Hagyaték

Tisztelt szakértők!
Nővérem fia 2 napja húnyt el /34 éves/
Elvált volt, 2 kiskorú gyermek után fizetett tartásdijat.
Kérésünk...ki köteles a temetést ilyen helyzetben fizetni?
Köszönöm szépen a válaszaikat..

maria valeria,

Ne kérdezz több helyen.
A temettetési kötelezettséget megírtam ott.
Hogy ki fizeti, az más kérdés. Annak kell, aki megrendeli a temetkezési vállalkozótól, de a hagyatéki törvény szerint (a helyben szokásos mértékig) a temettetés költsége az első a sorban a hagyatéki terhek között.Ha van hagyatéki vagyon, akkor abból a hitelezők előtt ezt kell kielégítani. Ha nincs, akkor sajnos a temetést fizető így jár. Rajta marad.

Tisztelt Válaszadó!
Édesanyám elhunyt : 2018.augusztus 31.-én
Hagyatéki tárgyalás dátuma: 2019.január 23.-án

Általam örökölt ingatlan eladása: 2023.szeptember 29.

Az a kérdésem, hogy melyik dátum számít öröklési adó szempontjából, mikortól számít az 5 év adómentesség az Állam felé?
( Több internetes felületen utánanéztem és van ahol a halál időpontját írják kiindulási számításnak, van ahol a Hagyatéki végzés dátumát, leszámítva az eladási árból az ingatlanost, az Energetikai tanúsítvány költségét stb. )

Szíves válaszát előre is köszönöm.

A hagyaték időpontja számít,
A hagyatékin leltárban vett ingatlan forgalmi érték lesz a szerzett érték
Ez alapján az eladási és szerzett érték különbözetének 15% SZJA 30%-át (4.5%) kell adóként kifizetned

menyhart,

Szja-törvény 60. § (1) Az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Esetedben ez 2018.08.31. Ezért nem kell szja-t fizetned.

Vagyis a halál napját ha jól értem....

Öröklés esetén az örökség megnyíltának napja = elhalálozás napja
jogos, tévedtem

nem kell SZJA-t fizetni

Üdv! Szeretnèk èrdeklődni.Hagyatèki tárgyalás előtt vagyok.A közjegyzői díjat muszáj ott fizetnem,vagy 15 napon belül megtehetem jogerőre emelkedèstől számítva?

Lehet utólag fizetni. Csekken vagy átutalással.

Köszönöm szèpen.Ès erre hány nap határidőt szoktak adni?

Ésszerűt.
Szerintem nincs erre előírás, a közjegyzője válogatja. Három-öt-nyolc.
Ez nem fizetési haladék, csak annyi, hogy ne kpben kelljen ott kicsengetni.

Kedves Fórumozók,
Édesapám meghalt. Édesanyámmal németországban kötöttek anno házasságot (ami akkor hazaiztatva lett Magyarországon), a válást is németországi bíróság mondta ki. De nem lett honosítva. Viszont a lakás és gyerekper tovább folytatódott, és abban a bírósági határozatban szerepel hogy a német bíróság már elválasztotta xy számú végzéssel őket, így attól a pertől édesapám eláll, és kéri annak a peren kívüli elismerését.
Na, de most hogy édesapám meghalt, kiderült hogy itthon még házasként szerepel. Nem tudta ő sem, én sem hogy azt neki külön kérnie kell.
És akkor....
Adott egy lakás, mely 1/2, 1/2 arányban a szülők nevén volt. Édesapám halála elött a saját részét ajándékozással ráiratta húgom és az én nevemre. Húgom most fogja ajándékozással a saját 1/4 részét rám iratni. Így 1/2 anyám, 1/2 én lesz a felállas.Így a hagyaték "üres" lesz.
Több kérdésem van.

1. A válás honosítását nem csinálják meg, az itt fentebb leírt magyar bírósági papírok alapján, csak ha lefordíttatom a német válási papírokat. Csilliárdokért, mivel eléggé hosszú... Ez így helyes? Miért nem fogadható el az a határozat, amiben a magyar bíróság belefoglalta, hogy a német bíróság xy számú határozattal felbontotta a házasságot és az jogerőre emelkedett?
2.A halotti bizonyítványt kiállították de a családi állapot ki van húzva, így a hagyatéki leltárt felvevő kedves hölgy nem fogadja el a papírokat. Nem értem.... Ha "üres" a hagyaték, akkor nem mindegy?
3. Ha nem intézem a válás hazaiztatását, akkor házas marad szegényem holtában is. Így viszont kérdésem az lenne, hogy édesanyám a lakás miatt milyen előnyökre tehet szert?
Köszönöm a válaszokat

Nem érted. Félreérted.

Egyik rokon problémája a következő. : özvegy, két felnőttkorú gyerekkel.
Mind a kettő gyerek felnőttkorú, már kirepült, önálló háztatással stb.
Lesz egy hagyaték, egy ingatlan egy helyrajzi számon kettő önállólakás,korábban természetben megosztva,majd fejlesztéssel ,bővítéssel két önállólakás lett Elviekben csak a telek követi az 50% -os megosztást,a lakások területük és felszereltségük alapján különböző értékűek.
A lakások építésí engedéllyel lettek kialakítva és a közművekre külön külön szerződések is vannak.
A probléma a következő.A jövőbeni öröklésről a két örökösnek teljesen más elképzelése van.
Az egyik szerint nyomban eladni az egészet hiszen a helyrajzi szám egy ,a másik leendő örökös viszont a részét jelenlegi elképzelése szerint hosszútávra megtartaná.
Tehát az értékesítésben már most nincs egyetértés, ugyanígy az értékében sem. Egy családi veszekedés kiinduló pontja lehet

Az örökhagyó az özvegy szülő ezért elgondolta, hogy végrendelkezik.Az egyik lakást az egyik gyerekre hagyja a másik lakást pedig a másikra, kisebbikre
Ha a végrendelkezés szabályos,akkor milyen eséllyel támadhatja meg az az örökös aki úgy érzi,hogy megrövidítették,a kevésbé értékes részt kapta. ? Ami végül igaz is. Az örökhagyónak teljesen igazságosnak kell e lenni,,?
A majdani közjegyző,aki lebonyolítja a hagyatéki eljárást figyelembe veszi ezt a helyzetet, feltételezve,hogy a végrendelkezés szabályos alaki,formai és egyéb követelmények megvannak.

Más
.Kell e a végrendelkezésben indokolni az egyenlőtlen döntés okát ? Pl. azt hogy az egyik örökösnek vannak utódjai a, másiknak pedig nem. Ilyen leírva nagyon megosztó lehet.

Ezt kérdezte a tulaj, leírhatja ,hogy a Gézának kettő gyereke van ezért az övé a nagyobbik rész. Mondtam neki felesleges.

Egy korábbi eset.
A három éve elhunyt nagymama szerény örökségére 5 örökös jutott. Az egyik szerzett egy vevőt, zajlott az adásvételi szerződés, amikor ez az örökös ott az ügyvéd, a vevők előtt csinált egy botrányt, hogy az az ingatlan tulajdonképpen nem annyit ér. Nem írja alá.
Borította volna fel a másik féléves vevőkereső munkáját. Ugy félóra kellett mire a többi tulaj rávette, hogy ennyiért vették meg, nincs mit tenni.

@alapos 13.48
Mit kell ezen ennyit rugózni? Legyen az ingatlan a valós viszonyok szerint kettéosztva két külön helyrajzi számmá.
Mindkettőben egyenlően, 1/2-1/2 tulajdonrészt örökölnek a gyerekek. Majd kivásárolja egyik a másikat, vagy értékegyeztetéssel cserélnek tulajdonrészt, és akkor alakul ki, melyik lakás lesz kié 1/1ben.

Alapos,

Nem.
Nem.
Nem.

Egy év veszekedés után kiegyeznek...