Zoltán! Köszönöm a válaszodat, sokat segitettél, de azért nem olyan egyszerü a dolog. Az eredetileg 10 éve megvett önkormányzati lakást / amit részletre vettünk meg/ eladtuk és kisebb lakást vettünk, szintén az én nevemre és édesanyám haszonélvezetére. Csak ekkor fizettük kis fennmaradó teljes összeget az önkormányzatnak az eladott lakás árából. No és most ott tartunk, hogy valóban kinek mennyi része van. A párom szerint fele-fele /ezt arra alapozza, hogy a házasság alatt szerzett vagyon közös/ és a haszonélvezőnek kb. 20 %.
Egyébként nem válunk, nem veszekszünk, csak szeretnénk tudni, hogy ebben az esetben mi is a helyzet.
A közös vagyon elosztása
Ha a párodnak, illetve neked nem volt benne bizonyíthatóan pénzeszközötök, akkor az a szüleidé és nem közös.
Amennyiben ti, vagy te fizetted ki, de nem külön pénzből, akkor meg kell osztani.
Nem, nem fele-fele arányban!
A bérleti jognak is van értéke, akkor is volt!
Alapesetben az ingatlant 15%-on értékesítették, azaz a bérleti jog értéke 85%.
A külön kapható 40% (6%) kedvezmény, mely egy összegben történő fizetéskor adtak már nem tartozik bele.
A lakás jelenlegi értékének 15%-át osztjátok el kettőtök között, ha saját közös pénzetekből vettétek.
Persze vannak akik abból indulnak ki, hogy 50% és azt osszuk ketté!!!
Sőt hallottam olyat is, hogy a haszonélvezet egy "egység" és háromfelé akarják osztani, ami nagyon durva!
Meg kellene nézni az eredeti szerződést, összegek nélkül, csak százalékosan!
A párom problémáira szeretnék tanácsot kérni. Kb. 10 éve vásároltunk egy lakást, ami az én nevemre került és édesanyám haszonélvezete került rá, mivel csak igy lehetett az önkormányzati lakást megvásárolni /ebben laktak a Szüleim/. Ekkor mi már 10 éves házasok voltunk. Ebben az esetben is közös vagyonnak számit e az ingatlan és eladás esetén a haszonélvezőnek jár-e az ingatlan árából.
Kedves Pigi!
Esetleg nem tudna mar most a novere reszet megvasarolni es ezzel az ingatlanon tulajdonjogot szerezni? A kozos tulajdonon tervezett atalakitashoz ugyanis a tulajdonostarsak mindegyikenek hozzajarulasa szukseges.
Az allagmegovo, fenntarto jellegu munkalatokat barmelyik tulajdonostars elvegezheti (ilyenkor is kell a masik tulajdonostarsat ertesiteni), de ebben az esetben nem hiszem, hogy bizonyitani lehet, hogy a konyha es furdoszoba epitese a haz allaganak fenntartasahoz szukseges.
Amennyiben megis szeretne elvegezni a tervezett munkalatokat, akkor kerem, hogy beszeljen ugyveddel, mert elofordulhat, hogy a keletkezett hozzaepitett resz is kozos tulajdonna valik es a reszletek (ki fizet kinek, es mennyit, stb.) tisztazasa csak hosszadalmas es koltseges polgari peres eljaras reven lehetseges.
Agnes
Adott két tulajdonos és egy haszonélvező (az apa), ebből én és apukám a házban élünk, nővérem a tulajdonostárs külön. Én az osztatlan közös tulajdonban lévő ház tetőterében a meglévő wc és szoba mellé építeni szeretnék egy fürdőszobát és egy konyhát a négyzetméter megváltoztatása nélkül. A haszonélvező ebbe beleegyezik. A probléma az, hogy a tulajdonostárs nem és arról sem akar hallani, hogy az eladáskor az általam megnövelt értéket a fél tulajdonrészen felül megkapjam. Kérdésem: a haszonélvező halála után, ha követeli tőlem a testvérem a részét, kifizethetem úgy, hogy az általam növelt értéket levonom az örökségének az összegéből.
Kérem segítsen nekem valaki, előre is köszönöm.
Ami az élettársi közösség előtt megvolt, az a feleké változatlanul. De amit a viszony alatt szereztek, az a szerzés arányában közös tulajdon. Ha tudod bizonyítani, hogy milyen arányban épült a ház a Te lakásodból, akkor a háznak is ilyen arányban vagy tulajdonosa.
Ügyvéd - Társasági szakjogász
Vagyis akkor az élettársi viszonyba vitt vagyonhoz semmi köze? Mi a helyzet a házzal, amit ugyan közös életünk alatt építettünk, de főleg az én lakásomból?
Ha nem vagytok házastársak, akkor a közös életetek során szerzett vagyonból a szerzés arányában részesedtek és nem automatikus fele-fele arányban.
Persze ezt nehéz bizonyítani, de nem lehetetlen.
Azt tanácsolom, hogy adott esetben egy ügyvéd előtt üljetek le és próbáljatok megegyezni, mert a pereskedés sok sebet ejthet és évekig tarthat.
Ügyvéd - Társasági szakjogász
Egy másik topicban felvetettem, de senki a topicra sem nézett, szóval:
Az alábbi a problémám:
Élettársammal 13 éve élek együtt, elözö; kapcsolatomból volt már gyermekem, majd 2 év után lett egy közös gyermekünk is. 10 éve eladtuk a lakásomat, amely árából vásároltunk egy telket és építkezni kezdtünk, ebben sgített a gyermekeimre kapott szocpol támogatás is.
A ház felépült, de a kapcsolat mára odaáig fajult, hogy szét fogunk menni, de ö; már mindennek a felét követelné.
Egy jogban jártasabb ismerösöm azt mondta, hogy csak annak a felét követelheti, amelyet együtt szereztünk. Ez igaz így? Ha igen, akkor miként állapítható meg, hogy mennyi illeti öt a házból? Ha nem így van, akkor mire számíthatok? Mikor érdemes perre viini az ügyet?
A válaszaikat elöre is köszönöm!
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02