végrendelet

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2020.01.13. 15:19

Végrendelettel juttatott vagyon esetén nem nagyon szokott ez kérdés lenni, mert nem telik el általában olyan sok idő.
Ha ajándék a kötelesrész alapja, arra van törvényi szabály:

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.

Útvesztő # 2020.01.16. 09:28

Köszönöm,de most éppen a sajtó,a tv,stb.mind azzal foglalkozik,hogy megállt a piac,az árak lejtmenetbe kezdtek már az elmúlt év végén,emelkedés majd 2022 ben lassan indulhat be.,Ez találgatás,tudom.De nem véletlenül mutatott ki a becsüs már a tavalyi évben több millióval kisebb értéket,mint az Adóbizonyitvány.Azt meg mindenki tudja,hogy a lakást meg is tekintette,az akkori állapotát csak ö látta,ezt tartom hitelesnek.Nem azt,amit íróasztal mellől kikalkulálnak.Az arra jó,hogy magas érték mellett magas járulékokat fizessenek az ügyfelek bizonyos eljárásokban.Józan ésszel ugy gondolom,hogy egy adásvételnél mindig a lakás megtekintett állapota alapján alkudozik és fizet az ember.Senkit nem érdekel a papír!

tmsnmeth80 # 2020.04.12. 13:33

Tisztelt Szakértők!

Itthon íródott írásbeli magánvégrendeletem esetén lehetnek-e tanuk a szomszéd házaspár vagy ez kifogásolható?

Melyik törvény írja le és hol található, hogy minek kell kötelezően benne lenni egy itthon íródott írásbeli magánvégrendetben?

ObudaFan # 2020.04.12. 14:31

tmsnmeth80

Bárki lehet tanú, aki nem hozzátartozója a nevezett örökösnek.
A végrendelet tartalmi és formai követelményeiről a Ptk. Öröklési jogi könyve rendelkezik, de azért inkább célszerű ügyvédhez fordulni a végrendelet szabályszerűségének ellenérzése érdekében, mint otthon barkácsolni. Ugyanis nem lesz javítható a hiba, ha esetleg valami nem lesz megfelelő a végrendeletben.

Palme # 2020.06.21. 13:05

Üdv!
Érdeklődnék hogy otthon kézzel íródott végrendelet,tanuk nélküli,csak az örökhagyó kézírásával aláírásával, beszkennelve átküldve egy idegen személynek rá hagyva az örökséget,mely 50 éve családi tulajdonban van.
Vagyis egy beszkennelt másik részről kinyomtatott végrendelet érvényes-e illetve elfogadható? Igazán egy másolatról beszélünk...
Illetve ellehet ajándékozni egy vad idegenre családi tulajdont?Köszönöm.

ObudaFan # 2020.06.21. 13:40

A teljes egészében az örökhagyó által írt és aláírt végrendelet - nyilván az egyéb érvényességi követelmények betartása mellett - érvényes.
Arra nézve nincs semmilyen szabály, hogy hol kellene hagynia a végrendeletet az örökhagyónak.
Ahol pedig van másolat, ott létezik eredeti is.
Tehát alapvetően itt valószínűleg érvényes végrendeletről beszélünk.
Más kérdés, hogy lehet bizonyítási nehézsége a reménybeli végrendeleti örökösnek abban a körben, hogy az eredeti végrendelet a másolattal mindenben azonos, illetve hogy az a másolat nem hamisítvány, hanem egy valós eredeti tényleges másolata.

Összességében persze látni kellene az okiratot.

ObudaFan # 2020.06.21. 13:50

„Illetve ellehet ajándékozni egy vad idegenre családi tulajdont?”

Igen, nyilván kötelesrészi igény felmerülhet, erről bővebben itt: https://biroigyakorlat.blog.hu/…szabalyairol

ChuckN # 2020.06.22. 12:38

Üdv Fórumozók,

Véleményetek szerint kimeríti-e a tisztességtelen befolyás fogalmát egy végrendelet esetében ha nagyapámat azzal vette rá a végrendelet megírására az őt gondozó szerencse vadász, hogy havi fizetés hiányában el- és magára hagyja.

