Ok, kösz KBS.
Az ügyvéd várja a bírósági döntést, ami soha nem jön el, ha így megy tovább, mi meg fizetünk.
Szemét dolog, hogy valaki azért nem jut az örökségéhez, mert ilyen helyzet van a bíróságokon. Az az érzésem, hogy ők akkor kapják meg a bérüket, ha minél több tárgyalásuk van. Van olyan ismerősöm, ahol 10 évig tartott a hagyatéki tárgyalás, itt még van hátra 5 év, ráadásul ügyvédi hiba miatt kellett fizetni örökösödési illetéket. A Kamara véleménye: az ügyvéd úr nagyon jól végzi munkáját 25 éve, kap egy megrovást, mivel nem okozott anyagi kárt, hiszen az örökösödési illetéket csak most törölték el.
És persze a rendőrség sem lép, hiába bizonyított, hogy az özvegy elsikkasztotta, vagy magyarul ellopta a lányom örökségét, majd csak akkor, ha a polgári per lezárul, előtte az ügyészség nem emel vádat az özvegy ellen.
Na mindegy, az is jó volt, hogy meghallgattál.
öröklés utáni herce hurca...
Alakul. Sejtettem én, hogy tele van a tényállásod tárgyi tévedéssel, hibás szóhasználattal.
Ha jól értem, van megbízott ügyvédje a lányodnak. Ez esetben legjobb, ha őt kérdezi.
Megpróbálom újra:
• „a lányom 6 éve örökölte egy vállalkozás, és ezen belül 1 teherautó 25%-át, özvegyi haszonélvezettel terhelten.”
- Egyéni vállalkozás volt, amit az özvegy folytatott.
- Aztán az özvegy alapított egy egyéni céget, amibe saját tulajdonként bevitte az egyéni vállalkozás minden tárgyi eszközét, vagyis a lányom 25%-os örökségét is, a tudta nélkül.
- Az özvegy az egyéni céget átalakította Kft-vé
- Az özvegy a kft-t tokkal-vonóval eladta a mostoha fiamnak.
- A körözés alatt álló mostoha fiam eladta a kft-t a mostoha apjának, aki 4 éve tulajdonolja és vezeti a céget.
- A lányom birtokon kívül van, a cég működik és használja a lányom 25%-os örökségét is.
• „„elfelejtette” értesíteni a közjegyzőt a per indításáról”
- A közjegyzői hagyatéki végzés megszületett 2004-ben. Volt benne egy végleges átadás (ingatlanok) és egy ideiglenes átadás (vállalkozás).
- A lányom ügyvédje szerint a hagyatéki végzés „formailag és tártalmában is jogszerűtlen”, a lányom kisemmizéséhez vezet, ezért indított egy hagyatéki pert a lányom nevében a vállalkozással kapcsolatban.
• „a hagyatéki végzés jogerős lett”
1. A perindítást az ügyvéd írásban nem közölte a közjegyzővel, ezért a vállalkozással kapcsolatos ideiglenes átadás is végleges lett, de semmiféle átadás nem történt a mai napig a vállalkozással kapcsolatban Az örökösödési illetéket ellenben ki kellett fizetni.
Tehát itt van egy ellopott vállalkozás, amiben olyan tárgyi eszközök tartoznak, amiknek 25%-ban a lányom a bejegyzett tulajdonosa.
A per 5 éve tart, még elsőfokú végzés sincs, a közös tulajdonú tárgyi eszköz (teherautó) meg elhasználódik, amortizálódik. Megegyezést nem akarnak.
A közös tulajdont csak a bírósági hagyatéki perben hozott jogerős végzés után lehet megszűntetni. ObudaFan azt írta, hogy közös ingatlan esetében a per indításakor igazságügyi szakértő által megállapított érték alapján folytatják le. Gondolom, ez vonatkozik ingóságra is. A halálesetkor 6 milliót érő teherautó jelenlegi értéke közelít a nullához, vagyis a lányom vállalkozási öröksége szerintem „eltűnt”.
A rendőrség is csak akkor hajlandó lépni az ügyben, ha lezárult a hagyatéki per, hiába állapítható meg az örökség elsikkasztása, hiába van APEH döntés arról, hogy a jelenlegi cégnek a volt férjem egyéni vállalkozás a jogelődje.
Az özvegy és a mostoha fiam ellopta az egészet. Ráadásul a fiú jelenleg „nem létezik”, álnéven él. Erről van egy végrehajtói igazolásom, vagyis perköltséget sem fog fizetni.
