Többlethasználat díj - örökölt lakás


Matróna # 2020.12.01. 08:57

Kedves Óbudafan! A Factoring levele tartalmazza hogy egy ügyben több kötelezett esetén csak egyik kötelezettel kötnek szerződést ! Azt sejtetik hogy a kötelezettek egymással a szerz.kötés előtt megegyeztek a teljesítésre vonatkozóan -ám csak a testvéreim egyezkedtek -én csak utólag szereztem tudomást a teljesítési szerződésről s ezért írtam a Factoringnak és a válaszukból tudtam meg a feltételeket .Ezzel nekem az a bajom hogy a fejem felett a tulajd. társaim és a Factoring döntöttek újabb 20 évnyi futamidőről és az összegről .Most a házba beköltözött és a törlesztést vállaló húgom követeléssel állt elő ,hogy fizessem az 1/3 résznyi tul.hányadom utáni részt. Édesanyám életében Okiratban nyilatkozott hogy a nővérem megbízásából vette fel a pénzt és a teljes összeget átadta nekik (adóstárs is így nyilatkozott). Anyukám perre készült( pénz visszakövetelés) mivel becsapottnak érezte magát mert utólag nem akartak nyilatkozni a teljes összeg átvételéről .


Azt fontolgatom hogy véget vetek a pereskedéseknek ha más mód is lenne hogy a részemhez juthassak ! -Elegem van a Bíróságokból !

ObudaFan # 2020.11.29. 16:26

Mint ismert a Követelés kezelők több kötelezett esetében csak 1 fővel köthetnek szerződést !

Már miért csak egyvalakivel köthetnének szerződést? Bárkivel köthetnek szerződést.

Kérdésem: a Köv. kezelővel szerződő félnek kell e rendelkeznie a társkötelezettek ( társtulajdonosok) beleegyezésével és kell e előzetesen tájékoztatnia a társkötelezetteket a szerződés feltételeiről

Ez így megint értelmetlen. Nyilván ha a többi kötelezettel szemben megtérítési igénnyel kíván fellépni, akkor célszerű, de ebben az esetben sem feltétlenül elengedhetetlen, csak esetleg a többi kötelezett vitathatja, hogy az eljárása célszerű volt-e.

Matróna # 2020.11.25. 09:19

Mint ismert a Követelés kezelők több kötelezett esetében csak 1 fővel köthetnek szerződést ! Kérdésem: a Köv. kezelővel szerződő félnek kell e rendelkeznie a társkötelezettek ( társtulajdonosok) beleegyezésével és kell e előzetesen tájékoztatnia a társkötelezetteket a szerződés feltételeiről .Köszönöm a válaszadást!


Azt fontolgatom hogy véget vetek a pereskedéseknek ha más mód is lenne hogy a részemhez juthassak ! -Elegem van a Bíróságokból !

Matróna # 2020.11.21. 16:35

Úgy gondolom a Faktoringgal kapcsolatos rész nem világos : Édesanyám hagyatékában a testvérem hitelét örököltük meg !Kötelmi per kezdeményezésésre készültünk a húgommal mert nem kívánjuk a nővéremék által elköltött pénzt visszafizetni (-fizesse aki élvezte ! )
-A Bank engedményezte a tartozást az Otp Faktoring Zrt-nek. Ők árverezni akarták az ingatlant mert csak a ház vételárából lett volna mód teljesíteni .Az árverezésbe nem egyeztem bele mivel alul értékeltnek ítéltem meg az új értéket -ezért megegyeztem a Factoringgal hogy saját magunk értkesítjük -kaptunk 10 hónapot erre. Azonban a Húgom a per megindulása előtt beköltözött az ingatlanba engem kizárva - nem lépett perbe sem - Tette mindezt annak ellenére is hogy épp akkor lett volna vevő a házra és mindenki a pénzéhez juthatott volna . A Húgom elment a Faktoringhoz (Kaposvár)és megegyezett a hitel törlesztéséről annak ellenére is hogy a hitelt édesanyám adóstársa nevén tartották nyilván s engedélyt kért hogy beköltözhessen az osztatlan közös ingatlanban !(?)A legutóbbi tárgyalási napon a bírónő elutasította a többlethasználati igényemet viszont a húgom azon igényét hogy fizessem meg a felújítás rám eső részét befogadta ,továbbá abbéli igényét is hogy fizessem meg a hitel általa való törlesztésből a rám eső részt ! CSakhogy: A 4 milliós alapkövetelést 8 milliósra "tornázták fel "és a 2027-ben lejáró futamidőt 2038-évre módosították !Többnyire lefaragni igyekeznek a tartozásokat - a húgom meg a duplájára emeltet vállalta be. Sajnos az általa kötött szerződés rám is érvényes . Kérdésem : a Faktoringnál nem kell -e igazolni a szerződő félnek a tulajdonostársak egyező akaratát ?-s mint tulajdonostársnak jogom lett volna a szerződés előtt megismerni annak feltételeit.Így az a helyzet hogy 2038 -ig az ügyletben maradok 8 milliós adósság visszatörlesztés fenyegetettségével !! Tisztelettel köszönöm a válaszát .
(Ui. . Eddig úgy tudtam hogy osztatlan közös ingatlant nem lehet a többi tulajdonostárs érdeksérelmére használni -kizárni megy egyáltalán nem lehet . )


