Vagyonmegosztás - .

Géza: nem jó ötlet. Hacsak nem gondolkodsz úgy, hogy a más hülyesége feljogosít rá, hgy te is hülye legyél.

Polina: a dolog pofonegyszerű: a társasági részesedést kell a felek között a szerzéshez való hozzájárulás arányában megosztani. Akinek pedig nem tetszik a közösködés, az megveheti a másik üzletrészét. Kialkudott árán.
Így aztán a forgalmi értéknek nincs jelentősége a vagyonmegosztás során. Nem is értem, a bíróság miért menet ebbe bele.

Kedves fórumozok!

Egy kérdésem lenne, ami nagyon érdekes lehet.

Van egy vagyonjogi per, amivel kapcsolatosan többször is írtam a fórumba.

A legutóbbi tárgyaláson az alperes ügyvédje közölte hogy hogyan képzeli a felperes, hogy a női munkákat fel szeretné számolni az alperesnek (mosás, főzés, takarítás stb.…)

Persze a fentihez azt kell tudni, hogy az alperes a felperes különvagyoni ingatlanából úgy akar tulajdonrészt kapni hogy fel akarja számolni az Ö munkáját a felperes különvagyoni ingatlanán.

Kisebb javítás és karbantartási munkák voltak ezek.

Arra gondoltunk miután elgondolkodtunk az alperes ügyvédjének szavain, hogy érdemes lenne egy levelet írni a bíróság részére.
A levélben leírnánk hogy felháborító, hogy egy jog végzett ember vérig sérti a felperest női mivoltában.
Azzal hogy a női munkát lekicsinyli és alacsonyabb értékűnek tekinti, mint a férfiak által végzet házi munkát, de kikérjük az alperes jelenlegi feleségének nevében is azt a kijelentést, hogy a női házimunka kevesebbet ér mint egy férfié, sőt a bírónőt nevében is szólunk mert valószínűleg őrá is mint nőre ez sértő, hiszen a nehéz bírói munka után még mint anya is biztosan helyt áll a családjánál a munka után.

Hátha szerzünk egy jó pontot a bírónőnél.

Jó ötlet ez?

Üdv Csaba

Mi határozza meg a vagyonmegosztás megosztáskori időpontját peres eljárás esetén?

Ha bíróság úgy dönt, hogy a vagyont nem az élettársi viszony, azaz a vagyonközösség megszűnésekori értéken, hanem a megosztáskori értéken osztja meg, akkor milyen időpont jöhet szóba?
Az ítélethirdetés, a kereset megindítása vagy valami más?
Háttér: 5 éves élettársi vagyonközösség 1999ben lett vége. Főként társasági vagyont kell megosztani, kft üzletrész. A vagyonmegosztás peres úton folyik 2002 óta. Elsőfokú ítélet született 2006-ban, másodfok új eljárást rendelt el.
A társaság forgalmi értékmeghatározásának időpontja kapcsán van bizonytalanság, a bíró fejében is. Alperes ügyvezető volt végig, önálló aláírási joggal. Véleményünk szerint, ezért csak a vagyonközösség megszűnésekori állapot lehet elfogadható. A bíró elsőkörben úgy döntött, hogy 1999-re és 2009-re kell elkészíteni a forgalmi érték meghatározását. Felperesként elfogadhatatlannak találtam a 2009-es időpontot és kértem, hogy legfeljebb 2002-t a perindítást tudom elfogadni.
A bíró ezért módosította a szakértői megbizatást, 2009-ről, 2002-re.

Vajon el fogja ezt fogadni a másodfok és a LB, ha odáig jut? Ha megosztáskori értéken fogja megosztani a vagyont a bíróság, akkor mi határozza meg a megosztáskori időpontot? 2002, 2009 elsőszakértői kirendelés, 2006 első elsőfokú itélethirdetés, vagy majd a várható 2010, vagy 2011-es itélethirdetés?

Félelmem az, hogy most csak 1999-re és 2002-re lesz szakértői vélemény, és ha nem elfogadható időpont az élettársi viszony vége, és a 2002, akkor ismét új eljárás lesz, kb. 3 év múlva. A szakértői díjra a pénzt már lefizettem, a szakértő 3 időpontra adott árajánlatot, de most csak kettőt kell neki csinálni. Nem lenne jobb, ha kérnénk, hogy 2006-ra is kérje a bíró a szakértői véleményt?

