Kedves drbjozsef!

Köszönöm.

„Az egyik az, hogy a banki haláleseti rendelkezéssel a házastársak közötti öröklés vajon illetékköteles-e és ha igen, mekkora az illeték mértéke?”

Még egyszer : a haláleseti rendelkezés nem öröklés. A haláleseti rendelkezéssel juttatott vagyon ajándékozás. Házastársak között minden ügylet (visszterhes, ajándékozás, öröklés) illetékmentes.

„A másik pedig az, hogy a végrendeleti örökléssel szerzett tulajdon (ingó és ingatlan) illetékköteles-e és ha igen, akkor mekkora az illeték mértéke?”

Ha a házastárs a végrendeleti örökös, az is illetékmentes.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kedves drbjozsef!

Az infókat köszönöm.

Csak, hogy jól értelmezem-e a dolgokat:

1., Az igen azt jelenti,hogy a köteles résszel kapcsolatos szándékuk megvalósulásához elegendő, ha a végrendeletben a házastárs van megnevezve egyedüli örökösnek.

2., Mivel a banki rendelkezés haláleseti, ezért nem kell szerepelnie a végrendeletben a bankszámlán lévő megtakarítással kapcsolatos rendelkezésnek.

(Egyébként ismereteim szerint mindennek, így annak is a köteles részét a gyermeküknek akarják juttatni. A banki rendelkezéssel csak azt szerették volna biztosítani, hogy a hagyatéki tárgyalás időtartama alatt ne legyen "zárolva" a bankszámlán lévő összeg, vagy maga a bankszámla, megnehezítve arra az időre, az életben maradt házastárs mindennapjait.)

Az az infó viszont, hogy a banki haláleseti rendelkezés ajándékozásnak és nem öröklésnek minősül, felvetett bennük két további kérdést, amire eddig nem gondoltak.
Az egyik az, hogy a banki haláleseti rendelkezéssel a házastársak közötti öröklés vajon illetékköteles-e és ha igen, mekkora az illeték mértéke?
A másik pedig az, hogy a végrendeleti örökléssel szerzett tulajdon (ingó és ingatlan) illetékköteles-e és ha igen, akkor mekkora az illeték mértéke?
Erre szeretnék kérni még egy választ, melyet előre is köszönök.

3., Mivel egy gyermekük van, ezért elég a "minden vagyonomat" meghatározás a végrendeletben.

forintos,

1. Igen.
2. Ha ez haláleseti rendelkezés, akkor az nem is része a hagyatéknak. Tehát felesleges szerepelnie.

Megjegyzem, mivel a haláleseti rendelkezés jogilag ajándékozásnak minősül, ezért hiába vonod ki a hagyaték alól, a köteles rész követelhető belőle (ahogy bármilyen, az örökhagyó halálát megelőző tíz évben bárkinek adott ingyenes juttatásából)

3. Attól függ. Esetetekben, ahol egy örökös van, ott nem, elég a "minden vagyonomat" kitétel. Elég lehet.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Az ügyvéd vagy a közjegyző felkeresése előtt esetleg tudtok adni érdemi válaszokat a feltett három kérdésre?

El kell menni ügyvédhez vagy közjegyzőhöz. Ezeknek az otthon készült végrendeleteknek legalább 2/3 része érvénytelen. Ettől még az ügyvédeknél is jobb az arány - pedig dobogós helyen van az ügyvédi műhibáknál.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

Kedves Szakértők!

Az alábbiakkal kapcsolatban kérek informális segítséget.

• Házastársak, az általuk külön-külön írt végrendeletben a túlélő házastársra kívánják hagyni minden ingó és ingatlan tulajdonukat, valamint a bankban lévő megtakarításukat.
• A bankszámlához mindkettőjük részéről haláleseti rendelkezés tartozik, melyben egymást nevezték meg kedvezményezettnek.
• Szándékuk az, hogy gyermekük a törvény által meghatározott köteles részt örökölje majd mindkettőjük után.

