"Színlelt szerződés" az mi az?

Fogalmazom a rövid tényállást....:)

„az aláírt munkaszerződés valójában egy támogatási megállapodást takar.”
Az előbb még két cég közötti szerződés volt. Két cég munkaszerződést aligha köt egymással. Ráadásul ha tényleg "pénzügyi" az a vita, akkor nem nagyon lesz helye megállapítási keresetnek.

Fel nem foghatom, mi a jó abban neked, ha titkolózol, a rossz tényállás miatt kapsz egy tévest választ, aztán beleugrasz egy eleve vesztett perbe.
Miért nem lehet egy normális tényállást adni?

Ha a szerződés főtárgyának az értéke megállapítható, akkor ennek a 6%-a, de legalább 15e Ft, legfeljebb 1.500.000 Ft az illeték. Ha nem állapítható meg, és nincs olyan ok, ami miatt törvényszéki hatáskörbe tartozna az ügy, akkor 21e Ft az illeték.

Annyira nem bonyolult.
Mindössze azt szeretnénk bírói úton megállapítatni végzésben vagy ítéletben, hogy az aláírt munkaszerződés valójában egy támogatási megállapodást takar. Kellő dokumentumok rendelkezésünkre állnak igazunk bizonyítására.
Semmi törvénytelen, semmi szabálytalan. Inkább erkölcsi dolog az ügy, de az viszont fontos.

Alap kérdés maradt. Mennyi illetékre számíthatunk?

Ez odaáig rendben van, de egy szerződéshez minimum két fél szükségeltetik akár színlel akár nem :)

Gondolom megoldottak valamit "okosba", aztán a korábban két jóbarát cég közül az egyik fél olyat tett, ami a másiknak nem tetszett, aztán most kezdődik az "okosba" szerződés cincálása.

Lsd. pl. amikor a munkaszerződésbe csak minimálbért írnak, a többit zsét meg zsebbe fizetik (ilyenkor a dolgozó is azt hiszi, hogy ő milyen rohadt okos, mert nem kell adóznia, TB-t fizetnie a bére után), aztán amikor kirúgják, meg rájön később, hogy a nyugdíja így nem lesz valami acélos, akkor kezdődik a nyivák, hogy a cég volt a mocsok.

Szóval te sem érted. Hogy mi ketten milyen hülyék vagyunk...

Ajjaj...

Két cég közötti pénzügyi vita. Palástolt szerződés született. ami palástolással az egyik fél visszaélt. Szeretnénk kiteríteni a lapokat az asztalra. Az is elképzelhető, hogy később ebből kártérítési per is lehet.

Megállapítási keresetnek elég szűk körben van helye.
Mi a konkrét probléma? Kivel van vitád és miben?

Tisztelettel kérdezem, mekkora az illetéke egy színlelt szerződés megállapítása keresetnek?
Nem többet szeretnénk, csak a bíróság állapítsa meg a színleltség tényét kellő dokumentumok bemutatása alapján.

Köszönöm!

Ja, hogy csak az ügyvezető volt benne? Akkor sztorno.

Viszont akkor nem kérdés a kérdés, hiszen az a szerződés, amely bűncselekményt valósított meg, aligha lehet érvényes.

A folyamatban lévő polgári per tárgya az, hogy a támogató megbízottja - teljesítési segédként közreműködő cég ügyvezetőként - másodjára is kifizette a "sikerdíj" szerződés alapján csak egyszer járó összeget még 2009. évben!
A polgári per tárgya az ügyvezető felelőssége, kártérítési kötelezettsége körül zajlik.

Büntetőben - jó rég óta nyomozati szakban, a támogató feljelentése alapján - lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, magánokirat hamisítás, számviteli rendjének megsértése bűnügyekben.

A színleltség megállapítása azért fontos a támogatónak, hogy végre tiszta víz legyen a pohárban.

Mi más lenne egy számlában, ha nem követelés?

Akkor mi a folyamatban lévő per tárgya?

Nincs követelés, nincs mit megítélni.
Mindössze a "sikerdíj" második beszámlázás bírósági megítélése szempontjából fontos a színleltség (palástolás) kimondása.

Kicsit is karakán bíró az állam javára ítélné meg a követelést, aztán a felek gondolkozhatnak rajta, hogy kötnek-e máskor ilyen szerződést, s ha esetleg igen, akkor érdemes-e miatta pattogni.

Tisztelt Szakértők!
Két cég 2008. évben kötött egy sikerdíjas munkaszerződést, ami valóságban, bizonyíthatóan sporttámogatást palástól.
Palástolásra azért volt szükség, hogy a tulajdonos előtt munkának tűnjön a kifizetett pénz.
Már 2010.-ben gond támad a két cég között, azóta folyik köztük per a szerződés kétszeri leszámlázása miatt.
Kérdezem, sikerrel kérheti-e az egyik aláíró fél (sporttámogatást adó) a bíróságtól – kellő dokumentumokkal alátámasztva – a sikerdíjas szerződés színleltségének megállapítását?
Igaz-e, hogy a színlelt szerződés semmis és így az egyik fél határidő nélkül hivatkozhat a szerződés érvénytelenségére?
Köszönöm a választ.

Blackspider, nem tudom elhinni, hogy egy ilyen ügyben nincs ügyvéded.

