözni, akkor sem jár.

„Eladni a részemet valószínűleg nem tudom, mert hat ki venne meg egy házat lakóval?! ”
Van, aki ilyeneket vesz, nyilván jóval a beköltözhető ár alatt. Majd ő megegyezik, szépen vagy csúnyán, a testvéreddel.
Ha ez nem tetszik, akkor közös tulajdon megszüntetése iránti pert indíthatsz a testvéred ellen. Ott a bíróság előbb megpróbálja fizikailag megosztani az ingatlant, ha nem megy, akkor az egyik tulajdonos kivásárolhatja a másikat, ha az sem megy, akkor a végrehajtó elárverezi az egészet, és a pénzt elosztja köztetek. Nyilván nem dolgozik ingyen sem a bíróság, sem a végrehajtó, szóval szerintem szabadpiaci ár mínusz 20-30%-ra számíts, ha árverésig megy a dolog... Olvasgasd a Ptk. 5:84. §-t.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Tisztelt jogi Szakértők!
Testvéremmel három éve fele-fele arányban örököltük meg a családi házat. Ő jelenleg is ott él, én családommal már évek óta más helyen. Három éve megegyeztünk (sajnos csak szóban ) , hogy mivel ő már onnan úgysem fog elköltözni , kifizeti az én részemet. Akkori értékbecslés szerint 18M ér az ingatlan. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem , hogy jár-e nekem a többlethasználati díj? Mivel ő kifizetni engem nem tud( valószínűleg nem is akar), de én ugye nem ott élek, igényt az ingatlanra lakhatás szempontjából nem tartok. Eladni a részemet valószínűleg nem tudom, mert hat ki venne meg egy házat lakóval?! Mi a teendő ilyenkor?
Köszönöm a válaszukat !

Ez van a törvényben.
Más kérdés hogy végrendelkeztek e egymás javára.

Totyi63,

A házastárs is illetékmentesen örököl. De közel sem biztos, hogy a házastárs és a gyerek fele-fele arányban örököl. Csak akkor, ha a szülők nem lakták közösen az ingatlant, amikor a haláleset bekövetkezett. Ha igen, akkor a házastárs csak haszonélvezetet örököl, a gyerek meg tulajdonjogot. Ptk. 7:58. §
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Üdvözletem, a szüleimmel egyenlő arányban vagyunk tulajdonosai egy háznak, mindenkinek 1/3a van. Ha közülük az egyik meghal, az ő részét a túlélő házastárs és én, az egyetlen gyerek fele-fele arányban örököljük? A kérdés az illeték miatt érdekes: azt hallottam csak az egyenes ági öröklés illetékmentes, a házastársak közötti nem. Ez esetben a végrendelet a megoldás ? Köszönöm.

Zűrös ügy de az alapelv azonos.

(azért azt hozzátenném, hogy elég speciális eset lenne, ha a második öröklésnél a teljes hagyatéki vagyon kevesebb, mint az első esetén volt (ameddig helyt kell állni), tekintve, hogy ez esetben az első örökös eljárása ha nem is egyértelműen rosszhiszemű, de legalábbis erősen gondatlan lehetett - tehát a saját vagyonával is felel az öröksége erejéig. Ezt a kötelezettséget örökölve tehát nem csökkenhetne a második örökös kötelezettsége, de tekintve, hogy rá is vonatkozik, hogy csakis a hagyatéki vagyon erejéig felel a tartozásokért, mégse lenne rajta követelhető a különbözet. Remélem, érthető, mert én is csak nehezen követem már magam...)

Hogy nem lett rendezve a tartozás?

Kedves Pufi1984,

Én úgy gondolom, hogy igen.

Az örökös általános jogutódja az elhunytnak. Ez alól annyi a kivétel, hogy az elhunyt tartozásaiért - főszabály szerint - a saját vagyonával nem felel.
Ha ez az örökös, aki az elhunyt utáni kötelezettséget ezzel a kikötéssel örökölte szintén meghal, akkor az ő örököse ezt a konkrét tartozást ezekkel a feltételekkel örökli meg, tehát az első hagyaték erejéig kell helyt álljon, vagy, ha az általa örökölt vagyon még ennél is kevesebb, akkor csak annyival. Tehát többel biztosan nem, de lehet, hogy még annyival sem.

Kedves Dr B. József!