Válaszát előre is köszönöm,

Polina

Rossz irányba mész. Tulajdonképpen nincs jelentősége a lakcímbejelentésnek. Azzal sem érsz el semmit, ha esetleg törlik a lakcímét, mert nem azon múlik a joga a lakás használatára.

Tisztelt ObudaFan!

Ami időközbe eszembe jutott ,hogy anno még a régi tulaj írta alá a bejelentő lapot ezt követően rá 2 évre vettem meg az ingatlant ezáltal én az ex élettársamat mivel már ott laktunk új fent nem jelentettem be tehát a bejelentő lapon nem szereplek mint tulajdonos ebbe lehet kapaszkodni esetleg??
Mindenesetre a jegyzőnek írtam vizsgálja felül mert több hiányosságot is tapasztaltam pl. január 25 én kelt levelet március 2-án küldték meg ...addig hol volt???Persze a megyére is fellebbeztem.

Az önkormányzat ebből a szempontból pusztán regisztratív hatóság, az ilyen igények perben bírálhatók el.

monalisa1 köszönöm a gyors válaszod.Sajna az önkormányzat mint írtam is elfogadta azt ,hogy nem költözött el csak dolgozni volt távol ...Hogyan érhetem el ,hogy töröljék a lakcímét??Mert fellebbeztem ugyan de ahogy a törvényt olvasgatom igen kétes értelmű,mert ugye a tulajdonos hozzájárulás szükséges most akkor én vagyok a tulajdonos és ahogy írtad is lejárt a szívességi lakáshasználata tehát elvileg ha nem járulok hozzá nem kaphatja meg ,de az is benne van ha a jegyző úgy látja nem akart elköltözni mivel ezt állítja pedig több tanúm is ,így a jegyző felülbírálhatja a tulajdonosi jogomat???Mert akkor vegye magához a jegyző és éljen vele ö ameddig akar .....
Sajna már teljesen ki vagyunk idegileg a folyamatos zaklatások miatt :(

Az 1992. évi LXVI. tv. is jelzi:
TV 26. § (4) A lakáscímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához föződő, valamint egyéb vagyoni jogokat nem keletkeztet, és nem szüntet meg.

Vagyis élettársként nem illetik meg azon jogok melyek házastársként megilletnék a lakáshasználatnál, ergo lakáshasználati jogra sem tarhat igényt.

Két szomszéddal menj az okmányirodába kijelenteni a lakásból, elvégre te vagy a tulajdonos - a szívességi lakáshasználata letelt.

A ház igazoltan különvagyonod, a berendezésre a hitelt te vetted fel és a havi részleteket is egymagad fizeted.

Nincs közös vagyon melyet meg kellene osztanotok egymásközt - ha ennek ellenkezőjét állítja bizonyítsa a bíróságon...

A cuccait rakd össze és tárold valahol a ház félreeső zugában - aztán a legközelebbi itthonlétekor elviheti.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Történetem a következő.11 évig éltem együtt egy alkoholistával.De elegem lett.A házba 2 éve laktunk amely úgy volt hogy hamarosan öröklök és akkor tudjuk kifizetni ez meg is történt 2002-ben a nevemre került a ház mivel az én örökségemből fizettem ki.A kapcsolatom annyira megromlott az ex közölte el is költözik ez meg is történt kijelentette innen nem kell neki semmi.Én az önkormányzatnál kijelentettem ,de ö meg fellebbezett hogy nem költözött el csak dolgozni ment külföldre és ezt igazolta ,így az önkormányzat visszaadta neki a lakcímet így már úgy érzi jogosan jön ide folyamatosan zaklat kiskorú veszélyeztetése ellen is folyik eljárás vele szemben.Ami a lakásban van ingóság azt az általam 2007-ben felvett 3000000 ft-ból vettem .Most viszont visszaakar költözni azt mondja a fele az övé és követelődzik ,fenyegetődzik .Én is fellebbeztem az önkormányzatnál igazolva hogy különvagyonom a ház ..
Mióta a hitelt felvettem csak a családi pótlékot adta ide de mindig azt sem a fizetését elitta és el játékgépezte ...
Mi várható az önkormányzati fellebbezéstől??Mivel én nem adtam be vagyonmegosztásra mert szerintem nem illeti meg öt semmi mivel a hitelt sem ö fizeti...

