liera,
A férjed elhunyt testvérének gyermekei az anyai 1/2 részből is 1/8-1/8 részt örököltek volna (1/4-et pedig a férjed).
Ennek a harmada jár nekik köteles részként, HA igénylik.
Főszabályként a juttatáskori érték után, tehát a mostani, haszonélvezettel terhelt érték után - kivéve, ha ez valamelyik félnek méltánytalan lenne (mondjuk 8 év múlva már 5x ennyit érnek a házrészek).
Szép napot kívánok,
Férjem édesapja után örökölt 1/4 házrészt, elhunyt testvére felnőtt gyermekei 1/8-1/8 részt, 1/2 rész az édesanyja tulajdona volt. Nemrég a gyerekektől megvásároltuk a részüket a férjem édesanyja pedig ajándékozási szerződéssel a férjemnek ajándékozta az 1/2 részét holtig tartó haszonélvezettel.
A kérdésem az lenne, hogy a gyerekek konkrétan mennyi kötelesrészre lesznek majd jogosultak? Az 1/2 házrész után, vagy 1/4 rész után amit ha nincs szerződés ketten örököltek volna?
Értem.Nagyon köszönöm válaszát.
„anyunak mint házastársnak joga lett volna bizonyos részre ”
Lett volna...
Meg az egész az övé lehetett volna, ha kötnek egy házastársi vagyonjogi szerződést.
Meg nem járt volna köteles rész az unokáknak se, ha az okirat szerkesztője nem olyan ügyetlen, és nem ír "végrendeletet" az "öröklési szerződés helyett...
Szóval annyi minden lehetett volna - de ez lett. És így most már ez van.
Tisztelt Uram/Hölgyem!Segitséget-információt szeretnék kérni az alábbi ügyben.Édesapám végrendelkezésében tartás és gondoskodásom fejében minden vagyonát rám hagyta.Édesapámnak van egy házasságon kivül született gyermeke akit a végrendeletben kitagadott mivel nagy összegű pénzt csalt ki tőle kölcsön címén ám ezután "eltűnt".A gyermekkel csak felnőtt korában találkozott,vele kapcsolatunk ezt megelőzően nem volt,és ez a kapcsolat is kb.2 évig a kölcsön ki csalásáig tartott.Ez a gyermek a kitagadás tényét elfogadta mert a közjegyző ott elöttem ezt javasolta neki,hogy ezután gyermekei követelhessék tőlem a kötelesrészt.Édesanyám is meghalt apu halála után 2 évvel.Az örökölt ház apu öröksége volt.Úgy gondolom mivel anyuval a házasságukon belül komfortosították nem lehet teljes egészeben a köteles rész alapja.Anyunak is járna ill.anyu után anyu része nekem járna.A féltestvérem apuról soha nem gondoskodott ugyan igy az unokák sem tartottak vele kapcsolatot.A kölcsön kicsalása után pedig elérhetetlenek lettek.Rendőrséghez apu nem fordult akkor se később.Most a köteles rész alapjának megállapitásakor az egész ingatlant veszik figyelembe, viszont én úgy gondolom anyunak mint házastársnak joga lett volna bizonyos részre amit én öröklök .Erre szeretnék infot ill.választ kérni.A házastársi kapcsolat keletkeztethet kötelesrészt vagy anyunak csak holtig tartó haszonélvezet járt?Azaz hiába tette bele ő is a fizetését a házba abból neki semmi nem járt volna mert a ház apu öröksége volt?És így amit anyu "beletett" az is része a házasságon kivül született gyermek leszármazóinak kötelesrész alapjába?Köszönöm
Aki a testévre az elhunytnak.
Az örökhagyó testvére nem jogosult kötelesrészre. Ahogy általában az örökösök sem, a kötelesrészi jogosultak köre a leszármazó, házastárs, vagy a szülő (A szülő helyén öröklő testvér sem), bizonyos feltételekkel és sorrendiséggel.
A hagyatéki tárgyalási idézésen édesanyám törvényes örökösként van megjelölve.
Elnézést fogalmazásbeli hibáért.