Ha valaki megörökölt egy ingatlant, amire rá van terhelve korábbi tartozás (ugye csak az örökölt tárgyakkal és annak hasznaival felel az örökös, az örökség mértékéig), és ez az örökség tovább öröklődik (további vagyonelemekkel) akkor is csak az eredeti hagyatékkal, illetve ha az már nincs meg, akkor az örökség mértékéig felel az örökös a hagyatéki tartozásokért?

Köszönöm szépen a válaszát!

drbjozsef,

Köszönöm szépen a kimerítő választ :)

Sera26,

Ha nincs végrendelet, és nincs közös megegyezés sem, akkor a felújítást végző testvér benyújthatja az igényt követlenül a bíróságra, vagy, benyújthatja a hagyatéki eljárásban is hagyatéki igényként is, de ha azt nem ismeri el a másik testvér, akkor a közjegyző per indítására fogja felszólítani az igénylő testvért.

Egyszerűbben : ha nincs megegyezés, csak perrel juthat a pénzéhez.

Aztán, ha a lakás tulajdonában sincs megegyezés, indíthat közös tulajdon megszüntetése iránt is egy pert. Igazságügyi szakértő fogja megállapítani az árat, amiért az egyik megveheti a másik felét.

(Ha a felújítást végző testvér azért tette ezt, és ezért is kéri a tulajdonjogot, mert mondjuk ő ott lakott az édesanya házában, míg a másik testvér nem, akkor azért neki is el kellene gondolkoznia azon, hogy mekkora "juttatást" kapott a lakhatásával. Aztán bonyolíthatjuk még persze azzal, hogy mennyit ápolta az édesanyját, dolgozott a kertben, ésatöbbi, szóval csak a szokásos fasza szardobálás lesz belőle a bíróságon, jó sok pénzért. Szóval jobb lenne a közös megegyezés.)

Jó Napot!

Adott egy testvérpár akiknek Édesanyja sajnálatos módon elhunyt. A kérdés tárgya az elhunyt Anyuka ingatlana, melyre számlákkal igazolhatóan az egyik testvér az elmúlt években jelentősebb összegeket költött felújítás (tető, szigetelés, új melléképület) címén.
Mi az eljárás ebben az esetben az örökösödési hányad megállapításakor? Hogyan, ki és milyen "árfolyamon" számolhatja el, vagyis le az ingatlanra költött összegeket, természetesen a másik testvér hányadának "rovására"?
A közös megegyezés sajnos egyre esélytelenebb.
A helyzetet bonyolítja, hogy a korábbi felújításokat végző testvér szeretné az ingatlant saját tulajdonba venni, az általa költött összegekkel csökkentett ráeső vételi ár megfizetésével. De a nagy kérdés, hogy mi határozza meg ezt az értéket?
Megtisztelő és értékes válaszát előre is megköszönve!

EMSZ,

A lényeg a közös megegyezés. Ami mindkettejüknek megfelel, és úgy szeretnék.

A házasság nem biztos, hogy a legjobb ötlet, mert azzal is csak bonyolítódik az öröklés, a nő özvegyként haszonélvezetet kap, ami nem a legszerencsésebb ha a többi rokonnal nehezen jön ki, satöbbi...

Az élettársi kapcsolat regisztrálása pedig kifejezetten rossz ötlet : az nem változtat semmin. Az élettárs (akár "sima", akár regisztrált) nem örököl. Jogi szempontól csak annyi jelentősége van, hogy a regisztrálástól nem kérdés, hogy élettársi kapcsolat fennáll, de semmi egyéb.
(esetleg keverheted a "bejegyzett élettársi kapcsolat" fogalmával, ahol a felek tényleg örökölnek egymás után, és sok más jogi szempontból is lényegében egyenértékű a házassággal, de ez kifejezetten az azonos nemű pároknak van pont a házasság helyett.)

Köszönöm a válaszokat! Talán az lenne a megoldás, hogy megpróbálom rábeszélni a párt, hogy vagy kössenek házasságot, vagy pedig jelentsék be hivatalosan az élettársi kapcsolatot. Talán így senki sem kerül kellemetlen helyzetbe ha valamelyik fél elhalálozik.

„..ági örökléssel.”

Que?

..ági örökléssel.
.
A felújitás többmilliós nagyságrendű,tehát célszerű a viszonyokat rendezni,mert bármely fél halála után csúnya marakodás lesz.

Ajánlatos a felújitási számlákat is gondosan megőrizni.

Különösen a nőnek van oka sz aggodalomra.