Nagyapámnak nem volt pénze havi szintű fizetésre, így végső elkeseredettségében végrendelkezett minden ingó és ingatlan vagyonával a gondozónő javára - aki így vele maradt haláláig.

thx,
CN

alfateam # 2020.06.22. 12:45

Ez csak neked tűnik tisztességtelennek, nagyapádnak megoldást jelentett.
És még ezzel csak az a baj, hogy most így utólag kifogásolod

ChuckN # 2020.06.22. 12:58

azért ha valakit azzal zsarolnak hogy elhagylak ha nem fizetsz, nekem nem tűnik tisztességesnek...

ChuckN # 2020.06.22. 13:01

Nem beszélve arról, hogy egy kevert típusú demenciában szenvedő embert vezetett meg ezzel akinek csökkent a belátási és döntési képessége.

gerbera317 # 2020.06.22. 13:08

Ez gyakorlatilag egy eltartási szerződés, amiről szóban megegyeztek, a nagypapa pedig tartotta a szavát.
„ha valakit azzal zsarolnak hogy elhagylak ha nem fizetsz”
Pedig nem fizetett, és az mégsem hagyta magára. Nem erősséged az érthető fogalmazás, úgy-e?

drbjozsef # 2020.06.22. 13:33

„azért ha valakit azzal zsarolnak hogy elhagylak ha nem fizetsz, nekem nem tűnik tisztességesnek...”

Ugyan. Hol zsarolás ez? A gondozónőnek esetleg volt valamilyen kötelezettsége nagyapád eltartására? Ha nem, akkor itt jogtalan haszonszerzésről nemigen lehet beszélni.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.06.22. 14:21

A szerződéses ajánlat miért lenne zsarolás?

ChuckN # 2020.06.23. 13:26

"Tisztességtelen befolyásolásnak minősülhet például az olyan ráhatás, amely a közmegítélés szerint nem felel meg az erkölcsi elvárásoknak"

Sorry úgy látom én lettem más értékrend szerint nevelve...nálam ez nem fér bele a normál erkölcsi viselkedési normák közé.

ObudaFan # 2020.06.23. 13:35

Miért kellett volna ingyen vállalnia a gondozást?
Illetve adott esetben annak sem lett volna akadálya, hogy te vállald azt.

gerbera317 # 2020.06.23. 13:44

A leírtak alapján a nagypapa nemcsak gondozásra, hanem eltartása is szorult. A te értékrended szerint az, aki ezt teljesítette, a végén simán elzavarható lett volna minden jutalom vagy köszönet nélkül. A gondozó nyilván tisztában volt ezzel, és szóban kötött szerződéssel bebiztosította magát, illetve a jutalmazását. És a "bértárgyalás" során nem átallott olyannal érvelni, hogy ha nem kapja meg a kért jutalmat, akkor nem vállalja sem a gondozást, sem az eltartást. Hát ez valóban hallatlan...

drbjozsef # 2020.06.24. 04:33

ChuckN,

Pontosan. Jól idéztél, és igen, veled van a baj.

A közmegítélés szerint hidd el, ezzel semmi probléma nincs. A gondozónő tett ajánlatot. Nagyapád ezek szerint elfogadta. Elhajthatta volna - vagy, ha olyan demens, akkor a kijelölt gondozója -, és kereshetett volna mást, aki olcsóbban megcsinálja amit kell.

Erkölcsi példának : ha édesanyámat kell eltartani, gondozni, neki nyilván nem fogom azt mondani, hogy "csak ha a nevemre íratod a házad" (még akkor se, ha csak a felét amúgy valszeg örökölném). De egy idegennek? Ingyen? Ha a középső neved Mahatma, akkor megértelek, ha nem, akkor inkább képmutatásnak tűnik...

Szomorú örökös # 2020.06.24. 05:58

ChuckN

„úgy látom én lettem más értékrend szerint nevelve...nálam ez nem fér bele a normál erkölcsi viselkedési normák közé.”

Valóban más értékrend szerint lettél nevelve. Azon gondolkodj el, hogy az eltartásra szoruló nagypapának miért egy külső gondozóval kellett eltartási szerződést kötnie? A családban miért nem volt senki, aki ezt be tudta volna vállalni és akkor érdekes módon nem lett volna etikai kifogás. Utólag ezt kritizálni, hogy mégis ő így döntött, kinyitja egy-két embernek a zsebében a bicskát, bocsi.

Palme # 2020.06.26. 06:10

Köszönöm a segítségeket,eddig az eredeti végrendelet még nincs meg,azt még keressük....és sajnos nálunk is az a szitu hogy a család ki lett zárva,holott mikor baj volt és segítségre szorult az örökhagyó,akkor jó volt a családi kötél,segítséget is adtunk,viszont nálunk sem gondozásra sem ellátásra nem szorult az örökhagyó,mégis egy vad idegenre hagyott rá mindent....A mi esetünkben rávették a végrendelet megírására,amire bizonyítékunk is van....Köszönöm.

Nesi34 # 2020.07.02. 17:42

Szép estèt!Én abban kèrnèm a segítséget,hogy èn ès a gyermekeim örököltünk házrèszt,ès a sógórnőm is,mivel meghalt a fèrjem,ès amiben lakott az anyósomè volt.Mi már kb.4 hónapja megkaptuk a tulajdoni lapot,a sógornőm azt állítja H nem kapott mèg semmit,holott Ő többet örökölt!Ez igaz lehet?A másik meg hogy ha nem akarja eladni,kèrhetem a rèszünkwt hogy fizessen ki? Köszönöm

drbjozsef # 2020.07.03. 04:25

Nesi34,

Ha a férjed meghalt, és van házastársa és gyerekei is, akkor tőle a sógornőd biztosan nem örökölt.
Legfeljebb az anyósodtól. Ha meg az "anyósodé" volt az ingatlan, akkor meg a férjedtől senki nem örököl.
Szóval kicsit zavaros ez így.

Egyébként : tulajdoni lapot senki sem kap.

Egy határozat érkezik a bejegyzésről általában. Ez egy-két hónap szokott lenni legfeljebb, de attól, hogy valaki nem kap, még nem jelenti azt, hogy nem jegyezték be a tulajdonát.

Ha te tényleg tulajdoni lapot kaptál (amit nem hiszek), akkor azon rajta van a sógornőd is, legalább a széljegyen.

Kérni bármit lehet. Kérheted, hogy vegye meg a részeteket, ha meg tudtok egyezni. Ha nem tudtok megegyezni, akkor indíthatsz pert közös tulajdon megszüntetése iránt. Ekkor egyikőtök vagy megváltja a másik részét pénzért, vagy ha senki sem tudja, akkor elárverezik az ingatlant.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.03. 06:49

(Az anyós halt meg, és az egyik gyereke - itt sógornő - és a másik, már meghalt gyereke - itt férj - helyén annak a gyerekei örököltek. Tehát a kérdező valóban nem.
Illetve előfordulhat, hogy az anyós és a férj ebben a sorrendben, de közleli időppontban halt el, ezért a két hagyatéki eljárást egyben folytatták le. Na, akkor örökölhetett a sógornő is, a kérdező is és a gyerekei Sőt, az elhunyt férje is - csak azt nem mondta.)

Betty3 # 2020.07.08. 09:32

Jó napot! Több kérdésem is összegyűlt.

  1. Apukám meghalt van végrendelet is. Viszont van egy autó amit az élettársa vásárolt de apukám nevén van, a barátnő az autót kéri vissza, hogy ne legyen örökség, ezt hogy kapja vissza?
  2. A barátnő írt végrendeletet hogy ha ő meghal apukám örököl mindent, viszont apukám halt meg előbb, ilyenkor mi a teendő?
  3. A géppel írt végrendelet 3 tanú aláírásával az érvényes?
  4. Öröklési illetékre lehet illetékmentességet kérni?

Köszönöm a választ!

rigoz # 2020.07.08. 18:33

Kedves Betty3!

1. Az örökhagyó vagyonához - tudomásom szerint - a hagyaték átadása előtt az özvegy (barátnő) nem férhet hozzá közvetlenül. A hagytaék átadása előtt nincs helye a hagytékot érdemben érintő változásoknak. A hagyaték átadásáig a jogfolytonosság az örökhagyó jogait és kötelezettségeit illetően félbeszakad. Csak állagmegóvás érdekében szükséges intékzedésnek lehet helye, minden más jogilag értékelhető azzal összefüggő rendelkezés és cselekmény jogellenes, hatálytalan és semmis.

Az özvegy tehát a hagyaték átadása előtt nem érvényesítheti az örökhagyó javára életében - feltehetően ajándékként vagy használatba adott - autóval kapcsolatos polgári jogi igényét, hiszen apuka, jogutódja pedig még nincs.

Az özvegy nem vonhatja ki jogszerűen a hagyatékból már a szóban forgó gépjárművet, azzal kapcsolatos polgári jogi, visszakövetelés iárnti igényét a hagyaték átadása után, a gépjárművet öröklő örköstől, mint az örökhagyótól követelheti vissza, amennyiben nem jutnak egyezségre peren kívüli, polgári peres úton.

2. Az örökhagyó javára más végrendeletben tett rendelkezés semmis, hiszen jogképességgel halála folytán már nem rendelkező személy javára érvényesen végrendelkezni nem lehet.

3. Az örökhagyó által tett, de nem általa teljes terjedelmében saját kezűleg írt és aláírt, az iraton ekként elismert végrendelet hatályosságához 2 okirati tanú e minőségében, az iratban megjelölve történő ellenjegyzése szükséges.

A 3 okirati tanú általi ellenjegyzés az érvényességet nem érinti, hiszen aláírhatja több tanú, mint amennyi kár, bár felesleges.

A tanúknak az örökösöktől független személyeknek kell lenniük, különben a tanúk javára a végrendeletben tett rendelkezés hatálytalan.

4. Hagyatéki eljárásban a közejgyző előtti eljárási szakaszban nincs helye költségkedvezmény engedélyezésének, ezért a hagyatéki teher (illeték) alól sem engedélyezhető mentesség szeméyes költségmentesség formájában.

Azonban jogszabály eréjénél fogva nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni abban az esetben, ha az örökös egyenesági leszármazott (felmenő-lemenő, szülő-gyermek, nagyszülő-unoka etc.) és folyamatban van egy jogszabály módosítás, mely hatályba lépése után a testvérek, mint oldalági rokonok öröklése és ajándékozása is illetékmentesség hatály alá fog esni.

De mivel a vagyonszerzési illeték adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, mely kiszabása és végrehajtása az állami adó- és vámhatóság területileg illetékes adó- ás vámigazgatóságának hatáskörébe tartozik, ezért az állami adóhatóság fizetési meghagyásában kiszabott illetékre, mint adóra viszont kérhető az adóhatóságtól fizetési könnyítés.

Ez elsősörben - első esetben külön indoklás nélkül - 6 havi késedemi pótlék alól mentes részletfizetést, másodlagosan kivételesen 12 havi pótlékmentes részletfizetés, továbbá megfelelő indoklással ellátva

Különös méltánylást érdemlő esetben lehetőség van az adó és adók módjára behajtandó tartozás, így az illeték megfizetendő összege tekintetében mérséklésre és (teljes) elengedésre is, nyomoós, különös méltánylást érdemlő okok alapján, kivételesen.

Az állami adó- és vámhatóság fizetési kedvezmény, könnyítés, illetve mérséklés/elengedés iránti eljárásának lefolytatása iránti kérelem előterjesztése és az e körben induló elsőfokú adóigazgatási eljárás tárgyi illetékmentes, amennyiben a kérelmező természetes személy és e minőségében is terjeszti elő a kérelmet.

A kérelemről az adóhatóság 30 napon belül, határozattal dönt, határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóságához címzett, de a határozatot hozó területi adó- és vámigazgatósághoz címzett, a határozatra nézve halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. A határozat elleni fellebbezés illetéke 5.000Ft. Az illeték megfizetésének elmaradás a fellebbezés elbírálását nem érinti, a le nem rótt illeték behajtható. A fellebbezési illeték tekintetében személyes költségmentesség engedélyezésének van - indokolt esetben, kérelemre - van helye. A kérelem formanyomtatványon terjesztendő elő elektronikus ügyintézés esetén, papír alapú ügyintézés esetén is van rendszersített nyomtatvány, de annak használata nem kötelező, de a kérelemnek szükséges tartalmaznia azt, hogy - az adózó természetes személyazonosító adatain túl - az adózó pontosan mit kér, miért kéri és mire vonatkozóan kéri. Tehát, hogy pontosan milyen adónak minősül tartozására vonatkozóan milyen intézkedés megtételét - mérséklés, elengedés, részletfizetés, fizeétsi halasztás engedélyezése - és milyen tények alapján kéri.