Iskolába(át)iratás

„Igazából tanácsokat szeretnék apa mit tehet,az itteni gyámhivatal csak akkor mozdul,ha hivatkozik az ember ,hogy miért kell csinálniuk,egy­ébként a békés megoldás híve”

A felettes szervhez, a közigazgatási hivatalhoz lehet fordulni, ha a gyámhatóság nem jár el a rá irányadó határidőben.

Egyébként nagyrészt a közös felügyelet sincs betartva,itt is annyi,hogy örüljön más még ennyit se...most akkor valakire vonatkozik a törvény,valakire nem?

Szoma!nem akar semmit se bizonyítani,egyszerűen amikor apánál elfogyott a pénz,odébbállt.Pár év alatt sikerült eltapsolnia egy kisebb vagyont.Két kapcsolatában miután nem íratták nevére a fele ingatlant(jegyzem:nincs semmije és nem dolgozik)az élete nagy szerelmének hívott urakat lemínősítette agresszív állattá.
Egyébként rokkantnyugdíjas,papírja van róla,hogy valami nem stimmel.
Még kérdés?
Igazából tanácsokat szeretnék apa mit tehet,az itteni gyámhivatal csak akkor mozdul,ha hivatkozik az ember ,hogy miért kell csinálniuk,egyébként a békés megoldás hívei(minden jól van ahogy van,miért akarják őket piszkerálni)

Tisztelt Obudafan és Grád András ügyvéd úr!

Ne hagyjatok sötétségben szenvedni, segítsetek pls értelmezni a Csjt. 73.§. (2) bekezdését és a Vr. 33.§.-t. Ezek milyen esetekre vonatkoznak, mikor kell ezeket alkalmazni?

BTW, a Csjt. 73.§. (1) is csak együttesen gyakorolt szülői felügyelet esetére írja elő alapszabályként a gyh illetékességét. Ha nincs közös szülői felügyelet, akkor melyik §-t kell alkalmazni?

Nem kukacoskodás miatt, tényleg tanulni szeretnék.

Ez igen!vérmes a drága.....nem beteges bizonyitási kényszere van,netán volt férje felé?

Szoma!akkor itt évente lehetne tárgyalás!ezek a kapcsolatok max ennyit bírnak!(3 év alatt 3 új apa)Miért is tesz ez jót a gyermek lelkének?Ja most van a negyedik..

lajoska32!
Én komolyan kérdeztem,nem egészen csak erre a támára koncentrálva,hogy ki kell játszani a Biróságot és a Gyámügyet?Egy hosszu kiküldetésből egy-két hétre hazajönni,az egy éves távollétből ennyi hiányozzon,s akkor engedélyezés sem kell?Hát nevetséges kiskapuk vannak.
A meglátásom pedig az,hogy válás után a gyermek láthatása ügyében az egyik fél mindig rosszabbul jár.Ha jol tudom a per áthelyezését kérni lehet,ha már be is van adva valahova.És olyan ritkán vannak tárgyalások,hogy arra meg bizonyára elmegy az érintett,mert ha nem hát rosszul járna.Aztán meg esetleg nyer azzal,hogy jo messze lesz a másik féltől,és az nem sokat fog tudni róla. Lehet hogy ez a célja ,nem?A másik meglátásom meg az,hogy sokan nem is sejtik,mi vár rájuk a válás után.Hát ez a láthatási hece-huca sem kis gond.Gondold végig,ha max 3 -4 évet bir ki egy kapcsolat,hányszor kerül sor gy.elhelyezési perre,fellebbezésre,,,,?Na a gyermek érzéseiről meg nem is beszélve.

