Orokles , vagyonmegosztas

alorinc:) erre gondoltam. öröklési jogi szempontból a lemondás kétoldalu, polgári jogi szempontból pedig az átruházás szintén kétoldalú, márpedig itt csak egy oldal van (esetemben egy "lemondó" nyilatkozatot küldtem, nem is jártam a közjegyzőnél, tehát nem kötöttünk semmiféle szerződést).

Más egy írott szabály, és más a gyakorlat. Tulajdonképpen a lemondás szabályai érvényesülnek azzal a kivétellel, hogy nem szerződésben és nem élők közt történik, hanem egyoldalú jognyilatkozattal és halál után. Aztán a jog variált egyet és kinevezte a dolgot átruházásnak (anélkül, hogy néhány dolgot tisztázott volna, pl. jogcim).
Az viszont tuti, hogy az átruházásnak egyetlen szabálya sem érvényesül, se szerződés, se ügyvéd (hiszen ingatlannál ügyvédkényszer is van), se adó, se vagyonátruházási illeték, hanem bedugták az öröklési szabályok alá, még a jogcim is öröklés, hogy még jobban hasonlítson az öröklési jogról való lemondásra.

Jól mondtad, tulajdonképpen joglemondás:), ami nem azonos sem az átruházással, sem az öröklési jog fogalma szerinti lemondással.
Ezért érdekes a jog, mert lehet vele "játszani".

arturio: Ne aggódj, az ajándék visszakövetelhető, márpedig Te jogosult vagy a köteles részre.

Köszi derill, akkor keressek egy jó ügyvédet?

Van egy bonyolultabb kérdésem is, légyszi mondd el a véleményed.

Hosszas huzavona után fél éve kimondta a bíróság a válásomat. Egész idő alatt csak arra figyeltem, hogy a lehető legtöbbet láthassam majd a gyerekeimet, a feleségem mindent megtett ellenem (feljelentések, láthatás akadályozása, stb.), sem én, sem az ügyvédem nem voltunk körültekintőek. Hat évvel ezelőtt nagyobbik lányunk nevére került ajándékozással nagyapám korábbi lakása, apám haszonélvezeti jogával. Két éve eladtuk és vettünk belőle egy másikat, apám lemondott a haszonélvezeti jogáról. Ezt a lakást úgy vettük meg (a lányom nevén maradt), hogy a megromlott házasságunk miatt én odaköltözöm. A feleségem a gyerekekkel az anyám által bérelt önkormányzati lakásban maradtak. Ezt a lakást viszont el akarták adni, hogy kifizessenek egy rokoni tartozást. Ekkor a gyerekek érdekében helyet cseréltünk: a gyerekek és a nejem élnek a lányom nevén lévő lakásban, én visszaköltöztem a bérlakásba. A válóperen nem került szóba a lakás, gondolom, mert a lányom nevén van. Talán ekkor kellett volna legalább "lelépési díjat" kérnem, hiszen végülis az én örökségemről van szó. De úgy gondoltam, a gyerekeim és az anyjuk nyugodtan élhetnek ott, ex-nejem pénzt adni úgysem tudna, és szóbeli igéretet kaptam anyámtól, hogy ha el is adják a bérlakást, nekem lesz belőle egy másik.
Utólag tudtam meg, miért egyezett meg hirtelen a volt nejem a tárgyaláson: akkor már terhes volt. Azóta férjhez ment, a napokban megszületik a kisbaba. Ezzel nekem nincs is semmi bajom, végre nem zaklat folyton, de közben eladták a bérlakást, két hét alatt el kellett hagyjam. Az ígért lakásból nem lett semmi, anyám egy kisebb összeggel gondol kárpótolni.
Szerinted van bármi lehetőségem arra, hogy a helyzeten változtassak? Esetleg a lányom javára szóló ajándékozási szerződés visszavonásával? Semmiképpen nem akarom őket megrövidíteni, csak lakni szeretnék valahol...

Üdv

„nem kötöttünk semmiféle szerződést)”

aztán csodálkozol, ha visszautasítja az általad lemodásnak nevezett nyilatkozatod és mégis Te örökölsz. (előfordult már)

„se ügyvéd (hiszen ingatlannál ügyvédkényszer is van)”

ugye ezt nem mondod komolyan, a közjegyző szerinted mit csinál egy hagyatéki eljárásban?!

