Öröklés

Az nem "következő" lépés, hanem előző.

Tisztelt Fórumozók
Egy számomra kacifántos öröklési ügyben kérnék tanácsot. Egy rokonom meghalt, törvényes örökösei a két lánya. Sajnos a hagyatékban tartozás is van rendesen. Pontos összegek még nem tisztázottak. A két lány visszautasította az örökséget, ami így apósomra szállt. Neki vajmi kevés köze van a vagyonhoz és a tartozásokhoz, így ő is visszautasítaná az örökséget. Az a két gyermekére szállna, az egyiknek van két kiskorú gyermeke. Kb. ennyi... Visszautasíthatja-e mindenki az öröklést? Mi történik a vagyonnal és a tartozásokkal? Mennyibe kerül ez az apa-2 gyerek-2 unoka vonalnak (mármint a visszautasítások)körülbelül? (ügyvéd, gyám?,közjegyzői stb. díjak)
Köszönettel
Béla

Kerülni nem kerül semmibe, de a kiskorúak nevében tett visszautasításhoz a gyámhatóság hozzájárulása szükséges.

Sziasztok,

Kérdésem a következő.
Egy apa elhunyt, két gyermeke van. Azonban,egyikük sem látta már 25-30éve az apját, mert az apa iszákos, lezüllött életet élt, gyermekeivel sosem törődött.
Kérdéseim ezzel kapcsolatban:
1.Mi az ügy menete? Automatikusan kapnak-e a gyermekek valamilyen hivataltól értesítést, pl. a hagyatéki tárgyalásról?

2. Hogyan deríthető ki, hogy az apa mit hagyott örökül (vagyon, vagy hitelek tömege stb.), tekintettel arra, hogy az örökösök semmit sem tudnak az örökhagyóról, annak ügyeiről vagy életviteléről?

3. Az apának volt egy lakása, ami most üresen áll. Megtörténhet-e, hogy az egyik gyermek odamegy, és néhány ingóságot elvisz a másik gyermek tudta nélkül, ami így már nem kerül majd be a hagyatéki leltárba?
Szükséges-e ez ellen védekezni, és ha igen, hogyan lehet?

Köszönöm.

1. Elvileg kell, hogy kapjanak. Gyakorlatilag nem árt érdeklődni az utolsó lakóhely szerinti polgármesteri hivatalnál arról, ki is a közjegyző, aztán a közjegyzőnél arról, mikor lesz a tárgyalás.
2. Ez a leltárelőadó feladata, de az örökösök is tehetnek indítványt, pl. a bankok megkeresését érdemes kérni, illetve földhivatali megkeresést, gépjármű-nyilvántartási megkeresést is, ha még nem volt.
3. A leltárban szerepelnie kellene mindennek. Ha valamelyik örökös elvisz vagyontárgyat, a többiek polgári perben követelhetik a kiadását vagy az értékének a rájuk eső részét.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a választ!

Jó napot.
A párja édesanyja -vélhetően házastársi közös vagyon áll fenn- nem örökli a felerészt, hanem az eleve az ő tulajdona. Az elhunyt részét örökli nyolc gyermeke. Viszont a párja édesanyjának ezen az örökrészen holtig tartó haszonélvezeti joga ( un. özvegyi jog) keletkezik. Nem kell semmiféle lemondás.
A haszonélvezet fennálltáig az lakik ott, akinek az ott lakását a párja édesanyja engedélyezi. igy az ottlakó testvér is ott lakhat.

Második férjemmel élek. 26 éve ismerjük egymást, 11 éve házasodtunk meg. A ház, ahol élünk a férjem lányának tulajdona, övé a haszonélvezet. Ha esetleg előbb halna meg, mint én, akkor ki kellene-e a házból költöznöm?
Köszönöm a segítséget.

Igen.

szabina05

Most lehet az öröklést visszautasítani az elhunyt részére. Ezt a nyilatkozatot nem lehet később visszavonni (legfeljebb megtámadni, ha kényszer, fenyegetés, tévedés, megtévesztés történt, stb.)

