Orokles , vagyonmegosztas

X 89-ben vette feleségül Y-t. X-nek már a házasság előtt elkészült 5 szobás háza, amelyre OTP és munkahelyi kölcsönt egyaránt felvett. Házasság után még 2 évig fizették az OTP tartozást (összesen 60e Ft-ot), majd napjainkig a munkahelyi kölcsönt (havi 500,- Ft).
Most válni szeretnének, vajon Y azzal, hogy részt vett a házra felvett hitelek visszafizetésében, szerzett-e tulajdonjogot a házra, vagy készpénzben kielégíthető.

X kért meg, hogy megkérdezzem ezen fórumban, előre is köszönöm a válaszokat!

A törvényes öröklés rendje szerint a szüleid, de a lakáson a feleségednek holtig tartó haszonélvezete lesz.

Állásfoglalást szeretnék kérni a következő ügyben. 2001-ben nősültem, feleségemnek van egy korábbi házasságából származó fiú gyermeke, aki nevelt fiamként velünk él, de nem vettem a nevemre. Van egy húgom, mindkét szülőm él. Kérdésem, hogy halálom esetén ki örökli a nevemen lévő lakást, és az autót?

Kérelem, és a hagyatéki eljárásban kell előterjeszteni. A szövege az, hogy kéred - és elmondod az indokaidat - hogy az özvegy haszonélvezeti jogát korlátozzák - és elmondod, hogyan képzeled a korlátozást.

Vagy megegyezel az özveggyel, hogy kérje a megváltást - egy gyermekrésznyit örökölne ez esetben, és ezt elmondod neki, meg azt is, hogy az özvegyi jog csak addig tart, amig nem köt ujabb házasságot, tehát mérlegeljen. És ezt csak a hagyatéki eljárásban lehet, tehát később nem lesz rá lehetősége. Aztán hagyod kicsit gondolkodni, és a hagyatéki tárgyaláson rákérdezel, illetve ujból felteszed az ajánlatot.

Egyezségi ajánlat/nyilatkozat (mi a neve?) szövege mi? Kösz

A leszármazók kérhetik az özvegy haszonélvezeti jogának korlátozását. Ez olyan esetekben fordulhat elő, ha mondjuk az özvegy nem lakik abban az épületben, amelyen haszonélvezeti joga van (pl. nyaraló esetén), a biróság ez esetben meghatározhatja, hogy az év mely időpontjában nem élhet haszonélvezeti jogával. Vagy ha pl. több lakásról van szó, egyikbe az özvegy lakik, másikba pl. egy leszármazó, ez esetben a leszármazó kérheti, hogy az özvegy haszonélvezeti jogát a biróság az általa lakott lakás esetében korlátozza, ellenkező esetben az ő lakhatása megoldatlan lenne. A biróság itt mindig mérlegel, hogy az özvegynek tényleg szüksége van-e a haszonélvezeti jog gyakorlására, vagy kizárólag a joggal való visszaélés miatt akar élni vele. Pl. ha soha be sem tette a lábát a leszármazó által lakott lakásba, akkor tuti korlátozni fogja.

Pénzben megváltani sajnos csak akkor lehet, ha az özvegy belemegy. Viszont az özvegyi haszonlvezeti jog egyrészt csak egy ujabb házasságkötésig tart, másrészt lehet kérni a megváltást, ami azt jelenti, hogy akkor nem lesz özvegyi joga, hanem örökösként egy gyermekrésznyit örököl az özvegy.

Persze, ha pénzben megváltod a haszonélvezeti jogot, akkor a probléma máris megoldva.

kedves felix-bad ragaz!

Semmilyen formában, sehogy sem korlátozható!

Engem nagyon érdekelne, hogy a hasznonélvezeti jog milyen formában és mértékben korlázható.
felix

Köszönöm a választ derill.

Ha tudod bizonyitani, hogy az életközösség helyreállitására még volt remény, akkor örökölheted a haszonélvezetet, ha nem, akkor nem.

szeretném megkérdezni,hogy megillet-e az özvegyi jog ingatlanöröklés esetén,ha férjem halálakor már két éve külön éltünk?

Köszönöm szépen a segítséget. Bízom benne, hogy már az ügyvédi felvilágosítás jobb belátásra fogja bírni.

Nem lehet. A biróság annak itéli, aki a másikat ki tudja fizetni, ha egyik sem tudja a másikat kifizetni, akkor pedig vagy megosztja ha megosztható, ha nem, akkor pedig közös tulajdonba adja a vagyonmegosztási perben. Ezután lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését külön eljárásban, és ekkor jön az árverés. Erről majd a biró is felhomályositja, akkor talán készségesebb lesz. Az árverést birósági végrehajtó csinálja.

Közölte, hogy őt semmi nem érdekli, majd a bíróság megállapítja, hogy havi bontásban mennyit kell fizetnie. Lehet, hogy 20-30 éven keresztül törleszt nekem így havonta?

Az árverezést is a bíróság intézi?

Kérheted a közös tulajdon megszüntetését a biróságtól. Érdemes ügyvédhez fordulni, mert ha az ügyvéd elmondja a testvérednek, hogy ez azzal járhat, hogy jóval áron alul fogják elárverezni, gyorsan hajlandóságot fog mutatni az eladásra.

Az alábbi témában szeretnék segítséget kérni. Testvéremmel örököltünk egy házat, mely most 50-50 %-ban van a tulajdonunkban. Sajnos nem tudunk megegyezni, ő nem hajlandó belemenni, hogy eladjuk a házat. Mit tehetek? Eladni a felét? Kiadni? stb.?

