Apai jogfosztás

Apai jogfosztás ??

Sziasztok !

1.) Elvált apa vagyok aki rendszeresen és törvényesen fizeti a gyerektartást, ellenben a gyerek láthatása sokszor nem valósul meg. Részben azért mert egyszerűen nem adja ide az exnejem a gyereket (programot szerevez a gyerekkel), sokszor viszont a gyereknek sincs kedve eljönni. Ez utóbbinak részben az az oka hogy ,,manipulálja\" a gyereket.
Többször előfordult már ez az eset. Mivel többször úgymond ,,lepattantam\" az ajtajukról. Utóljára karácsony előtt láttam a gyerekemet !!!!!!
Szeretném tudni hogy melyik törvény melyik paragrafusa mondja ki hogy a gyereket át kell adni kéthetente.
(Az ide vonatkozó törvényrendeleteket pontosan kell ismernem, elegendő nekem csak a törvény száma illetve melyik paragarfus hanyadik bekezdése)

Magyarul, a törvényes lehetőségeim ismeretében szeretném megtenni a feljelentésemet az illetékes gyámhivatalnál. A meghiusúlt láthatásról hangfelvétellel is rendelkezem !

2.) Még egy utólsó kérdés.
Van e joga a volt feleségemnek ugymond teljes hírzárlatot elrendelni aminek pl. olyan következménye van hogy pl csak utólag tudtam meg hogy a gyerekünket kiiratta az egyik iskolából majd beiratta egy másikba. Az én beleeggyezésem nélkül van ehhez joga ?

Sürgős válasz kérek

Viktor

1. Nincs ilyen törvény, de lennie kell egy bírósági döntésnek, amiben ez benne van, enélkül ugyanis nincs válás. Erre hivatkozva fordulhatsz a gyámhivatalhoz, vagy akár polgári bírósághoz is, hogy kötelezzék az anyát a jogaid tiszteletbentartására. Egyébként a hatóságokhoz való forduláshoz nem kell pontosan tudnod, a jogszabályhelyet, elég ha elmondod a panaszt saját szavaiddal, ők majd beillesztik a megefelő tényállásba.
2. Nem nincs joga. ha a szülői felügyeleti jogodat nem vonták meg, (és gondolom, hogy nem), akkor minden a gyermeket érintő döntést közösen, konszenzussal kell meghozni. Az anya itt is törvényt sértett.

Bocsánat Tisztelt Big Cat, de hogy melyik általános iskolába járjon, abba nem igazán van beleszólás. Az igazán sorsdöntő kérdésekben azonban ki kell kérni az apa véleményét. (Bp II. ker.Gyámhivatal).
A többiben igazad van, tehát a bírósági ítélettel be kell menni a Gyámhivatalba/hoz, és elmondani a panaszt. A Gyámhivatal azért van, hogy az ítéletet betartassa! Pláne ítélet után 2 évvel már a láthatás rendjébe is beleszólhat! Sajnos tapasztalat.
Tutucs

A törvény nem rendelekezik a "sorsdöntő kérdésekről". Viszont rendelkezik az iskolaválasztásról.

A törvény szerint, a ha a szülő szülői felügyeleti jogát nem vonták meg, akkor együttesen kell dönteniük minden lényeges kérdésben. A lényeges kérdések között a törvény explicite felsorolja a iskola megválasztását. Csjt. 72./B (2).

Szóval egyenlőre javaslom maradjunk a hatályos jognál.

Szia The big cat!:) A másik topikban (14. életévét betöltött gyermek elhelyezése) olvastam köszönő soraidat. Igazán jól esik, amikor egy végzett jogász megdicsér egy másik jogászt, aki még csak koptatja az iskolapadot:)

