Hagyaték

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

Szafi8 # 2019.09.23. 13:36

Tisztelt Fórum!
A kérdésem a következő lenne: szüleim nekem ajándékozták a lakásukat ajándékozási szerződéssel, melyben fele-fele arányban voltak tulajdonosok. Igy én lettem a tulajdonos, nekik holtig tartó haszonélvezeti joguk van. Mindkét szülőnek van az előző házasságábol egy egy gyermek. Ők jogosultak lennének a köteles részre?
Nemrég született gyermekem. Amennyiben az ő nevére kerül, akkor is jogosultak még?
Válaszukat előre is köszönöm!

drbjozsef # 2019.09.23. 13:45

Szafi8,

A féltestvéreid jogosultak köteles részre minden olyan ingyenes juttatással adott vagyontárgy után köteles részre, ami az örökhagyó halálát megelőző 10 évben történt.

A köteles rész egy kötelmi jelelegű igény, nem számít mit csinálsz vele te, a köteles részt ki kell fizessed a jogosultnak.

Ha a cél a féltestvérek köteles részének kizárása, akkor arra más megoldás jöhetett volna szóba (tartási szerződés, öröklési szerződés).

Szafi8 # 2019.09.24. 06:16

Köszönöm a gyors válaszát!
Annyi kérdésem lenne még, hogy édesanyám fele részben tulajdonosa egy háznak. A másik fele az ő edesanyjáé, akivel nincs jó viszonyban. A nagymama ezt a részt ráíratta a féltestveremre, (édesanyám fiára) tartási szerződés ellenében.
Azt szeretném kérdezni, így édesanyám jogosult e a másik félből köteles részre, mivel a tartási szerződés nem egyenes ági rokonok (nagymama-unoka) között jött létre.

drbjozsef # 2019.09.24. 06:25

„mivel a tartási szerződés nem egyenes ági rokonok (nagymama-unoka) között jött létre.”

Úgy véled, hogy a nagymama-unoka kapcsolat nem egyenesági rokonság?

Maurito # 2019.09.24. 07:55

T. Fórumtagok!

Volt egy ingatlanom amit édesanyamnak ajándékotam, majd halála előtt édesanyám végrendeletben az unokáira hagyta ezt az ingatlant. Testvérem nem örökölt hiszen az ingatlanra végrendelet van. Ez után az ingatlan után a testvérem kérhet kötelesrészt? Tudok azzal ervelni hogy bizonyos okokból én ajándékoztam édesanyámnak és neki semmi köze hozzá?

drbjozsef # 2019.09.24. 08:02

Maurito,

A köteles rész értelme pont ez : hogy csak úgy ne lessen senkit kisemmizni "bizonyos okokból".
Az ajándékozás itt nem számít (ha az örökhagyó lenne a megajándékozó, akkor számítana, de akkor is beleszámítana a köteles rész alapjába), benne volt az ingatlan a hagyatékba, jár belőle köteles rész.

Héta1 # 2019.09.25. 13:18

Köszönöm szépen a parentéliás szt, most tovább kérdeznék, melyhez néhány információ. A halálesetről a parentéria dédszülői unoka értesült, aki külföldön van. Ügyvédett bízott meg, aki a temetést is intézte. Én, a nagyszülői parentélia szinten vagyok, egy héttel később értesültem az ügyvéd által. (Örökhagyó telefonjából szedték ki a számom) Az örökhagyó lakásába be akarnak menni, esetleges iratok végett, ill a lakásban lévő dolgok felleltározására, mit érdemes az örökségben megjeleníteni. Egy időpontot beszéltünk meg, amikor a külföldi rokon is itthon lesz, hármasban bemegyünk körül nézni. Kérdésem: nem származik bajom abból, ha a lakásba bemegyek? Az ügyvédnek tudnia kell, hogy a parentélia szerint az ügyfele nem örököl. Tudja olyan irányba vinni az eseményeket, hogy ügyfele mégis örököljön?
Köszönöm előre is a választ.

drbjozsef # 2019.09.25. 13:30

Héta1,

Törvényes öröklés esetén nem tud olyat csinálni. Nem örökös, pont.

Lehet, pont azért akarnak bejutni, hogy hátha találnak valami papírt, ami ennek ellentmond, például egy végrendeletet.

Én nem hármasban mennék, hanem vagy én is ügyvéddel, vagy két tanúval. Nehogy olyat találjanak a lakásban, ami most nincs ott...