Azt fontolgatom hogy véget vetek a pereskedéseknek ha más mód is lenne hogy a részemhez juthassak ! -Elegem van a Bíróságokból !

ObudaFan # 2020.11.20. 14:34

Hozzájárulás nem kell, de ha a tulajdonostárs nem engedi be az ingatlanba a használatot szintén igénylő tulajdonostársát, akkor tőle többlethasználati díjat lehet kérni.
A kérdés többi része finoman szólva sem világos.

Matróna # 2020.11.19. 17:10

Szeretném kérdezni : -
Osztatlan közös tulajdonba való beköltözéshez kell -e a tulajdonos társak hozzájárulása ,engedélye?(Az ingatlan nem megosztható)A beköltöző fél kizárt az ingatlanból azzal az indokkal ,hogy ő szerződött a Faktoringgal és fizeti a megörökölt jelzáloghitelt .
Kérdésem : -tudom a Faktoring csak egy "érdekelt"-el szerződhet -de kell e a szerződő tulajdonostársnak a többi tulajdonos egyező beleegyezése is -jogom lett volna e megismerni ELŐRE a szerződésük feltételeit . Ennek hiányában úgy érzem a fejem felett döntötte el a Factoring és a tul.társam hogy 20 évre xy összegre kb . 8-mFt erejéig szerződésben maradjak s ezzel a szerződő fél megduplázta az eredeti tartozást!Köszönöm a segítséget!


Azt fontolgatom hogy véget vetek a pereskedéseknek ha más mód is lenne hogy a részemhez juthassak ! -Elegem van a Bíróságokból !

Bubuka01 # 2020.11.11. 06:00

Tisztelt Fórum,

Az én kérdésem összetett, s szeretnék a megoldásra konkrét választ találni.
Édesapám 2020. július 29-én hunyt el. A temetést követően Anyám és a Hugom leadták a hagyatéki leltárt, melyben csupán a családi házunkat, valamint a nevén lévő autót tüntették fel. Édesapám 2016-ban megörökölte másodszor, a családja házát, amit értékesítettek. Mivel már akkoriban is megrendült az egészségi állapota, így Anyám bonyolította az ingatlan adás-vételi ügyeket. A vételárat a saját bankszámlájára kérte. Ezen tétel a hagyatéki leltárban nem került feltüntetésre. Nagyjából 7 M forintról van szó, ami már az illetékek kifizetését követően maradthatott. Kérdésem ezzel kapcsolatosan az, hogy milyen módon derülhet fény arra, hogy valójában hol található ez az összeg. Amennyire tudom ez édesapám külön vagyonát képezte, de Anyám soha nem adta át Édesapámnak ezt az összeget életében, hanem közös vagyonként kezelte.
A másik kérdésem az ingatlanhasználatra vonatkozik. Említett, édesapám hagyatékát képező családi házban Anyám és a Hugom lakik. A temetés napján a hugom beköltöztette szerb barátját az ingatlanba, azóta ott lakik, onnan jár dolgozni. Az ingatlan 1 lakótérrel rendelkezik, ámbár bővíthető. Én sajnos nem tudom használni jelen állapotában, mert egész egyszerűen az 1 lakótérben nincs számomra hely. Kérdésem arra vonatkozik, hogy ha a közjegyzői hagyatéki tárgyalás megtörtént, milyen módon lehetséges többlethasználati díjat kérni és milyen jogcímen a szerb baráttól?
Továbbá még azt szeretném megtudni, hogy egyáltalán hogyan, hol tudhatom meg, hogy ki ez a szerb állampolgár, mivel csupán a neve ismert számomra.

Megtisztelő válaszát megköszönve.
Barabás Krisztina

Aba2020 # 2020.10.12. 10:56

Kedves Grave7,
nagyon köszönöm a választ! Aba2020

Grave7 # 2020.10.10. 10:15

@Aba2020:
Kaphatunk, kérhetünk-e többlethasználati díjat?
Igen.

közös tulajdon megszüntetése iránti per
Mindenképp bízz meg ügyvédet.