Kedves Szabina!
Miért kéne lemondani? Olyan világosan felvázoltam Önnek a jogi helyzetet, hogy ettől világosabban már nem lehet. Nyilván a párja édesanyja azt szeretné, hogy a húg aki valamilyen ok miatt nem tudott önálló családi otthont alapítani az be legyen biztosítva az élete végéig történő lakhatási lehetőséggel. Ez a testvérek közötti viszályt teremtene. Döntsék el a testvérek, hogy mit cselekszenek. Ön ebbe ne follyon bele. Legfeljebb amit leírtam tárja a testvérek elé és ők majd döntenek.

De ha egyszer nem ezt szeretnék.

Igazad van Kolléga!
Ha családi viszályt szeretnének nyolc testvér között egy életre, akkor mi akitől csak tanácsot kérnek minek "erőlködnénk" tovább.

Azt leginkább ők tudják, hogy miben tudnak megállapodni.

Édesanyám okt.25-én hunyt el.Elhunytakor az egyik testvéremmel találtunk egy pénzintézeti számlat édesanyám megtakarításáról,valamint 180 ezer forint készpénzt.A temetés után a testvérem közölte,hogy édesanyám megtakarítását neki adta.Annyit tudok,hogy édesanyám megtakaritásait a pénzintézetnél ő helyezte el,mivel anyukám 95 éves volt.Állítólag a takarékszövetkezetnél kötöttek egy megállapodást,hogy halála után is leveheti a pénzt.Én a megállapodást nem láttam,hogy valóban miről is szól.
Rajtam kívül a másik elhunyt testvérem gyermeke is örökös.
Az a kérdésem ilyen estben valóban ő örökölt e egyedül? Édesanyám életében említést tett nekem egy takarékbetétkönyvről is amit édesapám 1993.évi halálig együtt tettek félre,és állítása szerint ehhez halálig nem nyúlt hozzá.Ez az OTP fiókban volt elmondása szerint.
Édesanyám után más nem maradt örökrészként.
Még a hagyatéki leltárt sem vették fel.Ezeket a számlákat felvetethetem e a leltárba?Nővérem szerint a takarékszövetkezeti számlán levő pénz-amit édesanyám neki adott-nem is képezi az örökség részét.
Megköszönném ha válaszolnának,segítenének az eligazodásban.
Még csak annyit írnék az ügyhöz,hogy végrendelet nincs,édesanyámmal mind nekem,mind a testvéremnek haláláig napi jó kapcsolatunk volt,közösen gondoztuk.

Kedves ObudaFan

Köszönöm a választ. A közjegyző viszont már az első körben odatolt egy 53000-es számlát. Jólesik a válasza, de nehéz elképzelni, hogy a mai világban ingyen lenne ez az egész ügyintézés. A gyámhivatal egyébként mit mérlegel, ill. hozzá szokott járulni a visszautasításhoz?
Köszönettel
Béla

rubikon: azt a testvérnek kell bizonyítania, hogy valóban neki ajándékozta az édesanyjuk a pénzt, egyébként pedig ha 15 éven belül tette volna, akkor pedig hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához.

2103i

A közjegyző díját az örökös fizeti. Aki pedig az öröklést visszautasítja, az nem örökös. A gyámhatóság azt mérlegeli, hogy a gyermek érdekében áll-e a visszautasítás. Ha negatív a hagyaték, akkor jó eséllyel igen.

Tiszteletem!