Tutucs!
The big cat-nek igaza van! Magam is gyámhivatalban dolgozom, s mivel a törvény nem nevesíti az iskolafajtát, így bármilyen iskolaválasztásnál ki kell kérni mindkét szülő véleményét. Az iskolaválasztás - legyen szó bármilyen fokú intézményről - a gyermek szempontjából igenis "lényeges, sorsdöntő kérdés". Még nem volt ilyen ügyem, de mint minden másban - hiszen a Gyvt-nek ez a lényege - ha a két szülő nem egyezne meg e kérdésben, mindenképpen a gyermek nyilatkozatát venném figyelembe. Egyedül szoktam - és elsőre - meghallgatni a gyermeket, a Gyvt. lehetőséget biztosít rá, sőt, kötelez! Az, hogy hány éves kortól lehet meghallgatni a gyerkőcöt, az sincs benne taxatíven a jogszabályban. Érdekesen úgy fogalmaz, hogy "ítélőképessége birtokában lévő gyermek". Ez persze gyermekenként változó, van, hogy egy 3 éves gyermek nagyon is talpraesetten, barátságosan, cserfesen-csacsogva és magabiztosan mondja el nekem, mi a jó neki; s van, hogy a 12 évesből alig tudom néhány keresztkérdéssel kihúzni! Mellesleg hallgattam már meg 3 éves gyermeket a saját - külföldi - örökbefogadása kapcsán. A felettesem kiakadt, mire visszakérdeztem: van-e jogom hozzá????Mire ő: igen. Erre mondtam, hogy akkor nincs mit beszélnünk. Furcsálták, hogy meghallgatok egy 3 éves gyermeket, holott az örökbefogadása NEKI igenis lényeges, sorsdöntő kérdés!!! Végül úgy sült el a dolog, hogy nem jött össze az örökbefogadás, később meg még engem dicsértek, amiért a gyermeket meghallgattam...

Kedves Kincs, nincs olyan jogász, aki naprakész az összes joganyag hatályos állapotából, és az oylan is ritka, aki mindig minden tanácsa előtt megnézi a hatályos jogot. na én nem vagyok ilyen. Ezért aztán időnként jól beégek, főleg büntetőjogi kérédésekben, mivel abban én csak műkedvelek.

Tisztelt Big Cat!
Igazad van, a jog vlszínűen ezt írja elő. Én -bár nem vagyok jogász-, csak a tapasztalatom azt mutatja, hogy gyakorlatban ez nem működik. Szóval az anya simán átvitte bölcsiből oviba a gyermeket, és erről nem is szólt. A Bp. II. ker-i Gyámhiv. tájékoztatott arról, amit leírtam. A Gyámhiv. már annak örült, hogy egy adott problémánál (másik topic) egyáltalán odaadta a gyermeket a láthatásra.
Tutucs

Tisztalt Kincs!
Köszönöm hozzászólásodat, de ez esetben ellenem esküdtek az istenek.
A gyermek anyja Sceloris Multiplexes, ennek ellenére a bíróság, a gyámhiv becsukja fülét-farkát, ha meg merem kérdezni, hogy a bírósági ítéletet miért nem tartja be? (Nem azt kérdezem, miért van még nála?) Beteg a gyermek, pótolnia kéne, de ő "beint", és nincs hivatal, amely elismerné az igazam. A bölcsiből-oviba átiratást nemhogy kérdezte volna, még nem is szólt! A bölcsi mondta, hogy már nem ide jár a fiam. Ezt a sort tudnám még folytatni, akit jobban érdekel, a szkennelt változatot átküldöm emailban.

Tutucsnak nincs igaza. A Családjogi Törvény 72/B. (2) bekezdése alapján igenis joga van beleszólni, hogy a gyermek melyik iskolába járjon, ugyanis a gyermek sorsát érintő lnyeges kérdés iskolájának megválasztása is. Nyilvánvalóan meg kell indokolnia, ha kifogást emel. De az anyának is azt, ha önkényesen megváltoztatja az iskolát, az apa megkérdezése nélkül. Tutucs nem tudom miért irta be, hogy II. kerületi gyámhivatal. Érdekelne:)

Kincsnek csak annyit, hogy az itélőképessége birtokában lévő gyermek sok esetben erőteljesen manipulált a gondozó szülő által. Tehát a meghallgatásokkal csak óvatosan. 17 éves gyámhatósági tapasztalat:)

