Valaki segítsen nekem könyörgöm!!
Édesanyám a nagyszüleivel eltartási(vagyis öröklési)szerződést kötött öt éve. A szerződési pontokban a nagyszülők meghagyták, hogy hamvasztásos temetést szeretnének, de idő közben a nagypapa bírósághoz fordult, mert fel akarja bontani a szerződést. A nagymama ma hajnalban meghalt, de tudomásunkra jutott, hogy 2010 decemberében beleegyezett, hogy halála után a testét felajánlja kísérletezésre, tanulmányozásra. Ez a dolog biztos, hogy nyomás hatása alatt történt, mert rengetegszer mondta mindenkinek, hogy a hamvasztás után szórassuk el.Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben a két szerződés nem üti egymást??? Édesanyám semmiféleképpen nem akarja, hogy a szeretett nagymamája testével úgy bánjanak, mint az állatokkal a henteek!!! Ez biztos nem az ő kívánsága volt, hanem így akarja a nagypapa(és az időközben újra felbukkant rég nem látott rokonok)ráerőltetni anyámra, hogy akaratán kívül megszegje a szerződést!
Kérek valakit, hogy adjon nekem mielőbbi választ!
Öröklési szerződés
Brutusz, ennyi alapján nehéz tanácsot adni, de meg lehet támadni már eleve azért, ha színlelt volt a szerződés.
„Eleve azt mondom, hogy bontó feltétel, mire te kijelented, hogy felfüggesztő, majd hosszasan boncolgatod, hogy miért nem lehet felfüggesztő feltétel.”
Na, mi nem világos? Ez véleményem szerint érvénytelen felfüggesztő feltétel, amit te bontónak vélsz. Elég következetesen ezt állítom.
Tiszteletem! Remélem még időben sikerül megkapnom a választ mível 4 nap mulva lesz a hagyatéki.az anyám meg a hugom kötött öröklési szerződést szeptember 6,án.Elhunyt az anyám szeptember28,án.A tartást 12500ft ban állapitották meg.Van egy 30milliós értékü ingatlan aminek a felét ráhagyta a hugomra.A ház 16 millió jelzáloggal terhelt két éve ami tulajdoni lapon nem szerepel.Egy 1995 ben kötött tartásí szerződés lett felbontva és egyben megkötetve a hugommal.A28 nap ból anyám a felét korházban töltötte tudtuk mindannyian hogy gyógyíthatatlan beteg és csak napjai vannak hátra.Hogyan lehetett így öröklési szerződést kötni???Hatan vagyunk testvérek minket látni sem akart.Az öcsénk nevén van a jelzálog a Banknál mindkét szülő lemondott a tulajdonjogáról és csak haszonélvezők maradtak meg kézfizető kezesek.Nem tudom hogy ilyenkor mi hogy müködik.Nekem például nem kell semmi mert lemondanék az öcsém javára hiszen ő élt velük 34 évet.Azt szeretném kérdezni hogy támadható e a szerződés hiszen nem volt mit teljesiteni a hugomnak.Válaszát előre is köszönöm
Elnézést, így nem lehet vitatkozni. Eleve azt mondom, hogy bontó feltétel, mire te kijelented, hogy felfüggesztő, majd hosszasan boncolgatod, hogy miért nem lehet felfüggesztő feltétel. Vagyis te nem velem vitatkozol, hanem egy általad felállított tézissel.
„Miért lenne érvénytelen, ha egyszer bontó feltételként kifogástalan?”
Azért, mert az öröklési szerződésnek kelléke az örökös megnevezése. Ha azt mondom, hogy te csak legalább öt év tartás után lehetsz az örökösöm, akkor ez egy felfüggesztő feltétel, attól a feltételtől függően válhatsz örökösömmé, hogy öt éven túl következik be a halálom. Nem tudom világos e különbség: most még nem vagy az örökösöm, hanem az lehetsz. Ez tehát nem bontó, hanem felfüggesztő feltétel. Az öröklési szerződés ilyen feltételt nem tűr meg, mert ebben az esetben a keltétől számított öt év lejártáig nincsen örökös megnevezve. Ezért érvénytelen az ilyen végrendelet, ezzel együtt érvénytelen az ilyen felfüggesztő feltételt tartalmazó öröklési szerződés is. Ha öt éven belül és öt éven túl bekövetkező halálom esetére más-más személyt szeretnék megjelölni örökösömként, azt viszont sem egy, sem két különböző okiratba foglaltan, nem tehetem meg, mert az már az utóörökös nevezés tilalmába ütközik.
Ptk. 645. § (1) Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés azonban mint helyettes örökösnevezés megáll, ha annak feltételei megvannak.
„Kérdésem, amit viszont nem válaszoltál meg: öt éven belüli elhalálozás esetére egy másik végrendeletet is írhat akár az örökhagyó?”
Írhat, de az az öröklési szerződés fennállása alatt nem tud hatályosulni. Ha viszont bekövetkezik a bontó feltétel, akkor az öröklési szerződés megszűnik, a végrendelet hatályosul.
De ez már egy másik kérdés szerintem.
Miért lenne érvénytelen, ha egyszer bontó feltételként kifogástalan?
„Jaj ne már! Szerinted az eltartó egy hatályba sem lépett szerződés alapján teljesít?”
Nem tudom feltűnt-e neked, hogy az érvelésem arra alapszik, hogy ez egy érvénytelen szerződési feltétel.