„zért érdekes a jog, mert lehet vele "játszani”"
Épp ez az, hogy nem lehet vele játszani, a hagyaték átadó végzésben az fog szerepelni, hogy xy átruházta a hagyatékot, max. a jegyzőkönyvben benne lesz, hogy: X.Y. kijeletette, hogy leakar mondani az örökrészéről Z. javára. A közjegyző tájékoztatta az ügyfelet, hogy az általa említett lemondás az átruházás jogintézménye, majd tájékoztatta annak lehetőségéről...

alorinc: nem utasitotta vissza, nem én örököltem. A "se ügyvédnél" igazad van, nem figyeltem.
Látod? Átruházás jogintézménye, jogcim nélkül, öröklésként bejegyezve. Te sem figyelsz. A vita most köztünk azon folyik, hogy szerintem a lemondás szabályai érvényesülnek inkább mint az átruházás szabályai, Te meg állítod, hogy átruházás, amit nem vitatok. Csak a szabályai nem azok. Az átruházás szabályai közül egy sem valósul meg, a lemondás szabályaiból csak kettő. Átruházásnál is kell szerződés, lehet pénzért, ez esetben adózni kell, átruházási illetéket kell fizetni, vagy ingyenes, ez esetben ajándékozási illetéket kell fizetni. Itt egyik sincs, sőt öröklésként is kerül bejegyzésre. Neked abban igazad van, hogy a jogi fogalom az átruházás, de ezen felül aztán semmi köze az átruházáshoz (azt leszámitva, hogy más tulajdonába kerül). Ha megnézed az öröklési szabályokat, a halállal beáll az öröklés, tehát én elvileg már meg is örököltem, az én tulajdonomba került tehát ha átruháznám a szó szoros értelmében, akkor a jogkövetkezményeit alkalmazni kellene. Ez tehát lemondás, mert nem is került a tulajdonomba, csak nem igy hivják. Látod épp Te mondtad, hogy még a közjegyző is azt mondja, hogy mondjon le x javára:)
arturio: Az ajándék visszakövetelésének is vannak feltételei: érdemtelenné vált, vagy amire tekintettel adta, az utóbb meghiusult, vagy olyan anyagi körülmények közé került, hogy a tartásához szükséges. Szerintem ezek a feltételek nem állnak fenn, és itt nem az apád - aki ajándékozta - került ilyen helyzetbe, hanem Te, viszont csak ő követelhetné vissza. Neked kötelesrész járna a vagyonából a halála után, de sejtésem szerint él. Ha meghal, akkor elvileg követelheted, hogy az általa (15 éven belül) ajándékozott vagyont is számitsák hozzá a hagyatékhoz, és ha a meglévő vagyona nem elegendő a kötelesrészhez, akkor abból is kérhetsz kielégitést.

Az már a lányod tulajdona, amiből még a feleséged sem tud neked semmit sem adni, mivel ehhez a gyámhivatal nem járulna hozzá. Lelépési dijat sem kell fizetnie, mivel abban a lakásban neked semmiféle jogcimen jogod nem volt (nem voltál haszonélvező).

Értem amit írsz, szomorú, hogy egy jogágon belül is azonos terminus technikust különböző tartalommal töltenek ki.

Én közjegyzőként sem mondanám, hogy lemondás, regaszkodnék a jogi kifejezéshez, és elmagyaráznám mit jelent.

Tényleg szomoru, de sajnos ez van. A jogalkotó már rég elgondolkodhatott volna azon, hogy annyian akarnak halál után valaki javára lemondani az örökrészükről, hogy akár alkothatna is rá egy jogszabályt, ahelyett, hogy "kiskapuzgatni" kelljen.

Egyszer voltam egy értekezleten, ahol "nagy" emberek voltak jelen. Egy jogszabály hiányosságairól tárgyaltunk, és mondtam, hogy jó lenne módosítani, mert sikerült ugy megalkotni, hogy bármit csináltunk, nem lehetett olyan határozatot hozni az ügyben, hogy az ne ütközzön valamilyen jogszabályba.

Azt a választ kaptam, hogy csináljuk ugy, ahogy legkevésbé sérti a jogszabályt.

Megkérdeztem, hogy nem lehetne inkább módositani, hogy ne kelljen megsérteni? Ugy néztek rám, hogy láthatóan azt sem értették mit akarok. A szabály azóta is létezik, azóta is születnek rá a határozatok - jogszabálysértő módon.