Tutucs: az anya azért vitte át a bölcsiből oviba szó nélkül, merthogy egyik sem iskola:) A gyámhivatalnak nem örülnie kellene, hanem intézkednie, ha ez nem történt volna meg. A kapcsolattartás végrehajtása érdekében az Áe végrehajtási szabályait kell alkalmazni. Ha a jogosult tudja bizonyitani, hogy a jogerős határozatban megjelölt időpontban megjelent kapcsolattartásra (leirja egy levélben a gyámhivatal részére, hogy megjelentem ekkor és itt, a tanu pedig alatta leirja, hogy büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a valóságnak ez megfelel, és tudomása van arról, hogy a hamis tanuzást a törvény bünteti, megjelöli a lakcimét), a gyámhivatal 15 napon belül köteles végrehajtási intézkedést tenni. Ez első alkalommal felszólitás a gondozó szülő felé, hogy tartsa be a jogerős határozatban foglaltakat. Ha a jogosult jelzi, hogy ez nem történt meg, az elmaradt kapcsolattartást az anya nem pótolta, akkor a gyámhivatal már birságol (tehát más eszközt alkalmaz a végrehajtás eszközei közül). A birság 100.000,-Ft-ig mehet, és akár kéthetente ismételhető. A birságot kiszabó határozatban határidőt köteles tüzni (1957. évi IV. törvény - Áe. 82. (3) bek), ameddig az anya köteles pótolni az elmaradt kacsolattartást. Ha az anya ennek nem tesz eleget, ujra birság, vagy más végrehajtási intézkedés következik. Ha megállapitható, hogy a birság eredménytelen, más eszközt kell alkalmazni (Áe. 83. (1) bek.). Ez kapcsolattartás esetében csak a karhatalmi intézkedés lehet. Ha ugy néz ki, hogy ez is eredménytelen, akkor egyrészt védő-óvó eljárást lehet kezdeményezni az anya ellen, hiszen maga a 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet - Gyer. (33. §. (1) bekezdés) mondja ki, hogy veszélyezteti a gyermeket az, aki a jogerős kapcsolattartást szabályozó határozatnak nem tesz eleget, másrészt sulyosabb esetben akár ki is emelheti a gyermeket a kötelezett családjából, ideiglenesen elhelyezheti az apánál, vagy más személynél. Tehát az eszközök meg vannak. Sajnos a gyámhivatalok egy BH-ra tekintettel általánositottak, és azt mondják, hogy a pótlás kérdése a kapcsolattartás szabályozása körébe esik, és emiatt erről nem rendelkezhetnek, a birósághoz kell fordulnia annak a jogosultnak, akinek a kapcsolattartási jogát két éven belül biróság szabályozta. Ez nem igaz. Maga a BH (2000. évi 452-es) egyedi ügyben született, másrészt szerintem az is hibás. Ha ugyanis a biróság meghatározza, hogy a következő hétvégén kell pótolni az elmaradt kapcsolattartást, mire a gyámhivatalhoz kerül az ügy, már a következő hétvége is elmult, ráadásul, ha a biróság által pótlásra megjelölt időpontban sem jön létre kapcsolattartás, akkor mégiscsak máskor kell pótolni, és arra mégiscsak meg kell határozni valami időpontot - az Áe. szerint határidőt, ameddig pótolni kell.
Tehát az egy BH, és vele szemben ott áll az Áe. és a Gyer. mint jogszabály, ami kimondja, hogy az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell. A végrehajtás pedig konkrétan ugyanezt jelenti. Akkor van végrehajtva egy jogerős kapcsolattartási határozat, ha az elmaradt kapcsolattartások pótlása megtörtént.
Sajnos sok olyan eset van emiatt az értelmezési hiba miatt, amikor évekkel ezelőtt elmaradt, és azóta is folyamatosan elmaradó kapcsolattartások pótlása nem történt meg. Ezzel a gyámhivatal is jogsértést követ el, és közremüködik a gyermekek veszélyeztetettségének elhuzódásában. (Itt merül fel a büntetőjogi felelősség - hivatali visszaélés.)

