Öröklés

grapet,

„ jogos-e a követelésük ennyi idő elteltével?”
Jogosnak minden bizonnyal jogos.
Úgy érted, esetleg elévült-e?
Van rá esély, de nem biztos - ezt sem tudhatjuk. Levelezhethetsz az MMK-val, hogy küldjék el az iratokat, de úgyse fogják (nem is kell nekik).

Ha küldenek fizetési meghagyást, annak kell időben, 15 napon belül ellentmondani, ha szerinted elévült. Ha tényleg, akkor megúsztátok, ha nem, akkor a perköltséget még fizetitek pluszban. Te kockázatod.

„Nem lehet-e csak a tőkehátralékot kifizetni, hiszen a többi díj (késedelemi kamatok, egyéb költségek) nem a mi hibánkból felróhatóan keletkezett, mivel a tartozásról eddig nem volt tudumásunk.”

Ezek szerződés és törvények szerint járnak. Nem is a vodafone vagy a követeléskezelő hibája. Igen, kereshettek volna előbb is - de ez meg nekik nem kötelezettség (legfeljebb kockázat, ha elévül, elbukják az egészet).

Egyébként, tárgyalni, és megegyezni a jogosulttal mindig lehet. Fizessétek ki a felét egyben, ha a többit elengedik.

„ jogos-e a követelésük ennyi idő elteltével? ”
Honnan tudhatnánk.

„Nem kellett-e volna a közjegyzőnek megküldeniük ezen igényüket?”
Nem.

A harmadik kérdést meg már értelmezni se tudom (a benne rejlő állítások miatt), de az első kettő se volt igazán jó.

Tisztelt Jogi Fórumozók!

Az alábbiakkal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni:

• 2016. májusában elhunyt édesapám, ketten voltunk örökösei nővéremmel. A hagyatéki eljárás rendben lezajlott egy hagyatéki hitelező jelentkezett be, akinek az igényét kielégítettük.

Most 2020-ban kaptunk a nővéremmel a MMK-tól felszólítást, miszerint 2014-ben vettek át a Vodafontól egy távközlési szolgáltatásra vonatkozó követelést.
Most az MMk tőlünk kéri a követelésük teljesítését, annak többletköltségeivel együtt.
A levélben amúgy nem említik, hogy a másik örököst - a nővéremet is megkeresték volna, így ha nem állnánk kapcsolatban, akár duplán ki is fizethetnénk a tartozást...
Kérdésem: jogos-e a követelésük ennyi idő elteltével? Nem kellett-e volna a közjegyzőnek megküldeniük ezen igényüket?
Nem lehet-e csak a tőkehátralékot kifizetni, hiszen a többi díj (késedelemi kamatok, egyéb költségek) nem a mi hibánkból felróhatóan keletkezett, mivel a tartozásról eddig nem volt tudumásunk.
A segítséget előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Grapet

TFerenc,

Igen, lesz különbség.

Leszármazók és házastárs hiányában a szülők örökölnének. Oldalági rokon a partéláris öröklés rendje szerint a kiesett felmenők csoportjai szerint.
Első csoport a szülők : az ő helyükön a leszármazóik örökölnek, ha már nem élnek.

Az elhunyt vagyonát 50-50%-ban örökölnék a szülők. Ebből az egyik szülő (aki nem felmenője a féltestvérnek) részét teljes egészében a túlélő édestestvér kapja. A másik szülő részét egyformán öröklik az ő leszármazói (a féltestvér és az édestestvér).

Ily módon az édestestvér 75%-ot, a féltestvér 25%-ot fog kapni.

(Egyszerűbben : az édestestvér mindkét szülője helyén örököl, a féltestvér csak az egyik szülőtől, az édestestvérrel közösen)

https://oroklesijog.hu/…yes-orokles/

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdésem a következő:

Van egy elhunyt, akinek se élő szülei, se házastársa, se gyermekei nincsenek. Közeli hozzátartozója a két testvére.
Egyikük édes testvér, másikuk féltestvér (édesanya azonos).
Végrendelet nincs.
A két testvér milyen arányban jogosult a hagyatékra? Van hányadbeli eltérés közöttük?

Előre is köszönöm válaszát!

Közben KBS válaszolt.

„Visszautasító nyilatkozatot találtam, de ilyen feltételes megoldást nem.”

Vajon miért nem?

Azzal, hogy pontosan mit kell belefogalmaznod nem kell törődnöd, majd tudni fogja a közjegyző. Ugyanis előtte kell nyilatkoznod. Méghozzá a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző előtt.

Igen; nem.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy hagyatéki ügyben idéztek be mint örököst.
Nem szeretnék elmenni a tárgyalásra.

Az idézésben azt írják, hogy a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt a meg nem jelenés nem akadályozza.
(Átvettem a hivatalos idézést.)

Azaz ha nem megyek el akkor, az öröklési törvénynek megfelelően járnak el, és ha én nem utasítom vissza az öröklést akkor azt megkapom, annak ellenére, ha a többi örökös máshogy dönt?

Ha írok nyilatkozatot arról, hogy a törvénynek megfelelően tartok igényt az örökségre, de azt is szeretném, hogy ha minden örökös visszautasítja az örökségét akkor én is ezt választom, ez lehetséges?
Kérhetek ilyet, vagy csak a törvény szerinti lehet vagy a visszautasítás.

Ha kérhetek, akkor pontosan mit kell belefogalmazni a nyilatkozatba?
Visszautasító nyilatkozatot találtam, de ilyen feltételes megoldást nem.

Köszönettel:

István

Igen.
De nem szabad összekeverni a bejegyzett élettársi kapcsolatot a regisztrálttal.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Bejegyzett élettársi kapcsolatban élek.

Gyermekem nincs. A tulajdonomban lévő ingó, ingatlant szeretném ha Ő örökölné utánam.

Értelmezésem szerint a 2009.évi XXIX. tv.3§ nem rendel eltérést alkalmazni a jogszabály az öröklési viszonyokat és vagyonközösséget illetően a házassághoz képest.

Kérdésem:

Jól értelmezem a jogszabályt? Vagyis a hivatalosan bejegyzett élettársi kapcsolatban az élettárs örököl, és nem szükséges a közjegyző általi végrendelet?

Válaszát előre is köszönöm, Andrea

(„onnantól neked nem lesz hozzá közöd.”

Csak a leszármazójának. Vagy annak a leszármazójának; vagy a testvérének, vagy a testvér leszármazójának...)

KGyöngyi,

Én úgy mondanám : célszerű visszautasítani a hagyatékot. Ha elfogadod, örökös és jogutód leszel, a hitelezők macerálni fognak, és levelezgethetsz velük, hogy nincs hagyatéki vagyon, pláne, ha valami végrehajtásba keveredsz. Visszautasítod, onnantól neked nem lesz hozzá közöd.

Úgy kérdezed, mintha a kettő között lenne valami összefüggés. Nincs.

Üdv,
Ha a hagyaték csak és kizárólag TARTOZÁS, szükséges-e írásban visszautasító nyilatkozatot tenni? Vagy csak a hagyaték erejéig - ami jelen esetben nulla - vagyok köteles a tartozásért felelni?

Köszönöm!

zoltan.kse,

Mivel sem vérszerinti rokona, sem hivatalosan örökbefogadott gyermeke nem vagy, ezért te egészen biztosan nem örökölsz utána - legalábbis a törvényes rend alapján.

Hogy ki az örökös, nem tudhatjuk, ha se szülője nem él már, se leszármazója nem volt, akkor minden bizonnyal a házastársa lesz, vagyis édesanyád, ha most is házasok. Ha nem, akkor a testvére.

Ha ő is szeretné, hogy örökölj utána, akkor ennek a legegyszerűbb módja a végrendelkezés.

zoltan.kse

„Ha nem én, akkor ki az örökös?”

Hiszen leírtad már:

„Nevelőapámnak csak egy idősebb nővére van.”

Pontosan ő lesz az, aki örököl. Ha jól tudom, ezt hívják oldalági öröklésnek.
És ezen még ez sem változtat: „A kapcsolatunk apa-fia kapcsolat.”

Kovács_Béla_Sándor!
Ha nem én, akkor ki az örökös?
Üdv. Zoltán

Kedves József, igen értem, hogy mit jelent :) és ezt akartam tudni csak. A többit nem szeretném itt... Még egyszer nagyon köszönöm!
Szép estét mindenkinek!

Hóvirág1,

Biztos értetted? Az ügyvéd úr kb. annyit mondott, hogy mindenkinek joga van kérni bármit, és mindenkinek joga van visszautasítani bármit.

Biztosan ezt akartad tudni?

Nagyon köszönöm Neked, nagyon hasznos és érthető volt. :)

Jobban megérted, ha kicsit hosszabban válaszolok:

Igen - hiszen bárki, aki jogképes, előterjeszthet hagyatéki hitelezői igényt.
Igen - hiszen bármilyen igényt elutasíthat az, akivel szemben támasztják; és bármilyen kifogásra hivatkozhat, akár elvülésre is.

köszönöm a választ. mire gondolsz?

Igen; igen.
De szerintem nem azt sikerült megkérdezned, amit szerettél volna.

Üdvözletem,
Szeretném megkérdezni, hogy folyamatban lévő hagyatéki eljárás ideje alatt kérhet-e hagyatéki hitelezői igényt (ingatlanra) olyan személy, aki már 2011 óta nem volt párkapcsolatban (be nem jegyzett élettársi kapcsolatban) az elhunyttal?
Illetve a jogos örökös elutasíthatja e, eme igényét, arra hivatkozva, hogy az élettárs követelési igénye elévült 5 év után?

Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel.