Sziasztok,
Az öröklési szerződéssel kapcsolatban felvetett kérdés nagyon érdekes. Van egy BH (20/1985), amely valóban úgy rendelkezik, hogy az öröklési szerződés nem szűnik meg, tehát az eltartó örököse jogosult/köteles tovább tartani az örökhagyót, aki a tartást elvileg köteles elfogadni. A döntés indoka a Ptk. korábban itt is idézett rendelkezése. Én azonban nem hajtanák fejet ez előtt a BH előtt, főként azért, mert a benne foglalt tényállás alapján ez a döntés lehetett jó, más esetben azonban nem feltétlenül állja meg a helyét. Ezen felül a döntés elég régi (1985), és tapasztalatom szerint mostanában az öröklési szerződésekkel kapcsolatos viszonyok megítélésében – főleg a szerződés megszüntetését illetően, ami esetünkben is kérdés - nagyon nagy szerepet kap a méltányosság kérdése. Szerintem van valami elemi igazság abban, hogy ha egy idős ember hozzászokott valakihez, akkor attól fogadja el a tartást – nagyon fontos itt az, hogy a kötelezettséget természetben és személyesen kell teljesíteni.
A megoldást ott a tartási/öröklési szerződések megszüntetésénél keresném. Elfogadom, hogy az öröklési szerződés automatikusan nem szűnik meg az eltartó halálával, de azt nem, hogy az örökhagyónak feltétel nélkül el kell fogadnia az új eltartótól a tartást. Szerintem jogosult arra, hogy az új eltartóval szemben pert indítson az öröklési szerződés megszüntetésére, ahol méltányosan bírálják el az adott ügyszempontjából lényeges körülményeket, így különösen azt, hogy milyen a viszony a felek között, ez a „viszonymilyenség” felróható –e egyáltalán valakinek, ténylegesen mire van szüksége az örökhagyónak (pl. lehet, hogy életjáradékkal is megoldható a dolog, de lehet, hogy csak a természetbeni tartás a jó), képes –e az új eltartó a tartásra stb. Ezek alapján lehet dönteni arról, hogy fennmaradjon –e a szerződés vagy nem.
Ha a döntés az, hogy ne maradjon fenn tovább – mert pl. a szomszéd kislányhoz tényleg jobban ragaszkodik a néni, jobb a viszony, az tudja, hogy mire van szüksége a néninek, megszokta, elégedett stb… - akkor meg kell ejteni az elszámolást. Ennek az a lényege, hogy a korábbi eltartó által nyújtott tartás értékét az elhunyt eltartó örökösei követelhetik. Ezt a követelendő összeget a bíróság az eset körülményei alapján méltányosan állapítja meg – és ebben a méltányos összegben benne lehet a korábbi eltartó esetlegesen nagyobb igyekezete, az, hogy azzal a tartással is elégedett volt az örökhagyó, hosszú ideig mindent megtett az eltartó stb… Szóval itt kijön egy méltányos összeg, ami fedezi a tartás értékét – az elhunyt eltartó örökösei tehát méltányos kárpótlást kapnak. És az örökhagyónak is ez lesz a jó. Természetesen ez akkor áll, ha a nyújtott tartás értéke az eltartó halálakor kevesebb, mint az ingatlan értéke. Ha több, akkor nincs értelme ennek a megoldásnak – persze az hogy mennyit tett ki a tartás értéke, az lehet méltányos bírói döntés tárgya.
Összegezve:
A szerződés automatikusan nem szűnik meg, de külön perrel megszüntethető. Ezért meg kell indítani a pert, a megkötött új szerződés érvényessége pedig a per kimeneteléhez kötődik.
Szajbert Attila