Ezek a problémák helyrehozhatóak lennének, ha a gyámhivatal végre elkezdené rendezni ezeket az ügyeket. Ahol több éve elmaradt kapcsolattartások vannak ott elhelyezné a gyermeket a másik félnél, és meginditaná a gyermekelhelyezési pert. Természetesen ehhez az is kellene, hogy a biróságok is komolyan vegyék ezt.
Tehát a jogszabályok nagyjából egyértelmüek, csak értelmezési gondok vannak. Ennek is vannak okai. A gyámhivatalokban kizárólag a vezetőknél követelik meg az államigazgatási főiskolai vagy jogi egyetemi képesitést, és ott sem mindkettőt (holott államigazgatási ügyeket intéznek, és komoly jogi szakértelmet igénylő ügyeket is egyben). Az ügyintézőknél valami felsőfokut. A jogi egyetemen két és fél évig tanitanak polgári jogot, fél évig családjogot, fél évig cégjogot, külön kereskedelmi jogot, mig az államigazgatási főiskolán fél évig mindezt együtt civilisztika tantárgy keretében. Képzelhető, hogy milyen jogi tudást ad egy "valamilyen" főiskola - ez főleg szociálpedagógus stb. Ha figyelembe vesszük, hogy egy gyámhivatali ügyintézőnek (pl. szociálpedagógus, óvónő, vagy gyógypedagógusi képesitéssel) el kell birálnia egy ügyvéd által készitett (aki jogot végzett, és jogi szakvizsgát is tett) szerződést, akkor talán látható, hogy miért ez az eredmény. Ettől persze még lehet jó ügyintéző egy gyógypedagógus, ha egyébként meg tényleg nagyon igyekszik, és utánanéz a jogszabályoknak, és ugyanigy lehet pocsék egy jogász, ha nem érdekli az egész.

Kedves Derill!
Érdekesen vélekedsz 17 éves tapasztalattal...Igen, valóban lehet manipulált a gondozó szülő által az ítélőképessége birtokában lévő gyermek. De egy gyermekhez értő ügyintéző, aki ügyel arra, hogy négyszemközt hallgassa meg a gyermeket, ügyes ellazító, elterelő barátkozó beszélgetéssel kezdve, majd pedig látszólag ártatlan, témához nem illő, azonban a végén mégis "önmagát kiforgó" kérdéseket tegyen fel, nos, ebben az esetben nem ér semmit a szülő manipulációja. De ha mégis, hát, ilyen a világ! Ez benne van a pakliban, és uígy félrevezetheti a bíróságot is a gyermek/szülő!
Eléggé bírálóan szólsz a szakmáról, szakmánkról! Van némi igazad belátom, de azért nem gondolnám, hogy egyedül az ÁF-fel lehetne valaki JÓ gyámhivatali ügyintéző vagy vezető! Mint mindenben, igenis itt is segít a rátermettség, empátia stb. Én pl.: 3 évi tanítás után (tanárképzőt végeztem nappalin) mentem át 2. éves ÁF-esként gyámhivatali ügyintézőnek. 3 éve vagyok vezető, 2 éve végzem a jogot. Nem sokkal többet adott a jogi egyetem eddig (szerintem nem is fog e téren, mert a tananyag amint írtad, olyan silány családjogból) és az ÁF sem, mint maga a tapasztalat, a mindennapi munka!
Úgyhogy e téren a véleményeddel nem értek egyet. Ha valaki kicsit is rátermett, beletanul, ha meg nem, lehet akármilyen jogi egyeteme, akkor sem fogja a gyakorlatot tudni! Mellesleg nem kell "leszólni" a szociális szférából jött ügyintézőket sem. Nekem például - bár rám a példád nem vonatkozik - sokat segít a munkámban a tanult és korábban alkalmazott (hisz gyerekekkel foglalkoztam) pszichológia, pedagógia. Tudok olyat, aki katonatiszti főiskolával ül ügyintézőként, s 3 éve igen jól beletanult, lepipál egy-két jogászt, elhiheted!:) És: ismerek olyan gyámhivatal vezetőt, aki végzett és szakvizsgázott jogászként csak ugatja a gyámügyet! Szóval nem értek egyet veled, bár úgy gondolom: a jogalkotó a hibás! No meg a helyi vezetőség, ahová felveszik az embereket.
Üdv: Kincs

Kedves Kincs,

Derill azért kénytelen így vélekedni, mert látott ő már karón varjút. Történetesen ismerem is, a fővárosban dolgozik, és jóvoltomból volt szerencséje néhány más kerület által (félre)kezelt kemény kapcsolattartási ügyet megismerni. Hát az nem kívánom senkinek, ami itt megy. A kerületek legtöbbje azt se tudja hol nyílik a Ptk., és nem is akarja tudni, az ismeretekre való motivációjukat így nem érdemes a magadéhoz hasonlítani. Láttam a többi hozzászólásodnál, hogy e tekintetben Te fehér holló vagy, és ilyen Derill is, de feltételezem, hogy nálatok egy városi gyámhiv. van és talán nem ismered mások munkáját olyan nagy spektrumban, mint Derill és én. Szerintem is motiváció kérdése, és is csak pár hete olvasgatom a CD jogtárat és már egész jól tudok .... benne keresgélni. Nem, azért már fújok egy-két passzust kívülről is.... Csak rímet kell faragni a végére, egy kis zene alá, aztán akarod, nem akarod, ezt dudorászod úton, útfélen :-))

