Öröklés

Szerintem a hivatalnak (gyámhatóság, bíróság) teljesen igaza van ebben.

Úgyhogy a gondnokságról le kell tegyen, amennyiben az öröklési szerződéshez is ragaszkodik.

Az ellenérdekeltség vizsgálatánál nem a felek szubjektív értékítéletének van jelentőssége, hanem pl. a kiforgatás veszélyének, ami így fennállna, a gyámhatóság és a bíróság pedig nem arra alapoz ilyen esetben, hogy várható-e tényleg, hogy megteszi-e, hanem arra, hogy a lehetőség adott-e egyébként rá.

Így a gyámhatóság, illetve a bíróság ezen álláspontja teljesen jogszerű.

Amúgy miért akarnak gondnoka lenni, ha egyszer eltartja Őket?

Intézetbe akarja dugatni? Mert az nem erre való...

A gondnoknak egyébként főszabály szerint - külön megállapodás hiányában - nem a gondnokolt gondozása, hanem "jogi képviselete" a feladata a különféle szervekkel és más személyekkel szemben.

Ptk. 2:19. § (1) bek.: A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá ítéletével - meghatározott ügycsoportok körében - azt a nagykorú személyt helyezi, akinek mentális zavara folytán az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége visszatérően vagy tartósan nagy mértékben csökkent, s jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő más módon, társadalmi és szociális kapcsolataira is tekintettel nem biztosítható.

Ennek feltételét az előadottak alapján nem látom fennállónak amúgy, pont azért, mert jó kapcsolatban van ezek szerint a nagyszüleivel, eltartja Őket, megélhetésük biztosított.

Önmagában a gondozásra szorulás nem ok a gondnokság alá helyezésre.

A jogszabályi feltételek együttesen kell fennálljanak ahhoz

Az ideiglenes gondnokrendeléshez -a gyámhatóság csak erre jogosult amellett, hogy amennyiben a perindításra jogosult hozzátartozó nem indít felhívásra pert - további feltétel, hogy azonnali intézkedésre legyen szükség.

A cselekvőképesség teljes korlátozásához pedig további, illetve szigorúbb a követelmény, mégpedig a következő:

Ptk. 2:22. § (1) bek.: A bíróság az a nagykorú személyt helyezi cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá, aki belátási képességet mentális zavara folytán nagy mértékben állandó jelleggel csökkent, illetve teljesen hiányzik és ezért ügyei önálló vitelére képtelen.

Egyébként a cselekvőképesség gondnokság alá helyezéssel való korlátozásánál figyelemmel kell lenni még aarra, hogy:

• a gondnokolt jognyilatkozata csak akkor semmis, ha az arra hivatkozás az érdekében állt (Ptk. 2:24. §)
• a gondnokolt meghatározott körben gondnokság alá helyezése esetén is személyesen eljárhat (Ptk. 2:20. § (3) bek.)
• a gondnok és a gondnokolt cselekvőképesség részleges korlátozása esetén fő szabály szerint együtt hoz döntést (Ptk. 2:20. § (1) bek.), a gondnok csak kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben járhat el önállóan (Ptk. 2:20. § (4) bek.), erről a gondnokoltat és a gyámhatóságot egyidejűleg értesíteni tartozik
• jogköre túllépéséért a gondnokolt felé kártérítési felelősség terheli (Ptk. 2:34. § (5) bek., nem beszélve a büntetőjogi felelősségről...

Nem hiszem, hogy akár nagypapának, akár Önnek ez valóban kell, úgyhogy gondolja ezt át mégegyszer szerintem!!

#rigoz

Köszönöm a gyors válaszodat!

Sziasztok!

Még egy dologban szeretnék segítséget kérni, hogyan lehetne azt bizonyítani, hogy két fél nem ellen érdekelt?

Jelenesetben szeretnék a papám gondnoka lenni, ő is azt szeretné, de a hivatal szerint nem lehetek, mert öröklési szerződés van köztünk, és így ellen érdekelt vagyunk.
Attól függetlenül, ami a szerződésben van, mindent ellátok és többet is, mert a családom.

A szerződésben is szereppel, hogy maximálisan megbíznak bennem, illetve minden egyéb dolgot közjegyzői meghatalmazással intézzek, de annak is van egy lejárata, és nem tudom, hogy lejáratig kerülhet a papám olyan állapotban, hogy nem tudjuk megújítani, ezért is szeretnék a gondnoka lenni.

Ha nem családtag között jött volna létre, akkor megértem, hogy ellenérdekelt, de így nehéz. Főleg, ha végrendelete van valakinek, akkor a lehet a családtag gondnok és ott nincsen ellenérdek?!

Én biztosítani szeretném a papámnak, hogy méltósággal élhesse le a hátra lévő éveit, és nem gondolom, hogy idegen személy kijelölése arra a feladatra, amit már több éve csinálok, az miben segít.

