Mivel házastársak voltatok, nem azt kell igazolnia, hogy ő mit költött rá, vagy egyáltalán hogyan keersett, hanem azt, hogy ti mennyit költöttetek rá, és ennek a felét követelheti. Hiszen ezt a közös vagyonból költöttétek.
Válás,vagyon megosztás
- 1
- 2
ObudaFan!
Értem hogy miről beszél,csak nemtudom hogyan tudná ő bizonyítani hogy mennyit költöttünk a lakásra.Kérném hogy valamiféle példákat írjon nekem.Köszönöm.
Például számlákkal. Vagy azoknak a cégeknek a nyilatkoztatásával, akik a munkát végezték.
De fel lehet szakértővel értékeltetni a korábbi állapot és a mostani közötti különbséget, a becsült beruházási érték fele jár neki, hacsak Ön nem bizonyítja a különvagyoni beruházást. Itt viszont már Önre hárul a bizonyítási teher, erre jó lehet pl. az édesanyja takarákbetétkönyve, tőle kapta rá a pénzt. De előre szólok, hog nullszaldóval nemigen fog tudni kijönni ebből, valamennyit mindenképpen fizetni kell, lehet, hogy többet, lehet hogy kevesebbet 2 milliónál, a bizonyítási eljárás kimenetelétől függ. És ez akkor is így lenne, ha életében egy napot nem dolgozott volna. Üdv:
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
Kedves Tanár úr!
Köszönöm a gyors válaszát.
Akkor is lehet jogos követelése a páromnak, ha ez az ingatlan jelenleg is a szüleim nevén van és tulajdonképpen a kérdéses épület papíron nem is létezik?
Köszönettel: Bazsarózsa
Kedves Bazsarózsa!
Még egyszer: Ha közösen építettek BÁRMIT (függetlenül atól, hogy szerepel-e az ingatlan-nyilvántartásban, hogy milyen színűre van festve stb.) az a közös vagyonuk részévé vált. Minthogy a telek a szülei nevén van, mindketten tőlük igényelhetik a megtérítést, illetve a ráépítéssel szerzett tulajdoni hányadot. Ön nyilván nem fogja, de ettől még a házastársa megteheti. Továbbra is sok múlik azon, hogy kötelmi jogi vagy dologi jogi igénye lehet, ami a közös beruházás mértékén múlik döntően. Legjobb lenne megegyezni vele, legalábbis én ilyen esetekben erre szoktam bíztatni az ügyfeleimet, mert a perben az illeték és a szakértői díj magas lesz. Üdv:
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu
Tisztelt Grád Úr!
Számos alkalommal olvastam a fórumot, hogy kérdésemre választ leljek, ám eddig nem találtam meg. Kérem segítségét a következő kérdésben.
Férjemmel 2000. október 1-én kezdtük meg az élettársi, 2003. áprilisában a házastársi közösséget. Anyósom 2000. szeptemberében adásvétel útján egy ingatlanhoz jutott, ami férjem és testvére nevére került. Házasságunk alatt, azaz 2006. tavaszán azonban anyósom a férjem 50%-át megvásárolta tőle. Az eladásból származó összegből, kettőnk spórolt pénzéból és hitelből egy lakást vásároltunk, 50/50 %-os tulajdoni hányaddal.
Másfél éve nem élünk együtt, idén nyáron indítanánk a válást. A férjem "kivásárolni" készül engem a lakásból. Szerinte az édeanyja részére 2006 nyarán értékesített ingatlan eladásából származó összeg 100%-ban őt illeti meg, így váláskor ennek az összegnek a felére nem formálhatok jogos igényt. Két gyermekünk született. Ő mindössze a három év alatt, a hitel felvétele óta közösen befizetett összeg felét lenne hajlandó számomra kifizetni (2,5 millió Ft-ot). Az ingatlan (lakás+garázs) kb 16 millió Ft-ot ér.
Kérdésem, hogy az előző lakás eladásából származó, közös lakásunk megvásárlására fordított összeg(rész) valóban kizárólag őt illeti-e? A gyermekelhelyezésról, -tartásról, ingóságok elosztásáról elviekben már megegyeztünk, "csak" a fenti kérdés maradt nyitott.
Köszönettel:
Márton Éva
Erről egyébként nem is feltétlenül kell gyorsan megegyezni, mert az ingatlan vagyon megosztása nélkül is ki lehet mondani a bontást. Egyébként ha mindent tud bizonyítani, amit leírtál, vagy azokat te magad sem vitatod, akkor igaza van. Azt írod ugyanis, hogy a ház annak idején hiába került 50%-ban az ő nevére, azt az édesanyja fizette ki teljes egészében.
elégvolt,
A tv. szerint a különvagyon helyébe lépő vagyontárgy is különvagyon marad. Mivel még az együttélés megkezdése előtt került a férjed nevére az ingatlan, így az különvagyon és az is marad. Ugyanakkor ezt neki kell bizonyítania. Arra is meggyőző magyarázatot kell adnia, hogy miért lett 50-50% a tulajdoni arány, ha nem ez felelt meg a valóságnak.
Ha az új lakás árát csak részben fedezte a férjed különvagyona, akkor a fennmaradó rész felére tarthatsz igényt. Vagyis ha mondjuk 70% volt a különvagyoni hozzájárulás, akkor a maradék 30% felére, vagyis 15%-ra.
Amit érdemes lenne megrpóbálnod, az a kizárólagos lakáshasználat megszerzése. Ha a gyermekek nálad maradnak, és a szóban forgó ingatlan volt az a közös otthon, hol a házasság alatt éltetek, ráadásul saját tulajdon alapján laksz ott, akkor elég jó esélyed van arra, hogy a bíróság neked ítéli a lakáshasználatot. Innentől a férjnek nincs igazán jó lehetősége, hogy a pénzéhez és a tulajdonához jusson.
Köszönöm a válaszokat!
További, egyben utolsó kérdésem, hogy - sarkítva - amennyiben 5 millót hozott íly módona férjem, 1 millió volt a közös pénz, 900e a szocpol (kicsi lakás, egy gyerekre kaptuk), 9 millió a hitel:
Mi az az összeg, amivel a férjem engem ebből a lakásból kivásárolhat (hitelkamatból eddig beletettünk kb 3 millát, a fennálló hiteltartozásunk még mindig kb 9 millió.)
Köszönettel:
Éva
A kivásárlás közös megegyezést feltételez, tehát amennyiben meg tudtok egyezni. Ha nincs megegyezés, akkor az 5M-n kívül a többi összeg fele jár neked egy perben.
(aktuális forgalmi érték-fennálló hiteltartozás-különvagyoni rész)/2
Az hogy eddig mennyi kamatot és törlesztést fizettek az nem számít, emiatt senki nem tartozik a másiknak megtérítéssel ebben az esetben.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Sógorom durva, agresszív viselkedését nővérem megelégelte, és márciusban beadta a válókeresetet. Féltékenységi rohamainak egyik kiváltó oka az, hogy évek óta impotens, ezért néhány éve nincs köztük hagyományos értelemben vett szexuális kapcsolat, mindig csak a „próbálkozásig” jutottak el. December közepéig egy szobában, egy ágyban töltötték az éjszakákat, csak ekkor költözött a testvérem külön szobába, azóta a pénzt is külön kezelik, a költségeket egyenlő arányban fedezik. ( Két felnőtt gyerekük közül az egyik velük él.)
Sógorom állítása szerint az életközösségük és a házaséletük már 2005-ben megszűnt.
Tehát mindketten mást állítanak. Sógorom ragaszkodik az állításához, mert az elmúlt évben vásárolt egy hétvégi házat, ami kizárólag az Ő tulajdona, és valószínű, hogy attól tart, ezt is meg kell felezni-e a vagyonmegosztás során. ( Ezt a házat titokban vette, teljesen véletlenül jutott a tudomásunkra néhány napja.)
Kérdéseim:
1./ Mivel tudja igazolni a testvérem, hogy csak decemberben szűnt meg az életközösségük és a házaséletük?
2./ Egyáltalán kérheti az újonnan vásárolt ingatlan értékének 50%-át?
3./ Tavaly az önkéntes nyugdíjpénztártól kapott a sógor 500.000 Ft-ot, ez is közös vagyonnak számít?
( Korábban közös számlájuk volt, de 2 éve a sógor új számlát nyitott, arra utalták ezt az összeget, ezért erről is csak véletlen szereztünk tudomást.)
Köszönettel. Kiváncsikukac
- Nem neki kell igazolnia az állítását, hanem a férjnek.
- Nem az értékének, hanem a tulajdonának az 1/2 arányú eszmei hányadára tarthat igényt. (Hacsak nem a különvagyona terhére szerezte a férj - amit viszont megintcsak neki kell igazolnia.
- Ha a házassági életközösség fennállt, akkor az is közös vagyon.
Üdvözlök mindenkit!
Kérdésem lenne, hogy válás során (ha minden tulajdon fele-fele) és a férjem évtizedeken át italozó és játékautomatás életmódot folytatott, a tulajdonrészéből levonható-e valamennyi érték amit elszórt a gyermekeitől? Hogyan tudom ezt esetleg bizonyítani.
Köszönöm válaszukat!
Nem vonható le.
Jelszó, neked valamelyik topicban egy fontos infót adtam, de otthagytad, pedig lehetett volna folytatni úgy, hogy abból jól jöjjél ki.
jelszó,
elméletileg nem, de gyakorlatilag van olyan bíró, aki figyelembe veszi ezt is a vagyonmegosztás során. A tv. ugyanis arra kötelezi, hogy úgy ossza meg a vagyont, hogy egyik fél se jusson jogosulatlan előnyhöz. Ennek alapesetben az 50-50% felel meg, de adott esetben belefér az 55-45%, vagy akár a 60-40% is. Ennél többre nincs reális esély. Ugyanakkor megfontolandó, hogy ezért a bizonytalan plusz 5-10%-ért érdemes-e vállalni egy vagyonmegosztási pert annak minden rád jutó költségével és idővonzatával együtt.
kedves Immaculata!
Köszi hogy figyelmeztetsz, de még csak abban a helyzetben vagyok hogy infót gyűjtök minden téren, mivel a válópert még - akár milyen rossssssz.. is a helyzet -nem tudom beadni.
Van egy fele házam amiben élünk, 2 gyerekem és egy különvagyonom, amibe nem szeretnék költözni, nincs olyan állapotban, jelenleg eladó.
Tudom hogy a legolcsóbban akkor jövök ki ha közös megegyezéssel válok, de amig nincs külön pénzem és nem tudok semmit fizetni a "drágámnak" nem tudom kitenni. Hosszú pereskedés után amire sok okom és bizonyítékom lenne el tudnánk válni, de neki sincs hova költözni ezért patt helyzet van, s erre pénzem és idegrendszerem sincs.
Csak a legjobban az zavar, hogy a rengeteg közös adósságunk mellett felvesz személyi kölcsönöket hitelkártyáka és azokat elissza elgépezi, és persze addig az enyém a tartozás fele is amig házasok vagyunk. A nyugdíjából már annyit levonnak a bankok hogy a fél reszit sem tudja kifizetni, nemhogy még esetleg gyerektartást, vagy a konyhára valami összeget. Annak, hogy a lakást megosszuk semmi értelme, mivel pokollá tenné az életünket mégjobban. Minden eszközt megtalál rá.. Szóval így élünk . Várom hogy a szüleim házát el tudjam adni, és legalább megpróbálni kifizetni ha egyezségre jutunk. A gyerekelhelyezéssel semmi gond nem lenne lesz..ja őket nagyívben, amit a gyerkek is tudnak. Tudom hogy sok hasonló nehéz helyzetó ember küzd még, de nekem a sajátom a legnehezett. Köszi hogy meghallgattál, amugy mindenkinek köszönöm a tanácsokat, sok okosat tudtam már meg erről az oldarról.
- 1
- 2
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02