Sőt, megmondom őszintén, én egyáltalán nem várnám meg az ügyvédet meg a rokont. Ha Te vagy a legközelebbi hozzátartozó, akkor a közös képviselővel (társasház esetén) és két tanúval, bemennék a lakásba, és felvennék egy leltárt. Nincs mit kifogásolniuk rokonéknak, hiszen semmi közük nincs a hagyatékhoz.

Persze, most, hogy már megegyeztetek az időpontban és a közös bemenetelben, rosszhiszeműség lenne előtte bemenni, de hát ezt te tudod, mennyire akarsz elibe menni a dolgoknak.

cs.b # 2019.10.04. 18:09

Üdv., a következő kérdésem lenne: ha öröklési szerződéssel jutottam ingatlanhoz, amelyet a közjegyző érvényesnek talált, a hagyaték jogerősen át lett adva, viszont az elhunyt törvényes örökösei nem kerültek elő, eladható-e az ingatlan igénymentesként? Arra gondolok, mivel az öröklési igény nem évül el, egyszer akár elő is kerülhet a leszármazott és pereskedhet. Ilyen esetben az eladott ingatlant kérheti vissza, így bevonva a perbe a vevőt is, vagy csak annak az ellenértékét?

Köszönöm a válaszokat!

Sherlock # 2019.10.05. 07:58

Ez nem öröklési igény, ráadásul csak nagyon korlátozott körben tudná megtámadni.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.05. 09:56

(Mi az, hogy az örökhagyó törvényes örökösei "nem kerültek elő"? Ha van hagyatékátadó végzés, akkor abban az is benne van, ki a törvényes örökös. De szerintem már a hagyatéki leltárban is utalnak rájuk - még ha annak nincs is joghatása.)

Immaculata # 2019.10.06. 03:10

cs.b

A kötelesrészt pénzben kell kiadni és nem ingatlanban.

Szomorú örökös # 2019.10.06. 04:31

Immaculata

„A kötelesrészt pénzben kell kiadni és nem ingatlanban.”

Mivel a kérdező szerződéssel örökölt - aminek valljuk be, elég kicsi az esélye, hogy perrel semmissé tudnák nyilvánítani - így a köteles rész lehetősége kizárt szerintem. A hagyatékátadás jogerősen megtörtént, én úgy gondolom, hogy további aggodalomra nincs oka.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.06. 06:58

Az öröklési szerződéssel elidegenített ingatlan nem számít bele a köteles rész alapjába.

Barnabi4 # 2019.10.10. 12:54

Kedves fórumozók, tudnátok tanácsot adni mi a teendőnk az alábbi helyzetben, mik lennének a helyes lépések és mire számíthatunk? Az örökségünkben egy darab hitellel szereplő követeléskezelő a hagyaték lezárulta után még két további tartozást követel, a tartozások meghaladják az örökség értékét. Szeretnénk elkerülni a további költségeket mivel már így is rengeteg pénzt kidobtunk az ablakon a semmire, közjegyző díja, autó átíratása a saját zsebünkből ment. Megérkezett a MOKK-tól a fizetési meghagyás és a két utóbbi követelés miatt szívesen ellent mondanánk mert gyanús de attól tartunk, hogy ha bizonyítják a két később előkerült követelés jogosságát, akkor nem az örökségből hanem a magán vagyonunkból kell a perköltséget fizetnünk, ez vajon így lenne? Ha nem mondunk ellent hanem közöljük a közjegyzővel, hogy vihetik az örökrészeinket akkor terhelhetnek a magán vagyonunkra bármilyen költséget a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban ha az örökségből bármilyen okból nem nyerhető ki a költség ? Aztán még az is kérdés számunkra, hogy mi lesz az őket megelőző hagyatéki terhekkel, mint például a temettetés költsége. Aki a temettetést fizette nem kíván semmit a nevére venni de igényt tart bármilyen haszonra ami egy valamikori eladásból vagy árverezésből származik. Ha lemondunk a követeléskezelő részére az örökrészről akkor az mentesít minket a temetés költségeivel kapcsolatban és a követeléskezelő fog tartozni a továbbiakban ezzel és ki kell fizetnie mikor esetleg elárverezik az örökséget? Köszönöm előre is ha valaki tud információval szolgálni.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.10. 13:04

Valamit tisztázzunk: ha lesz veled szemben egy jogerős fizetési meghagyás, akkor az abban foglalt követelésért a teljes vagyonoddal tartozol.

Barnabi4 # 2019.10.10. 15:31

#Kovács_Béla_Sándor
Köszönöm szépen a választ, de akkor viszont nem értem, hogy az a törvény, ami szerint mi csak a hagyaték tárgyaival vagy ha már eladtuk őket akkor az érte kapott pénzösszeggel felelhetünk mindenért, az így hogy valósul meg, annak hogy szerezhetünk akkor valóban érvényt?

gerbera317 # 2019.10.10. 16:10

Arra is van "törvény", hogy ha nem vettél fel kölcsönt, akkor azt nem is kell visszafizetni. De ha kapsz egy fizetési meghagyást, és annak nem mondasz ellent, akkor azzal elismered, hogy mégiscsak tartozol, és bizony, vissza kell fizetned.
Ugyanígy itt is: Ha nem vitatod a fizetési meghagyást, akkor minden javaddal felelsz a tartozásért.

Barnabi4 # 2019.10.10. 17:28

De akkor ennek értelmében mégiscsak lehetséges tartozást örökölni, mert egy fizetési meghagyás kinyitja a kaput az örökség tárgyain túlra. Mi vagy ötször feltettük a kérdést a hagyatékin a közjegyző asszonynak, hogy de ugye sehogy nem történhet meg, hogy a saját pénzünk bánja. Akkor miért nem tájékoztatott minket arról, hogy elég egy fizetési meghagyást kérni aminek jogos követelés esetén nyilván nem tudunk ellent mondani és akkor vihetik is amink van, nem csak a hagyatékra kiterjedően. Most már biztosan lesz egy látogatásunk a következő fogadó órájára a jövő héten, kíváncsi vagyok mit fog erre mondani.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.10. 17:39

A közjegyző nem ad jogi tanácsokat. Az egy másik szakma. Ügyvéd vagy mi...

wers # 2019.10.11. 06:06

Barnabi4, nem érted a válaszokat. A fizetési meghagyásnak ellent kell mondani. A másik tanács : Ügyvéd

drbjozsef # 2019.10.11. 06:45

Barnabi4,

„De akkor ennek értelmében mégiscsak lehetséges tartozást örökölni, mert egy fizetési meghagyás kinyitja a kaput az örökség tárgyain túlra.”

Szép megfogalmazás, csak egy kicsit sántít. Ahogy előttem írták, akár nem létező tartozás is behajtható, ha a kötelezett elmulasztja az ellentmondást egy fizetési meghagyásra. Helyesebben így hangzana :

„De akkor ennek értelmében mégiscsak lehetséges tartozást örökölni, mert egy fizetési meghagyás és az örökösök vétkes hanyagsága kinyithatja a kaput az örökség tárgyain túlra.”

Ha a tartozás összege több, mint az örökölt vagyon, és erre a tartozásra kaptok fizetési meghagyást, akkor annak ellent kell mondani, azzal az indokkal, hogy a követelés összege meghaladja a hagyatékként örökölt vagyont, akár nevesítve, hogy mik azok a tárgyak az örökségből, ami még megvan, és viheti a jogosult, akár összegszerűen beleírni az esetleges eladásból befolyt összegeket, amennyit követelhet.

Ez után a jogosult vagy befizeti az illetéket és peresíti a követelését, ahol a törvény szerint úgyis nektek lesz igazatok, és a hagyaték erejéig szól majd az ítélet, vagy nem peresíti, hanem kibocsáttat egy új fizetési meghagyást a helyes, általatok is elfogadható összegre, és akkor azt kifizetitek neki. Amíg nem felel meg az összeg, addig ellentmondhattok.

Barnabi4 # 2019.10.11. 07:57

drbjozsef,
Köszönöm a választ, mert így már értem, hogy akkor van alapunk ellent mondani. Azt hittem a jogosságra nem mondhatunk ellent, hisz valóban volt hitele az elhunytnak, ezen nincs mit vitatni. A másik amit meg vitatni lehet az csak az öszegszerűség. De így akkor naná hogy ellent mondunk természetesen.

drbjozsef # 2019.10.11. 11:48

Barnabi4,

Így van, vitatható a jogalap és az összegszerűség is, esetetekben az előbbi ugye nem, mert az elhunyt jogutódai vagytok, viszont az összeg az igen.
Írj egy tértis levelet a jogosultnak, egy olyan összeggel, ami szerintetek jár, aztán döntse el mit akar csinálni.

De az FMH-nak mindenképp ellent kell mondani.

Anitakalo # 2019.10.13. 04:56

Segítséget szeretnék kérni.Meghatalmazás van bankkártyás használathoz és az illető kórházba kerül (2 hét múlva meghal),a kórházba kerülése után 1 nappal leszedhető-e a kártyáról nagy mennyiségű pénz (1800000 Ft.) Köszönöm válaszát.