Na, summa-summárom, örülnék ha írnál az e-mailemre, szívesen cserélnék veled tapasztalatot. Az sirály lenne! (ezt a kis gagyit csak a madár miatt írtam)

Szia,
Natali

Érdekelne, hogy amikor megirok egy kilométerhosszu választ, miért nem jelenik meg. Most kezdhetem elölről?

Na szóval: "azért nem gondolnám, hogy egyedül az ÁF-fel lehetne valaki JÓ gyámhivatali ügyintéző vagy vezető" Ez a lényege, és ezt Te irtad.

Az ÁF kevés, kell hozzá a jog is, és a jog kevés, kell hozzá az ÁF is. És a kettő is kevés, ha valakinek nincs hozzá érzéke. Tényleg van egy-két kivétel, akivel nincs gond, hiába a szociális szférából jött, de egyrészt ez iszonyuan ritka, másrészt attól még fogalma sem lesz mit csináljon egy üggyel, ha az komoly jogi tudást igényel.

Nem tudom hova jársz. A jog mást ad, mint amit te vársz. Nem anyagi jogi tudást, hiszen azt bárki beseggelheti, de attól még fogalma sem lesz, hogyan kell értelmezni, vagy kombinálni egy jogszabályt. Ismertem olyan embert, aki szó szerint bármelyiket tudta, de ha elé tettél egy iratot, fogalma nem volt mit kell csinálnia vele, mert más elméletben tudni, és más gyakorlatban. Elhiresült a Pázmányon az a tanár, aki tanitja is. De bármit kérdezel tőle a gyakorlati részből, közli, hogy nem tudja. Mert a gyakorlat kicsit más, és ő ezt be is látja.

Én a jogtól szemléletet kaptam. Régen is jó voltam, de nem lettem volna képes olyan dolgokra, amikre ma vagyok képes. Nem volt hozzá elég jogi tudásom. Majd ha befejezed a jogot, Te is fogod látni - max nem vallod be magadnak - hogy mennyivel könnyebben igazodsz el.

Ma már képes vagyok felismerni a kiskapukat, és azt is, ha egy jogszabály rossz, és azt is, hogy kellene kinéznie, hogy jó legyen.

Natalinak igaza van. Nálatok lehet, hogy minden rendben van, és örülök, ha igy van. Itt nem annyira. De találkoztam már olyannal, akinek azt mondtam, a Gyer.-ben van, és fogalma nem volt miről beszélek. Én máig előveszem a jogszabályokat, pedig nagy részüket szakasz szerint fejből is tudom. De sokszor előfordul, hogy kolleganő kérdez tőlem valamit, és azt mondom akkor nézzük meg a jogszabályt. Elkezd kotorászni a fiókjában, és közli, hogy volt olyanja, csak most fogalma nincs hol van. Tehát nem is használja. Tudnék mesélni órákig.

Amikor a gyámhivatalok többségének fogalma nincs, hogy a mostani husvéti, vagy például a pünkösdi kapcsolattartást hogyan kellett értelmezni, ha az apának folyamatos kapcsolattartási joga is volt azon a hétvégén, mert abból indulnak ki, hogy az anyának jár az ünnep első napja. Igen. Jár. Ha le van irva a határozatban. Ha meg nem, akkor nem. Mert azt tudja egy gyámhivatal betartatni, ami le van irva. És amikor tudom, hogy az anya mindent megtesz a kapcsolattartás korlátozása érdekében, akkor azt mondom, ne csak akkor akarja betartani, amikor csökkentheti vele a kapcsolattartást, hanem akkor is, amikor emiatt nő a tartama.
Az előző válaszom kicsit ötször ennyi volt, de most már nincs több időm erre. Ha mégis megjelenik, akkor duplán olvashatod:)))
Annak mindenesetre örülök, hogy Te is a jog oldalán állsz.

