simply question


szajbertattila # 2004.05.31. 09:17

Sziasztok,

Az öröklési szerződéssel kapcsolatban felvetett kérdés nagyon érdekes. Van egy BH (20/1985), amely valóban úgy rendelkezik, hogy az öröklési szerződés nem szűnik meg, tehát az eltartó örököse jogosult/köteles tovább tartani az örökhagyót, aki a tartást elvileg köteles elfogadni. A döntés indoka a Ptk. korábban itt is idézett rendelkezése. Én azonban nem hajtanák fejet ez előtt a BH előtt, főként azért, mert a benne foglalt tényállás alapján ez a döntés lehetett jó, más esetben azonban nem feltétlenül állja meg a helyét. Ezen felül a döntés elég régi (1985), és tapasztalatom szerint mostanában az öröklési szerződésekkel kapcsolatos viszonyok megítélésében – főleg a szerződés megszüntetését illetően, ami esetünkben is kérdés - nagyon nagy szerepet kap a méltányosság kérdése. Szerintem van valami elemi igazság abban, hogy ha egy idős ember hozzászokott valakihez, akkor attól fogadja el a tartást – nagyon fontos itt az, hogy a kötelezettséget természetben és személyesen kell teljesíteni.

A megoldást ott a tartási/öröklési szerződések megszüntetésénél keresném. Elfogadom, hogy az öröklési szerződés automatikusan nem szűnik meg az eltartó halálával, de azt nem, hogy az örökhagyónak feltétel nélkül el kell fogadnia az új eltartótól a tartást. Szerintem jogosult arra, hogy az új eltartóval szemben pert indítson az öröklési szerződés megszüntetésére, ahol méltányosan bírálják el az adott ügyszempontjából lényeges körülményeket, így különösen azt, hogy milyen a viszony a felek között, ez a „viszonymilyenség” felróható –e egyáltalán valakinek, ténylegesen mire van szüksége az örökhagyónak (pl. lehet, hogy életjáradékkal is megoldható a dolog, de lehet, hogy csak a természetbeni tartás a jó), képes –e az új eltartó a tartásra stb. Ezek alapján lehet dönteni arról, hogy fennmaradjon –e a szerződés vagy nem.

Ha a döntés az, hogy ne maradjon fenn tovább – mert pl. a szomszéd kislányhoz tényleg jobban ragaszkodik a néni, jobb a viszony, az tudja, hogy mire van szüksége a néninek, megszokta, elégedett stb… - akkor meg kell ejteni az elszámolást. Ennek az a lényege, hogy a korábbi eltartó által nyújtott tartás értékét az elhunyt eltartó örökösei követelhetik. Ezt a követelendő összeget a bíróság az eset körülményei alapján méltányosan állapítja meg – és ebben a méltányos összegben benne lehet a korábbi eltartó esetlegesen nagyobb igyekezete, az, hogy azzal a tartással is elégedett volt az örökhagyó, hosszú ideig mindent megtett az eltartó stb… Szóval itt kijön egy méltányos összeg, ami fedezi a tartás értékét – az elhunyt eltartó örökösei tehát méltányos kárpótlást kapnak. És az örökhagyónak is ez lesz a jó. Természetesen ez akkor áll, ha a nyújtott tartás értéke az eltartó halálakor kevesebb, mint az ingatlan értéke. Ha több, akkor nincs értelme ennek a megoldásnak – persze az hogy mennyit tett ki a tartás értéke, az lehet méltányos bírói döntés tárgya.

Összegezve:

A szerződés automatikusan nem szűnik meg, de külön perrel megszüntethető. Ezért meg kell indítani a pert, a megkötött új szerződés érvényessége pedig a per kimeneteléhez kötődik.

Szajbert Attila

goburka # 2004.05.27. 10:12

és, hogy még szebb legyen:
a néni utolsó éveit idősek otthonában töltötte, oda járt be hozzá fürdetni, sétáltani, gyümölccsel etetni a valamikori szomszéd kislány, a második szerződés (és az első is, apai ági örökösként?) kedvezményezettje...

goburka # 2004.05.27. 10:06

Kedves Prosecutor!

Akkor bonyolítsuk egy kicsit!
Az eredeti (szerződésben nevesített)eltartók, egy házaspár, férfi és nő, második házasságban, közös utód nélkül.
A férfi halála után (személysen nem nyújtott semmit a nő, az eltartott nem akarta folytatni vel a szerződést), bár az eltartott ezt kérte nem történt semmi változás a szerződésben. Az eltaró nő halálát követően az eltartott új szerződést kötött közjegyző közreműködésével az eredeti eltartó férfi első házasságából származó lányával, akinek a nénivel bensőséges kapcsolata volt gyerekkorától fogva. (nevezettek szomszédok)
Időközben az elhalt második feleség testvérei jelentettek be igényt az ingatlanra.

Szóval akkor most mi van?

Prosecutor (törölt felhasználó) # 2004.05.27. 09:53

Ezért kell szerintem érvénytelenítési pert indítania. Viszont ha a kötelezett a haláláig az ingatlan értékének megfelelő tartást már nyújtott, akkor a jogosult halálakor a kötelezett jogutódai örökösökké válnak.

goburka # 2004.05.27. 09:45

az öröklési szerződés alapvetően személyes közreműködést feltételez, bizalmi alapú, nem kötelezhető a nénike arra, hogy folytassa a jogviszonyt eltartója halálát követően annak vadidegen oldalági rokonával...

amennyiben a második szerződés érvénytelen (jogellenes) akkor felmerül a közjegyzői felelőség kérdése...

Prosecutor (törölt felhasználó) # 2004.05.27. 09:34

A másodjára kötött szerződés szerintem érvénytelen.
Várom a tapasztaltabb kollégák megerősítő vagy kijavító hozzászólását!

Prosecutor (törölt felhasználó) # 2004.05.27. 09:29

Ptk. 658. § (1) Az öröklési szerződés módosítására és megszűnésére azokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerződésre vonatkoznak. Ezek pedig:
586. § (4) A szerződés a jogosult haláláig áll fenn; a tartási kötelezettség - az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint - annyiban száll át, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi.
Tehát a kötelezett(általd kedvezményesnek nevezett)halálával nem szűnik meg a szerződés, a kötelezett jogutódjainak várományuk van az ingatlanra. Ha a kötelezett által a haláláig teljesített szolgáltatás nem éri el az ingatlan értékét, akkor örököseire arányosan továbbszáll a tartási- életjáradékfizetési kötelezettség.

goburka # 2004.05.27. 07:32

öröklési szerződés esetén, ha a kedvezményezett hal meg előbb, öröklődik-e a szerződés (a lekötött ingatlan) különös tekintettel arra, hogy a túlélő rendelkező (értsd öröklési szerződés kedvezményezettje) az eltartó halálát követően közjegyző előtt másik szerződést köt (azaz nem kívánja folytatni az eredeti szerződést az elhalt rokonaival)?