Mindenre, amit közösen építettek/felújítottak. De ennél azért kicsit bonyolultabb több okból is. Egyrészt nem mindegy, hogy dologi jogi igényt érvényesít-e (az ingatlan egy részének a tulajdonjogát kéri) vagy kötelmi jogi igényt (a befektetett pénz egy részét kéri a kamatokkal). Másrészt bonyolítja, hogy míg házastársi közös vagyonnál eleve minden fele-fele, élettársaknál a szerzési arányok számítanak. Elég macerás lesz évtizedek távlatából bizonyítani a közreműködés arányát. Harmadrészt ha az időközben tulajdont szerzett gyermek is fordított rá, azt se lesz egyszerű kiparciálni. Egy ilyen per látatlanban legalább 3-5 év és rengeteg pénz. Üdv:

Köszönöm a választ ObudaFan!

A közös tulajdon csak a melléképületre vonatkozik, ugye?
Vagy e miatt a ház is közös tulajdon lett?

jancsikiss

Ha nem sikerül peren kívül megegyezni, az Ön feladata lesz a másik fél esetleges tagadása esetén bizonyítani, hogy jogilag is élettársak voltak, és hogy mi volt az élettársi kapcsolatban a szerzés aránya. Az illetéket a felperesnek (ebben az esetben Önnek) kell előlegeznie, de ilyen perekben szinte mindig ad a bíróság illetékfeljegyzési jogot, ami azt jelenti, hogy senki nem előlegez illetéket, hanem a végén pervesztesség arányában fizetik a felek. Mivel ez egy közös tulajdon megszüntetésére irányuló per lesz, mindenki fog perköltséget viselni a végén várhatóan. Ha senki nem tudja, vagy nem kívánja megváltani a másiknak a részét, akkor a bíróság árverés útján történő értékesítést rendel el.

Biró István

Az egy közös vagyonból történt ráépítés, így közös tulajdont keletkeztetett.

