Hagyaték

csuporka,

„ Kénytelen voltam kölcsön kérni a hibájuk miatt. Kérhetem a kártérítést? Jogosan?”

Nem. Aki balfaszkodik, az magára vessen. Leráztak?

csuporka, nem nagyon értem.
Írásban kérted? Halotti anyakönyvi kivonattal?

Ha írásban kéred, írásban kell válaszolniuk.

Én panasszal élnék a nemzeti banknál végső esetben (bár mintha már ott tartanál). Ugye olvastad drbjozsef tanácsát?

Nem jogi, csak jó tanács, talán akad valaki melletted, aki el tud kísérni és "rádönti az asztalt" az aktakukacokra helyetted.

• Kénytelen voltam kölcsön kérni a hibájuk miatt. Kérhetem a kártérítést? Jogosan?

Raiffeisen Bank gödöllői fiókja már két hónapja visszatartja a betétünk kifizetését

„A másik lépcsőház. :)”

Persze, így már értem. Messze van az iroda, közelebb kell költözni :D

OFF
Ha az eddigi helyen keresed, megtalálod. A másik lépcsőház. :)
Az időpontot még egyeztetjük.
ON

Persze, ha megtudom az új címet :))

:) majd meglátogatlak

Bármikor.
OFF
Költözünk! Már az iroda.
ON

Köszönöm Béla!

Annak sincs. A köteles rész iránti igénynek viszont öt év az elévülési ideje. (És az általános elévülési szabályokat kell rá alkalmazni a megszakítás, a nyugvás, stb tekintetében.)

Kérdésem lenne, hogy a haláleseti rendelkezés után meddig kell beszámítani a köteles rész alapjába? Mint ajándékozás ennek is van határideje?

Irodakukac20,

Pontosan. Nem része a hagyatéknak, ezért senki nem örököl belőle, és azonnal lehet vele rendelkezni, elkölteni, minden további nélkül.

De az elhunyt törvényes örököseinek köteles részi igénye lehet az összeggel kapcsolatban (házastársak esetén csak a bankszámlaegyenleg felére, ha közös számla volt akkor kérdés nélkül, ha csak az elhunyt számlája volt, akkor annak közös volta lehet vita tárgya, de ellenbizonyításig törvényi vélelem áll amellett, hogy a fele a túlélő házastárs tulajdona).

Mert a haláleseti rendelkezés jogilag ajándékozásnak minősül, ami beleszámít a köteles rész alapjába. Ha a törvényes örökös örökrésze a hagyatékből eléri az őt elvileg megillető köteles részi igényt, akkor azt se kell fizetni.

„ amennyiben a feleség került megadásra a bankban haláleseti kedvezményezettnek, akkor az az összeg nem is számíthat bele a hagyatékba”

Igen, így van, de beleszámít a köteles rész alapjába. KBS írta régebben.

drbjozsef!
Akkor a korábban felvetett eset kapcsán, amennyiben a feleség került megadásra a bankban haláleseti kedvezményezettnek, akkor az az összeg nem is számíthat bele a hagyatékba (gyermek abból nem örököl?), illetve ő azt a hagyatéki tárgyalásig el is költheti?

csuporka,

Ott van a rendeletben, hogy a kedvezményezett a hagyatéki eljárástól függetlenül rendelkezhet a pénzzel.
Halotti anyakönyvi kivonattal bemész egy bankfiókba, odabaszol az asztalra, és kéred a pénzt. Ha nem adják, hívasd a fiókvezetőt. Ha az se, hívasd fel velük a jogi osztályt. Rögzíts mindent telefon diktafonjával, minden válaszukat pontos törvényi hivatkozással, paragrafusra, szakaszra ÍRÁSBAN kérd. Ne hagyd magad lerázni.

Marcell,

Ja, valamiért azt hittem a "minden mást a gyerek örökölt"-ből, hogy volt ott valami vagyon még. Valami ingatlan mondjuk.

Egyébként nem tudom ilyenkor hogyan kerül be a hagyatéki végzésbe, szerintem a számlaszám bekerül, talán az egyenlege is mint az elhunyt nevén lévő számla, csak azzal a megjegyzéssel, hogy az összegre haláleseti rendelkezés volt, ezért az nem része a hagyatéknak.

Tesód hívását rosszul gondolod, a hagyatékhoz nincs köze, ő nem örökös, nem is örökség jogcímen szerezte a bankszámlán lévő pénzt, nyilván nem hívták.

