végrendelet megtámadása

A kötelesrész érvényesíthető.

Az öröklésre nincs alanyi jog. Lehet, hogy a nagyi nálatok lakott, de szeszélyében más javára végintézkedett. Van ilyen. Nem ajánlott a végrendelet megtámadása, nem nyerő.

A végrendelkezésnek, így a visszavonásának is meglehetősen szigorú formai követelményei vannak. Itt ráutaló magatartás nem játszik.

És hogyha az azóta eltelt időszakban még lakott is nálunk? (Ez nem lehet arra vonatkozó "ráutaló magatartás", hogy a mifelénk való hozzáállása időközben megváltozott?)

A kötelesrész az unokákra ilyenkor még érvényesíthető?

A kizárást indokolni sem kell, így a nem valós indok sem érinti annak az érvényességét.

Közben - "fű alatt" - megtudtam, hogy a végrendeletben az áll: a másik három unokát (vagyis minket az apai ágról) kizár, mert nem támogattuk őt.

Ezt hogyan lehet megtámadni?

A tények ugyanis azok, hogy már a végrendelet kelte (2008) előtt is mi voltunk egyedül azok, akik látogattuk (a másik két unoka nem igazán), 2008 után pedig nem egyszer nálunk lakott, volt, hogy másfél hónapig is. Sokszor vittünk neki ételt is, látogattuk is, jóval többször, mint a másik két unoka. Abban sem vagyok biztos, hogy pontosan tudta, mit is ír le egy ilyen végrendeletben.

Kötelesrész az érvényesíthető. Hogy a végrendelet megtámadható-e, annak eldöntéséhez látni kellene a végrendeletet. A leírtakban mindenesetre nem szerepel megtámadási ok.

Tisztelt Válaszadók!

Az alábbi jogi probléma kapcsán kérem segítségeteket, tanácsotokat:

Nagymamám 93 éves korában júniusban hunyt el.

Összesen 5 unokája van, fia és lánya meghaltak évekkel ezelőtt.
Hárman a fia, vagyis az apánk részéről,
ketten a lánya részéről vagyunk unokái.

Nagymamámnak volt egy lakása 50%-ban, a másik 50% tulajdonrész korábban elhunyt apánkat illette meg - ezt tehát a fiú ágról származó három unoka szerezte meg még néhány éve öröklés útján.

A probléma abból származik, hogy a másik ágról származó két unoka a másik 50%-ra már nagymamánk halála előtt is kifejezte igényét.
(Voltak furcsa húzásaik emberileg is, pl. nem tartották nagyon apánk halála előtt a kapcsolatot nagymamánkkal, persze, ez a jog szempontjából nem releváns.)

Nagymamánk - talán idős kora miatt is - nem nagyon látta át a jogi viszonyokat, ezért néhányszor kifejezte, hogy szeretné, ha a lakás fele a másik ágról származó két unokát illetné meg. (Csakhogy ő nem volt feltétlenül tisztában azzal, hogy a lakás nem az egészében az övé - tehát mintha igazságosan el akarta volna felezni azt, amelyről ő nem is rendelkezhetett volna egészében.)

A nagymama két évvel ezelőtt idősek otthonába került, amíg ott tartózkodott, mi (a három "fiú ági" unoka) többször is látogattuk őt, a másik két ("leány ági") unoka csak egyszer-kétszer. Tudomásunk szerint semmilyen végrendelet nem született. A személyes, családi konfliktusokat megelőzendő, email-ben még egy ajánlatot is tettünk a másik két unoka felé, mondván, hogy 1,8-2 millió forinttal kivásároljuk a nagymamánk tulajdonrészét, amit ő majd átadhat a másik két unokának, s ennyi.
Válasz sem érkezett azonban erre.
Ezt követően hagytuk a dolgot.

Nagymamánk halálát követően az idősek otthona egy hivatalos dolgozója előtt (, aki a végrendelet esetleges megléte felől érdeklődött) a másik két unoka egyik tagja hosszú percek után azt a választ adta, hogy neki sincsen tudomása végrendeletről.
A holmijai, ingói között ilyen végrendelet biztosan nem volt, s elég idős volt már ahhoz az utóbbi években, hogy magától lebonyolítson ilyen jellegű dolgot.

