Kiskorú veszélyeztetése

„ Mégis úgy gondolom, a probléma gócpontja az anya,”

„Gyermekvédelmi gyám vagyok.”
NA én ezt az utóbbit erősen kétségbe vonom!

Leráncigálhatod a lovat a folyóhoz, de megitatni erőszakkal nem tudod.

Üdv .Szeretnék segitséget kérni önöktől mivel ahol élek Szigetváron korrukt gyámhivatal van. Adott párom apja ki minap be jelentett engem és lányát hogy nem engedjük hozzá iker fiainkat. Ez az embert 4 ggyereke töbször is megpróbálta megölni mivel brutálisan bántalmazza őket mai napig ,4 unokája van mind arrol beszél mennyire gyűlölik,mikor döglik már meg,Párom élete végéig hallás sérült mert annó,volt feleségét hét hónapos terhesen megrugsosta, gyerekeit unokát összeveri ha nem mennek neki a házai körűl meg szöllőbe dolgozni.Saját 92 éves édesanját halála napjáig dolgoztatta.
Gyerekeinkre 8 éves korukig rá se akart nézni,Idén párszor elvitte párom hozzá fiaim.Azonnal fát pakoltatott velűk takarittatott,A két fia és nője töbször megfenyegette párom és fiaim megölik őket ha nem tűnnek el abbola házbol ami a párom nevén van!!!!!Pedig ők is kaptak 100 milió forint értékbe a páromé meg 30. És nem mer menni sajátr lakásába mert egybe van az apjáéval,és töbször neki és gyerekeinnek mentek.

Soha nem tiltottuk el fiainktol.Erre most kitalálta hogy hétvégente meg ünnepnapokon legyenek nála fiaim,abbaa házba ahol másik két unokáját töbször megrugdosták,fiaimra is rátámadtak.Csak azért hogy legyen ki neki dolgozni.....A Szigetvári gyámügyes intéző szerint ez nem ok arra hogy nem aludhassanak nála a fiaim...Akkor kérdem én mi az okkk ha nem ilyen sulyos dolgok????? rendőrségi és birósági feljegyzések is vannak róla hogy időseb lánya piszolyal akart végezni vele rendszeresen verekednek abba a házba....

Tisztelt Tanácsadók!

Anyámmal élünk közös tulajdonú lakásban, feleségemmel és 13 éves lányunkkal. Mi nem dohányzunk, ő azonban folyamatosan bent a lakásban füstöl. Nincs tekintettel az unokáját sem. Szépen, és nem tagadom, kevésbé szépen is jeleztem felé, hogy változtasson, de hiába. Van-e bármilyen jogi vagy hatósági lehetőség arra, hogy rábírják a dohányzás másképp történő végrehajtására? Nem minősül-e ez kiskorú egészségi szempontból történő veszélyeztetésének? Válaszukat előre is köszönöm.

Ez azért még nem kiskorú veszélyeztetése. A nemdohányzók védelméről szóló törvény pedig az otthoni dohányzást nem szabályozza.

Értem. Valahol olvastam, hogy a szomszéd panaszt tehet, ha a dohányfüst az erkélyről feljut hozzá. Ezek szerint a nem dohányzó szomszédnak több joga van a tiszta levegőhöz és az egészséghez, mint a nem dohányzó családtagoknak. Szomorú, de úgy tűnik, igaz.

Rosszul tudod.

Panaszt azt tehet, ahogy te is tehetsz, de felesleges. A saját erkélyén, a saját ablakában - szerintem is sajnos - az dohányzik aki akar. Nem tilthatod meg.

Ha az SZMSZ tiltja a társasház közös helyiségeiben való dohányzást, akkor az ott dohányzó szabálysértést követ el, az ellen fel lehet lépni. De az ablakod alatt, az utcán dohányzó sem sért meg semmilyen szabályt.

Konkrétan csak zárt közforgalmú helyeken meg játszótereken tilos dohányozni.

Társasházakban nem tilos a fentieket kivéve.

Társasházi SZMSZ megsértése az mióta szabálysértés?

Az csak polgári jogvita esetleges tárgyát képezhető jogsértés, kvázi "szerződésszegés" nem?

Hiszen nem tartozik a Szabs. tv. különös része szerinti tárgykörben definiált szabálysértések tényállás-megvalósulási feltételei közé, nem?

Az már más kérdés, hogy közegészségügyi jellegét tekintve, bírságolható cselekmény lehet esetlegesen, különösen, ha az SZMSZ tiltja és a közös térben történik...

Saját (a bérlőként lakottat is ideértve) lakásban, birtokban léve, az erkélyt is ideértve pedig

Kiskorú veszélyeztetése - ha csak nem fúják folyton szándékos bele az arcába a füstöt - meg szóba sem jöhet, hiszen sem a cselekmény veszélyessége nem éri el azt a szintet, ami a bűncselekménykénti üldözést indokolná, sem a társadalomra veszélyessége, illetve vitatható a tényállás-szerűség is.

Mindezekben az elterjedtség és a csekély tényleges, kimutatható, "közvetlen" veszélyesség e magatartásban nem igazán érhető tetten, az erősen absztrakt és nem feltétlen befolyásolja a kiskorúakat oly módon és mértékben, hogy azt lelki egészségükre vagy egészségükre károsnak lehessen ítélni, nincs meg az a fokú közvetlenség, amit e tényállás megvalósulása megkövetelne.

Tisztelt Andrej07!

Ha a "korruptságot" hitelt érdemlően bizonyítani vagy valószínűsíteni tudja, akkor kezdeményezheti az eljáró hatóság kizárását.

Azonban az, hogy bizalmatlan és minden egyéb tény nélkül részrehajlónak, kedvezőtlennek ítéli az eljárásukat, még nem ok a kizárásra.

Amúgy az, hogy "ölre mennek" egymással emberek, inkább elsődlegesen verbalitás tekintetében nem jogi, hanem konfliktuskezelési probléma, mely nem igényli az állami szervek beavatkozását vagy azok ingerküszöbét - sajnos - nem lépi át.

A tettlegességnek nyilván van és kell is legyen jogi vonzata, mind polgári jogi, mind büntetőjogi, esetleg szabálysértési elzárási vonatkozásban, kiskorúak érintettsége esetén pedig gyámhatósági (közigazgatási hatósági) vonatkozásban is.

Egyébiránt a gyámhatóság jogszerűtlen hallgatása, mulasztása esetében:

• a mulasztott határidő (az ügyintézési határidő rendszerint 60 nap) leteltétől számított 90 napon belül, a felügyeleti szervhez való eredménytelen fordulás igazolhatósága esetén mulasztási per indítható az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz (Ön esetében tudomásom szerint a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság) benyújtott keresettel (igazolni kell továbbá, hogy milyen tartalmú beadványt és mikor, illetve milyen módon nyújtották be a mulasztó szervhez és az azt mikor vette át, elő kell adni, hogy a szerv milyen intézkedéseket tett, hivatkozni kell arra, hogy miért és mennyiben áll fenn eljárási kötelezettsége és annak mennyiben tett eleget, kérni kell kifejezetten az eljárási kötelezettség teljesítésére, mint jogsértő állapot megszüntetésére kötelezést és a mulasztás tényének megállapítását)

vagy

• a területileg illetékes, megyeszékhely szerinti járási ügyészség kérhető ügyészi intézkedésre, mely felhívhatja a hatóságot az eljárási kötelezettsége teljesítésére, annak elmaradása, a felhívás eredménytelensége esetén pedig maga is mulasztási pert indíthat saját jogán (erre a felügyeleti szerv is jogosult eredménytelen utasítás esetén, esetében ezen ügyészségi szerv a Zalaegerszegi Járási Ügyészség)

A felügyeleti szerv a járási hivatal tekintetében az adott megye megyeszékhelyén működő, az adott megyébe illetékes megyei kormányhivatal, így a Szigetvári Járási Hivatal vonatkozásában a Zala megyei Kormányhivatal.

A megyei Kormányhivatalok felügyeleti szerve a gyámügyi és gyermekvédelmi feladatok tekintetében az Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya (gyergyam@emmi.gov.hu, 1054. Budapest, Báthory utca 10.), esetleges panaszokkal, mulasztással kapcsolatos kifogásokkal - ha az ügyben mulasztási per még nem indult - bizalommal lehet oda (is) fordulni.

rigoz

Miért jó neked, hogy több hónappal ezelőtt feltett kérdésekre válaszolgatsz itt? :-)

Tisztelt Szomorú örökös!

