Kovács_Béla_Sándor!
Köszönöm a választ.Igen tudom nagy támadásokra számíthatok.Tudom kellene egy végrendelet,vagy vagyonjogi szerződés....de már késő.Hetek vannak hátra,mentális problémák is vannak a betegség mellé.
Ha jól értelmeztem akkor amit előző házasságomból hoztam és pont 20 évvel ezelőtt 3 millió forintért eladtam házat mint különvagyont valahogy ki lehet venni?.És akkor mindent tulajdonképpen amit onnan hoztam.Közben örököltem is édesapám után,akkor azt is?Hagyatéki végzés megvan róla.
Távmunkában dolgozom mert az ápolás miatt csak igy tudok.
És mivel csak nekem van bankszámlám amire jön a fizetésem abból fizetem az életbiztosításomat és a kicsi magánnyugdíjamat valamint minden számlát.Akkor ez sem kerül be a hagyatékba.?
És ugy gondolom az autó sem mivel az én tulajdonom.
Gyakorlatilag hagyatékba csak a közös tulajdonú ház és vállakozás kerül.
Utolsó kérdésem: a többi miatt perelhetnek?Van esélyük nyerni?
Köszönöm a választ
Öröklés
üveggolyó,
Az életközösség előttről származó dolgok a különvagyonod. Amit ajándékba kaptál vagy örököltél, az szintén.
Ami nincs a nevén, az alapból nem kerül be a hagyatékba. A bankszámlád, az autó biztosan nem. Ezekre nekik kell hivatkozniuk, és pereskedni érte, ha akarnak.
Ha a vagyonszaporulathoz nagyobb részben járultál hozzá, ezért - szerinted - több illetne meg pl. a lakásból, mint a fele, vagy a vállalkozásból üzletrész, akkor arra meg neked kell hivatkozni, és perelni érte.
A közjegyző a hagyatéki végzés vitás kérdéseiben nem dönt, akinek eltérő igénye van, azt felszólítja a per indításra.
A különböző vagyonelemeket szerzési dátumtól, jogcímtől, származástól függően kellene mind számba venni, és a hozzájárulások (jellemzően jövedelmi arányok, de pont közös vállalkozánál ez még bonyolultabb) arányában megosztani, ehhez rengeteg konkrét adat kell, úgyhogy ha milliókról van szó, érdemes lenne keresni egy jó családjogi ügyvédet, pár tízezret megér egy tanácsadás, és ha nem lesz megegyezés az örökösökkel, akkor abból per lesz, és akkor is kelleni fog.
A messze legjobb az lenne, ha le tudnátok ülni, és korrektül megbeszélni, ha bekövetkezik az öröklés. Minden más sokkal hosszabb (a per sok hónap, több év is lehet), idegörkő és költséges dolog. A megegyezés mindennél jobb. Ha a hagyatéki tárgyalás előtt megvan, akkor az sokat egyszerűsít, közös megállapodással szinte mindent lehet ott intézni.
párom előző évben elhalálozott.1 gyermeke volt, ki nem tartotta vele a kapcsolatot.Mivel nem volt a nevén semmi,hagyaték sem volt. én kaptam tőle 5 éve egy telket karácsonyra ajándékként,amire terveztünk valamit épiteni,de a betegség miatt nem valósult meg.halála után én értékesitettem mivel nem tudtam volna oda embereket szállitani akik megmüvelik.Fia most ügyvédet fogadott aki házasság alatti közös vagyonként kéri minősiteni,és kéri az értékesités felét hagyatékként figyelembe venni.Ezenkivül egy 14 évvel ezelőtt apja nevén levő akkor értékesitett telket kér számon,hogy hová lett a pénz.Azt már rég feléltük.Kérdésem.Joga van-e agy 14 évvel ezelőtt értékesitett telek ártá moist számon kérni?Ha biróságra megy ami értéket hagyatékként akar felvetetni,abból még én is öröklök az új öröklési rend szerint,amiben az van, hogy a feleség a gyerekkel egyenlő arányban örököl?
drbjozsef!
Köszönöm neked is a választ!Minden érthető számomra!
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Nagymamám e hónap márciusában elhalálozott. Két örököse maradt. Az egyikük, míg mamám élt kapott mamámtól 1 millió forintot (fél évvel a halála előtt). Ezt a pénzt ajándékba adta az egyik gyermekének.
A másik gyermeke most a mamám halála után tudomást szerzett erről a pénzről, és követeli az 1 millió forint felét.
Jogos a követelése, vagy mivel ezt mamám saját akaratából adta, emiatt a másik hiába követeli a pénzt?
Válaszát köszönöm!
„Jogos a követelése, vagy mivel ezt mamám saját akaratából adta, emiatt a másik hiába követeli a pénzt?”
A követelése legfeljebb a köteles részi értékéig jogos.
Önmagában az ajándékhoz nincs köze, a felét követelni követelheti, de nem jár neki.
Ha a teljes (ajándékkal számolt) köteles részi alapján neki járó köteles részt vagy annál többet kapott az öröklésnél a többi öröklött vagyonból, akkor a továbbiakban már nem jár neki semmi.
Kedves József!
Mamámnak nem volt vagyona. Se ingatlan, se gépjármű, se bankszámla, több készpénz sem (csak az utolsó nyugdíja).
Ilyen esetben akkor a másik félnek jár az 1 millió Ft fele?
Hozzáteszem a temetésbe se adott bele, aki kapta ajándékba a pénzt, az a gyermek temette el mamámat.
kv0914,
Amit az egyik fél ajándékba kapott, az nem tartozik a hagyatékba, viszont a másik fél köteles részi alapjába igen.
Ha nem volt más örökség, tehát se te, se ő nem örökölt semmit, akkor ez az összes ami beletartozik. Ennek a felét örökölte volna (ha nem ajándékozta volna el az elhunyt), ennek a harmada jár neki köteles részként.
Vagyis jár neki 166.667.- forint.
A temetési költséget utólag már macerás érvényesíteni, bár én a helyedben azt tenném, hogy a temetési költség felét levonnám ebből az összegből, és azt fizetném ki neki (igazolhatóan, átvételi elismervénnyel vagy tanúk előtt).
Aztán ha akar, beperelhet. Ennyi jár neki, neked meg a temetési költség fele, szóval értelme az nem lenne.
Tisztelt hozzáértők!
Az alábbi problémára szeretnék választ kapni:
Nővérem banki teherrel rendelkező ingatlant örökölt nagynénénktől. Mi, többi testvér erről az örökségről lemondtunk, de nővérünk gondnokság alá vételi bírósági eljárása sajnálatos módon épp egyszerre zajlott ezen hagyatéki üggyel, és utóbbi ért véget előbb. Egy másik örökös perben áll a bankkal (svájci frank alapú kölcsön).
A kérdésem az lenne, ha a testvérem elhalálozik, (saját családja nincs, kizáró gondnokság alá került, mi, testvérek öröklünk utána) milyen hatással lesz az örökségünkre ennek a terhelt ingatlannak a megöröklése. Nővérem más, a szüleinktől örökölt föld és készpénz vagyonnal is rendelkezik. A nagynénénktől örökölt ingatlanrésze még megvan, nincs eladva. Továbbra is csak azzal felelünk a bank esetleges követelésére, vagy ez kiterjed a teljes örökségre?
„Továbbra is csak azzal felelünk a bank esetleges követelésére, vagy ez kiterjed a teljes örökségre?”
Kiterjed a teljes örökségre - értelemszerűen a nagynénédtől örökölt vagyon tekintetében.
Természetesen a szüleitől örökölt, vagy egyéb saját vagyonával nem felel érte.
Nem is igen értem, mi a problémád?
Örökölt vagyont, terhet, utóbbiért az előbbivel felel. Mással nem.
Más örökségnek ehhez semmi köze.
Tisztelt József!
Tehát ha megtartjuk a kérdéses ingatlant, akkor a szülői örökséget nem érinti.
Az volt a problémám ezzel, hogy ha mi öröklünk majd a nővérem után, tehát tovább öröklődik a terhelt ingatlan plusz a tehermentes vagyon,az nálunk nem kerül-e majd már "egy kalap alá" azaz nem egy örökségnek számít-e.
Egy örökségnek számít, de mivel testvéred sem a teljes vagyonával, csak az orokreszevel felel az örökölt tartozasert, ha ti tőle megoroklitek a vagyonát, az általa örökölt adósság fedezete továbbra is csak az általa örökölt vagyon lesz.
Erre voltam kíváncsi.
Köszönöm szépen a segítséget. :)
Tisztelt Fórumozók !
Kérem segítsen valaki abban, hogy mit jelent a parentéláris öröklés esetén a helyettesítési elv és a fokozatosság ?
A választ tisztelettel köszönöm
Vizsgára készülsz?
Tisztelt fórumozók
Folyamatban levő hagyatéki ügy kapcsán érdeklődnék:
- A köteles rész mértéke mekkora, ha a végrendelet a régi Ptk alatt kelt, az öröklés ellenben az új Ptk alatt nyílt meg?
- Készpénz helyett lehet-e kérni a köteles részt ingatlanban az elhúzódó hagyatéki eljárás alatti értéknövekedés miatt? A törvény „különösen sérelmes” esetekben teszi ezt lehetővé, de nem fejti ki pontosabban.
- Ha az ingatlan annak idején alá lett becsülve, mit tehetek, bekalkulálva, hogy azóta felújították? Hagyatéki eljárás megismétlése, vagy per? A másik fél nem akarja.
- A végrendelet megtámadásának joga mindenképpen fennáll az öröklés megnyílásától számított 5 évig, vagy egy köteles részről szóló megállapodás esetén elveszítem?
Köszönettel
- Fele.
- Kérni bármit lehet.
- Se.
- Tessék?
- Köszönöm. A közjegyző tavaly egyharmadot mondott, az ügyvédem nem javította ki. Hónapokkal később közölte, hogy mégis a fele. A másik ügyvéd most is vitatja, hogy a fele járna, és ne problémázzak, mert rosszabbul is járhatok.
- Átfogalmaznám, ha nemet mondanak, perben lehet követelni, illetve van értelme? A bírói gyakorlattal nem vagyok tisztában. Az ügyvéd szerint nem, csak hát...
- Akkor ezt felejtsem el? A közel azonos paraméterekkel rendelkező vidéki ingatlan többre lett értékelve mint a budapesti...! És az ingatlanstatisztikát elnézve az előbbi reális volt, az utóbbi nagyon nem.
- A végrendelet 5 évig megtámadható, de van egy kitétel:
(5) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után lemond. Lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ismeri el
A dilemmám a második mondat. Laikusként azt mondanám, hogy ha valaki elfogadja a köteles részt, azzal kvázi elismeri a végrendelet érvényességét. A jog mit mond? Lehetséges, hogy köteles részre jogosultként elfogadom a helyzetet, megkapom a részem, és utólag megtámadom a végrendeletet, vagy választanom kell?
Válaszokat előre is köszönöm
Lehet jogfenntartással élni, de akkor valószínűleg nem fizetik ki a köteles részt se.
Tisztelt Ügyvédek!
Általános kérdésem van. Van négy örökös, az elhunyt 3 lánya és az özvegy. Jól gondolom, hogy ha a 3 lány visszautasítja az örökséget, akkor a közjegyző az özvegy mellé bevonja örökösként az elhunyt édesanyját, aki még él, és fele-fele arányban örökölnek?
Arykadar
"Nem vagyok elég fiatal ahhoz, hogy mindent tudjak." (Oscar Wilde)
Arykadar,
Majdnem.
Ha a 3 lánynak nincs leszármazója, akkor :
„a házastárs törvényes öröklése szülő melletti örökösként: az örökhagyó leszármazói öröklésének hiányában a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó felszerelési és berendezési tárgyakat. Az ezen kívüli hagyaték felét a túlélő házastárs örökli, a másik felét az örökhagyó szülei fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kieső szülő helyén a másik szülő és a túlélő házastárs örököl fejenként egyenlő részben.”
Ha van gyermeke valamelyik lánynak, akkor a lány visszautasítása esetén az ő gyermeke lép a helyébe. Ő is visszautasíthat, de ha kiskorú, akkor ahhoz a gyámhivatal beleegyezése is kell.
Köszönöm a választ! Igen, vannak gyerekek, de a gyámhatóság elvileg már engedélyezte az ő visszautasításukat a hagyatékot terhelő tartozások miatt.
Arykadar
"Nem vagyok elég fiatal ahhoz, hogy mindent tudjak." (Oscar Wilde)
jo napot
egy kérdésem lenne
édesanyám meg halt 4 vagyunk testvérek őrőkősők
testvérekel meg beszélve hogy pl-15-én 2 orakor mind ott leszunk bemegyunk a házba
erre 2 testvér az nap engedélyűnk nélkűl korai orákba be met és kézpénzt s minden arany ékszert el vittek a lakásbol
ugye tudjuk hogy mi volt és menyi nem hajlandoak el mondani mitt csináltak vele
ez a kérdés hogy ilyenkor hol kell ezt jelezni rendőrség ?vagy hol nem soká lesz a hagyatéki
koszonom a válaszokat
Ott jelzed, ahol akarod, elmesélheted bárkinek; pont ugyanannyit ér, ha nem tudsz tételesen bizonyítani.