Érdeklődnék, hogy mit és milyen módon léphetünk a következő esetben:

Az édesapám, aki soha nem látott, 2 éve meghalt.
Új családja van,akik eléggé ellenségesek. Örököltem kb.4 millió forintot, de az APEH felülvizsgálata szerint még fog megilletni pénz, mert az adóbevallása nem volt teljes, s az utólagos adóellenőrzés még a javamra szolgált.
De a gyanú miatt nyomozni kezdtünk, kutakodtunk, s megtudtuk, hogy szerepel még néhány dolog, ami nem szerepelt a hagyatéki végzésben. Szerintünk a feleség nem vallott be néhány nagy értékű tárgyat.
Az apán egyéni vállalkozó volt, elismert volt a megyében, jól menő vállalkozása volt és hatalmas gépparkja, mezőgazdasági gépek többnyire, régi motorok, gyűjtemények, pl. Erich Honecker régi autója stb. Ez utóbbit pl. egy régi újságban olvastuk, hogy az övé, de a hagyatéki végzésen nem szerepelt.

Ha vannak ilyen gépjárművek, melyek nem rendelkeznek forgalmival, hogy lehet bizonyítani, hogy az apám vette anno, illetve hogy lehetne, milyen módon, mi a menete az új hagyatéki eljárás kérésének, ki végzi, ki ellenőrzi (mert ugye a feleség bejelentése alapján lettek leadva járművek listája.
De a feleség a helyi Önkormányzatnál befolyásos ember, esetleg az Önkormányzatot ki lehet kerülni?
Egy faluról van szó, ahol az apám élt és dolgozott, de én Budapesten élek.
S léteznek sikerdíjas ügyvédek??? :) Aki előre nem kér pénzt?
Köszönöm előre is ha a sok kérdésemen kiigazodik, s válaszol is!

Üdv.: Hajni

Éppen lehet kérni póthagyatéki eljárást, sőt, ez a bizonyításban is segíthet, de a dolgok, vagy az értékük kiadása érdekében polgári perre lesz szükség, ha nem sikerül megegyezni. Pl. tanúkkal lehet igazolni, hogy megvett olyan ingóságot, ami nem szerepel közhiteles nyilvántartásban.

Szép estét !

Kérdésem az volna, hogy örököl-e mostoha testvérem édesapám után, aki nem a vér szerinti apja?
Édesapám mostoha testvéremet 18 éves korában "vette" a nevére, de örökbefogadás nem történt. Testvérem úgy mondja, csak névátírás történt.
Az örökbefogadás léte, avagy nem léte nem is döntő ebben a kérdésben?

De.

„"vette" a nevére”

De ugye nem az történt, hogy az apaságot ismerte el? Ha nem, akkor nem örököl.

ObudaFan

Nem az apaságot ismerte el, hanem a nevére vette a mostohalányát magyarul...Másként nem tudom leírni.
(Azonos lett a vezetéknevünk)

Tisztelt fórumozók.

A nagyapámék 3-an voltak testvérek, közülük csak a nagyapám halt meg 1988-ben. Most kiderült, hogy a nevén van egy "kertrész", ami az akkori hagyatéki eljárásból kimaradt. Nem tudom hogy jött ki , de azt mondják hogy 1/12 és 3/12-ed van a nevén, ezért póthagyatékit kell indítani. Mivel apukám is meghalt, elvileg én meg a nővérem az örökös, azaz kettőnk örököl 4/12-et.
Azt mondják a rokonok, hogy nekünk kell elindítani ezt az ügyet. Azt is kérik, hogy mondjunk le a részünkről, mert, hogy anno a nagypapám a két testvérével megegyezett papíron is, hogy lemond arról a "kertrészről"(a papír nincs meg). Azt is mondják, hogy minden költséget állnak.
Az lenne a kérdésem, illetve azt nem értem, hogy miért nekünk kell elindítani ezt a póthagyatéki eljárást? Azt olvastam valahol, hogy aki kezdeményezi az eljárást, az is fizeti.
Milyen költségekre számítsunk a testvéremmel egy ilyen eljáráskor ha lemondunk az öröklött földrészről?
Mi van akkor ha nem hiszünk a rokonoknak és nem akarunk lemondani a részünkről?

Előre is köszönöm a segítséget!
Üdvözlettel:
Attila