Látom, hogy többször szóvá tette már, hogy több kérdésben - ez mindenkinek szólt, aki ezt szóvá tette az utóbbi napokban - is már idejét múlt egyedi ügyekre vonatkozó kérésekre válaszolok, amikre azért reagálok, mert olyan általános felvetéseket tartalmaznak - hiszen a fórum célja is nem az, hogy adott egyéneknek segítsünk feltétlen, hanem a közösségnek is akár egy-egy egyedi eset által -, amelyeket mások is hasznosíthatnak, magukévá tehetnek.

Remélem, hogy megnyugtató válasszal szolgálhattam az ezzel kapcsolatos felvetéseire.

Üdv,

Rigó Zoltán

Tisztelt tanácsadók! Négy gyermekünket visszük reggelente iskolába óvodába autóval. Ma reggel az egyik középső gyermekünk úgy gondolta, nem akar bejönni az iskolába letenni a nagyobb testvéreit, sietni kellett, nem volt idő a huzavonára, így benn hagytuk az autóban. A közterület felügyelet rendészei vártak 10 perc múlva, mikor visszaértünk, akik azt mondták, rendőrt hívhatnának kiskorú veszélyeztetése miatt. Az erre való hivatkozást nem igazán érzem helyénvalónak. Vagy rosszul gondolom?

Tisztelt SalamonAndrew!

Nyilvánvalóan önmagában azért, mert a kocsiban hagyták, azért nem fog történni a rendőrök kijövetelén túl semmi, sőt, még hatóság félrevezetéséért és valótlan bejelentésért Őket vették volna valószínűleg elő...

Akkor megvalósulhatott volna, ha mondjuk nyáron, felhúzott ablakokkal hagyták volna ott a gyereket magára.

Az intézkedés ellen az intézkedő közterület-felügyelők által képviselt szervnél (Budapesten történt intézkedés esetében feltételezhetően a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság) panasszal élhet.

nem lehet, hogy a hideg miatt?

Miért ne hívhatna?
Azt hív, akit akar.

Ha kockára fagyva találják a gyereket (vagy nyáron felhevülve), be is törhetik az ablakot, kórházba is vihetik, és igen, megbüntetnek.

De ha nincs "esemény" akkor nem lesz belőle semmi.

Ennyi erővel megbüntethetnek, mert autód van. Azzal meg el lehet ütni bárkit...

Kedves Fórumozók!
Rendőrségen tettem feljelentést kiskorú veszélyeztetése ügyben.Szeretném tudni a rendőrségi anyagba kérhetem,hogy betekintsek?Esetleg másolatot kérjek pl:a pszichológusi véleményről,a családsegítő beadott véleményéről?Köszönöm a választ.

Tisztelt sissy074!

Az iratbetekintésről és másolatkiadásról:

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 100. §-a főszabályként biztosítja, hogy:

• a feljelentő az Őt érintő iratokba
• a sértett a sérelmére elkövetett bűncselekmény
• a tanú, mint egyéb érdekelt a vallomásába és az Őt érintő körben az iratokba

a zártan kezelendő iratok tekintetében a zárt adatkezelés sérelme nélkül betekinthessen, azokat erre irányuló indítványára megismerhesse.

A nyomozó hatóság vagy az ügyészség az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül az indítványt indokolt határozattal elutasítja, mely a kézbesítéstől számított 8 napon belül megpanaszolható, avagy az iratmegismerést biztosítja:

• személyes tanulmányozás biztosításával, kvázi a betetkintés szószerinti biztosításával
• az elektornikus formában rendelkezésre álló iratokról térítésmentesen nem hiteles másolatok elektronikus úton való megküldésével
• illeték ellenében a megtekinteni kívánt iratokról hiteles vagy nem hiteles másolat kiadásával (az elektronikus formában rendelkezésre álló iratokról nem hiteles másolat elektronikus úton való kiadása díjtalan ekkoris)
• anonimizált másolatok betekinthetővé tételével
• az iratok tartalmáról tájékoztatás, felvilágosítás adásával