Ha költözés elött elindítja apa az elhelyezési pert,hol lesz a tárgyalás?Esetleg van esély,hogy az élettársnak nem lesz kedve finanszírozni egy távoli per költségeit.Van-e esély arra,hogy a mostani lakhelyen tárgyalják?Honnan tudja meg egyáltalán,ha átjelentik a gyermekét?

obudafan:És mivel lehet elérni,hogy a gyámhatóság ne járuljon hozzá?Jelenleg az az álláspontjuk örüljön az apa,hogy nem hetente költöznek máshová...
Szoma itt nem munkáról van szó,az anya nem dolgozik,egyszerűen oda költözik mindig,ahol eltartják...Az apánál van jelenleg is a gyermek,mert anya jelenleg új kapcsolatát ápolja.A megítéltnél többet van a gyermek az apánál,apa örül ennek,de ha elköltöznek a bíróság által megítéltet is bukta(hétközbeni láthatása is van)

Tisztelt ObudaFan !
Ha már témánál vsgyunk,akkor kiváncsi lennék arra,mi van akkor ha valaki 5 éves kiküldetést teljesit a munkahelye által?

Nem is kell, belföldön elég a gyámhatóság hozzájárulása. Külföldre pedig az egy éven túli kiköltözés esetére kell a bíróság hozzájárulása.

Én ugy gondolom,hogy sokan vannak akik pl.munkahelyváltozás miatt kénytelenek odébb költözni és vinni a náluk elhelyezett gyermeket.Miért kellene ezt a Biróságnak jóváhagynia? Amig a döntésre várunk,addig elmegy a munkalehetőség.Esetleg egy külföldi munkát kap a szülő,akkor ez hogy nézne ki?Hónapokat kell várni a Biróságra?Meg azért valahol talán eldöntheti az az ember is a szakmai dolgait,aki éppen elvált és neveli becsületesen a gyermekét?Vagy nem igy van ez a gyakorlatban?

„Ha a gyámhatóság rábólint,hogy mehet a gyermek anyával,akkor még mindig lehet elhelyezési pert indítani?”

Lehetni lehet, csak nagy reményeket nem kell fűzni hozzá.

Tehát,ha jól értem gyámhivatal.Még mindig kérdés melyik.A anya már változtatta meg a gyermek lakcímkártyáját az apa tudta(tehát beleegyezése)nélkül.Kérheti -e apa,hogy az ő lakóhelye szerinti gyám járjon el,illetve mit tehet az ellen,hogy átjelentsék?
Az iskolában pont azért akarja a papírokat visszatartani a papírt,hogy a "régi"iskolába,azaz nála tanuljon tovább a gyerek.Esetleg felmerült,hogy a leendő iskolával tudatja,hogy nem egyezik bele,hogy a gyerek odajárjon?
Ha a gyámhatóság rábólint,hogy mehet a gyermek anyával,akkor még mindig lehet elhelyezési pert indítani?Ezt kisokos 12.46-os beírásából hámoztam ki.remélem jól.Mi van akkor,ha apa még költözés elött megindítja a pert?Elmegy ő 200 km-re is ,ha kell,de ha lehet tenni valamit,hogy mégse kelljen...

„Vr. 34. §
A gyermek tartózkodási helyének kijelölése kérdésében - a különélõ szülõk közötti vita esetén - a bíróság akkor dönt, ha a szülõi felügyeletet gyakorló szülõ a kiskorút tartósan állandó lakásán kívül más személynél (intézményben) vagy tartósan (egy évet meghaladóan) külföldön kívánja elhelyezni. ”

Tiszta sor, ha ez a helyzet, akkor a bíróság dönt. Ha ellenben nem ez a helyzet (pl. állandó lakhelyén gondoskodik róla), akkor ki illetékes? A fenti paragrafusból nem következik egyértelműen, hogy a gyh.

Bocs, de nekem sem tiszta teljesen... :-)

A lakóhely tekintetében a Csjt. végrehajtási erndelete szerint ha a kiskorú lakóhelye a továbbiakban külföldön lenne, vagy nem az együttélő szülő lakóhelyével lenne azonos, akkor dönt a bíróság, egyébként a gyámhatóság.

Valóban, a Csjt 73. §. (1) szerint közös szülői felügyelet esetén a szülői felügyelet körébe tartozó vitás esetekben a gyámhatóság illetékes. Ugyanakkor a törvény a következőket is mondja:

Csjt. 73.§. (2)
„Ha a különélõ szülõk a közösen gyakorolt szülõi felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés - a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése [77. § (2) bek.] kivételével - a bíróság hatáskörébe tartozik.”