A történet folytatása az, hogy a mai nap érkezett egy levél, hogy mégis csak van egy végrendelet, amelyben az összes ingatlan-vagyonát a másik két unokára hagyta...

Kérdésem: megtámadható-e a végrendelet (ha igen, milyen feltételekkel), illetőleg legalább a kötelesrész érvényesíthető-e?

Válaszotokat köszönöm!

D.M.

Bocsánat.
Igaz.

Valójában nem azt kérdezte, hogy megtámadható-e, hanem azt, hogy a siker esélyével támadható-e.

luman

A fiúk indoklása kevés lesz, mert ezzel talán valamiféle szóbeli végrendelkezésre gondolnak, ami azért kutyább dolog...
Saját tapasztalat, közjegyzői iratba foglalt végrendeletet támadott meg a kedves rokon, mondván: az örökhagyó valamikor szóban azt mondta, hogy majd rá hagy mindent, bla-bla-bla...
Nem vagyok az a kétségbeesős fajta, örömmel mentem a bírónő elé, aki a felperes ügyvéd-jelöltjével először majdnem ölre ment, mert a kis cafka azt sem tudta, hogy pontosan mi a kereset tárgya. Ráadásul a bírónő szinte könyörgött neki, hogy nagyon gondolják meg a következő perre eljönnek-e (mert kérte, hogy hadd hozzon tanúkat...) egyáltalán, mert a szóban történt végrendelet kritériumai közül semmi nem áll fenn, ráadásul már a szóbeli kinyilatkoztatás óta (ha volt egyáltalán ilyen) már három hónap eltelt. Szép csaj volt, de most nem ez a lényeg...
Hozott ez tanúkat, akik váltig állították, hogy ők is hallották, mikor azt mondta stb...
Én néha kérdeztem, tettem a bambát, de rettenetesen élveztem, mikor a második tárgyaláson a porba aláztam szegény gyönyörűséget, he-he...
(meghívtam a folyosón egy kávéra, nemet mondott, nem is értem...)

Szóval: ha ez az eset áll fenn, ne félj.

Béla

Én tudom, hogy nem könnyű, de a kérdés az volt, hogy megtámadható-e egy közhjegyzői végrendelet. Meg hát!

Nem szorul indoklásra, hogy valaki miért végrendelkezik úgy, ahogy.

Az örökhagyó már nem él. És igen, a végrendeletben ránk hagyott részről mondjunk le az ő javukra. Merthogy az őket illeti, és nekünk semmi közünk hozzá.
A fiúk indoka pedig az, hogy 2008-ban nagyanyánk egy beszélgetés alkalmával azt mondta nekik, hogy törvény szerint fognak örökölni utána.
De mivel nagyanyánkat ők csak érdekből "látogatták" (félévente), így 2010-ben végrendeletet készített.

Milyen indokkal lehetne támadni egy közokiratba foglalt végrendeletet? Az, hogy "nem tetszik", a bíróságnak kevés lesz.

Igen, meg lehet támadni.

Ha valaki most itt neked megmondja, hogy mi lehet egy per vége ez esetben, háááát....

Hogy mit mondanak a "fiúk"? Hogy mondjatok le a részetekről? Még él az örökhagyó?

Kedves válaszadók.

Szeretném megkérdezni, hogy egy közjegyzővel megíratott végrendeletet meg lehet e támadni. Pontosabban aki megtámadja, megnyerheti e a pert.

A történet röviden annyi, hogy nagyapám halála után az ő végrendelete szerint nagyanyám örökölt. Az örökség tárgya egy családi ház, mely így 100%-ba nagyanyám tulajdonába került. Most nagyanyám is meghalt. Törvény szerint 1/2 részt édesanyám, 1/4-1/4 részt édesanyám halott öccse után a két fia örökölné.
De Nagyanyám készített egy végrendeletet, amiben 1/2 rész édesanyámra hagyta, de a másik 1/2 részt a 4 unokája között felosztotta. Azaz a két fiú 1/8-1/8 részt kap a végrendelet szerint, az eredeti 1/4-1/4 helyett, és nővérem és én kapjuk a maradék 1/8-1/8 részt.
Ezt a hagyatéki tárgyaláson a fiúk nem fogadták el,és követelik hogy mondjunk le a mi részünkről, vagy peres úton visszaperlik tőlünk.

A válaszokat előre is köszönöm!