Emellett a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a folyamatban lévő eljárásban (nyomozás alatt lévő ügy) indokolt határozatával, a nyomozás érdekeinek sérelmére hivatkozással az iratmegismerési jog gyakorlását korlátozhatja, mely határozat ellen a közléstől számított 8 napon belül a felettes ügyészséghez címzett, de a határozatot hozó hatóságnál benyújtható panasznak van helye, a terhelt/gyanúsított, illetve védője az Ő indítványát elutasító, az Ő iratmegismerési jogát korlátozó határozat elleni panasz elutasítása esetén ezutóbbi kézbesítésétől számított 8 napon belül közvetlenül az eljáró ügyészség székhelye szerint illetékes járásbíróságra (kerületi bíróságra) benyújtandó felülbírálati kérelemmel élhet, melyet a bíróság soronkívül, tárgyaláson kívül bírál el és amely határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

Az eljárási résztvevők - terhelt kivételével - bármely nagykorú személy, mint meghatalmazott, avagy segítő útján gyakorolhatják ezen jogosultságukat, illetve a terhelt a védője vagy segítője (nagykorú hozzátartozó) útján.

Ha Ön a sértettek, a kiskorúak szülője, törvényes képviselője és amennyiben nem vádlott, álláspontom szerint nem lehet semminemű akadálya annak, hogy a megjelölt iratokról másolatot kérjen, azokat megtekinthesse.

Minden esetre indítványozza, ha pedig akadályát látják, azt közölni fogják Önnel.

Tisztelt Forumozók!

Amennyiben bizonyítható, hogy kiskorú láthatását egy harmadik fél tiltja, az minek nevezi a jog? Veszélyeztetésnek minősül-e? Milyen fórumon lehet ez ellen tenni, hogy a gyermek ne sérüljön? (Nem szeretnék a gyámhatósághoz fordulni)
A jogilag milyen módon lehet fellépni a kapcsolatfelvételt akadályozó személy ellen?

Előre is köszönöm a segítséget!

Tisztelt Forumozók!

Milyen esetbe, indokkal lehet "újratárgyaltatni" egy jogerős bírósági ítéletet?

Tisztelt Zippy!

"393. § [A perújítási okok]
A jogerős ítélet és az ítélet hatályával rendelkező határozatok ellen perújításnak van helye, ha

1. a fél olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az – elbírálása esetén – rá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna,
2. a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak a bűncselekménye miatt törvény ellenére lett pervesztes,
3. a fél az Emberi Jogok Európai Bíróságának az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményben vagy annak kiegészítő jegyzőkönyveiben meghatározott valamely jog megsértését megállapító saját ügyében hozott ítéletére hivatkozik, feltéve, hogy az ügyében hozott jogerős ítélet ugyanezen a jogsértésen alapul, és az Emberi Jogok Európai Bíróságától elégtételt nem kapott, vagy a sérelem kártalanítással nem orvosolható,
4. a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak,
5. a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.

394. § [A perújítás megengedhetősége]
(1) A 393. § a) pontja alapján a perújítás csak akkor engedhető meg, ha a fél önhibáján kívül nem volt abban a helyzetben, hogy a perújítási kérelmében felhozott tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során érvényesítse, így különösen, hogy azt ellentmondás, fellebbezés vagy csatlakozó fellebbezés keretében előadja.
(2) A 393. § b) pontja alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki.
(3) A 393. § e) pontja alapján csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a 144. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket a bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján kívül álló okból nem mondhatta ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta jóvá.
(4) A lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító ítélet ellen – a per főtárgya tekintetében – perújításnak helye nincs.
(5) Az ítélet elleni perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával perújításnak a bíróság által jóváhagyott egyezség ellen is helye van, a 393. § a) pontja alapján azonban csak akkor, ha a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról, határozatról az egyezség megkötésekor nem tudott.
395. § [A perújítási kérelem benyújtásának határideje]
(1) A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.
(2) Az ügyész – ha az eljárásban nem vett részt – az alatt a határidő alatt terjeszthet elő perújítási kérelmet, amely a kérelem előterjesztésére a felek részére is rendelkezésre áll.
(3) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
(4) A 393. § c) pontja alapján a perújítási kérelmet az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletének átvételétől számított hatvan napon belül kell benyújtani.
396. § [A perújítás sikeres alkotmányjogi panasz esetén]
A jogerős ítélet ellen a Kúria határozata alapján a XXX. Fejezetben meghatározottak szerint perújításnak van helye.
397. § [A perújítási kérelem]
(1) A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani.
(2) A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, és azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja. A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, az erre vonatkozó okiratokat csatolni kell. Ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni."