Hagyatéki költség illetve temetési költség

A törvényes késedelmi kamatot is.

Annak a háznak a felét örökölted, amit anyukáddal együtt szereztek.
Mi van a 20 év óta szerzett vagyonnal? Amiben laktak együtt vették, vagy a hölgy tulajdona volt?
Ingatlan, készpénz, takarékbetét, stb. Nem árt, ha utána nézel. Miből temette el? A saját pénzéből? Vagy apádéból?

Ha a holgy tulajdona lenne akkor nem orokolt volna .

Ugy gondolod hogy te oroklod a vagyont mas meg viseli a koltsegeket ? Az orokseget egyebkent visszautadithatod, akkor nem terhelnek a temetesi koltsegek sem.

Ki mondta, hogy a hölgy tulajdona volt, amit örökölt. Én nem ezt írtam.
Pontosan arról van szó, hogy a 20 év alatt szerzett vagyont az élettárs megkaparintotta. Attól, hogy nem volt az apa nevén az az ingatlan, amiben az élettársával lakott, nem jelenti azt, hogy a szerzésében nem vett részt. A többiről nem is szólva.

Te irtad le.,,egyutt vettek vagy a holgy tulajdona volt ,,
ha az ellettarsnak tulajdona lett volna akkor a kerdezo nem orokol . En meg ezt ittam.
Mindez forditva is igaz. A 20 ev alatt szerzett vagyon fele az elettarsat is megilleti!
Az meg termeszetes ha nem o orokol, s el kell koltoznie a hazbol, akkor az orokostol legalabb a temetesi koltseget kapja meg.

"Annak a háznak a felét örökölted, amit anyukáddal együtt szereztek."
Mivel az apjától örökölt, az anyja és az apja tulajdonáról van szó. Ennek örökölte a felét.
"Mi van a 20 év óta szerzett vagyonnal? Amiben laktak együtt vették, vagy a hölgy tulajdona volt?"
A 20 év alatt az élettársával élt az apja. Kérdeztem, hogy együtt vették-e (mert, akkor az apjának is van benne része, ha nem is volt a nevén), de ha a hölgyé volt és ő csak beköltözött hozzá, akkor nincs.
Ne értetlenkedj!

Nem ertetlenkedek, de itt ket holgyrol van szo ,nem volt vilagos melyikre gondoltal.

Édesapám ingatlarészét (50%) hárman örököltük. A hagyatéki teherről szóló számlákat egyedül fizettem.Az örökséget elfogadja a másik két örökös, de a költségeket az egyik (aki 23 éve nem tartott kapcsolatot szüleimmel)valószínűleg nem ismeri el ill. ha igen nem kívánja kifizetni, ami kb. 350.0000 ft lenne az ö részére(következő tárgyaláson derül ki, mert erről nyilatkoznia kell, lehet írásban is).Közjegyző szerint eladáskor nem érvényesíthetem igényemet, mert nem tudni mikor kerül erre sor, hiszen a haszonélvező Édesanyám él,csak most a hagyatéknál.Mit tehetek, ha az egyik örökös nem járul hozzá a költségekhez, de az örökséget elfogadja.
Segítséget előre is köszönöm.

Polgári pert lehet indítani ellene.

Illetve ekkora összegnél először fizetési meghagyást.

Sírhely ügyében lenne kérdésem.
2000-ben 35 évre megváltott sírhelyet az egyik ismerősöm, a nagynénje sírjára. Most jutott tudomására, mikor ment volna ki halottak napjára (már városban lakik és már idős nem tud csak évente 2-3-szor kilátogatni a temetőbe), hogy unokahúga engedélye nélkül eladta a sírhelyet, és már át is alakították urnasírrá a nagynénje sírját.Ráadásul, mivel idős már "magának is szánta" a sírhelyet.
Megtehette ezt az unokahúga, és hogyan engedélyezhette ezt a plébánia? Mit tehet most?
Várom mielőbbi válaszát , tisztelettel:Judith72

Nem stimmel itt valami. A temetési hely felett az rendelkezik, aki azt megváltotta. Jó, azt el tudom képzelni, hogy az ismerősöd az unokahúgnak adta oda a pénzt, az pedig a saját nevében fizette be. De a rendelkezési jog akkor is csak arra terjed ki, hogy meghatározhatja, kit lehet odatemetni, milyen síremléket emeljenek illetve azt, hogyan, ki gondozza. De eladni a sírhelyet nem lehet. (Merthogy nem a jogosult a tulajdonosa.)

Ha a sírhelyről a halottat máshová helyezik, a rendelkezési jog megszűnik. Ilyenkor a jogosultnak a díj arányos része visszajár.

Üdv Mindenkinek, a következő kérdésem lenne:
Édesapám halála után hárman maradtunk örökösök. A temetési költségből (melyről engem meg sem kérdeztek) 300 eFt az urna ára, mely 4 személyes (ebből én egy helyre sem számítok / számíthatok, mert nem is engednék az örököstársak). Az urna a Szt.Gellért templomban van, de a ravatalozást - valamiért - 67 eFt-ért a Farkasréten a Makovecz ravatalozóban tartották. Ennyit sikerült megtudnom - hogy a hamvasztás és a papi költség tette-e ki a maradék 430 e Ft-ot, nem tudom. A halotti toron csak én és a leányom volt ott. Kérdésem, köteles vagyok-e fizetni a luxus temetés és tor felét? Vagy van azért valami ésszerű határ? Segítségetek előre is hálásan köszönöm!

Némileg eltúlzottnak tűnik, a négyfős urna meg kérdés, hogy egészében elszámolható-e, de ne hidd, hogy nagyságrendileg több ez, mint ami még elfogadható.

Jó napot mindenkinek , a következő kérdésem lenne:
Az édesapám meghalt tavaj augusztusban,a temetési költségek 200 000 FT-körül vannak. én és a testvérem vagyunk az örökösök ,de mivel nem igazán tartottuk vele a kapcsolatot a felesége fizette ki ezt teljes egészében.A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző ezt az összeget ,hagyatéki teherként tüntette fel ami azt jelenti hogy kettönknek kellene ezt kifizetni vagy az ingatlan eladásakor levonják az eladási árból ? Persze ha eltudjuk adni mert az özvegynek holtig tartó haszonélvezeti joga van a mi örökségünkre.
Kérdésem még hogy a feleségének(ő nem a mi édesanyánk mert ez már a 2.házassága volt az apánknak)akivel 11 évig volt házas az apánk semmilyen költséget nem kell vállalni a a temetésből?

Kedves bigdedi!

Az örökhagyó illő eltemettetésének költségei hagyatéki teherként minősülnek és azért az örökösök tartoznak helytállni.

Az édesapja felesége akkor kell, hogy viselje a temetés költségeit, ha örökös. Amit leírt, aszerint nem az, tehát e költségek viselésében neki nem kell osztoznia és annak megtérítését Önöktől követelheti.

Ha az örökségül kapott ingatlant értékesítik, a vételárból "automatikus levonás" nincs, hiszen ki vonna le belőle? Édesapjuk házastársa ebben az Ha ügyletben nem szerepel, hacsak pl. nem ő a vevő. A temetés költségeit pedig csak ő igényelheti Önöktől (hiszen ő fizette ki). Tehát ha pl. ő venné meg az ingatlant, a szerződésben rendezhetnék, hogy a vételárban elszámolták a temetés 200 ezer forintos költségét és a házastársnak e tekintetben nincs Önökkel szemben további követelése.

Üdvözlettel,
LV

Köszönöm a gyors választ

Tisztelt Fórum!
Egy hete meghalt a volt férjem,akit nem láttunk mióta elváltunk,és gyerektartást sem fizetett,ennek már 16 éve.
Egy közös gyermekünk van,aki már nagykorú,és van a volt férjemnek egy kiskorú gyermeke,aki miután elváltunk,a következő házasságából született,amit már szintén felbontottak.
Szeretném kérdezni köteles-e fizetni a temetési költségeket a fiam, miután nem örököl az apja után semmit, se ingó,és ingatlana nem volt.
A testvére segítette eddig a haláláig.De most senki,még a testvérei sem akarják eltemettetni, mondván a fia köteles,és az ottani önkormányzat fogja felszólítani a fiamat,hogy fizessen.
Nem tudom jogilag kötelessége fizetni, hiszen rá sem nézett,és nem törődött vele soha, és még csak nem is örököl tőle semmit.Csak a nevét örökölte eddig,ez az amit adott az apja neki.
Válaszukat köszönöm Rózsa

Tiszteletem!

Szeretnék érdeklödni,hogy ha édesanyám útán örköltünk
2 fiútestvéremmel egy lakást,akkor az én részemet el-e adhatom egy kivülállónak??
S lenne még az a kérdésem,hogyha az egyik testvérem
a lakásban lakik,és nem fizeti a rezsit, akkor az én részemet meg-e terhelhetik??

Köszönöm a segítséget.

üdv,fec76

Kedves Fórumozók!

A kérdésem az lenne, hogy a hagyatéki teher (temetési költség, illetve közjegyzői dij) levonható-e a megállapitott köteles részből , vagy csak ellenperben lehet követelni annak értékét?

Mi az a "megállapított köteles rész"? A köteles rész alapja eleve a nettó hagyaték.

Elnézést kérek, rosszul fejeztem ki magam!
A történet a következő:
Nagymamám tavaly nyáron hunyt el, érvényes, közjegyzői végrendeletet hagyva hátra, azzal a kéréssel, hogy édesanyám testvére még köteles részt se kapjon.
"Természetesen" ő ezt kifogásolta és beperelt, hogy fizessek neki köteles részt. (A nagymamám - édesanyám kérésére - rám hagyta az ingatlant).
Az ingatlan örökhagyót megillető részilletőségének értéke 3.500e forint értékben lett meghatározva, de úgy, hogy ebben benne van az a toldaléképület, amelyet a szüleim épitettek hozzá a saját költségükön (a dokumentumok megvannak ezekről), valamint az egész ingatlanon beruházást hajtottak végre, közmüvesitettek, újra vakolták, tetőt cseréltek.
A köteles rész ezen megemelkedett érték alapján lett megállapitva az első peren.
Hagyatéki teherként 228.000,- Ft lett feltüntetve, mivel az édesanyám nővére (felperes) nem vett részt sem a temetési, sem a közjegyzői költségekben.
Szóval az lenne itt a kérdés, hogy ez a hagyatéki teher levonható-e, a biróság által megállapitott 875.000,- Ft-ból?
Illetve, ha megvannak a felújitásról, hozzápitésről, engedélyről a dokumentumok létezik, hogy a biróság ezeket ne vegye ezeket figyelembe és ne ez alapján állapitsa meg a köteles részt??

A másik kérdésem az lenne, hogy a nagypapám halálakor szintén az édesanyámék által beruházott érték, illetve toldaléképület után is kapott a felperes tulajdonjogot, amit sikeresen megjelzálogozott olyan szinten, hogy végrehajtási jog került a tulajdoni hányadára.
Ilyenkor mit lehet tenni?
Figyelembe veszik itt ennél a pernél, hogy már igy is több tulajdonjogot kapott, vagy ellenpert kell inditani?
Persze hivatalosan nincs a nevén semmi....
Ha majd el szeretnénk adni az ingatlant, akkor először ki kell fizetni az adósságait, utána pedig még azért is, hogy aláirja az adásvételit?

Válaszát előre is köszönöm!!

„a biróság által megállapitott 875.000,- Ft-ból?”
Nem. Az ítélettel megállapított összegből már semmi nem vonható le. A perben kellett volna érvényesíteni ezt a hivatkozást.

A többi kérdést egyszerűen nem értem. A szavak ismerősek, de a szöveg egyszerűen nem magyarul van.

Tisztelt Fórum!

Édesapám nemrégiben elhunyt, amiről csak a hagyatéki eljárás időpontját megküldő iratból értesültem. A hagyatéki eljáráson az alábbiakat tudtam meg:

• Van egy féltestvérem, aki szintén örököl.
• Édesapámnak nem volt vagyona, csak a szülei által örökölt 1/2 részben egy gyümölcsöst, amelynek értéke 4.800.000 Ft. A másik felét édesapám testvére örökölte.
• Apám részét pedig én és a testvérem örököltük, vagyis az összvagyon 1/4 részét.
• Apám testvére szerint még nagyapámnak volt takarékbetétkönyve,amit szintén apám öröklése által örököltünk.
• Tudomásomra jutott még egy gépkocsi is, ami nyilván ugyanezen az elven öröklődik.

Édesapám testvére hitelezői igényt nyújtott be az alábbiakra:

• Apám temetése,
• Nagyapám és nagyanyám temetése,
• Nagyapám e-on felé irányuló 300 ezer Ft-os tartozása( amit még nagyapám életében rendezve lett),

Valamint szemétszállítási díj az örökölt gyümölcsösről( kb 30 ezer ft).

Kérdésem a következő lenne:

Köteles vagyok a nagyszüleim temetésébe is beszállni? A temetkezési vállalatnál le akartam másoltatni a számlákat,de nem lehetett. Illetve csak 1 névre írhatják a számlát, tehát nem tudhatom,hogy apám ténylegesen nem fizetett bele a temetésekbe. Tehát ha nem tudja bizonyítani ezt apám testvére,akkor lehetséges, hogy nem kell fizetnem semmit?
Édesapám temetését nyilván az én kötelességem rendezni, de úgy gondolom, hogy csak és kizárólag azt!
A másik dolog, hogy nagyanyámtól semmit nem örököltem,ezért az ő temetésébe meg végképp nem értem, miért kell beszállnom.
Elég tanácstalan vagyok, nézegettem a jogszabályokat, megkerestem egy ügyvédet is, de ő meg azt mondta, mondjak le a vagyonról...nem értek vele egyet.
Örülnék,ha valaki tudna nekem egy kis segítséget adni! Előre is köszönöm!