Vagyonmegosztás - .

Biró István

Az egy közös vagyonból történt ráépítés, így közös tulajdont keletkeztetett.

jancsikiss

Ha nem sikerül peren kívül megegyezni, az Ön feladata lesz a másik fél esetleges tagadása esetén bizonyítani, hogy jogilag is élettársak voltak, és hogy mi volt az élettársi kapcsolatban a szerzés aránya. Az illetéket a felperesnek (ebben az esetben Önnek) kell előlegeznie, de ilyen perekben szinte mindig ad a bíróság illetékfeljegyzési jogot, ami azt jelenti, hogy senki nem előlegez illetéket, hanem a végén pervesztesség arányában fizetik a felek. Mivel ez egy közös tulajdon megszüntetésére irányuló per lesz, mindenki fog perköltséget viselni a végén várhatóan. Ha senki nem tudja, vagy nem kívánja megváltani a másiknak a részét, akkor a bíróság árverés útján történő értékesítést rendel el.

Köszönöm a választ ObudaFan!

A közös tulajdon csak a melléképületre vonatkozik, ugye?
Vagy e miatt a ház is közös tulajdon lett?

Mindenre, amit közösen építettek/felújítottak. De ennél azért kicsit bonyolultabb több okból is. Egyrészt nem mindegy, hogy dologi jogi igényt érvényesít-e (az ingatlan egy részének a tulajdonjogát kéri) vagy kötelmi jogi igényt (a befektetett pénz egy részét kéri a kamatokkal). Másrészt bonyolítja, hogy míg házastársi közös vagyonnál eleve minden fele-fele, élettársaknál a szerzési arányok számítanak. Elég macerás lesz évtizedek távlatából bizonyítani a közreműködés arányát. Harmadrészt ha az időközben tulajdont szerzett gyermek is fordított rá, azt se lesz egyszerű kiparciálni. Egy ilyen per látatlanban legalább 3-5 év és rengeteg pénz. Üdv:

Történetem a következő.11 évig éltem együtt egy alkoholistával.De elegem lett.A házba 2 éve laktunk amely úgy volt hogy hamarosan öröklök és akkor tudjuk kifizetni ez meg is történt 2002-ben a nevemre került a ház mivel az én örökségemből fizettem ki.A kapcsolatom annyira megromlott az ex közölte el is költözik ez meg is történt kijelentette innen nem kell neki semmi.Én az önkormányzatnál kijelentettem ,de ö meg fellebbezett hogy nem költözött el csak dolgozni ment külföldre és ezt igazolta ,így az önkormányzat visszaadta neki a lakcímet így már úgy érzi jogosan jön ide folyamatosan zaklat kiskorú veszélyeztetése ellen is folyik eljárás vele szemben.Ami a lakásban van ingóság azt az általam 2007-ben felvett 3000000 ft-ból vettem .Most viszont visszaakar költözni azt mondja a fele az övé és követelődzik ,fenyegetődzik .Én is fellebbeztem az önkormányzatnál igazolva hogy különvagyonom a ház ..
Mióta a hitelt felvettem csak a családi pótlékot adta ide de mindig azt sem a fizetését elitta és el játékgépezte ...
Mi várható az önkormányzati fellebbezéstől??Mivel én nem adtam be vagyonmegosztásra mert szerintem nem illeti meg öt semmi mivel a hitelt sem ö fizeti...

Az 1992. évi LXVI. tv. is jelzi:
TV 26. § (4) A lakáscímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához föződő, valamint egyéb vagyoni jogokat nem keletkeztet, és nem szüntet meg.

Vagyis élettársként nem illetik meg azon jogok melyek házastársként megilletnék a lakáshasználatnál, ergo lakáshasználati jogra sem tarhat igényt.

Két szomszéddal menj az okmányirodába kijelenteni a lakásból, elvégre te vagy a tulajdonos - a szívességi lakáshasználata letelt.

A ház igazoltan különvagyonod, a berendezésre a hitelt te vetted fel és a havi részleteket is egymagad fizeted.

Nincs közös vagyon melyet meg kellene osztanotok egymásközt - ha ennek ellenkezőjét állítja bizonyítsa a bíróságon...

A cuccait rakd össze és tárold valahol a ház félreeső zugában - aztán a legközelebbi itthonlétekor elviheti.

"Lisa"
laikus hozzászóló

monalisa1 köszönöm a gyors válaszod.Sajna az önkormányzat mint írtam is elfogadta azt ,hogy nem költözött el csak dolgozni volt távol ...Hogyan érhetem el ,hogy töröljék a lakcímét??Mert fellebbeztem ugyan de ahogy a törvényt olvasgatom igen kétes értelmű,mert ugye a tulajdonos hozzájárulás szükséges most akkor én vagyok a tulajdonos és ahogy írtad is lejárt a szívességi lakáshasználata tehát elvileg ha nem járulok hozzá nem kaphatja meg ,de az is benne van ha a jegyző úgy látja nem akart elköltözni mivel ezt állítja pedig több tanúm is ,így a jegyző felülbírálhatja a tulajdonosi jogomat???Mert akkor vegye magához a jegyző és éljen vele ö ameddig akar .....
Sajna már teljesen ki vagyunk idegileg a folyamatos zaklatások miatt :(

Az önkormányzat ebből a szempontból pusztán regisztratív hatóság, az ilyen igények perben bírálhatók el.