Erika0927,
A testvér nem jogosult köteles részre, ezért a többi kérdésed is innentől irreleváns.
Jó napot!
Édesanyám testvére a közelmúltban örökös nélkül hunyt el, de végrendelkezett.
Tudomásunk szerint egy budapesti ingatlan az örökség. A hagyatéki tárgyalás jövőhéten lesz, édesanyám(örökös) helyett én leszek jelen meghatalmazottként.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel
Akkor még 15 év és nem 10 volt, amikor ez az ajándékozás történt (lásd: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban ) ,
de a lényegen nem változtat ebben az esetben.
Ella0201,
Kérni, követelni, bármit lehet. Akár hülyeséget is.
Köteles rész akkor jár, ha valaki a törvényes rend alapján nem örököl - pl. végintézkedés miatt -, vagy mert egy 10 évnél nem régebbi ingyenes juttatás nem kerül be a hagyatékba.
X és Y esetében egyik sem áll fenn, ha jól értelek.
A 30 éve (ajándékba) kapott lakásra a 30 év miatt, a mostani adásvétel pedig se a hagyatékot nem érinti, sem pedig nem ingyenes juttatás. Még csak nem is az örökhagyótól.
Barátod utasítsa el az igényt, slussz. Majd pereskednek, ha akarnak.
Ennek fuss neki mégegyszer.
Jó napot kívánok!
Először is szeretném megköszönni az eddigi segítségüket.
Most egy ismerősöm (X) esetében szeretnék tanácsot kérni.
Adott egy ingatlan, amit 30 éve az édesanyja, X nevére vett. Azt a lakást 5 évvel ezelőtt X eladta, és annak az árából vett egy másik ingatlant a testvérétől. (Y-tól)
Az édesanya elhunyt közben és most van a hagyatéki tárgyalás.
Y most kéri a részét az 1. lakásból (amit X 30 éve kapott) illetve Y kitalálta, hogy 5 éve áron alul adta el a másik lakást X-nek amit az ajándék lakás árából vett.
Úgy tudom hogy az ajándékozásnál 10 évnek kell eltelnie és utána nem követelhető belőle köteles rész.
Illetve ez az "áron alul adtam el 5 éve és most úgy döntöttem h nekem abból még jár " dolog mennyire releváns?
Józan paraszti ésszel ha egy idegennek adta volna annyiért se kérhet 5 év múlva az ember még pénzt, hogy "hékás meggondoltam magam".
Vagy igen? I
Azért kérdezem mert ügyvéd által írt levélben követelik ezeket.
Előre is köszönöm
A harmadik testvér akkor követelheti a kötelesrészét, ha az ajándékozás és az örökhagyó halála között nem telik el több, mint 10 év. Az örökhagyó életében ennek megfelelően még nem lehet mit tenni.
A kötelesrész annak a harmada, ami a törvényes örökrész lenne.
Ha bővebben érdekel a téma, íme: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban
BREEGEE,
Neked megmondja valaki, hogy kinek kell adnod a pénzedet, vagyonodat? Ugye, nem.
Minden ki úgy rendelkezik a vagyonával, akár élők közt akár halál esetére, ahogyan neki tetszik. Utóbbi esetben azért korlát a köteles rész intézménye.
Kérdésem az lenne van 3 testvér a szülők az ingatlant az egyikre akarják iratni, de most kiderült hogy végrehajtás van ellene, így nem irathatják rá, így a második testvérre iratják, hogy majd ajándékozza a testvérnek ha már nem lesz rajta végrehajtás. A harmadik testvért ki akarják zárni. Törvényes ez így? Mit lehet tenni? Köszönöm
Mostanság megint elég sok. :) Már a korábbi 0,x%-okhoz képest.
Ja, a mértéke az új Ptk. szerint a jegybanki alapkamathoz van kötve. Ami nem sok mostanság.
(amitől a felek szerződésben eltérhetnek, de esetedben ennek nincs jelentősége, nem követelhetsz többet)
Ella0201,
Igen, jár kamat is. A kötelesrész egy kötelmi jellegű követelés, a kifizetésével késedelembe esés esetén követelhető kamat utána.
