Öröklés

gáspárzsuzsa,

A törvényes öröklés rendje szerint a házastárs leszármazó hiányában, de az örökhagyó szülei mellett a házastárs örökli a közösen lakott lakást és annak berendezési tárgyait, valamint a többi hagyaték felét. A másik felét örökli a két szülő egyenlő arányban.

Ha születne gyermekük, akkor a gyermek örökölné a közösen lakott lakást és berendezési tárgyait, a házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot kapna ezeken, a többi hagyatékból pedig egy "gyerekrészt". A szülők ez esetben nem örökölnek.

Mit lehet tenni? A gyermeketek akarata ellenére semmit. Vele és a házastársával lehet megbeszélni, ki mit szeretne, hogyan gondolja, miben lehet megállapodni.

De végeredményben ő dönt. Ha jó ez neki így, hogy a felesége örökli az 1/2 részét, akkor ez ellen nem tudtok tenni semmit.

Ha azt akarja, hogy ne a feleség örökölje, akkor vagy végrendelkezik, vagy visszaajándékozza nektek a részét - de mindkét esetben a házastárs jogosult köteles részre. (Kivéve, ha 10+ évet élne még az ajándékozás után.)

Ha megveszitek a részét (akár "papíron"), akkor azzal a köteles részt is ki lehet zárni. (Bár ha nem fizetitek ki, akkor az meg jogvitára adhat okot a későbbiekben).

Szép napot ! Az alábbiakban kérnék segítséget: Fiamnak egyetemi tanulmányai alatt vettünk egy lakást, melyben ő 1/2, én és a férjem 1/4-1/4 arányban vagyunk tulajdonosok. Idén fiam megnősült. Ha esetleg elhalálozik ( súlyos szívbeteg ) ekkor az ő 1/2 részét az ingatlanból az özvegye örökli? Ha igen, mit lehet tenni, hogy ne jusson a hölgy így egy olyan lakás-részhez, amibe egy fillért nem tett? Köszönöm a válaszokat.

Kedves rigoz, köszönöm a választ!

Kedves drbjozsef!
Köszönöm szépen a segítséget!

NémethVirág,

Nem vagyok ügyvéd, de véleményem szerint magalapozatlan. Az életjáradéki szerződés értékaránytalanság miatt nem támadható meg.

Egyébként meg 14+ év alatti életjáradék "csak" 2 millióval tér el, az még nem is számít feltűnően értékaránytalannak.

Én, a magam részéről, elutasítanám az igényét, az biztos.

Mondjuk azt érdemes tudni, hogy ez feltehetőleg azzal fog járni, hogy a közjegyző - mivel a kérdésben nem dönthet - ideiglenes jelleggel fogja átadni az örökös(ök)nek a hagyatékot. Ami azt jelenti, hogy megszerzik azok tulajdonjogát, de nem terhelhetik meg és nem idegeníthetik el amíg nem zárul le a vita.
A közjegyző felszólítja a hagyatéki hitelezőt, hogy 15 napon belül indítson pert, és ezt a beadást követő 8 napon belül igazolja neki. Ha ez nem történik meg, akkor véglegesen átadja a hagyatékot. Ha megtörténik, akkor lesz ideiglenesen átadva, a fenti korlátozásokkal, és a per befejezése után, az ítélet szerint lesz végleges a hagytékátadás.

Ez akár évekig is tarthat. Hat havonta egy tárgyalás, egy betegség itt, egy vírushelyzet ott, és el is röppent 3 év...

Kedves drbjozsef!

Köszönöm szépen a felvilágosítást, nem voltam tisztában a közjegyző jogkörével a kérdésben.

A kérdésem másik felében meg tudna erősíteni, hogy egyébként alaptalan az igényük?

Köszönöm szépen előre is!

A gondnokság a jognyilatkozatok érvényes megtételének gondnokhoz "delegelásán" túl nem hat ki az érintett jogaira.

Magyarul: igen, örökölhet

Szeretném megkérdezni, hogy kizáró gondnokság alatt álló személy (gondnokai a szülők) örökölhet-e a szülők halála esetén? (ingatlant, bankbetétet, stb.)
Jelenleg nincs semmilyen vagyona.

Köszönöm előre is.