Lehet itt egyáltalán valamit tenni? Kártérítést kérni esetleg?
- „a lányom 6 éve örökölte egy vállalkozás, és ezen belül 1 teherautó 25%-át, özvegyi haszonélvezettel terhelten.”
Milyen vállalkozás? Ha társaság üzletrészét örökölte, akkor nem örökölte egyszersmind a járművet is - mert az a társaságé.
- „„elfelejtette” értesíteni a közjegyzőt a per indításáról”
Milyen per? Mert ezt valahogy elfelejtetted közölni a sok vatta között. Ki indította, ki ellen, mi a kereseti kérelem.
- „a hagyatéki végzés jogerős lett”
A hagyatékátadó végzés nem egy végrehajtható döntés, nincs olyan, hogy "jogerős" vagy "nem jogerős". Viszont átadhatja a hagyatékot véglegesen, és nem véglegesen.
És így tovább. Szerintem próbáld meg harmadszor is érthetően leírni a tényállást, a fentiek figyelembe vételével. Vagy inkább kérdezzek?
mamika49
Tegyük fel valaki örököl egy házat, illetve annak 1/4-ed részét, valamint van egy haszonélvező. Az évek telnek múlnak, az örökösök nem költenek az épület állagmegóvására - legalábbis erről nem lehetett olvasni -, a haszonélvező meg lelakja az ingatlant... Aztán amikor ő végre jobblétre szenderül, az épületből egy romhalmaz marad vissza.
Szvsz peches a lányod amiért az apja nem mást hagyott rá.
"Lisa"
laikus hozzászóló
Úgy látszik errefelé ismeretlen az irónia, de talán nem haragszotok, ha teszek még egy kísérletet. Feltételezem, hogy nem ismertek hasonló, akár 10-15 éves peres eljárás során hozott ítéleteket. Jó lenen a helyetekben lenni!
A jelenlegi tényállás: a lányom 6 éve örökölte egy vállalkozás, és ezen belül 1 teherautó 25%-át, özvegyi haszonélvezettel terhelten. Mivel a tisztelt, pert indító ügyvéd úr, nagy tekintélyű jogász, „elfelejtette” értesíteni a közjegyzőt a per indításáról, a hagyatéki végzés jogerős lett, így a lányomnak be kellett fizetnie az örökösödési illetéket még 2004-ben, a mindeddig semmiféle formában meg sem kapott örökségéért. A teherautó értéke 2003-ban, édesapja halálakor 6 millió forint volt.
A teherautó jelenleg közös tulajdonban van, ugyanakkor folyik a hagyatéki per, ebben majd egyszer, esetleg 5-10 év múlva, születik egy jogerős végzés, amely kimondja, hogy a lányom öröksége mennyi.
Csak a jogerős ítélet után tudja a lányom megindítani a közös tulajdon megszüntetésére irányuló pert, ugyanis a másik 2 tulajdonos nem hajlandó egyezkedésre.
Kérdésem: a 6 évvel ezelőtti érték lesz az alap, vagy – ahogy ObudaFan leírta a közös tulajdonú ingatlan ügyében, - a közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben majd egyszer megállapításra kerülő érték?
Ez utóbbi esetben ugyanis valószínűleg a lányom semmit nem kap, hiszen addigra a teherautó leamortizálódik.
Amennyiben mégsem volt világos az ismertetés, akkor várunk addig, amíg a TISZTELT MAGYAR BÍRÓSÁGI KAR HIVATALOS, FIZETÉS ELLENÉBEN MUNKÁJÁT VÉGZŐ KÉPVISELŐJE meghozza az ítéletét.
Köszönöm, hogy időt szántatok rám, akkor is, ha segíteni nem tudtok.
No, azt éppenséggel értettem. A többit nem annyira - különösen az összefüggéseket nem.
Nekem "... a bíróság nem megfelelő működése..." kitétel tetszik az egészből a legjobban.
"Lisa"
laikus hozzászóló
Hú de zavaros. Aki érti, magyarázza el nekem is.
Hasonló ügyben szeretnék segítséget kérni. A lányom 2003-ban örökölt az édesapjától vállalkozási üzletrészt 25%-ban, özvegyi haszonélvezettel terhelten. A vállalkozásban közös tulajdonba került 1 teherautó, amit az özvegy átadott használatra a lányom féltestvérének, vagyis a másik örökösnek. Az egész vállalkozást ez az örökös használja 6 éve.
2003-ban a haláleset évében megállapították a teherautó értékét, nem a lányom hibája, hogy a bíróság még elsőfokú ítéletet sem hozott a vállalkozás átadása ügyében.
