Öröklésre nincs. Nem törvényes örökös, ha te közelebbi rokon vagy.
Attól még igénye lehet bíróságon. De az valamilyen költség térítése legfeljebb, magára a hagyatékra nem lesz joga.
Feltéve, hogy nem húz elő egy végrendeletet vagy egy öröklési szerződést. De azt megtehette volna az alap hagyatéki eljárásban is.
Kedves József, nagyon szépen köszönöm!
Üdvözlöm,
A segítségét szeretném kérni!
Vőlegényem édesapja meghalt!A kapcsolatot ugyan 10 éve nem tartották de úgy gondolom ez lényegtelen az öröklés folyamatára nézve!
Hagyatéki tárgyalásra őt nem hívták be,gondolom az özvegy elfelejtette megemlíteni,hogy a férjének az előző házasságából is született gyereke!
Kérdésem az lenne,hogy hogyan ,mi módon és kihez tudunk fordulni ezzel a problémával?
Köszönöm
Csetepaté,
Ha nincs konkrét kitagadás, akkor igen, törvényes örökösnek számít a párod.
Jogerőre futott már a hagyatéki végzés?
Ha igen, feltehetőleg csak bíróságon tudod megtámadni.
Ha nem, akkor megnézed a MOKK.hu oldalon, melyik közjegyző az illetékes (ehhez az elhunyt utolsó lakóhelyét és a halál dátumát kell megadni). Felhívod telefonon, és megbeszéled vele mi a teendő.
Vele nem fognak szóba állni.
Ezt közjegyzője válogatja, szerintem szóbaállnak, legfeljebb a konkrét ügyről nem mondanak neki semmit, de hogy általában mi a tennedője ilyenkor, azt talán elmondják neki, ha kellően udvariasan kéri.
Nekem csak jó tapasztalatom volt a közjegyzővel (igaz, szerintem az adott ügy elhúzódásában sárosak voltak ők is, ezért elég jó fej volt)
A kérdező az örökös menyasszonya...
Üdvözlöm,
Valóban menyasszony!:)
Köszönöm a segítséget a párom intézkedik!
Nem tudjuk,hogy a hagyatéki már lezajlott-e de mi értesítést azt nem kaptunk-ez biztos!
Köszönöm
Üdvözlöm,
Nem találom a MOKK oldalán a lekérdezést,tudna nekem egy linket küldeni?
Köszönöm
Tisztelt Szakértő!
Véleményét szeretném kérni, lehet-e ebben az ügyben bármit is tenni.
Hárman vagyunk testvérek, a középső testvérünkkel nem túl jó viszonyban. Édesapánk egy baleset során 2016-ban elhunyt. Halála után jutott a tudomásunkra, hogy ingatlanát, pár hónappal a balesete előtt a középső testvérünk gyermekére, unokájára íratta. Hogyan vették rá, nem tudjuk. Ezáltal kizártak az örökségből. Megtámadhatjuk-e az ajándékozást?
Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelettel: B.Z.
Természetesen megtámadhatjátok az ajándékozást.
Ez egy szabad ország, ami nem tilos, azt lehet.
Értelme van?
Tudok bizonyítani valamit, ami semmissé tennné?
Videófelvétel, hogy kínzással kényszerítik az aláírására?
Esetleg orvosi szakvélemény, hogy nem volt cselekvőképes akkoriban?
Ha nincs okotok rá, nem érdemes megtámadni. Saját vagyonával, életében, azt csinált amit csak akart. Hogy miért döntött így, az már sajnos nem fog kiderülni.
Viszont a köteles rész jár az ajándékozásból is : amennyi egyébként járt volna örökrészként, annak a harmada.
Tisztelt József!
Köszönöm szépen!
Tisztelettel: B.Z.
Tisztelt Szakértők!
Véleményüket szeretném kikérni az alábbi esettel kapcsolatban:
Adott egy testvérpár, nem túl jó viszonyban egymással. Édesanyjuk elhunyt, egyelőre nem tudni, hogy végrendelkezést hagyott-e hátra maga után. Édesapjuk már évekkel ezelőtt elhunyt. Azt tudjuk, hogy az édesanya bankban és saját otthonában is tartott készpénzt. Utóbbihoz az egyik testvér, akár hozzá is férhetett, mivel az utolsó hetekben ő ápolta és gondozta szülőjét. Sőt, a bankban tartott készpénzt illetően is rendelkezett meghatalmazással a pénzhez való hozzáférés tekintetében. (Feltételezem ez ettől függetlenül nem válhatott az ő tulajdonává, a pénzmozgásnak van nyoma és a hagyaték tárgyát kell, hogy képezze, melynek fele a másik testvért kell, hogy megillesse. )
A készpénz felhasználását illetően vannak kétségek, hazugságok, így a kérdésem ezzel kapcsolatban a következő: Ha semmilyen írásbeli "bizonyíték" nem áll rendelkezésre, hogy x Ft-nyi készpénz volt otthon, annak "eltűnése" a már demenciával szenvedő szülőre van fogva, az ápolást végző testvér kisajátíthatja ezt az összeget? Ha telefonbeszélgetés keretében elhangzott a másik testvér és az édesanya között, hogy x Ft átadásra került a gondozást végző testvérnek és a fennmaradó - fele arányú - összeg megilleti a másik testvért, ez szolgálhat bizonyítékként?