Vr. 33. §. (1)
„A közösen gyakorolt szülõi felügyeleti jog körében a különélõ szülõk közötti vita esetén bármelyik szülõ kérelmére a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróság nemperes eljárásban soron kívül határoz.”

Ezeket a paragrafusokat hogyan kell helyesen értelmezni?

"Az én értelmezésem szerint az iskolaválasztás a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog körébe tartozik, így vita esetén a döntés a bíróságra tartozik."

Már bocs, de a jogszabály (pl. Csjt, Gyer.)értelmezése alapján viszont a gyámhatóságra! :-) A bíróság még a kapcsolattartási ügyekben is csak 2 éven belül rendelkezik hatáskörrel, utána eleve csak a gyámhatóság, a szülői felügyelet körébe tartozó kérdések esetében (vita a lakhely, iskola megválasztása ügyében stb.) pedig eleve kizárólag a gyámhatósághoz lehet fordulni, ők rendelkeznek elsőfokú hatáskörrel, vagyis nem a bíróság fogja megmondani, hol lakjanak, vagy hova járjon a gyermek iskolába, mert eleve nincs rá hatásköre.

"Az én értelmezésem szerint az iskolaválasztás a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog körébe tartozik, így vita esetén a döntés a bíróságra tartozik."

Már bocs, de a jogszabály (pl. Csjt, Gyer.)értelmezése alapján viszont a gyámhatóságra! :-) A bíróság még a kapcsolattartási ügyekben is csak 2 éven belül rendelkezik hatáskörrel, utána eleve csak a gyámhatóság, a szülői felügyelet körébe tartozó kérdések esetében (vita a lakhely, iskola megválasztása ügyében stb.) pedig eleve kizárólag a gyámhatósághoz lehet fordulni, ők rendelkeznek elsőfokú hatáskörrel, vagyis nem a bíróság fogja megmondani, hol lakjanak, vagy hova járjon a gyermek iskolába, mert eleve nincs rá hatásköre.

lajoska32,

Az én értelmezésem szerint...

1.1 az iskolaválasztás a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog körébe tartozik, így vita esetén a döntés a bíróságra tartozik.
1.2 nem rossz ötlet az iskolai papírok visszatartása, de a gyakorlatban kérdéses az eredménye. Valószínű, hogy az új iskola a gyermek érdekeire tekintettel papírok nélkül, feltételesen beveszi a gyermeket, ha anyuka ügyesen adja elő magát. Mire a bíróság dönt hónapok telhetnek el, így a gyermeknek már esetleg nem érdeke a régi iskolába való visszatérés. Ezért ha meg is állapítja a jogsértést, valószínűbb, hogy csak bírságolni fog, de nem rendeli vissza a gyermeket a régi suliba. Nem azt mondom, hogy minden esetben így lesz, de én ezt tartom a legvalószínűbb kimenetnek. Sajnos az a szülő, aki "birtokon kívül" van sokszor hiába fut az igaza után.

2.1 a tartózkodási hely kijelölése az iskolaválasztáshoz hasonló, a gyermek életét érintő lényeges kérdés, amelyben a szülők együttesen gyakorolják a jogaikat.
2.2 A kiskorú tartózkodási helye a gondozó szülő mindenkori lakhelye. A fórumozók véleménye megoszlik abban, h ennek fényében a tartózkodási hely kijelölésének jogát hogyan kell értelmezni. Szerintem amíg az anya belföldön, a saját lakhelyén biztosítja a kiskorú lakását, addig a különélő szülőnek nincs valós döntési jogköre. HOl máshol legyen a gyermek, ha nem a gondozó szülő lakhelyén, ha ezt ő is így akarja? Szerintem ezt az értelmezést támasztja alá az, hogy a bíróság a bontási határozatban a kiskorú tartózkodási helyeként jellemzően nem egy konkrét lakcímet jelöl meg, hanem az "anya mindenkori lakhelye" formulát használja. Így az én értelmezésem szerint az anya nem változtatja meg önkényesen és jogellenesen a kiskorú tartózkodási helyét, ha egyoldalúan elköltözik, de a gyermeket továbbra is a saját háztartásában neveli.
2.3 Más fórumozók - köztük komoly ügyvédek - meglátása szerint az egyoldalú költözés a gyermek tartózkodási helyének önkényes megváltoztatása, tehát jogellenes magatartás. Ergo, a bíróság bírságolni fog, és dönthet arról is, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ha ráadásul elhelyezés megváltoztatása miatt per is indul, akkor ez nyilvánvalóan a gondozó szülő ellen szól majd.