Kérdésem, amit viszont nem válaszoltál meg: öt éven belüli elhalálozás esetére egy másik végrendeletet is írhat akár az örökhagyó? Ha nem, akkor mi az akadálya ennek?
Ha igen, akkor ebben az esetben két egy időben hatályos végrendelettel is rendelkezhet? Mert ugye, bontó feltétel esetén az öröklési szerződés is hatályos a feltétel bekövetkeztéig.
Nálunk órán felmerült, hogy lehet ilyen feltétel.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Jaj ne már! Szerinted az eltartó egy hatályba sem lépett szerződés alapján teljesít?
„Nem felfüggesztő feltétel, hanem bontó. Ezt írtam már az első hozzászólásomban is.
”
Tényleg írtad, csak rosszul.
228. § (1) Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeni eseménytől tették függővé (felfüggesztő feltétel), a szerződés hatálya e feltétel bekövetkeztével áll be.
A bizonytalan jövőbeli esemény az örökhagyó halálának időpontja, és az öröklési szerződést akkor kívánják a felek hatályba léptetni, ha ez öt éven túl következik be. Addig az öröklés vagy a törvényes öröklés rendje szerint történne, vagy másik végrendelet alapján. De ez alapján is hibás a logikád, mert egy időben elvben sem lehet két eltérő tartalmú hatályos végrendelet.
Pillanat! Nem felfüggesztő feltétel, hanem bontó. Ezt írtam már az első hozzászólásomban is.
Ha minden áron a végrendeleti analógiát keressük, akkor a bontó feltétel bekövetkeztével olyasmi történik, mintha a végrendelet hatályát vesztené. Az pedig nagyon is gyakori. A visszterhességhez és a kétpólusú jelleghez kapcsolódó többletelem, hogy az öröklési szerződés esetén ilyenkor el kell számolni a teljesített tartással.
De ezt is írtam mér elsőre.
Ezzel szerintem csak az az aggályos, hogy olyan végrendeletet nem lehet készíteni, amely csak öt év elteltével hatályosul. Ha pedig az öröklési szerződés egyben a végrendelettel szemben támasztott feltételeknek is meg kell, hogy feleljen, akkor ez azt jelenti, hogy nem lehet benne ilyen felfüggesztő feltétel. Ez egyébként is ellentmondana, a tartási és öröklési szerződésekben benne rejlő szerencseelemnek.
Ezt a dolgot egy feltételtől függő hagyományként lehetne esetleg megoldani.
Meg van jelölve az örökös: az eltartó az. Más kérdés, hogy egy bontó feltételben is megállapodtak a felek. Ami szerintem örökölési szerződésben sem tilos.
„Egyébiránt végrendeletben is lehetséges feltételtől függő juttatás.”
Feltételtől függő juttatás lehet, de itt örökösről van szó. Feltételtől függő örökös csak a helyettes örökös lehet, az utóörököst a magyar jog nem ismeri. Ez a konstrukció pedig lényegében az. Nem csak formai szempontból kell kielégítenie.
A köteles rész 2/6.
Formai szempontból kell kielégítenie a végrendelettel szembeni követelményeket. Egyébiránt végrendeletben is lehetséges feltételtől függő juttatás.
„A kérdésem az lenne, hogy öröklési szerződésben tehető-e olyan feltétel, hogy az örökhagyó után a szerződéses örökös csak akkor örököljön, ha meghatározott ideig (mondjuk 5 évig) tartotta el az örökhagyót?”
Szerintem nem, mert az öröklési szerződésnek a végrendeletre vonatkozó feltételeket is ki kell elégítenie. A végrendeletnek pedig érvényességi kelléke az örökös megnevezése, akinek személye pedig sem meghatározott eseménytől, sem meghatározott időponttól függővé téve nem változtatható.
Tisztelt Szakértő !
A következő közepesen bonyolult helyzett áállok szemben : a nagyszüleimnek 3 gyermeke volt. Édesanyám meghalt - két testvére még él, ők örökölnének, ha nem én élnék 25 éve a nagyszüleimmel, és Ők a végrendeletükben nem hagyták volna rám az ingatlant. De ugye a köteles rész így is van...??? Kérdésem, hogy jelen esetben 3 felé oszlana az ingatlan(tehát számolunk az elhunyttal), vagy nem és akkor a köteles rész tulajdonképpen az ingatlan fele?
Előre is köszönöm!!
Tartalmát tekintve ez inkább bontó feltételhez kötött öröklési szerződés. Gond akkor lehet, ha az örökhagyó öt évnél korábban meghal. Akkor ugyanis az eltartó nem örököl, de igénye keletkezik az addig nyújtott tartás értékének a megfizetésére.
Szerintem nincs akadálya, bár nem szokásos feltétel.
Kedves fórumozók!
A kérdésem az lenne, hogy öröklési szerződésben tehető-e olyan feltétel, hogy az örökhagyó után a szerződéses örökös csak akkor örököljön, ha meghatározott ideig (mondjuk 5 évig) tartotta el az örökhagyót?
köszönöm!
Hogy mit hoztatok közösen létre, az nem feltétlenül fedi le teljesen a közös vagyont. Mindenesetre ha 70% a közös vagyon, akkor az ő tulajdoni hányada 35%.
Elég nagy értékű felújítást végeztünk az ingatlanon.
Ebben az esetben lehet-e szó közös vagyoni szerződésről?
Az ingatlan értékének kb. 70%-át közösen hoztuk létre.
Ebben a helyzetben mennyi százalékban illetheti tulajdon rész?
Köszi!