A többlethasználati díj követelése esetében is érdemes az ügyvéd, hogy a fizetési meghagyás (esetleg per), majd a végrehajtás kezdeményezését ne közvetlenül nektek kelljen intézni.

Aba2020 # 2020.10.10. 04:32

Tisztelt ObudaFan!
A mi ügyünk kicsit rázós hosszú utat járt be, több mint 10 éve tart, ezért szívesen fogadnám válaszát, tanácsát.
Egy polgári peres eljárás során, mivel becsaptak bennünket egy ingatlanvásárlás során, megítéltek részünkre több mint 13millió forintot és költséget, kamatot, ami már több éve végrehajtási szakaszban van. Árverezték az adós ingatlanának felét, de mivel nem volt árverési vevő, azt mi átvettük, hogy részben az azóta közel 20milliós tartozásból megtérüljön valami. Az ingatlan 1/2 része lakottan került árverezésre, nem kell kiköltöznie a bentlakónak, és a másik 1/2 részen adósnak és volt férjének haszonélvezete van, tulajdon a gyerekeké. Volt férjen kívül adós és két gyereke lakik bent. Az általunk így szerzett 1/2 rész tehermentes, nincs rajta haszonélvezetük.
Szeretnénk végre ezt a részét lezárni az ügynek, és az osztatlan közös tulajdont megszüntetve valamelyest hozzájutni a megítélt pénzünkhöz, hogy rendezni tudjuk az életünket.
Levélváltás történt minden érintettel,amelyben minden módozatot a közös tulajdon megszüntetésére felajánlottunk, adós nyilatkozott arról, hogy megvennék az ingatlanrészünket, vagy az egész tartozást, de semmilyen összegszerű ajánlatot nem tett még a kimondott kérésünkre sem.
Ebben a levélben kértünk többlethasználati díjat,megtagadták, illetve azt is kértük, hogy biztosítsanak részünkre időpontot amikor bejuthatunk az ingatlanba, hogy a rendeltetésszerű használatot ellenőrizzük, ezt is megtagadták, mondván lakottan vettük az ingatlant, semmi nem jár nekünk
Még egy csavar is van az ügyben, még az árverés kiírása előttről van egy jogerős bírósági végzés, hogy ki kell költözniük az ingatlanból sikeres árverés esetén.
Kérdésem az lenne: Kaphatunk, kérhetünk-e többlethasználati díjat? Jogos-e az igényünk az ingatlan használatának havi 1x-i "ellenőrzésére". Illetve amennyiben nem kapunk érdemi ajánlatot, elindítanánk az osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti pert, azzal kapcsolatban mi a tanácsa.
Előre is köszönöm válaszát, Aba2020

ObudaFan # 2020.06.05. 08:29

Nem, itt elég lesz a haszonélvezőt.

lölö # 2020.06.01. 13:56

Kedves ObudaFan! Köszönöm, megnéztem a hivatkozásod. Ez plusz egy tényező, ami eltántorít a közös tulajdon megszüntetése iránti pertől. A haszonélvező felszólítása során borítékolható, hogy semmilyen választ nem adnak, tehát soha nem derül ki, ki lakik ott ténylegesen, semmire nem válaszolnak a tulajdonosok sem. Tehát a bejegyzett ingatlan-nyilvántartási állapot és a haszonélvezet természetéből adódóan, tájékoztatás hiányában a haszonélvezőt kell felszólítani - ha jól értem. És a felszólítás eredménytelensége esetén a többlethasználati díj iránti per a haszonélvező ellen megy, plusz kényszerű pertársaiként az egész tulajdoni lapot (így a tulajdonosokat) is be kell perelni ez esetben is, mint közös tulajdon megszüntetéses perben?