Tisztelt Ügyvéd Asszony/Úr!
Jogi úton (ügyvéd megbízásával) szeretném peren kívüli megegyezéssel érvényesíteni vagyonmegosztási igényemet, bírósági eljárási szakaszra most nincs pénzem. Arra kérnék tisztelettel most válasz, hogy majd az ügyvédi eljárás milyen szakaszokból fog állni, ha a jogszerű és igazságos vagyonmegosztási igényemet peren kívüli eljárásban, készpénzben szeretném megkapni a volt Élettársamtól. Valószínűsíthető, hogy az Ő ügyvédje tanácsolni fogja hogy peren kívül egyezzen meg velem, mert jogos a követelésem?
Részemről csak a készpénzes vagyonmegosztás a járható út és tudom, hogy a volt Élettársam sem szeretné ha most visszaköltöznék a házába a jogos lakhatási részembe.
1989-2007-ig (18 évig) élettársi közösségben éltem életvitelszerűen (bejelentett lakcímként is). Élettársamhoz költözésemkor, aki akkor özvegyként (30 évesen) özvegyi nyugdíjából (más jövedelme, munkaviszonya nem volt 18 év alatt) 3 kiskorú gyermekét (2 lány 1 fiú) eltartva élt a vidéki, saját tulajdonú, rossz ingatlanállapotú, kertes családi házában, melynek akkori értéke kb. 6 millió forint volt. Nekem az összeköltözésünkkor (35 évesen) jól működő építési vállalkozásom és pár bőröndnyi ingóságom volt, nem volt akkor sem, 18 év alatt sem és azóta sem a mai napig semmilyen ingatlan tulajdonom.
18 év folyamán részemről több milliós anyagi ráfordítással és kétkezi munkámmal a közösen lakott otthonunkat (minden berendezésében, felszerelésében, értékes festményektől egészen az ólomkristály készletekig) a legigényesebb minőségi elvárásoknak is megfelelően, 6 szobás, gyönyörű családi ingatlanná építettem, fejlesztettem (mai értéke kb. 38 millió forint). Több autót is vásároltunk, a gyerekeket neveltük, iskoláztattuk, kimondottan jó anyagi körülmények között éltünk a vállalkozásomból, melynek a banki készpénzforgalmából az Élettársammal mindig egyetértésben közösen használt bankkártyával történtek az életvitelünk kiadásai.
A 18 év alatt sem én sem Élettársam nevére nem történt semmilyen ingatlanvétel sem más pénzügyi tartalék, megtakarítás készpénz felhalmozás.
Élettársam ingatlanának tulajdonviszonyában 1996-ban változást állt be, amikor is a ház tulajdonjogát a fia nevére íratta, magának haszonélvezetet tartva fent.
1997-től az Élettársam az édesapjával közös tulajdonú ingatlanukon (3 szobás elhanyagolt állapotú házzal) vállalkozásukként Vendégházat terveztek indítani. Ezt az ingatlant is több 100 ezerforintos anyagi hozzájárulásommal és 2 évig folyamatos kétkezi munkámmal 1999-re egy 10 szobás Vendégházzá alakítottuk, mely az ő vállalkozásukként a mai napig is jól működik. 2005-től a vállalkozásom anyagi lehetőségei nagymértékben visszaestek.
2007-ben az Élettársammal megromlott a viszonyunk, én akkor elköltöztem az otthonunkból, 3 bőröndnyi ruhámat és 150 ezer forint készpénzt vittem csak magammal! Kijelentkeztem arról a lakcímemről.
A volt Élettársam, többszöri kérésemre sem, a mai napig egyetlen forint vagyonmegosztást nem volt hajlandó adni részemre.
Nem tudom mi a jogos vagyoni (készpénzes) követelésem és hogy számolandó ki az igazságos vagyonmegosztási forintösszeg igényem a peren kívüli eljárásban, ha csak pár db fénykép (az akkori családi életünkről a házban) és az elmondásom van, melyben a legnagyobb objektivitást szeretném adni.
Ha a peren kívüli megegyezés nem sikerül, nem tudom, hogy a bírósági szakaszban (melynek a költségeit nem tudom mennyi és ki, mikor fizeti), hogy történik és ki által a bizonyítási eljárás, hogy mennyit invesztáltam én ebbe a közös családi életünkbe?
Van arra mód, hogy helyszíni szemlével (ha még azóta egyáltalán megvannak a pár évvel ezelőtt általam beleinvesztált milliós ingó és ingatlan tárgyak), vagy tanukkal történik a bizonyítási eljárás, valamint a bírósági végzés vajon kötelezheti-e a volt Élettársamat határidőre, ha nincs készpénze a vagyonmegosztást kifizetnie számomra hogy a 2007-ben még megvolt ingó és ingatlan vagyona egy részének eladásával fizesse meg nekem a megítélt követelésemet készpénzben?

Tisztelettel köszönöm a türelmét és nagyon várom a válaszát!
Kiss János

Üdvözlök mindenkit!

Házasságkötésünk után épült melléképületet, amire 20.000Ft kölcsönt vettünk fel( '80-as években) hogyan kell a vagyonmegosztáskor elszámolni? A ház amiben laktunk az én különvagyonom, már a házasságkötés előtt is megvolt.

Előre is köszönöm!

De amit a szétköltözéstől ki-ki magának szerez az különvagyon.

És persze a házassági vagyonköösség nem a szétköltözéssel szakad meg.

Ha az élettársi kapcsolat megszakadás nélkül házasságba torkollott, akkor a bírói gyakorlat az élettársi jogviszony idején szerzett vagyonra is a házassági vagyonjog szabályait alkalmazza. Fele-fele.

Élettársak esetében a szerzés százalékos arányában. Házastársként általában fele-fele függetlenül a földhivatali bejegyzéstől, kivéve az esetleges hozott különvagyont - mely a továbbiakra nézve is megmarad annak. Szétköltözésig a szerzett vagyon közös - és az esetleges hiteltartozások is, az azontúli szerzés ismét príváti.

Próbáljanak közvetítőkent felkérni megbizható egy rokont ill. barátot, mert bizonyára adnak a szavára.