Létezik olyan kivételszabály az öröklésjogban, hogy az ápolást és gondozást végző személy nagyobb hányadban részesülhet a hagyatékból?
Köszönöm, hogy végigolvastak és előre is köszönöm válaszukat.
Üdv.: Phoebe
Phoebe85,
A nem elismert, nem bizonyítható ingóság, így a készpénz is gyakorlatilag nem létezik. Természetesen elvileg be kellene jelenteni a hagyatékba, de ez az esetek többségében így megy : aki megtalálja, azé tulajdonképpen.
A bankszámla szerencsére ennél egy fokkal jobb: a számlatulajdonos elhunytának napján érvényes egyenleg kerül be a hagyatékba. Amit előtte vett ki valaki, akinek rendelkezési joga van a számla felett, az megintcsak olyan, mintha nem is lenne. (Persze, életszerű, néhány tízezer forintos összegig, ha milliókat vesznek le egy nappal a halál előtt, azt azért számon lehet kérni). Viszont a halál napja után, ha nincs a banknak bejelentve a haláleset (amúgy a hozzátartozóknak kötelessége), és levesz valaki a számláról mert az nincs zárolva, az visszakövetelhető. Amint a bank tudomására jut a haláleset, zárolják a számlát.
Az ápolás, gondozás az öröklés körében nem számolható, nem, vagy csak nagyon speciális esetben vonható be hagyatéki tehernek. Nem jellemző.
Ezt célszerű előre megbeszélni a gondozottnak (eltartási szerződés pl), vagy magától rendelkeznie róla pl. végrendelettel.
Ha ilyen nincs, akkor ez nagyon nehezen érvényesíthető, legfeljebb bíróságon. A szülő gondozása kötelesség is, az, hogy csak az egyik fél csinálja önként, és ezért a halál előtt nem kér semmit, akkor elég csekélyke a jogalapja arra, hogy ezt utólag követelje.
Az ilyeneket előre érdemes rendezni, utána mindig csak a vita van...
Kedves drbjozsef!
Köszönöm gyors és részletes tájékoztatását.
A bankos dologgal kapcsolatban...Ha meghatalmazottként hozzáférhet a pénzhez, az egyúttal jelenti az afeletti rendelkezési jogot? Tehát ha már kivehet a bankból összeget eleve rendelkezési jogról beszélünk? És onnantól kezdve, mint ahogy Ön is fogalmaz, mintha nem is lenne a pénz?
Illetve egy másik kérdés. Annak utána lehet-e járni hozzátartozóként még a hagyatéki eljárás megkezdése előtt, hogy az örökhagyó végrendelkezett-e? Gondolok itt arra, ha esetleg csak egy állítólagos iromány áll rendelkezésre, mint az az örökhagyó "végrendelete", az számításba vehető ilyenkor? Feltételezem, az ami nem közjegyző által és előtt hitelesített, nem. Ha telefonos úton az elhunyt lakóhelye szerint illetékes közjegyzővel felveszik a kapcsolatot, ezeket az információkat ki fogják adni? Vagy csak a hagyatéki eljárás keretében, személyesen kerülhet erre sor?
Elnézést ha túl laikus kérdésekről van szó.
Válaszát megköszönve:
Phoebe
Phoebe85,
Igen, aki kivehet a számláról pénzt, annak rendelkezési joga van a számlára bankos "nyelven".
Ha a számlán a gondozott pénze van, és ha felvette nem költi el rá, akkor azt is be kellene jelentenie a hagyatékba. De bizonyíthatatlan, mire költötte. Mintha nem is lenne.
Végrendeleteknek van közjegyzői nyilvántartása : ha oda bekerült, akkor biztosan előkerül (mert azt a közjegyző is lekérdezi). Szerintem neked nem adnak ki adatot, de ha örökös vagy, a közjegyzőt megkérdezheted, volt-e eredménye a lekérdezésének.
Ha nem volt nyilvántartásba véve a végrendelet, akkor sehonnan nem derül ki. Ez is olyan, mint a pénz : ha olyan birtokában van, akinek nem érdeke hogy előkerüljön, akkor az nemigen fog előkerülni. Ha érdeke, majd ő bejelenti a közjegyzőnek.
Hívd fel a közjegyzőt. Nem valószínű, hogy telefonban ki fog adni adatokat, de kérdezd meg mi a módja, hogy megtudd. Írásban, vagy személyesen valszeg hozzájuthatsz.
drbjozsef,
Nagyon szépen köszönöm az információkat!
Üdv.: Phoebe
drbjozsef, egy kis UPDATE kérdés a lentiekkel kapcsolatban:
Ha a meghatalmazott a halál napja előtt elindít egy készpénzfelvételi kérelmet (nem tudom, hogy milliós tételeknél van-e ilyenről szó), de időközben bekövetkezik a haláleset, az hogy lehet, hogy mégis kifizetésre kerül a teljes összeg a meghatalmazott részére? A haláleset nem sztornózza a kérelmet és nem kerül automatikusan a hagyatékba? Azt értem, hogy a halál napján szereplő összeg automatikusan bekerül, de ebben az esetben is kvázi lelkiismereti kérdés, hogy bejelentik-e vagy sem a közjegyző felé?