Előre is köszönöm a segítségüket!

@Carl19: Igen, azt jelenti. A szerződést a felek - közös akaratukkal - egyébként bármikor módosíthatják, amíg az örökhagyók (nagyszülők) életben vannak. Illetve méltánylást érdemlő, különös jogsérelmet eredményező esetben a bíróság általi módosítás is kérhető, ennek részletes feltételei érdekében - amennyiben indokolt - indokolt szakjogásszal, szakosodott ügyvéddel konzultálni.

Sziasztok!

Az alábbiakban kérném a segítségeket:

• lassan 10 éve kötöttem egy öröklési szerződést (a nagyszüleimmel), szereppel benne, hogy a tartásukról a halálukig gondoskodók (napi 3x étkezés, takarítás, mosás, bevásárlás, stb.). Betegség esetén ápolni, orvosi kezelést biztosítanom kell, stb.

Az lenne a kérdésem, hogy a szerződésben szereplő alábbi mondat az jelenti, hogy a fenti szolgáltatások havi értéke a 35.000 Ft???

"Szerződő felek a tartás értékét havi 35.000,- Ft azaz harmincötezer forintban állapítják meg.

Azért kérdezem, mert a fentiektől függetlenül odaadtam nekik, hogy a szerződéssel ne legyen biztosan probléma, amit nem bánok, ha nem kellett, mert a család a legfontosabb, csak később nem-e köthetnek bele ebben?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Survino1,

Amíg édesapád beszámítható, és nincs gondokság alá véve, addig nincs "pofára esés", nem számít ki van "benne" : édesapád, életében, azt csinál a vagyonával, amit csak akar. Nem is értem milyen alapon kérdőjelezi ezt meg bárki.

@rigoz „...hiszen ha már 5 éve bizonyíthatóan élettársi kapcsolatban élnek jogilag, akkor örökölhet az illető, egyébként nemigen...”

Ezt honnan veszed?

Az a lényeg, hogy kérdező kedves édesapjának egy pénzéhes szuka személyében szeretője van, nemde?

De nyilván van oka, hogy egyébként nem akarnak válni... Az is lehet, hogy nem tud róla anyuka (és lehet jobb is neki így...)

Csak? Elolvastad te a kérdést?

@wers: Bár jogilag tökéletes lenne, de nem hiszem, hogy egyébként, gyakorlatban véghez vihető lenne... Hogy csak a vagyonmegosztás miatt váljanak...

Esetleg annyi jó tanács, ha tényleg ennyire vészesnek tűnik a helyzet akkor Édesanyátoknak el kellene válnia, és elosztaniuk a vagyont. Még időben menteni a menthetőt.

Survino1,

Ha végrendelkezik édesapátok, akkor aszerint jár nektek örökség. Ha nem juttat nektek, akkor, mivel a végrendelet hiányában törvényes örökösök lennétek a testvéreddel, köteles részt kérhettek az örökségből.

Természetesen meg lehet támadni egy végrendeletet, ha arra van ok. De az nem ok, hogy elcsavarták a fejét, és ő úgy döntött, ráhagyja a vagyonát. A saját életében mindenki azt csinál a vagyonával, amit csak akar.

Nekem is ez az elsődleges meglátásom, de ki tudja... ;) :O

A mai világban sok furcsaságot látni...

Annyira nem értek a félrelépős kapcsolatokhoz, de nekem úgy tűnik a férj a törvényes feleséggel él, és együtt vezetik gazdaságukat.

Dehogynem releváns, wers, hiszen ha már 5 éve bizonyíthatóan élettársi kapcsolatban élnek jogilag, akkor örökölhet az illető, egyébként nemigen...

„ milyen kapcsolat van apuka és a "nem kívánatos személy" közt”

„sejtésünk szerint hátsó szándékkal apám fejét próbálja elcsavarni.”

Biztos érdekesek a részletek? ;)

Survino1, szerintem mindenkinek joga van végrendelkeznie, akkor is, ha az a törvényes örökösöknek nem tetszik. Gondolom cselekvőképes az édesapád. A szerelem nem szokott gondnokság alá vételi ok lenni.

Hogy megtámadható-e az, ami talán még nincs is?

@Survino1: Pontosan milyen kapcsolat van apuka és a "nem kívánatos személy" közt? És mióta?

Apukának van végrendelete?

Igen. (Nem lett ez a végrendelet elszúrva egy kicsit? Biztos, hogy így akarta ezt az örökhagyó? Miért kellett végrendeletben elrendelni azt, ami a törvényes öröklés rendje szerint is úgy van?)