Kérdések:
1.A köteles résszel kapcsolatos szándékuk megvalósulásához elegendő-e, ha a végrendeletben a házastárs van megnevezve egyedüli örökösnek?

• Vagy a végrendeletben szerepelni kell annak is, hogy gyermekükre a köteles részt hagyják?
• Vagy annak is szerepelni kell benne, hogy a köteles rész feletti örökségből gyermeküket kizárják?

A fentiek közül mely esetben örökli automatikusan a gyermek a köteles résznek megfelelő hagyatékot?
Az automatikus alatt azt értem, hogy a fentiek közül mely esetben szerves része a hagyatéki eljárásnak a köteles rész közjegyző általi meghatározása és az arról történő rendelkezés. (Ez lenne a cél.)

2.A végrendeletben szerepelnie kell-e a bankban lévő magtakarítással kapcsolatos rendelkezésnek, vagy igaz az, hogy a bankszámlán lévő megtakarításról nem kell a végrendeletben külön rendelkezni, mert a banki rendelkezés azzal egyenértékű?

3.Pontosan meg kell-e nevezni az ingatlant és az ingóságokat?

• Vagy elég azt beleírni a végrendeletbe, hogy a végrendelkező a halála bekövetkeztekor meglévő ingó és ingatlan tulajdonát hagyja a házastársára (azoknak a köteles részét pedig a gyermekére)?

Segítségeteket előre is köszönöm.

Megtámadni egy nap. A pertartam valahol fél és tíz év között lesz.

www.kbs-ugyved.hu

Üdv!
Megtámadni egy végrendeletet az hány évig tartó eljárás?
Köszönöm.

A végrendeletben kapom a haszonélvezetet.

Törvény szerint te és a testvéred LENNE a törvényes örökös - ha nem lenne a végrendelet (kivéve, valamilyen haszonélvezetedet, ha jól értelek).

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Köszönöm szépen! Megnyugodtam. :). Végrendelet szerint, az unoka lesz az örökös. Azért írtam úgy mert rigoz is kicsit megzavart. Törvény szerint én vagyok az örökös.

Betty3,

Igen, érvényes, rigoz és én is tévedtünk, az ügyvéd úr írta a helyeset. A nagynénéd, nagybátyád megfelelő tanú (ha ők nem örökölnek semmit a végrendelet szerint), nektek ők nem a Ptk. szerinti hozzátartozóitok.

Illetéket se neked, se a fiadnak nem kell fizetnie, mert egyenesági rokonai vagytok az elhunytnak.

Egyébként hol azt írod te vagy az örökös, hol azt hogy a fiad (az unoka), szóval ez nem tiszta, de a fentiek szempontjából ez teljesen mindegy.

Esetleg a Te testvéred követelhet köteles részt a végrendeleti örökös(ök)től.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Én lennék az örökös, a fiam örökölne és én lennék a haszonélvező a végrendelet szerint. 3 tanú van, Nekem nagynéni, nagybácsi (apukám testvérei), unokatestvér. Akkor most érvényes vagy nem? Ez érdekelne.

Köszi KBS a kiigazítást, ez nekem is nagy segítség amúgy, mert van egy ilyen vonatkozású saját ügyem is. :)

Amúgy az érvénytelenség/hatálytalanság közt érdemben mi az érdemi nagy különbség? Hiszen - Én úgy tudom legalábbis -, hogy mindkettő azt jelenti, hogy nem válthat ki joghatást az ilyen jellegű irat, már ami érvénytelen/hatálytalan.

És? :D

www.kbs-ugyved.hu

KBS,

A nagybácsi, nagynéni tanú a kérdező szempontjából az, ha jól értem.

Tehát az örökhagyó, végrendelkező szempontjából a testvérei tanúskodtak. Ők hozzátartozók.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

„Sajnos igen, ez hatálytalansági ok. ”
Dehogy!

Először is a tanú vagy hozzátartozó javára szóló rendelkezés nem hatálytalan, hanem érvénytelen. [Ptk. 7:19. § (1)] Másodszor pedig nagynéni nagybácsi a Ptk. alkalmazásában nem hozzátartozó. [8:1. § 1-2.]