Az elhelyezés láthatás részhez irtam egy bővebbet, ami ide is erőteljesen kapcsolódik, mégpedig a pszichológiai ismeretekkel megáldott ügyintézőkhöz. Javaslom, hogy nézzétek meg:) Tegnap ezt a témát itt igen bőven kifejtettem, aztán elszállt az egész, igy elment a kedvem tőle. Talán a fent hivatkozott cikkből az is kiderül, hogy miért ilyen érdekes a hozzáállásom 17 éves tapasztalattal. Én nagyon szeretem a jogot, érdekes, ez az életem. De gyülölöm, amikor azért kell valamit másképp csinálni, mert valaki valakinek a valakije, és gyülölöm, amikor a legtöbb ügyintézőnél azt látom, hogy fogalma nincs arról amit csinál. Bemegy a munkahelyére, és el van 8 órát. Rendszeresen kédeznek tőlem jogeseteket kolléganők és más kerületekből is felhivnak. Az zavar a legjobban, amikor kolléga kérdez, és ha épp nem tudom fejből a jogszabályt, mondom neki, hogy nézzük meg pl. a Gyer-ben. Volt olyan is, hogy nézett rám nagy szemekkel, hogy az meg mi. A legtöbb esetben elkezd kotorászni a fiókjában. Kérdezem, hogy mit csinálsz? Erre közli, hogy keresi. Valahol volt jogszabálya. De most nem találja.

Ha nincs a fejében. Nincs az asztalán, akkor miből dolgozik? A rossz vélemény ezért van, és mindenkinek lehetősége van a véleményemet megváltoztatni. Én szeretném a legjobban. Örülök, hogy Kincséknél minden rendben müködik. Sajnos itt ez nem jellemző.

Számitógép: javaslom, hogy ha hosszabb lélegzetü szöveget irtok, mielőtt benyomjátok, hogy rendben, jelöljétek ki az egészet, és ctrl+c. Utána rendben. Ha nem jelenik meg a szöveg, akkor ctrl+v-vel vissza lehet varázsolni.

Derill!
Azért II. ker.-i, mert az anya lakókerülete. Az ottani Gyámhiv.-ban már annak örültek, hogy az elmaradt hétvégi láthatásomat egy hónap múlva sikerült kiharcolniuk.
A bírságról: azért nem bírságolnak, mert a család "nagyon kevés pénzből él" és így a gyermeket sújtaná a pénzbünti. Etc... Jelenleg az elmaradt láthatás 33 órányi. A legutolsó: az anya beteg, kórházban, a vele élő nagyapa látja el (?) a gyermeket. Gondolt egyet, és közölte, hogy nem fogja kiadni pünkösd-másnapján. Miután ezt elmondtam a II. ker. Gyámhiv.-nál, azt mondták, csak utólag intézkednek. De: az anya kórházból kijött, beszélt (telefonon) a Gyámhiv.-os hölggyel, és abban maradtak, hogy az anya ügyvédnője velem fogja telefonon megbeszélni az elmaradt napot.
Azóta is hív.
Az anya döntésképtelen, erről szakértői papírom van, ezért örökké az ügyvédnője a hivatkozás. Az viszont learja az egészet, főleg engem. Viszont hazudni tud ezt szintén tudom bizonyítani (papír+tanú).

A dolog ismerős. Az viszont érdekelne, hogy hogyan sikerült "kiharcolnia" a gyámhivatalnak az elmaradt hétvégi láthatást. Ugyanis fura, hogy a Te esetedben kiharcolta, máséba valahogy nem akarja, holott ez lenne a dolga. A végrhajtás ugyanis azt jelenti, hogy pótoltatja az elmaradt kapcsolattartást. De van olyan ügy, ahol kijelentette, hogy szerinte az egyszeri birsággal az ügy befejeződött. Igaz, az anya nem pótolta az elmaradt kapcsolattartást (ezzel quasi megváltotta a kapcsolattartást pénzzel? persze az apának ettől nem lett jobb) van 2001 évi elmaradt is, amit máig nem pótolt az anya, a gyámhivatal pedig nem hajtotta végre.

Egyébként Te még sehol sem vagy a 33 óráddal, ugyanott van olyan eset, ahol 500-nál is több elmaradt nap van. Csak emiatt érdekelt a dolog:)