Tisztelt Cím!
Elhunyt férjem 2 lakóingatlannal rendelkezett. Végrendeletében az egyik lakóingatlant én öröklöm, a másik, utolsó közösen lakott ingatlant lánya örökli. Megillet-e engem az utolsó közösen lakott ingatlanra részleges vagy teljes haszonélvezeti jog? Amennyiben nem, mikor kell az ingatlant elhagynom? Válaszukat előre is köszönöm.

Roberto03784,

Ilyen szempontból semmit se számít.

Ha a közös tulajdont közös megegyezéssel megszüntetitek, akkor, ahogy a neve is mutatja, abban egyeztek meg, amiben csak akartok. Akár neked is ajándékozhatja (testvérek között illetékmentes, míg az adásvétel nem, szóval érdemes meggondolni). Bármennyit adhatsz érte, amennyit a testvéred is elfogad, és bármennyit kérhet érte a testvéred, amit még te is kifizetsz.

Ha nem tudtok megegyezni, és pert indítanál a közös tulajdon megszüntetése iránt, akkor sem számít, a megváltási árat igazságügyi szakértő fogja megállapítani, ő pedig meg fogja nézni, és a tényleges értékét fogja megállapítani.

A Tulajdonrész megváltásánál. két testvér között,
mennyire irányadó, irányadó-e egyáltalán az "Adó és Ertékbizonyítványban" a polgármesteri hivatal által meghatározott érték?

A vidéki erősen lelakott ingatlant amiben nincs fútés és melegvíz, burkolatok szönyegpadló, linóleum mind cserére szorulnak, a falak feketék, a wc tartály felrobban aerosolos flakon elhelyezése melletti gyertya gyújtása és ott felejtése miatt.

Az ingatlan jelenleg emberek számára lakhatatlan, fertozo szennyezodesek, eros elhasznalodas mindenutt, lasd fent.

Az ingatlant látatlanban 25mft-re becszülte az Önkormányzat, anélkül hogy bárki ki jött volna megnézni a fenti állapatokat.

Kéepekel jeleztem az állapotot, fellebezéssel élhetek, de ingatlanszakértői értkébecslést kell kérnem és ott kell lennem, ami jelenleg nem oldhato meg meg egyszeruen szamomra.

A Kérdésem a következő

Ha szeretném a a közös tulajdnost megszüntetni és a másik 1/2 részt magamhoz váltani köteles vagyok e ezt a 12,5mft áron megtennni?

Az ingatlan jó ha 19mft ér az adott állaapotában,
ninimum 2-3 mft kellene rákőltenem.

Akkor is ha csak kiadni szeretném.

A másik tulajdonos (testvérem) intézetben van önállóan nem cselekvőképes de nincs gondnokság alatt.

Mégesgyszer az adó és értékbizonyitványban megadott érték mit befolyáasol?
A másik tulajdones ezen értéken kell értékesítse a tulajdnosi részét feltéve ha akarja értékesíteni.

Vagy ez az ado és értékbizonyitvanyon megadott magasabb értékcsék csak a közjegyzoi dijat növeli, illetve ha nem egyenes ági rokonokrül (leszármazókróol lenne szó) akkor az illeték mértékét növelné.

drbjozsef

Nagyon köszönöm. Sajnálnám nagyon őket, ha pereskedniük kellene. Marad még a köztemetés, mint verzió, de ők méltóképpen, az édesanyja mellé szeretnék eltemetni szegényt.

Cabron_,

A mokk.hu oldalon megkereshető az eljáró közjegyző, fel kell hívni és beszélni vele, de legalábbis érdemes egy tértis levélben elküldeni neki az igényt pár mondatban, hogy ők temették el az elhunytat, mellékelni a számlákat (másolatot tartsanak meg), és kérni, hogy vegye fel a hagyatéki terhek közé.

A további attól függően mit szól hozzá az örökös, de ha elutasítja, arról egészen biztosan jelezni fog a közjegyző (leginkább egy felhívással, hogy kézhezvételtől számított 8 napon belül indítsa el az igénylő a pert, és neki ezt igazolja is, különben átadja a hagyatékot végleges jelleggel).

#drbjozsef

Köszönöm a gyors választ! Szoc. intézményben dolgozom, és az egyik ellátottunkról van szó, az őt gondozó hozzátartozók érdeklődését várom, hogy felvilágosítást tudjak nyújtani.

Ez így akkor magnyugtató lesz számukra.

Cabron_,

Igen, benyújthatják, sőt, érdemes és ajánlott is benyújtani.

Az eltemettetés költsége az első a hagyatéki terhek sorában, mindent megelőzve kell kifizetnie az örökösnek.

Lásd : Ptk. 7:94.§(1) és 7:95.§(1).

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Ha nem ismeri el, vagy vitatja az összegét és annak szükségszerűségét, akkor nektek kell pert indítanotok.

Korlátlan költségeket nem fognak elismerni, a bírói gyakorlat (és a törvény is) az, hogy a helyben szokásos temetések költségeit kell megfizetnie az örökösnek.