Az ingóságokon szintén az édesapátok haszonélvezeti jogával, azonban nem holtig tartó haszonélvezeti joga lesz sem az ingatlanon, sem az ingón, hanem özvegyi. A kettő közt az a különbség, hogy a holtig tartó (mint a nevében is benne van) haláláig tart, az özvegyi viszont addig, amig nem köt ujabb házasságot.

Kála!
Köszönöm a válaszodat.

Alapesetben te és a testvéred 50-50%-ban öröklitek a házat, édesapátoknak pedig holtog tartó haszonélvezete lesz rajta.

Ha ez neki nem megfelelő, akkor bizonyíthatja, hogy a ház közös tulajdon volt annak ellenére, hogy csak anyukátok nevén szerepelt. Ekkor csak anyukátok részét öröklitek fele-fele arányban a testvéreddel, és a apukátoknak erre a részre lesz holtig tartó haszonélvezeti joga.

Anyukád ingóságait testvéreddel szintén egyenlő részben öröklitek.

Sziasztok!
Öröklési ügyekben teljesen laikusként hozzáértőktől szeretnék választ kapni a kérdésemre:
Édesanyám meghalt, édesapám még él és van egy testvérem.
A ház, amiben laktak, csak az anyukám nevén volt, ami korábban az ő szüleinek a háza volt, majd idővel apukámmal közösen bővítették.
Halála után végrendeletet nem találtunk.

Ilyen esetben, ha csak az ő nevén volt a ház, ki örökli a házat, az ingóságokat?

jatilla40: itt elvileg nem sokat tehet a gyámügyi ügyintéző, mivel a gondnokolt érdekeit kell védenie, tehát az összeg befizetésétől nem tekinthet el. Viszont nem követelhet pénzt, mondhatjátok azt, hogy a hagyatéknak x százaléka a bátyádé, jegyezzék be a tulajdonjogát, vegyék nyilvántartásba a gyámhivatalban is, és ennyi. Tehát megfellebbezheted a gyámhivatali határozatot azzal, hogy a bátyád nem pénzt örökölt, hanem mondjuk egyharmad rész butorokat, egyharmad rész tányérokat stb. Ez esetben az is megoldás, hogy majd fokozatosan minden tárgynál megváltjátok - anyagi erődökhöz mérten - a bátyád részét.

A jelzálog megoldás nem mükszik, kizárólag ugy, ha a ház bátyádra eső részét tulajdonjogként bejegyzik részére. Viszont ha jól sejtem mindenen rajta van az édesanyád özvegyi haszonélvezeti joga nem?

Szia!
Mindenki a vér szerinti szülei után fog örökölni (úgyhogy sajnos gond, hogy nem vett nevére a nevelőapád). Az, hogy ki-kivel él együtt az nem releváns.

A köteles rész a törvényes örökrész felének felel meg - ez akkor is jár a másik gyermeknek, ha végrendeletet ír a szülő és abban csak az egyik gyermek javára rendelkezik.

Mindenki a maga tulajdonrészéről végrendelkezhet, és természetesen több ember után is lehet örökölni, úgyhogy nevelőapád végrendelkezése nem akadályozza, hogy örökölj anyukád után.

Édesanyámmal és nevelőapámmal, valamint a húgommal közösen lakunk egy többszintes családi házban. Most 30 éves vagyok. Anyuék még 4 éves koromban házasodtak össze, azóta együtt lakunk, nevelőapám nem vett a nevére (bár felajánlotta, végül így alakult).
A húgom nevelőapám vér szerinti lánya (6 év van köztünk), és apám előző házasságából szintén van egy lánya, aki már régen saját családot alapított és máshol lakik a férjével és a gyermekével.
A családi házat anyuék közösen építették 16 évvel ezelőtt.
Kérdésem: ha esetleg bármelyikük elhunyna, kiket és hogyan illet meg majd a ház? Számít-e valamit, hogy kik laknak jelenleg benne, vagy hogy apám a nevére vett-e engem vagy sem?

Anyu azt olvasta régebben egy újságban, hogy ilyen esetben az édesanya részét a saját gyermekei (tehát mi) öröklik, apám részét szintén a gyermekei, függetlenül attól, hogy vele élnek-e vagy sem. Ez tényleg így van?
Mit jelent az, hogy kötelező rész?
Amennyiben apu végrendelkezik (valamelyikünket megjelöli kedvezményezetként), mi akkor is megkaphatjuk anyu részét?

Előre is köszönöm a választ.

Miután egy éve édesapám meghalt, a lakását hugom és én örököltük. Szellemi fogyatékos bátyánk örökrészét (köteles rész), pénzbeli letétben határozták meg a hagyatéki eljárás során. Bátyánk gyámja édesanyám, aki bátyánk örökrészéről lemond, azonban a gyámhivatal ebbe nem egyezik bele. Sajnos a pénzbeli letétet nem tudjuk kifizetni, ezért más megoldást kell keresni. Kérdésem a következő: A városi gyámhivatali ügyintéző eltekinthet -e a letét befizetésétől (pl. méltányossági alapon, mivel édesanyám súlyos beteg, akinek gyógykezelését hugom és én finanszírozzuk, másrészt bátyám esetében a pénz ésszerűen nem felhasználható), ugyanis erre utaló megjegyzést tett, az összeg nagysága miatt azonban nem hajlandó ezt a lépést megtenni. Vagy a lakásra jelzálog jegyezhető -e be a bátyám javára? Milyen lehetőséget biztosít ezzel kapcsolatban a jog a gyámhivatali ügyintéző részére? A bírósági eljárást szertnénk elkerülni, a gyámhivatallal szeretnénk valahogy megegyezni? A válaszokat előre is köszönöm.