kösz derill a választ

Tisztelt Fórumozok! Tanácsot szeretnék kérni. Édesapám januárban halt meg. Már 10 éve együtt élt egy vele egykorú hölggyel. Soha nem volt probléma ebből, sőt amikor pár éve édesapám közölte,hogy nem 20 hanem 30 %-ot kíván az élettársára íratni a saját tulajdonában lévő ingatlanból természetesen elfogadtuk nővéremmel együtt. Eddig szép a történet, de! Január óta most nemrég voltunk az ingatlanban (vidéken) először összepakolni. Kiderült, hogy az összes értékes dolog eltűnt. Úgy mint kristálypoharak, édesapám órája melyet nem rég ajándékoztunk neki, és az összes aranyékszere. Többek között egy monogrammos pecsétgyűrű. Amikor megkérdeztem, hogy hol vannak ezek, azt a választ kaptam, hogy nem is voltak. Majd iszonyú szítkozódást, hogy kiakarom semmizni a hölgyet. Később a nővéremnek már azt mondták,hogy a pohárkészlet nem is volt egész. Szóval nekem egyértelmű, hogy minden megtalálható lenne a hölgynél, de nem tudom hogyan szerezhetném vissza. Sajnos túl jóhiszemű voltam. Ha a legkisebb gyanú merült volna fel, hogy bármi eltűnhet a lakásból valószínű édesapám halála napján kimegyek és összepakolok. Ezek tárgyak már együttélésük előtt édesapám tulajdonában voltak. A legtöbb 25-30 éve, tehát nem közös szerzemény. Nem a valódi értékük miatt ragaszkodnék ezekhez, mert számomra az emlékek az eszmei értéke felbecsülhetetlen. A gyűrűről többek közt olyan fénykép is van a bitokomban melyen édesapám és édesanyám látható 30 évvel ezelőtt, és olyan is amelyen az élettársával látható 1 éve. Mindkettőn a gyűrű is látható. Mit tanácsoltok, hogyan tudnám visszaszerezni az "eltűnt" tárgyakat?Még nem volt hagyatéki tárgyalás, de erre csak én és a nővérem, mint örökösök vagyunk beidézve.

Ha jól értem nem voltak házastársak, így nem is válhatott közös szerzeménnyé a szokásos használati tárgyak.

A közjegyző elött bizonyítási eljárást nem folyhat le, ezt még a hagyatéki leltárelőadó elött kellett volna kezdeményezni, h. az ingóságokat is vegye a leltárba.

Így marad a bíróság, ha jogosan akartok érvényt szerezni a követeléseiteknek.

Köszönöm a választ. Épp most kaptam a hírt, hogy állítólag mevan az a ....gyűrű. Remélem estére már a kezemben lesz. Szívem szerint a többi hiányzó tárgyat is visszakövetelném, de ne legyek elégedetlen. Se kedvem, se időm évekig bíróságra járni és pereskedni, bár ezek után megérdemelné a hölgy.

Miután egy éve édesapám meghalt, a lakását hugom és én örököltük. Szellemi fogyatékos bátyánk örökrészét (köteles rész), pénzbeli letétben határozták meg a hagyatéki eljárás során. Bátyánk gyámja édesanyám, aki bátyánk örökrészéről lemond, azonban a gyámhivatal ebbe nem egyezik bele. Sajnos a pénzbeli letétet nem tudjuk kifizetni, ezért más megoldást kell keresni. Kérdésem a következő: A városi gyámhivatali ügyintéző eltekinthet -e a letét befizetésétől (pl. méltányossági alapon, mivel édesanyám súlyos beteg, akinek gyógykezelését hugom és én finanszírozzuk, másrészt bátyám esetében a pénz ésszerűen nem felhasználható), ugyanis erre utaló megjegyzést tett, az összeg nagysága miatt azonban nem hajlandó ezt a lépést megtenni. Vagy a lakásra jelzálog jegyezhető -e be a bátyám javára? Milyen lehetőséget biztosít ezzel kapcsolatban a jog a gyámhivatali ügyintéző részére? A bírósági eljárást szertnénk elkerülni, a gyámhivatallal szeretnénk valahogy megegyezni? A válaszokat előre is köszönöm.

Édesanyámmal és nevelőapámmal, valamint a húgommal közösen lakunk egy többszintes családi házban. Most 30 éves vagyok. Anyuék még 4 éves koromban házasodtak össze, azóta együtt lakunk, nevelőapám nem vett a nevére (bár felajánlotta, végül így alakult).
A húgom nevelőapám vér szerinti lánya (6 év van köztünk), és apám előző házasságából szintén van egy lánya, aki már régen saját családot alapított és máshol lakik a férjével és a gyermekével.
A családi házat anyuék közösen építették 16 évvel ezelőtt.
Kérdésem: ha esetleg bármelyikük elhunyna, kiket és hogyan illet meg majd a ház? Számít-e valamit, hogy kik laknak jelenleg benne, vagy hogy apám a nevére vett-e engem vagy sem?

Anyu azt olvasta régebben egy újságban, hogy ilyen esetben az édesanya részét a saját gyermekei (tehát mi) öröklik, apám részét szintén a gyermekei, függetlenül attól, hogy vele élnek-e vagy sem. Ez tényleg így van?
Mit jelent az, hogy kötelező rész?
Amennyiben apu végrendelkezik (valamelyikünket megjelöli kedvezményezetként), mi akkor is megkaphatjuk anyu részét?

Előre is köszönöm a választ.

Szia!
Mindenki a vér szerinti szülei után fog örökölni (úgyhogy sajnos gond, hogy nem vett nevére a nevelőapád). Az, hogy ki-kivel él együtt az nem releváns.

