Kedves drbjozsef!
Egy darab betétkönyvben szerepel a teljes összeg, de akkor meg fogjuk próbálni az Ön által javasoltakat, mindenekelőtt a tértis levél útján történő felszólítást és ha erre nem reagál (ami nagyon valószínű), akkor ennek az ingó kiadása iránti pernek az indítását. Nagyon köszönjük a segítségét!
Banki pénzek és állampapírok öröklése
Szerintem nem házastársak(már).
Ezért érdekli a kérdés Anikót.
MD,
„Feleségnek van külön bankszámlája”
„vagy a férje aki a gyermeke apja”
Ezek közül melyikből szűrted le azt, hogy már nem házasok, és amit szívsz, abból tudnál-e küldeni nekem is, mert jó cuccnak tűnik.
Köszönöm a válaszukat ...és igen még házasok egy ismerösömék de elöbb utobb válás lesz ,de az élet kiszámithatatlan .biztos ami biztos köszönöm
aniko7777,
Na, azért a válás egy teljesen más tészta, mint az öröklés. Jó esetben, egy válás azért nem örökléssel fejeződik be...
A vállásnál a feleség pénze is közösbe megy hiába Ö kereste meg ? .Az ajándékba kapott ingatlan az nem.közös ?
aniko7777,
Ő kereste meg? Jesszusom, dehogy. Ha nincs házassági vagyonjogi szerződés, akkor főszabályként minden közös, mindegy ki kereste meg, kivéve az örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyakat. A jövedelem, közös vagyon az fele-fele, akkor is, ha az egyik fél 10x annyit keres. De ez marhára nem egyszerű, nagyon sok minden számít ide, csak példának mondjuk a közös cégben végzett munka, vagy az otthon a gyerekneveléssel töltött idő.
A válás egyszerű lesz. A közös vagyon megosztása, na az nagyon nem - hacsak nincs egyetértés az elosztásában.
osztap,
Köszönöm a tippet a közös tulajdon megszűntetéséről, ezt is megjegyzem, minden segítség jól jön. Elég extrém helyzet, hogy valaki csak azért nem veszi fel az örökségét, hogy a többiek se juthassanak hozzá. A bankfióknál pl. azt is mondták, hogy náluk ilyenre még nem volt precedens. Úgy látszik, mindig van új a Nap alatt....
Legalább tudjátok kb. milyen összegről van szó?
Tisztelt Cím!
Édesapám elhalálozott. Édesanyámmal 54 éves házasságban éltek. A megtakarított pénzüket értékpapírban /Kincstári Takarékjegy/ tartották, azonban az egész összeg az anyukám nevére szól. Kérdésem, hogy ebben az esetben hagyatéknak számít-e ez? Tehát öröklöm-e a rám eső részt ebben az esetben? És ha igen, milyen arányban? Hogyan értesül erről a közjegyző, ha hagyaték, hiszen nem az elhunyt nevén szerepelnek az értékpapírok?
Az ingatlanjaik közös néven 50-50% tulajdoni hányaddal szerepelnek. Ezek öröklése milyen mértékben érint engem és édesanyámat? Köszönöm szépen a segítő választ előre is!
Mivel 54 évig éltek házasságban,minden közös szerzeménynek számit;amit összegyüjtöttek,függetlenül attól kinek a nevén van.
Édesapád 50% részét öröklöd.
De ez miért kérdés?
A mama elzárkózik kiadni az örökrészed?
Sziasztok, szeretnék tanácsot kapni a következő helyzetben.
A nagybátyám halálát követően kiderült, hogy vannak a nevén kincstári takarékjegyek. Két fia született, az egyik gondnokság alá kerülő fogyatékos személy a másik fia pár éve elhalálozott. Előbbi fiának se felesége, se gyermeke, utóbbi fiának több volt felesége és több gyermeke is van.
Az önkormányzati ügyintéző szerint végrendelet hiányában, a takarékjegyek 50%-50%ban oszlanak meg az élő gyermek (gondozója) és az unokák között. A felkeresett ügyvéd szerint, minden az élő gyermekre száll, mert ő az első az öröklési rendben. Ki tudna valaki segíteni, hogy akkor most hogy is van ez és mire számíthatunk a folyamat során / végén? Illetve mire van lehetőség? Köszönöm szépen!