Nem tudom mi lenne a jó tanács. Én biztosan felvenném az összeget, és legalább egy ingyenes államkincstári számlára áttolnám, MÁP+-ba, legalább kamatozzon valamennyit. Vagy a felét el is költeném, a régi Ptk szerinti rendelkezés esetén is legfeljebb ennyi lenne a köteles része. És várnék pár évet. Sajnos az a helyzet, hogy ha nem tud az örökségről az örökös, akkor az elévülés nyugszik, nem telik, és ahogy KBS írta, a tudomásszerzéstől számít az 5 év elévülési idő.
Egyébként szerintem felvenni fel kellene, mert a számlát nem kapod meg, az az elhunyté volt, fel kell számolni.

A raiffeisen banknál férjem helyezte el a megtakarításainkat. 2012. 12,12-n Elhalálozási rendelkezés az összes számlához rendelkezést készített a banknál 100%-s kedvezményezett a felesége, tehát én vagyok.
A rendelkezés szerint a Bank jogerős hagyatékátadó végzést vagy öröklési bizonyítványt, nem köteles és nem jogosult a Kedvezményezetttől kérni.
Ennek ellenére már 7 hete megtagadják a kifizetést, engem nehéz helyzetbe hozva. Szóbeli reklamálásomra a 1989. évi 2. törvényerejű rendeletre hivatkoznak. Szerintem ez a rendelet is azt jelenti, hogy nekem jár a pénz, hiszen mi spóroltuk meg a nehéz helyzetekre
Tisztelettel Csuporka

A bankba banktitok miatt nem adnak ki információt, hogy volt e más is örökös . Tudjuk ki volt a közjegyző, meg is kerestük, de ő is a titoktartásra hivatkozva nem ad információt. Mi úgy gondoljuk, hogy nem volt bent a hagyatékban ez a rész, mert akkor a tesómat is hívták volna a tárgyalásra. Vagy rosszul gondolom?
Nem tudjuk, hogy egyáltalán örökölt e lány valamit, mert bentlakásos intézményben lakott az örökhagyó a bankszámláján kívül nem volt semmie, kivéve a személyes használati tárgyai.

Marcell,

Igen, jelentkezhet, követelni nem tilos. Látod nem egységes az álláspont, hogy jár-e, de feltehetőleg inkább igen.
De ha nem volt a bankszámla a hagyaték része, akkor erről lehet, tudomást sem szerez, hiszen nem került be a hagyatéki leltárba.

De ha mégis, akkor is ott van az amit Kogéza írt : ha az általa örökölt vagyon több, mint amennyi az őt megillető köteles rész lenne, akkor nem jár neki. Ha a köteles részi igény kielégül a hagyaték más vagyontárgyaival, akkor azon felül már nem jár.

Láttad a hagyatéki végzést? Hozzáfértek? Vagy legalább tudod, hogy mennyi értéket örökölt a lánya? A közjegyzőt tudod ki volt, aki eljárt?

A testvérem a banknál elhelyezett pénz felett kapott rendelkezést az örökhagyó haláleseti rendelkezésével. Nem álltak rokonsági kapcsolatban. Több mint 10 millió Ft. értékben.
Tehát a lánya, ha egyszer valamikor tudomást szerez az édesapja haláláról, akkor jelentkezhet a köteles részért? Így ez elég lutrinak hangzik. Vagy különítse el a testvérem a köteles rész szerinti összeget egy bankszámlán és a többivel nyugodtan rendelkezhet? Meddig tartogassuk a számlán a pénzt? Akár több 10 év, ha bármikor indíthat pert?
Köszönöm a segítséget!

BH 1978.120

Öröklési jog - Anyagi jog, Úmjs. 4. (HVG-ORAC, 221 B/5 oldal, 2014)

oligaliga,

Ebben az MNB idézetben egy szó nincs arról, hogy jogilag minek minősül ez. Arról van szó amiről én is írtam : azonnal megszerzi az összeg feletti rendelkezést.

Ilyen logikával azt mondhatnám, hogy ha én átutalok valakinek X millió forintot (ellenszolgáltatás nélkül), akkor az nem ajándék, mert nem annak a félnek adtam, hanem én csak a banknak adtam egy megbízást, bocs, semmi közöm ahhoz, akinek utaltam, azt a bank intézte.
Hát nem túl életszerű.

Tarczay kolléga irányadó bírósági gyakorlatként hivatkozza az álláspontunkat, bizonyára tud hozni döntvényeket is.

Hol vagy, Áron?