NémethVirág,

A közjegyző nem vizsgálja a hitelezői igény megalapozottságát. Befogadja, közli veletek, és ti döntötök. Ha vitatjátok, neki kell pert indítania, erre a közjegyző fel fogja hívni határidővel.

Tisztelt Szakértők, Fórumozók!

A következő, közjegyző által „befogadott” hagyatéki hitelezői igény kapcsán merült fel kérdésem:

Lehet-e hagyatéki hitelezői igény egy életjáradéki szerződés alapján az, hogy az örökhagyó (jogosult) által 14 éve átruházott ingatlan értéke nem éri el az évek alatt juttatott havi járadékok összértékét? (Az életjáradéki szerződés kötelezettje most a törvényes örökösökkel szemben akarja ez alapján a két szolgáltatás különbözetét - 2 millió forintnyi „túltartást” érvényesíteni)

Véleményem szerint alaptalan az igény, hiszen az életjáradéki szerződés egy ún. szerencseszerződés, a szerződő fél a szerződés megkötésekor vállalta az aránytalanság kockázatát. Nem lehet gondunk abból, ha nyilatkozunk az igény vitatása tárgyában?

Előre is köszönöm a segítséget!

Az özvegy köteles részre is jogosult.

(Miért végrendelkezik valaki arról, hogy a hagyatékában a törvényes öröklés rendje érvényesüljön.)

trefter,

A férj halála nyilván nem változtat semmin, legalábbis a kérdezett ingatlannal kapcsolatosan - amúgy a feleség egy gyerekrészt örököl a vagyonából.

A feleség halála esetén a végrendelet szerint történik az öröklés, vagyis a férj nem örököl az ingatlanból - de abból amúgy sem örökölne, az utolsó közösen lakott lakás és annak berendezési, felszerelési tárgyain a férj haszonélvezetet örököl a törvényes öröklés esetén is. És szerintem itt is.

Vagyis a feleség örökösei szempontjából az változik, hogy haszonélvezettel terhelten öröklik az ingatlant.

Legalábbis szerintem, de nem vagyok benne 100% biztos. Majd az ügyvédurak kijavítanak, ha tévedek.

Drbjozsef : Igen, már most is életvitel szerűen ebben az ingatlanban laknak együtt évek óta

trefter,

Ez a bizonyos ház lenne a házastársak közös életvitelszerű lakóhelye?

Tisztelt Szakértő!

Édesapám élettársával házasságkötést fontolgat. A leendő feleség egy ház tulajdonosa 1/1-ben. Szeretné a halála esetén 4 gyermek számára hagyni a tulajdonát, erről irt is végrendeletet. Ha össze házasodnak a feleség halála, vagy a férj halála esetén mennyiben változhat a házasság előtt írt végrendelet, ha semmilyen új nyilatkozat nem készül? Köszönöm a segítséget.

Natti,

Értem. Tehát eddig annyira nem volt rossz a helyzet, csak most, hogy kiderült, nem örököl az unoka. Hát, előfordul az ilyen.

Az ingatlannyilvántartásba csak úgy jegyzik be az új tulajdonost, ha ügyvéd ellenjegyezte a szerződést. Ezt megdönteni úgy, hogy az aláíró már nem is él, finoman szólva se túlságosan esélyes.

Ha adásvétel volt, akkor még köteles részi igénye sem lehet.

Az ingóságok pedig mindig is így voltak : aki hozzájut, azé. Az unokának nem csak azt kellene bizonyítania, hogy azokat az értékeket a nagybátyja vitte el, hanem egyáltalán a létezésüket is. Ha külföldön élt, akkor ennek az esélye alulról súrolja a nullát.

Engedje el. Így járt.

drbjozsef: a néni nem lett gondnokság alá helyezve (tudomásunk szerint). Egy idős otthonban élt. A lakás ebben az időszakban üresen állt, azért nem volt gyanús, hogy már nem a néni tulajdona. Az unoka külföldön volt az utolsó 5 évben, ritkán jött haza, de akkor meglátogatta a mamáját és ő sosem mondta el neki, hogy a lakást a fiának eladta.

drbjozsef: a néni nem lett gondnokság alá helyezve (tudomásunk szerint). Egy idős otthonban élt. A lakás ebben az időszakban üresen állt, azért nem volt gyanús, hogy már nem a néni tulajdona. Az unoka külföldön volt az utolsó 5 évben, ritkán jött haza, de akkor meglátogatta a mamáját és ő sosem mondta el neki, hogy a lakást a fiának eladta.