50 % az élő gyermeké, a fennmaradó 50% egyenlő arányban az elhalálozott gyermek gyermekeié.
A "felkeresett ügyvéd" az igazi ügyvéd? Ha igen, akkor hány éves a Ptk.-ja, 700 ?
Nyilvánvalóan örököl az összes leszármazó, a primogenitúra intézménye néhány száz éve már kiveszett a gyakorlatból. (bár Szent István idejében fontos újítás volt, de már az se tegnap volt.)
Kedves Mindenki !
A közjegyző egy nem a hagyaték ügyében megindított peres eljárás miatt a felperes mint hagyatéki hitelező kérésére ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést adott ki.
Az i.h.végzés ellen mi a Törvényszéken fellebbeztünk , de a végzés (dec.1-én ) ellenünk döntött .
Az i.h. hagyatéki végzés szerint : az öröklési vita tárgyát képező igényeik érvényesítése iránt indított pert kell a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül megindítani , majd ezt a közjegyző elött 8 napon belül igazolni .
Mennyi ideje van a közjegyzőnek a teljes hatályúvá válást megállapítani vagy milyen szabály szerint halaszhatja , ha az ideiglenes határozat szerint ezt az igazolás elmulasztása esetén a határidő elteltével már meg kellett volna tennie ?
A törvényszéki végzés 62. napja volt ...
Köszönöm előre is a válaszokat
Testvéremmel örököltünk egy bankszámlát (más örökös nincs). Szeretnénk a tartalmát már a hagyatéki eljárás lezárulta (elkezdődése) előtt állampapírba befektetni.
A számlát nem zárolták még, online tudunk utalást kezdeményezni. Milyen jogi következménye lesz, ha a hagyatéki eljáras lezárulása (sőt, megkezdődése) előtt fele-fele arányban elutaljuk a pénzt magunknak?
Ez nyilvánvalóan nem lenne szabályszerű, de minden az örökösök szándéka szerint történne.
(a számlán nincs haláleseti kedvezményezett megjelölve)
Nem fogod elhinni: tulajdonképpen semmi jogsértő nincs benne. Az a pénz már a tiétek, ti rendelkeztek vele.
jeaneffel,
Hivatalból nem vizsgál ilyet senki, ha biztosak vagytok benne, hogy nemcsak ti lesztek az örökösök, hanem hogy senki másnak se lehet igénye (hitelező, volt élettárs, ilyesmik) a pénzösszeggel kapcsolatban, akkor nyugodtan.
A hagyatékba a halál napján érvényes összeg kerül, majd rábólintotok, oszt kész, nem számít, hogy már nincs ott (már ha a fentiek stimmelnek). Ha vége az eljárásnak, csak megszüntetni kell az üres számlát (amit érdemes is, különben halmozódik rajta a számlavezetési díj például).
De ha vita lenne, akkor lehet belőle gubanc.
Köszönöm a válaszokat. A pénzt elosztottuk.
Tisztelt Jogász Hölgyek/Urak!
Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy amennyiben haláleseti kedvezményezettként jelölt az édesanyám és a jelöléskor volt félretett pénze, viszont a haláleset bekövetkeztekor az OTP-s bankszámláján tartozás van, akkor azt a tartozást, mivel kedvezményezett vagyok, automatikusan megöröklöm? Esetleg a hagyatéki eljárás során vissza kell majd utasítanom? A testvéremmel együtt vagyunk haláleseti kedvezményezettek, de a testvérem nem dolgozik, viszont italozó életmódot folytat és keresettel sem rendelkezik. Anyánk segíti ki folyamatosan anyagilag. Ha jól tudom, ha van egy bankszámlának kedvezményezettje, akkor ez kívül esik a hagyatéki eljáráson, tehát a bankszámla és az azon lévő összeg nem kerül bele a közjegyzőnél a hagyatékátadó végzésbe. Ezért érdekelne, hogy ha az édesanyám tartozik a banknak, azt nekem és a testvéremnek kell-e az anyánk halálakor rendezni, vagy vissza is utasíthatom tartozás esetén a bankszámlával kapcsolatos "örökséget"? Az is érdekelne, hogy ha lesz rajta esetleg pozitív összeg, azt átadhatom-e a másik haláleseti kedvezményezettnek (testvérem), mivel 30 éve eltartatja magát, és ez a tendencia nem 58 éves korában fog megváltozni... Vagy erre csak a hagyatéki eljárás keretében kerülhet sor. Az a lényeg, hogy tartozást semmiképpen nem szeretnék örökölni. Az ingatlanokról még életében rendelkezve lett, a lakása anyámnak eladásra került. Köszönettel várom szíves válaszukat!
potyi73,
Ez egy jó kérdés.
Véleményem szerint a haláleseti rendelkezés - tekintve, hogy ez tudomásom szerint egy egyoldalú nyilatkozat, tehát jogot adhat a számlatulajdonos, de kötelezettséget nem - lényegében egy halál esetére szóló egyfajta "átutalási megbízás" (bár nem másik számlára).
Ebből következően, ha a számlán pozitív egyenleg van, akkor az a haláleseti kedvezményezettet megilleti, felveheti, rendelkezhet vele - akkor is, ha nem örökös.
Ha viszont negatív az egyenleg, akkor az nem terheli, nem terhelheti közvetlenül a haláleseti kedvezményezettet, ilyen esetben szerintem hagyatéki tartozásként annak be kellene kerülnie a hagyatékba, és azt az örökösök öröklik. Vagyis ha tartozás van rajta, és egyéb hagyatéki vagyon nincs, vagy legalábbis a teljes hagyaték egyenlege negatív, akkor megnevezett haláleseti kedvezményezettként is jogosult vagy visszautasítani a hagyatékot, és nem kell megfizetned ezt a tartozást sem (bár a visszautasítás sem szükséges feltétlenül, hiszen a Ptk. szerint csak a hagyatéki vagyon erejéig felelnél örökösként is).
Én haláleseti kedvezményezett vagyok egy számlán, de már rég volt, és nem vagyok teljesen biztos benne, hogy nekem nem kellett bemennem, és aláírnom valamit a bankban. Sőt, úgy rémlik, hogy kellett. Ez esetben viszont már nem biztosak a fentiek, mert ilyenkor már nem egyoldalú nyilatkozatról beszélünk, a kedvezményezett is elfogadta ezt a státuszt, és simán el tudom képzelni, hogy a bank az apróbetűbe beleírta, hogy tartozás esetén mi a teendő. Én ennek még nem néztem utána.
Hívd fel a bankot, vagy menj be egy fiókba, és kérdezd meg, hogy ha haláleseti rendelkezést tennél a számládra, akkor szükséges-e megjelennie, aláírnia, vagy egyáltalán csak tudnia erről annak a személynek, akit te meg szeretnél nevezni. Ha nem, akkor nem tartozhat felelősséggel a számla negatív egyenlegéért nyilván.
És ha már ott vagy, meg is kérdezheted, hogy szerintük mi a teendő negatív egyenleg esetén, bár én a banki ügyintézőket - tisztelet a kivételnek - nem tartom feltétlenül hiteles forrásnak ilyen kérdéseknél...
Félreérted. Ő azt hiszi, a haláleseti rendelkezés az örökhagyó teljes pénzvagyonára vonatkozik, a "félretett pénzre" is. Ebből a tévedésből fakad a kérdése.
Egyébként egy haláleseti rendelkezéssel nyilván nem lehet mentesíteni az örökösöket a bankszámla-tartozás alól.
KBS,
Majd ha jön megtudjuk, de az én tippem az, hogy te érted félre. Aki tudja egyáltalán, mi az a haláleseti rendelkezés - és az a magyar pénzügyi kultúra felső kb.7%-ához tartozik -, az szerintem a "jelöléskor" volt félretett pénzét kifejezetten a bankszámlára érti, vagyis hogy volt rajta pozitív egyenleg, a halálesetkor meg már csak tartozás.
De mindjárt kiderül.
Mégegyszer elolvasva igazad lehet. :) Átsiklottam a "jelöléskor" kitételen.
Legkésőbb a halálesetkor...