Ezen az oldalon (http://orokles.info/…resz-uj-ptk/) azt írják, hogy a kötelesrészre való jogosultság megnyíltától (magyarul : az örökhagyó halálának napjától) fel lehet számítani, de én a magam részéről ezzel nem értek egyet : a kötelesrész nem jár automatikusan, azt kifejezetten kérni kell, ezért szerintem kamat legfeljebb a követelés igazolható közlésétől, az igény benyújtásától jár.
(megjegyezem, az alacsony alapkamat miatt ez egy eléggé csekély összeg még hosszabb idő után is, legalábbis magához a kötelesrészi összeghez viszonyítva)
Üdvözletem!
Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy köteles rész kifizetése esetén kamatot lehet felszámítani? És ha igen milyen mértékű kamattal szokták.
Köszönöm
Peter_HG,
A Ptk.7:76.§ szerint a kötelesrészi igény 5 év alatt évül el.
Nem kell azt érvényesítened a hagyatéki eljárásban, de érdemes bejelenteni.
Ha arra számítasz, hogy a végrendelet szerint nem leszel örökös, de jogosult leszel kötelesrészre, akkor arra kell figyelned, hogy az örökhagyó valamennyi vagyontárgya be legyen jelentve a leltárba. Ide tartozik a halála előtti 10 évben bárkinek ingyenesen juttatott adomány (ajándék, ami meghaladja a szokásos mértéket), illetve ide tartozhat olyan vagyontárgy is, amely a házassági vagyonközösség részét képezi, de csak a túlélő házastárs nevén van (mondjuk egy közösen vett autó, ami édesanyád nevén van).
Amiről tudsz, azt jelentsd be, nyilván a jelentősebb (jármű, ingatlan, értékes ingóság), főleg nyilvántartott dolgot érdemes elsősorban.
Ami más ingóságot már magukévá tettek a rokonok, arról nagy eséllyel lényegében lemondhatsz.
Üdvözletem!
Édesapám meghalt,
örökösök: édesanyám, testvérem és én.
Mindenki nagykorú.
Sajnos pár éve (3-5) viszonyom megromlott szüleimmel és testvéremmel.
Hol tart az ügy:
Város jegyzője nevében a hagyatéki ügyintézőtől kaptam levelet, "Hagyatéki ügy" címmel, melléklete a "hagyatéki leltár adó- és értékbizonyítvány".
Van végrendelet, tartalmát nem ismerem,
„"A közjegyzői levéltár a végrendeletet kizárólag a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőnek adja ki.”"
A levél tartalmaz, kézhezvételtől számított 8 napon belüli bejelentés lehetőségét:
"A Hetv. 31/A (2) bekezdése alapján felhívom a figyelmét, hogy jelen levél kézhez vételét követő 8 napon
belül jelentse be, ha további, a hagyaték tárgyához tartozó vagyontárgy rögzítése szükséges a leltárban.
A Hetv. 31/A (3) bekezdése alapján felhívom a figyelmét, hogy kötelesrész iránti igénye esetén a
kötelesrész alapjának számításához szükséges vagyontárgyat 8 napon belül köteles bejelenteni a jegyző
felé."
Kérdéseim:
Csak kizárólag most, a megadott határidőn belül tudom megtenni a bejelentéseket?
Esetleg később van-e rá lehetőség, ennek van-e további anyagi vagy más vonzata?
Mivel viszonyom megromlott szüleimmel és testvéremmel, ismerősöktől tudom, megpróbálnak kizárni az öröklésből, vagy részemet a lehető legkevesebbre csökkenteni.
Mit tudok ennek ellentételezésére tenni?
Mik a szokásos, vagy épp nem szokásos, de etikus lépések.
Köszönöm a segítséget
Üdvözlettel
Péter
Kizárólag ketten vagyunk örökösök,de még így is inkább elengedem a dolgot, köszönöm a segítséget.
Nem, nincs másik örökös, köszönöm a segítséget, elengedem a dolgot.