A köteles rész a törvényes örökrész felének felel meg - ez akkor is jár a másik gyermeknek, ha végrendeletet ír a szülő és abban csak az egyik gyermek javára rendelkezik.

Mindenki a maga tulajdonrészéről végrendelkezhet, és természetesen több ember után is lehet örökölni, úgyhogy nevelőapád végrendelkezése nem akadályozza, hogy örökölj anyukád után.

jatilla40: itt elvileg nem sokat tehet a gyámügyi ügyintéző, mivel a gondnokolt érdekeit kell védenie, tehát az összeg befizetésétől nem tekinthet el. Viszont nem követelhet pénzt, mondhatjátok azt, hogy a hagyatéknak x százaléka a bátyádé, jegyezzék be a tulajdonjogát, vegyék nyilvántartásba a gyámhivatalban is, és ennyi. Tehát megfellebbezheted a gyámhivatali határozatot azzal, hogy a bátyád nem pénzt örökölt, hanem mondjuk egyharmad rész butorokat, egyharmad rész tányérokat stb. Ez esetben az is megoldás, hogy majd fokozatosan minden tárgynál megváltjátok - anyagi erődökhöz mérten - a bátyád részét.

A jelzálog megoldás nem mükszik, kizárólag ugy, ha a ház bátyádra eső részét tulajdonjogként bejegyzik részére. Viszont ha jól sejtem mindenen rajta van az édesanyád özvegyi haszonélvezeti joga nem?

Sziasztok!
Öröklési ügyekben teljesen laikusként hozzáértőktől szeretnék választ kapni a kérdésemre:
Édesanyám meghalt, édesapám még él és van egy testvérem.
A ház, amiben laktak, csak az anyukám nevén volt, ami korábban az ő szüleinek a háza volt, majd idővel apukámmal közösen bővítették.
Halála után végrendeletet nem találtunk.

Ilyen esetben, ha csak az ő nevén volt a ház, ki örökli a házat, az ingóságokat?

Alapesetben te és a testvéred 50-50%-ban öröklitek a házat, édesapátoknak pedig holtog tartó haszonélvezete lesz rajta.

Ha ez neki nem megfelelő, akkor bizonyíthatja, hogy a ház közös tulajdon volt annak ellenére, hogy csak anyukátok nevén szerepelt. Ekkor csak anyukátok részét öröklitek fele-fele arányban a testvéreddel, és a apukátoknak erre a részre lesz holtig tartó haszonélvezeti joga.

Anyukád ingóságait testvéreddel szintén egyenlő részben öröklitek.

Kála!
Köszönöm a válaszodat.

Az ingóságokon szintén az édesapátok haszonélvezeti jogával, azonban nem holtig tartó haszonélvezeti joga lesz sem az ingatlanon, sem az ingón, hanem özvegyi. A kettő közt az a különbség, hogy a holtig tartó (mint a nevében is benne van) haláláig tart, az özvegyi viszont addig, amig nem köt ujabb házasságot.

Az alábbi témában szeretnék segítséget kérni. Testvéremmel örököltünk egy házat, mely most 50-50 %-ban van a tulajdonunkban. Sajnos nem tudunk megegyezni, ő nem hajlandó belemenni, hogy eladjuk a házat. Mit tehetek? Eladni a felét? Kiadni? stb.?

Kérheted a közös tulajdon megszüntetését a biróságtól. Érdemes ügyvédhez fordulni, mert ha az ügyvéd elmondja a testvérednek, hogy ez azzal járhat, hogy jóval áron alul fogják elárverezni, gyorsan hajlandóságot fog mutatni az eladásra.

Közölte, hogy őt semmi nem érdekli, majd a bíróság megállapítja, hogy havi bontásban mennyit kell fizetnie. Lehet, hogy 20-30 éven keresztül törleszt nekem így havonta?

Az árverezést is a bíróság intézi?

Nem lehet. A biróság annak itéli, aki a másikat ki tudja fizetni, ha egyik sem tudja a másikat kifizetni, akkor pedig vagy megosztja ha megosztható, ha nem, akkor pedig közös tulajdonba adja a vagyonmegosztási perben. Ezután lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését külön eljárásban, és ekkor jön az árverés. Erről majd a biró is felhomályositja, akkor talán készségesebb lesz. Az árverést birósági végrehajtó csinálja.

Köszönöm szépen a segítséget. Bízom benne, hogy már az ügyvédi felvilágosítás jobb belátásra fogja bírni.

szeretném megkérdezni,hogy megillet-e az özvegyi jog ingatlanöröklés esetén,ha férjem halálakor már két éve külön éltünk?

Ha tudod bizonyitani, hogy az életközösség helyreállitására még volt remény, akkor örökölheted a haszonélvezetet, ha nem, akkor nem.