+1. Éppenséggel lenne értelme a három tanúnak. Ti. ha az egyik tanú a végrendeleti örökös hozzátartozója lenne, a két másik tanúval akkor is érvényes lenne a végrendelet. [7:19. § (2)]

www.kbs-ugyved.hu

A közjegyző előtti hagyatéki eljárásban - Pp. 48. § - jogképeséggel azok rendelkeznek, akiket jogok illethetnek vgy kötelezettségek terhelhetnek.

Ezek vagy a végrendeleti örkösök vagy érvéynes végrendelet hiányában a törvényes öröklés rendje szerinti örösösö.

A közjegyzőnek csak azokat kell idézni és azokat kell a hagyatéki eljárásba bevoni, akik jogképesek az eljárásban.

A lényeg az, hogy a végrednelet hatálytalan, amit pukája testvérei tanúztak le, mivel azt úgy tették, hogy az így általuk tanúzott végrendelet az Ön javára tartalmaz rendelkezést (erre amúgy nekem pont az ügyvédem hívta fel a figyelmemet és megjegyzem, ha az ügyvád okoskodás helyett lehetett volna az egyik tanú).

Viszont, ha nem élnek már az örökhagyó gyerekei, akkor Ön lesz az elsődleges örökös a törvényes öröklés rendje szerint és így a hagyatéki tárgyalásra is idézni fogja a közjegyző. Tehát ennek okán igazából a végrendelet is felesleges volt.

A végrendelet aban a részében minden tekintetében hatálytalan, amiaz Ön javára szól. Így esetleges haszonélvezetről is a közjegyző törvényes öröklés rendje szerint hozott hagyatékátadó végzésben fog rendelkezni. Ez azonban - ha a feltételei fennálnak - az örökhagyó élettárását illetné meg.

Ez jó! Van még a testvérem. Ügyvéd előtt írta apukám a végrendeletet, akkor nem tudták felvilágosítani kik lehetnek tanúk? És ha én haszonélvezőként vagyok megjelölve akkor is így van? Ilyenkor a törvényes öröklési rend lép életbe nem? Mi az hogy engem nem vonnak be az öröklésbe?

Ekkor az örökössel kötött külön megállapodás, szerződés (pl. ajándékozás) alapján kerülhetnek Önhöz az örökhagyó hagyatékba tartozó tárgyak. A hagyaték jogerős átadása után.

Sajnos igen, ez hatálytalansági ok. Ez estben, ha van még élő közvetlen leszármazó, akkor Ők örökölnek és Önt be se vonják a hagyatéki eljárásba.

Én vagyok az örökös vagyis az unoka lesz örökös, a tanúk a nagybátyjám és nagynéném. Ők a rokonaim. Akkor nem érvényes?

„A hatálytalansági, semmisségi okot a közjegyző az eljárása során hivatalból észleli és ez esetben a hagyatékot a törvényes öröklés rendje alapján kell átadja.”
Na-neee!

Abban a körben érvényes, amely vonatkozásában nem a tanúk rokonai, hozzátartozói az örökösök.

Gyermeknek, unokának és az örökhagyó (ajándékozó) más egyenesági örököseinek nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni.

Ha ebből adódóan a végrendelet teljes egészében hatálytalan, akkor a törvényes öröklés rendje szerint zajlik az öröklés és a hagyaték átadása.

Ez esetben - házastárs hiányában - elsősorban az örökhagyó leszármazottai, gyermekei örökölnek és haszonélvezeti jogot kap(hat) az élettárs, ha e minősége bizonyítást nyer. Ehhez viszont bejegyzett kapcsolat vagy az éllettársi kapcsolat bizonyítottan legalább 5 éves fenállása szükséges. Egyébként a élettárs nem jogosult öröklésre semmilyen módon és mértékben.

A hatálytalansági, semmisségi okot a közjegyző az eljárása során hivatalból észleli és ez esetben a hagyatékot a törvényes öröklés rendje alapján kell átadja.