Tisztelt ObudaFan!

Ami időközbe eszembe jutott ,hogy anno még a régi tulaj írta alá a bejelentő lapot ezt követően rá 2 évre vettem meg az ingatlant ezáltal én az ex élettársamat mivel már ott laktunk új fent nem jelentettem be tehát a bejelentő lapon nem szereplek mint tulajdonos ebbe lehet kapaszkodni esetleg??
Mindenesetre a jegyzőnek írtam vizsgálja felül mert több hiányosságot is tapasztaltam pl. január 25 én kelt levelet március 2-án küldték meg ...addig hol volt???Persze a megyére is fellebbeztem.

Rossz irányba mész. Tulajdonképpen nincs jelentősége a lakcímbejelentésnek. Azzal sem érsz el semmit, ha esetleg törlik a lakcímét, mert nem azon múlik a joga a lakás használatára.

Mi határozza meg a vagyonmegosztás megosztáskori időpontját peres eljárás esetén?

Ha bíróság úgy dönt, hogy a vagyont nem az élettársi viszony, azaz a vagyonközösség megszűnésekori értéken, hanem a megosztáskori értéken osztja meg, akkor milyen időpont jöhet szóba?
Az ítélethirdetés, a kereset megindítása vagy valami más?
Háttér: 5 éves élettársi vagyonközösség 1999ben lett vége. Főként társasági vagyont kell megosztani, kft üzletrész. A vagyonmegosztás peres úton folyik 2002 óta. Elsőfokú ítélet született 2006-ban, másodfok új eljárást rendelt el.
A társaság forgalmi értékmeghatározásának időpontja kapcsán van bizonytalanság, a bíró fejében is. Alperes ügyvezető volt végig, önálló aláírási joggal. Véleményünk szerint, ezért csak a vagyonközösség megszűnésekori állapot lehet elfogadható. A bíró elsőkörben úgy döntött, hogy 1999-re és 2009-re kell elkészíteni a forgalmi érték meghatározását. Felperesként elfogadhatatlannak találtam a 2009-es időpontot és kértem, hogy legfeljebb 2002-t a perindítást tudom elfogadni.
A bíró ezért módosította a szakértői megbizatást, 2009-ről, 2002-re.

Vajon el fogja ezt fogadni a másodfok és a LB, ha odáig jut? Ha megosztáskori értéken fogja megosztani a vagyont a bíróság, akkor mi határozza meg a megosztáskori időpontot? 2002, 2009 elsőszakértői kirendelés, 2006 első elsőfokú itélethirdetés, vagy majd a várható 2010, vagy 2011-es itélethirdetés?

Félelmem az, hogy most csak 1999-re és 2002-re lesz szakértői vélemény, és ha nem elfogadható időpont az élettársi viszony vége, és a 2002, akkor ismét új eljárás lesz, kb. 3 év múlva. A szakértői díjra a pénzt már lefizettem, a szakértő 3 időpontra adott árajánlatot, de most csak kettőt kell neki csinálni. Nem lenne jobb, ha kérnénk, hogy 2006-ra is kérje a bíró a szakértői véleményt?

Válaszát előre is köszönöm,

Polina

Kedves fórumozok!

Egy kérdésem lenne, ami nagyon érdekes lehet.

Van egy vagyonjogi per, amivel kapcsolatosan többször is írtam a fórumba.

A legutóbbi tárgyaláson az alperes ügyvédje közölte hogy hogyan képzeli a felperes, hogy a női munkákat fel szeretné számolni az alperesnek (mosás, főzés, takarítás stb.…)

Persze a fentihez azt kell tudni, hogy az alperes a felperes különvagyoni ingatlanából úgy akar tulajdonrészt kapni hogy fel akarja számolni az Ö munkáját a felperes különvagyoni ingatlanán.

Kisebb javítás és karbantartási munkák voltak ezek.

Arra gondoltunk miután elgondolkodtunk az alperes ügyvédjének szavain, hogy érdemes lenne egy levelet írni a bíróság részére.
A levélben leírnánk hogy felháborító, hogy egy jog végzett ember vérig sérti a felperest női mivoltában.
Azzal hogy a női munkát lekicsinyli és alacsonyabb értékűnek tekinti, mint a férfiak által végzet házi munkát, de kikérjük az alperes jelenlegi feleségének nevében is azt a kijelentést, hogy a női házimunka kevesebbet ér mint egy férfié, sőt a bírónőt nevében is szólunk mert valószínűleg őrá is mint nőre ez sértő, hiszen a nehéz bírói munka után még mint anya is biztosan helyt áll a családjánál a munka után.

Hátha szerzünk egy jó pontot a bírónőnél.

Jó ötlet ez?

Üdv Csaba

Polina: a dolog pofonegyszerű: a társasági részesedést kell a felek között a szerzéshez való hozzájárulás arányában megosztani. Akinek pedig nem tetszik a közösködés, az megveheti a másik üzletrészét. Kialkudott árán.
Így aztán a forgalmi értéknek nincs jelentősége a vagyonmegosztás során. Nem is értem, a bíróság miért menet ebbe bele.

Géza: nem jó ötlet. Hacsak nem gondolkodsz úgy, hogy a más hülyesége feljogosít rá, hgy te is hülye legyél.