3.1 függetlenül a fentiektől a költözés megtámadható azzal is, hogy az a gyermeknek nem érdeke. Erre komoly érv a kapcsolattartás ellehetelenülése, különösen közös szülői felügyelet mellett. A gondozó szülő költözése ekkor sem akadályozható meg, de a bíróság dönthet úgy, hogy a gyermeket ezentúl a másik szülőnél helyezi el. Ezt természetesen kérni kell.
3.2 Persze a gyakorlat itt is azt mutatja, hogy mire döntés születik, addigra évek is eltelhetnek, a gyermek már beleszokik az új környezetbe, így hiába volt esetleg a költözés ellentétes az érdekeivel, ha nincs kirívó méltánytalanság, akkor a bíróság hajlamos lesz nem változtatni a kialakult gyakorlaton.
3.3 Persze a bíróság dönthet úgy is, hogy a költözés a gyermek érdekében állt és noha a kapcsolattartás megnehezült, a megoldás nem az elhelyezés megváltoztatása, hanem a kapcsolattartás újraszabályozása.

Köszönöm.És melyik gyámhatóságra kell menni,mert az előző esetben nyári szünetben költözött az anya,a tárgyalásra a gyermek lakcíme át lett jelenve,így ott is volt a tárgyalás(akkor apa belegyezett a költözésbe,mert nem tudta,hogy előre kellett volna kérdezni,meg utólag állították a tények elé-gyerek hozta láthatáskor új lakcímet)
Most ha nem egyezik bele a költözésbe(már ha megtudja)hova forduljon?

A gyámhatóság azt nem mondhatja, hogy nem tesz semmit, hiszen ezt a jogvitát neki kell eldöntenie. HA ezt mondja, akkor a közigazgatási hivatalhoz, mint felettes szervhez kell fordulni.

Az lemaradt anya a gyerekkel most u.a. településen él mint apa,az élettársi kapcsolata megszűnésével hazaköltözött a szüleihez..

Most már elég sok eset volt,de összefoglalva,mit tehet az apa,ha az anya pár száz km-re költözne,közös felügyeleti jog van(elméletileg),már volt egy gyermekelhelyezési per,amit anya "nyert meg",igazából mindkét szülő alkalmas a gyerek nevelésére,az akkori élettárs ill,az általa biztosított lehetőség,hogy dolgoznia nem kellett(tehát elviekben 24 órát lehetett volna a gyerekkel)döntött jórészt az anya javára.
Szóval most új élettárs jóval messzebb.
Apa mit tegyen?
Bemenni a gyámhatóságra előre szólni,hogy nem akarja ,hogy gyerek költözzön(a múltkori eset is nyáron történt,apa csak az új címet kapta meg,mivel nem volt a távolság túl nagy"beleegyezett" utólag..)
Az iskolában szólni,hogy nem egyezik bele a gyerek papírjainak kiadásába?
Természetesen nem az anyát akarja helyhez kötni,ha akar mehet,vállalja a gyereket(ez most hülyén hangzik,örülne ha nála élne)
Ha anya gondol egyet és másik társat keres(előfordul nála)akkor az apa nem kerül-e olyan helyzetbe,hogy anya jelenti fel zaklatásért(már történt ez is,családsegítőnél "panaszkodik"anya rendesen,igaz eredménye nincs(lassan kiismerik)apa mégis fél,hogy ha esetleg per lesz,hátrányára vállik.
Gyámhatóság úgy áll a dologhoz,ők tenni nem tudnak semmit,végülis az anya biztos nem akar rosszat a gyereknek...