Lehet, hogy most ő is csupán annyit kap a teherautó értékéből, amennyit az akkor ér, ha végre megszületik a bírósági ítélet. Valószínűsíthető, hogy a másik örökös a haszonélvező özveggyel együtt addigra teljesen leamortizálja a 6 millió forintos teherautót. Akkor semmit se kap, holott már befizette az akkori érték után az illetéket, de a bíróság nem megfelelő működése következtében kisemmizik?
Nagyon várom és előre is köszönöm a választ.
Nincs mit.
köszönöm!
Felperes előlegezi, végül a felek általában megosztva viselik. A bíróságon.
értem. Ennek a pernek a költségei mindkét felet érintik vagy a vevő állja, illetve hol kell meg tegyem az első lépéseket?
Teljesen mindegy, hogy hogyan keletkezett a közös tulajdon, azt a jelenlegi értékén válthatja meg a másiktól a tulajdonostárs, amit vita esetén perben szakértő állapít meg.
Értem, és köszönöm. Maga a kérdés azért merült így fel mert még pereskedés előtt tudni akartam hogy van-e valami alapja annak amit írtam vagy csak kitaláció.
De, erre már választ kaptál, íme:
Közös tulajdon megszüntetése iránt pert kell indítani, amelyben szakértő állapítja meg vita esetén ennek az ingatlanrésznek az értékét, és ha ezt meg tudja fizetni édesanyád, akkor megválthatja.
értem.
És volt az elején egy ilyen kérdéseim is amire nem kaptam választ:
Hallottam egy olyan dologról is hogy mivel most nem örökölt apu bátyja csak az apai részt még 18 évvel ezelőtt, ezért az akkor örökölt negyed rész és az akkori értéket kell ki fizetni..ennek lehet valami alapja? Ha igen milyen papírok szükségesek hozzá?
Ha az ingatlan volt az egyetlen hagyaték, akkor kizárólag a szüleidet terhelik a költségek, de csak a hagyaték erejéig.
Köszönöm a válaszokat!
Egy olyan kérdésem lenne még hogy mamám halála után minden adósságot édesanyámék fizettek valamint a teljes temetési költséget is. Ezek az összegek csak őket érintik az eltartási szerződés miatt vagy apu testvérét is?
De még ha használható lenne is, ha a másik fél nem fogadja el, akkor csak a bíróság által kirendelt szakértő véleménye lehet perdöntő.
De nem ám, a bankok értékbecslői hihetetlenül gyenge, szakmaiatlan és használhatatlan értékbecsléseket készítenek. Kizárólag banki ügyintézéshez használható fel.
Ez esetben az én általam intézet fel becslés nem tartozik a szakértői kategóriába és ujjat kell majd csinálni? (egy hitel felvételhez kértem és bankból küldtek ki valakit) Ennek az iratnak beadása nem felel meg?
Közös tulajdon megszüntetése iránt pert kell indítani, amelyben szakértő állapítja meg vita esetén ennek az ingatlanrésznek az értékét, és ha ezt meg tudja fizetni édesanyád, akkor megválthatja.
Üdvözletem!
Egy olyan helyzettel állok szemben, hogy meghalt nagymamám és eltartási szerződést irt édesanyámmal.(Halála előtti ingatlan felosztás: fél ház: nagymama, negyed: apu, negyed apu bátyja.) Így öröklés után jelenleg az ingatlan: fél apu, negyed apu bátyjáé, negyed anyué. Édesanyám felajánlott becslés nélkül 1 millió ft-ot a negyed ház értékért, amit apu bátyja nem fogadott el szólván kevésnek találta az összeget, viszont az érték becslést senki sem akarta fizetni saját költségre. Fél év után saját költségemre felbecsültettem az ingatlant, ami jelenlegi gazdasági helyzetben igen alacsony értéket kapott így, a negyed házrészre 925 ezer ft-ot kellene fizetni.
Kérdéseim:
- Mi történik, ha ezt visszautasítja, mint ahogy az 1millió ft-al is tette?
- Milyen lépéseket kell, tegyek az ingatlan törvényes átíratásáért, ezek eseteleges díjai?
- Hallottam egy olyan dologról is hogy mivel most nem örökölt apu bátyja csak az apai részt még 18 évvel ezelőtt, ezért az akkor örökölt negyed rész és az akkori értéket kell ki fizetni..ennek lehet valami alapja? Ha igen milyen papírok szükségesek hozzá?
Előre is köszönöm
celtic