A pontos válaszhoz ismerni kellene a per összes iratait, különösen az adásvételi szerződést. Azonban látatlanban - az általánosség szintjén - is lehet néhány kérdére válaszolni.
Attól, hogy a vételárat késedelmesen egyenlítik ki, nem lesz a szerződés érvénytelen, legfeljebb az eladó kamatot követelhet. (Sőt, ha a vételárat egyáltalán nem egyenlítik ki, önmagában még ez sem eredményez érvénytelenséget. Ebben az esetben az eladó akár bírósági úton is követelheti a teljesítést.) Az ügyvédi ellenjegyzés esetleges szabálytalansága miatt sem érvénytelen a szerződés.
Álláspontom szerint a nagyszülők és az unoka között érvényesen létrejött a szerződés. Tehát a számukra kifizetett vételár nem jár vissza az özvegynek.
A vételár kérdése:
Itt lényeges kérdés az, hogy vételár az apa különvagyonát képezte vagy házastársi közös vagyon körébe tartozott. Amennyiben különvagyon akkor a vételár teljes összegét hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához. Ha viszont házastársi közös vagyon akkor csak a felét, mert a másik rész a tiéd. (Ezért nem érdemes 12 milliós vételárat, meg másodszori kiegyenlítést hangoztani. Szerintem csak 6 millió került kifizetésre. Ezt nyilván te is jól tudod.)

Tisztelt Szakértők!
2007-ben, egy ingatlan adásvételi szerződés szerint a Nagyszülők eladták a házrészüket, a kk. unokájuk részére, 6 millió Ft-ért. (Ez egy ikerház felének a fele, a családunk benne lakott, lakik, erősen feújítandó.)A Nagyszülők és az apuka a Nagyszülők otthonába, az anyuka a saját otthonukban írta alá a szerződést. Az ügyvéd egy másik városban hitelesítette azt. A szerződésben azonban az szerepel, hogy ő előtte lett aláírva, felolvasva, kifizetve.

2008-ban, az apuka meghalt. Végrendeleti örököse a kk. gyermeke. Az apuka halála után két hónappal közlik, a Nagyszülők, hogy az ingatlanrészt kéri vissza, mert a szerződésen hamis az aláírás, és/vagy azt hitték, hogy az apukának adták el az ingatlant és nem a kk.unokának, és/vagy a vételárat sem kapták meg. Erről az özvegy nem tud semmit, mivel a pénzügyeket az apuka intézte, mindig. A Nagyapa egy hónap múlva közli a hagyatéki közjegyzővel is, hogy az adásvételben szerepelő összeget még nem kapta meg, mert kölcsönadta azt az apukának, és éppen most esedékes a visszafizetés.

Három hónap múlva az özvegy kifizet a Nagyszülőknek 6 millió Ft-ot. (Az önkormányzat az ingatlanrész másik felét, ami az apuka nevén volt és most a hagyatékában szerepel, 12 millióra értékelte.) A pénzátvételnél a Nagyszülők nem egyeznek bele, hogy „másodszori vételár kiegyenlítés” szerepeljen a bizonylaton. A bizonylaton az szerepel, hogy megkapták a teljes vételárat és semmi egyéb követelésük nincs a korábbi ingatlan szerződéssel kapcsolatban, az ingatlan a kk. gyermeké.

Itt lépnek be a vitába az apuka első házasságából született felnőtt gyerekek. Állításuk szerint az özvegy nem fizetheti ki a 6 Milliót az apukától elhalálozási rendelkezéssel megkapott pénzből, mert az az apuka pénze. Később közlik, hogy az ingatlanrész értéke már nem 6 millió Ft, hanem 20 millió.

2009-ben, a Nagymama meghal. Elkezdődik a hagyatéki per, amit a férj előző házasságából született gyermekek indítottak a kk. örökös ellen.

2010-ben, a Nagypapa egy közjegyzőnél Nyilatkozatot tesz, miszerint a szerződésen az aláírásuk hamis, nem akarták eladni az ingatlant, vételárat sem kaptak érte, ezzel a bizonylattal a felnőtt unoka majd eljárhat az özvegy ellen.

2011-ben a Nagyapa is meghal.

2013. Az apuka hagyatéki pere még jelenleg is folyik. 5 évvel az apuka halála után, 4-2 évvel a Nagyszülők halála után, a felnőtt gyerekek közlik, hogy az ingatlanrész már 40 milliót ér. Valamint közlik, hogy „színlelt szerződés” kötéssel, lett az ingatlan átírva, a Nagyszülők tudta nélkül és a Nagyszülőknek jár a 40 millió Ft, amit a nagyszülőktől kapott végrendeletek alapján az egyik felnőtt unoka fog megkapni. (A tárgyalás olyan szakaszba lépett, hogy minimális kötelesrész járna csak a két felnőtt gyereknek.)
A per most ott tart, hogy felértékelik majd az ingatlanokat újból. Fél éve nem tudnak érvényes adóigazolásokat a jövedelmükről beszerezni a felperesek, persze ráérnek, a késedelmi kamat már 5 éve ketyeg nekik.

Mi jöhet még? :-/

Érvényteleníthető a szerződés, mert nem az ügyvéd előtt lett aláírva, felolvasva, kifizetve? Kitől kapja vissza az özvegy a már kifizetett 12 milliót?

A kk. unokának(az özvegynek)ki kell fizetnie a különbözetet a Nagyapáéknak (nagytesónak)? Annak ellenére, hogy a nagyszülők soha nem reklamáltak, hogy szerintük többet ért az ingatlan? A Nagypapa csak hamis aláírásokra, és a 6 millió meg nem kapásáról beszélt. Megjegyzem az APEH sem jelezte az illeték behajtásnál, hogy gond lenne a megállapított vételárral.

Ki vásárolta meg jogilag az ingatlanrészt? A kk. gyermek tulajdon vevő helyett törvényes képviselője az édesanyja írta alá. Az édesapa a szerződés szerint holtigtartó haszonélvezeti vevő volt.

Bocsánat a hosszas leírásért, csak próbáltam átláthatóan leírni a tényeket.