drbjozsef: a néni nem lett gondnokság alá helyezve (tudomásunk szerint). Egy idős otthonban élt. A lakás ebben az időszakban üresen állt, azért nem volt gyanús, hogy már nem a néni tulajdona. Az unoka külföldön volt az utolsó 5 évben, ritkán jött haza, de akkor meglátogatta a mamáját és ő sosem mondta el neki, hogy a lakást a fiának eladta.

drbjozsef: a néni nem lett gondnokság alá helyezve (tudomásunk szerint). Egy idős otthonban élt. A lakás ebben az időszakban üresen állt, azért nem volt gyanús, hogy már nem a néni tulajdona. Az unoka külföldön volt az utolsó 5 évben, ritkán jött haza, de akkor meglátogatta a mamáját és ő sosem mondta el neki, hogy a lakást a fiának eladta.

Natti,

Azt kérdezd meg a barátodtól, hogy pontosan mikor indította el a néni gondokság alá helyezését. Mert ha nem volt a belátási képességének teljesen birtokában a barátod szerint, akkor nyilván meglépte ezt...

Ez egy szabad ország...

Tisztelt Fórumozók!
Egy barátom ügyében kérek tanácsot. Másfél éve meghalt a nagymamája, akinek volt egy lakása.A lakást eredetileg a két gyermek örökölte volna, de egyikőjük elhunyt, így az örökösök a fia,illetve -elhunyt lánya révén

• az unokája lett volna, aki a tanácsot kérő. Mivel sokáig nem kapott értesítést hagyatéki tárgyalásról,gyanús lett neki, és elment a Földhivatalba kikérni a tulajdoni lapot.Ott derült ki hogy a lakás 100%-ban a nagybátyja nevén van már évek óta. Felhívta a nagybátyját, és ő azt mondta neki, hogy a lakást megvette az édesanyjától, és így az unoka semmit sem örököl.Erről neki nem szóltak. Mamája utolsó éveit egy gondozó házban töltötte, mert már nem tudott vigyázni a testi épségére( nem volt teljesen tiszta szellemileg, az unokáját is gyakran keverte a saját fiával) Az adásvételi szerződés tudomásom szerint már ebben az időszakban készült, ekkor a néni már 80 évesnél idősebb volt.Továbbá én is ismertem a nénit, tiszta tudattal biztos hogy nem semmizte volna ki a saját unokáját, akit imádott.A nagybátyja semmit nem akar adni neki,értékes bútorok, ékszerek,mind eltűntek. Abban kérek tanácsot, hogy ez a szerződés megtámadható-e avval a jogalappal hogy a néni nem volt teljesen tiszta tudatú, 80 év felett ez nem túl ritka. Segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel:Natti

Kedves rigoz!

Köszönöm szépen a gyors és részletes válaszát. Megfontolás tárgyává teszem a lehetőségeket.

@szger85: Figyelemmel arra, hogy a közjegyző hagyaték átadására irányuló eljárása egy sajátos polgári nemperes eljárás, így a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez címzett, de a közjegyzőnél előterjeszthető eljárás elhúzódása miatti kifogással élhet, melyben kérheti a mulasztás tényének megállapítását és a közjegyző utasítását eljárási kötelezettsége teljesítésére.

Erre a törvényszék az alapos kifogás alapján határozott határidőt tűz ki. Sajnos ehhez közvetlenül egyéb jogkövetkezmény nem fűződik, de a közjegyzővel szemben szolgálhat fegyelmi felelősségre vonás alapjául.

Továbbá panasszal fordulhat az illetékes közjegyzői kamara elnökéhez.

Önmagában több ügyfél, szakszerűtlen eljárásra vonatkozó vélekedése kizárást nem alapoz(hat) meg, amennyiben szakszerűtlenül jár el a közjegyző, azt a hagyatékátadó vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben lehet majd sérelmezni.

Továbbá joga van az eljárás során bármikor az eljárás szabálytalansága miatti kifogással élni, azonban tudnia kell, hogy azt a közjegyző mérlegelési jogkörben intézi el, s ezen intézkedéseit is csak az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben lehet sérelmezni.