ObudaFan # 2020.05.31. 10:14

Közös tulajdon megszüntetési per nem is indítható a haszonélvező sérelmére (ld. bővebben: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban )

Hacsaknem merült fel az, hogy a haszonélvező felhagyott a 4/5 használatával és azt így a tulajdonos használja, akkor a haszonélvezőt kell felszólítani.

lölö # 2020.05.29. 08:18

Sziasztok! 1/5 arányú tulajdonost, aki végrehajtási árverésen vette tulajdoni hányadát, nem enged birtokba a fennmaradó 4/5 tulajdonon haszonélvezeti joggal bíró személy. Az 1/5-ös tulajdonos valamilyen térülést szeretne befektetéséért, közös értékesítéssel kecsegtette tulajdonostársa, de nem lett belőle semmi. A birtoklástól elzárásról van egy, a társtulajdonosnak címzett tértivevényes levél, ebben nincs még felszólítás, mert békés rendezés volt az elsődleges elképzelése az 1/5-ös tulajdonosnak. Tehát a levélben szimplán ez került rögzítésre: az 1/5-ös tulajdonos szeretett volna értékbecslőt az ingatlanba vinni, de elzárták előlük a bejutási lehetőséget, és ez így az 1/5-ös tulajdonosnak nem OK, hogy nem használhatja az ingatlan-hányadát. Többlethasználati díj iránti fellépés a cél, de az eziránti pert elő kell még készíteni az összegszerű többlethasználati díjjal kapcsolatos felszólíátson kívül valamivel? Pl. a haszonélvező szerepe kérdésese lehet. Nem tudni, ténylegesen ki birtokolja az ingatlant, a be nem engedő személy nem adott erről felvilágosítást. Érdemes-e a haszonélvezetőt is és a 4/5-ös tulajdonost is felszólítani többlethasználati díj követelésre? Eredménytelen felszólítás után a többlethasználati díj iránti perben mindkettőjüket célszerű perelni, hivatkozva arra, nem tájékoztatták az 1/5-ös tulajdonost, hogy ki birtokolja az ingatlant? Közös tulajdon megszüntetése iránti per egyelőre nem preferált az 1/5-ös tulajdonos részéről.

ObudaFan # 2019.05.28. 14:06

Két esetben lehet érvényesíteni:

  1. ha a tulajdonostárs azért nem használhatta az ingatlant, mert a bíróság lakáshasználatról szóló döntése ezt kizárta, vagy
  2. ha a tulajdonostárs megkísérelte használni az ingatlant, de ettől a tulajdonostársa elzárta.
Nolee9210 # 2019.05.22. 09:18

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Osztatlan közös tulajdonnál visszamenőleg lehete érvényesíteni lakáshasználati vagy többlethasználati díj iránti igényt?

Eddig nekem ahány ügyvédet megkérdeztem mindenki mást mondott.

ObudaFan # 2017.08.23. 21:05

A költségeket perben lehet behajtani az 5 éves elévülési időn belül.

kriszta12 # 2017.08.23. 12:20

közös költség tárgyában valaki esetleg?
köszönöm

kriszta12 # 2017.08.23. 08:46

Tisztelt Ügyvéd úr!

Válaszát tisztelettel köszönöm, írtam önnek e-mailt.

Kriszta

ObudaFan # 2017.08.23. 07:50

Tobblethasznalati díjra csak akkor jogosult, ha kifejezi az igényét, hogy bekoltozne, de te ezt megakadályozod. Ha nem is akar beköltözni, nem jogosult.

kriszta12 # 2017.08.22. 18:54

még annyit szeretnék kérdezni, hogy akkor is jogosult többlethasználati díjra, ha egyébként a lakás terheit (közös ktg) nem fizeti?
köszönöm

kriszta12 # 2017.08.22. 18:28

Tisztelt Jogászok!

Édesanyám ezév januárjában meghalt. Lakásának 50%-ban volt tulajdonosa, a másik 50%-ot a volt (második) férje után annak gyermeke örökölte.
Édesanyám haláláról még a hagyatéki tárgyalás előtt (ami a mai napig nem történt meg) értesítettük a másik tulajdonost, és jeleztük, hogy a hagyatéki tárgyalást követően megvásárolnánk részét.
Ügyvédi felszólítást kaptunk, melyben többlethasználati díjat szab meg visszamenőleg hat hónapra.
13 éve tulajdonos, de közös költséget egy fillért azóta nem fizetett.
Én nem zárkózom el tőle, hogy ő is beköltözzön a lakásba.
Kérdéseim:
1.) jogos-e, hogy többlethasználati díjat követel, hiszen 13 éve nem jelentkezett, most is én kerestem meg,
2.) jogos-e az egyoldalúan megállapított többlethasználati díj
3.) követelhető-e tőle visszamenőlegesen a közös költség 50%-a, hiszen azt a tulajdonosnak kell fizetnie, függetlenül attól, hogy ott lakik-e vagy sem. Ha igen, milyen időszakra visszamenőleg? (édesanyámnak a teljes lakásra haszonélvezeti joga volt)
4.) akkor is jogos-e a többlethasználati jog, ha én nem zárkózom el attól, hogy ő is a lakásban éljen?
Válaszát tisztelettel megköszönöm
Kriszta