Tehát leülni és szép komótosan végigmenni minden tételen, vásárláson - valamint előkeresni a vonatkozó bizonylatokat, igazolásokat.

A válóper akár a vagyonmegosztástól függetlenül is "lezavarható", bár ha sikerül addigra megállapodásra jutni akkor sok pénzt megtakarítható...

Ha közös gyermek is van akkor a bíróság addig nem dönt a válás kérdésében míg a gyermekelhelyezés, a t.díj és a láthatás/kapcsolattartás dolga nem rendezett.

Javaslom visszaolvasni ezen topicot os a címben közel hasonlóakat mert mások esetéből és a válaszokból sokat lehet tanulni, hasznosítani.

"Mona"
laiksu hozzászóló

Tisztelt Jogi Fórum,

Segítségét kérném. Vállás előt állok és nem egyértelműa vagyonmegosztás amiket az interneten olvasok törvények. Mivel megkülönböztetnek élettársi és házassági vagyonmegosztást is ha jól értelemzetm. Én párommal 3 évig éltem párkapcsolatban utána házasodtam meg. A ptk szerint élettársi viszonyban voltunk már házaság előtt is. A kérdésem a következő lenne most elválunk a vagyontárgyakon hogyan osztozzunk? Amit a házasság előtt életársi viszonyban szereztünk az is közös? és arról is a bíróság dönt majd? mert mi nem tudunk megegyezni. Még egy kérdésem lenne hogy még el nem váltunk de külön élünk, és az így megszerzett tulajdon is még közösnek számít? Ugy olvastam igen. Ebben kérném a megerősítését és a válaszát. Ingatlan ahol lakom az nem közös.

Köszönettel Gedeon

Ez tulajdoni igény, nem évül el. Természetesen ha azóta értékesítetted a korábbi közös tulajdonú dolgokat, akkor ezek kötelmi igénnyé fordultak át, és azok ettől az átfordulástól számítva 5 év alatt elévülnek. Lehet tanú közeli hozzátartozó, de a bíróság nyilván értékeli ezt a körülményt is.

Tisztelt Jogi Fórum,
segítségeteket szeretném kérni az alábbiakban.

2005-ben élettársam úgy gondolta, hogy kilép a kapcsolatból. Másik férfi miatt, aki azóta a férje lett.
Saját tulajdonomban lévő házból, a költözés során az általa hozott ill. a közösen megszerzett készülékeket elvitte magával. Közös bankszámlánkon lévő pénz felét átadtam, a szüleivel fennmaradó tartozásomat rendeztem. Természetesen hivatalos okirat erről nem készült. Mivel még anyagi követelése volt, én pedig szerelmes, ezért aláírattak velem egy élettársi vagyonközösséget megszüntető okiratot, (tanúként a szülei szerepelnek), hogy 1MHUF - ot kell fizessek havonta lebontott részletekben. A felét ki is fizettem, de mikor megtudtam, hogy férjhez ment, akkor beszüntettem a további utalást. Levélváltások történtek, majd 2007.-ben ez megszűnt. 2010-ben - pár nappal ezelőtt ( gondolom anyagi problémái miatt) eszébe jutott a "tartozás" és követeli tőlem a fennmaradó részt.
Kérdéseim: Elévülhet -e a vagyonmegosztási kérdés, ha több mint 3 éven keresztül nem történt semmilyen "felszólítás" ?
Tanúként közeli hozzátartozó lehet e?
Érzelmi zsarolásra lehet e hivatkozni?

Válaszukat várva,
egy mára már BOLDOG férfi

Nem. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perben nincs vesztes és nyertes. A perköltségeket általában a tulajdoni hányadok arányában terhelik a felekre.

„Nyilván neki kell elperelni tőlem, de az illetéket a vesztes fizeti? Vagy mindenképp a felperes?”
Bármelyikőtök indíthat vagyonmegosztási pert. A per illetékét a felperesnek kell előlegeznie, de ezt utólag a bíróság a pernyertesség-vesztesség arányában újra fogja osztani.

„többszázezres kiadás”
az biztos, hogy a per végére nem lesz nagyobb a torta, amin osztozkodhattok. Ezt csak úgy kerülhetitek el, ha megegyeztek.