Hétfőn történt a haláleset és szerdán mégis kifizethető a teljes összeg? Ez valahogy nem fér össze számomra a bank részéről.
Ha "A" rokon előrukkol a kis fehér borítékával, milyen opciónk van, hogy a pénzosztás ne az ő kénye-kedve szerint történjen, hanem hivatalossá tudjuk tenni?
Ha a másik testvér nem meghatalmazott, a banktól tud kikérni - mint örökös- bármilyen bizonylatot, átvételi elismervényt, számlakivonatot, amin nyomon követhető a pénzmozgás? És ha ezen látszódik, hogy milliós tétel került kifizetésre a halál után, felhívható a közjegyző, hogy hagyatékba szeretnénk vetetni ezt az összeget?
Vagy ügyvédhez kellene fordulnunk?
Persze "A" rokon addig is azt csinálhat a pénzzel, amit akar, gondolom...
Válaszát megköszönve,
Phoebe
Szerinted a bank minden ügyfele haláláról azonnal értesül? V Vajon honnan?
Kovács_Béla_Sándor,
Világos. "A" rokon lelkiismeretének hiányában nyilván a bejelentés is elmaradt a bank felé, mi pedig elkéstünk vele.
Mit tudunk kezdeni, hogy ezek a milliós tételek nyomon követhetőek legyenek? Van jogunk hagyatékba vetetni ennek ellenére is ezt az összeget?
Szeretnénk elkerülni a kisemmizést.
Üdv.,
Phoebe
Talán keresni kellene egy ügyvédet.
Phoebe85,
„Mit tudunk kezdeni, hogy ezek a milliós tételek nyomon követhetőek legyenek?”
Kéritek szépen "A" rokont, hogy számoljon el. Ha ezt nem teszi, gondolom, kitalálod, mi a következő lépés...
Bíróság bármit bárhonnan bekérhet.
„Van jogunk hagyatékba vetetni ennek ellenére is ezt az összeget?”
Jogotok van kérni, de ha "A" rokon vitatja, akkor nem fogja belevenni a közjegyző, hanem ugyanaz lesz a válasza, mint fent : fordulj bírósághoz, ha akarsz.
Tudom majd biztosan keresnem kell ügyvédet, de valamennyire szeretnék mégis tájékoztatást kapni.
29 éve van egy élettársam.Most súlyos beteg már,itton ápolom 24 órában.Előző házasságából van 3 gyereke akik közül egy napi kapcsolatban van velünk,gyakran megfordul nálunk.Másik kettő még soha nem volt itt.
Az érdekelne legalább dióhéjban mire számithatok hagyaték ügyben ha bekövetkezne a vég.
Van egy viszonylag értékes családi házunk.Van egy egészen kicsi vállakozásunk.Ezek fele-fele arányban a kettőnk nevén van.
Valamint egy új autónk ami az én tulajdonom.Bankszámla szinte pár forinttal ami csak az én nevemen van.Van egy havi 10 ezer ft-os életbiztositásom és egy havi 10 ezer ft-os nyugdíjtakarékosságom .ezekt 2 éve kötöttem.Ingóság elég sok.Nem nagy értékűek.Ez utóbbiak közül követelhetnek a gyerekei?
Valamint bírósági végzésekkel tudom bizonyítani hogy az élettársi kapcsolatunk elkezdése után 5 évvel az első házasságomból mit ítélt nekem a bíróság: Egy pár hónapos tehermentes uj autót,némi készpénzt,ingóságokat.Egy értékes házat amit eladtunk 3 millió forintért és azt én bevittem a közösbe.Hozzáépítettünk a már meglévő házunkhoz,autót kicseréltük és elindítottuk belőle a vállakozást.
A kérdésem ha a hagyatéki tárgyalásra sor kerül tudom -e ezeket érvényesíteni,mint különvagyont.
Bírósági végzés arról is megvan hogy ő semmit nem hozott az első házasságából, mindenről lemondott a volt felesége javára.
Az élettárs nem törvényes örökös. Az örökhagyó halálával a vagyona egységes egészként száll át az örökösökre. (A vagyona. Értelemszerűen ami nem az övé, az nem tartozik a hagyatékba.)
Az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, de a szaporulattal az élettársi jogviszony megszűnésekor - például egyikük halálakor el kell számolni egymás között. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. (Az a vagyon, amely a jogviszony kezdetekor már megvolt, ilyen, sőt, az ilyen dolog helyébe lépő dolog is.)
A lakáshasználat rendezésére külön szabályok vonatkoznak.
Mint láthatod, nem egyszerű. És ez még csak a vázlatos szabályozás, a bizonyítási nehézségekről nem is beszéltünk. Nem kellene az egyszerűség kedvéért kötni egy élettársi vagyonjogi szerződést?