gyermektartás, külföldi apuka

Segítséget, némi fölvilágosítást szeretnék kérni, abban a kérdésben, hogy:

ha magyar anyuka, német apuka frigyéből gyermek születik Németországban, (a gyermek nem tudom milyen állampolgár, de) a gyermek magyarországon nevelkedik anyukája által, és az apuka 'lefalzol' Németo-ba, és kötődik egy egyezségféle, hogy ~pl. 100 euro a gyermektartási díj/hó, ... akkor utóbb, az módosítható, vagy módosíttatható-e, s milyen módon, ha időközben az anyuka a gyermekével pl.- Németo-ban válall munkát, és 'tartósanra' ki is költözik Németo-ba. (A gyermek cca. 6. éves, és kb. a gyermekszületés után 1-1,5 évvel ~változott meg a kapcsolat, és kötődött az az egyezség, ami - ezért - már évek óta funkcionál a maga módján.
Hol lehet ezt megtudakolni, mitől függenek az alakítási lehetőségek, ha vannak?

Egy egyezség bármikor módositható. Kössetek uj egyezséget. Ha megegyezni nem tudtok, de az anya többre tart igényt, akkor birósághoz fordulhat. A gyermek kettős állampolgár, a gyerek jobban jár, ha a német biróságtól kéri az anya a tartásdijat.

Lényegi különbség a német, vagy a magyar bíróság közti választás a kimenetelt illetően?
Ügyvédet, vagy ~gyámhivatali segédletet bizosítanak ilyenkor? (mert az apuka egyáltalán nem akar hallani sem a módosításról)

Persze, hogy lényegi, hiszen nyilvánvalóan egy jóval magasabb szinvonalon élő társadalomban magasabb szintü ellátást állapitanak meg a gyermek részére is a kötelezettel szemben, mint egy annál jóval alacsonyabb szinvonalon élő társadalomban. Nálunk az átlag tartásdijak 20 ezer forint körül vannak, egy 70 ezer forintos tartásdij pl. már elég ritka, mig Németországban még azon szülőkkel szemben is 100-400 euró közti tartásdijat állapitanak meg, amelyek jövedelemmel nem rendelkeznek (legalább is annak vallják magukat), mivel a biróság feltételezi, hogy ha még mindig él, nyilván teszi valamiből, megnézi, hogy mennyi pénz kell egy ember megélhetéséhez, és azt mondja, hogy ennek a fele (vagy egy bizonyos hányada) a gyereket illeti. Ha az apa nem akar módositást, kérje az anya, majd a biróság eldönti.

A magyar jogban a nép ügyvédje intézmény biztosit esetleg, ha jogosult vagy rá. A német jogot ennyire nem ismerem, de halvány sejtésem szerint nem, nem beszélve arról, hogy szerintem jobb, ha Te bizol meg ügyvédet. Gyámhivatali segédletet (eseti gondnokot) kizárólag akkor biztositanak, ha a tartásdij nélkül a gyermek megélhetése veszélyeztetve lenne, és az anya nem képes az eljárás meginditására - ez igy együttesen - (pl. rokkant, szellemileg leépült, vagy tudvalevő, hogy olyan szellemi szinvonallal rendelkezik, hogy egyedül képtelen lenne még egy ügyvédet is felkeresni).

köszönöm.
Lényeg akkor, hogy egy akármilyen megállapodás, - amit ugyan mindkét fél aláírt, ~elfogadott, és ~működött, - ha másként nem , a bíróság által egyértelműen módosítható, ... tehát itt nincs olyan, hogy "kötöttetek egy alkut, akkor jó volt, most meg bezzeg nem, na! akkor miért írtátok/írtad alá?", stb, stb. Szóval nem feltétlenül ez a szemlélet, ugye?

Nem feltétlen ez a szemlélet, de ez azért kijön a gyakorlatból. Egyrészt azáltal, hogy két éven belül, csak a körülmények megváltozása (mégpedig nagymértékü) megváltozása esetén változtatja meg a biróság az elhelyezést, ill. a kapcsolattartást. Két év letelte után is komoly indokot kell találni, ellenkező esetben a keresetet elutasitják azzal, hogy indokolatlan.

Aha.
De hát itt az 'országváltás' okán (Mo-ról, No-ba) megvan az ok, gondolom. Persze - elvben - bejöhet a láthatás téma is, mint újból felmerülő elem, ami a lurkónak jó is lehet (akár), de azért nagyok a távok.
Kösz.

Igen, ez elég indok.

Kedves Derill,
látva itten a különféle infóváltásokat, és tónusokat, azt kérdezném, szerinted lélektanilag a tartásdíj-újragondolás mekkora lelki teher, és mennyire kell vértezettnek lenni ahhoz, hogy azt vki végig is vigye.
Könnyebb, ha nem egyedül él a gyerekével? Egyáltalán azt le lehet pörgetni viszonylag röviden, vagy nagy általánosságban ihgenkéshegyre megy a vita, akár nyilvánvaló távolságok esetén is?
Szóval lelkileg mennyire kell jólkondícionáltnak lenni ehhez? Mármint a tartásdíj újratárgyalási folyamat beindításához, és sikeres átéléséhez?

Egyébként a bírósági helyszín, ha az előző megállapodás Mo-n volt (német apuka, magyar anyuka, kettősállampolgár gyermek), az a gyermek időközben aktuális (egyébként Németo-i) lakcíme szerinti bíróság?
Egyáéltalán ilyennél kell a személyesség, vagy csak papírok vándorolnak? Meg a gyermeket mennyire citálhatják a bíróságra, stb?

Ez nem megválaszolható kérdés, függ az ügy bonyolultságától is, és legfőképpen a felek mentalitásától. Nyilvánvaló, hogy ha valaki ugy érzi, hogy nem a gyerekére költik a pénzt, akkor kevésbé akar fizetni, ha meg tudja, hogy a gyereke ettől jobban fog élni, és még szereti is a gyerekét, akkor szivesebben fizet is. Az is kérdés, hogy mennyire szemétkedik vele a gyermeket nevelő anya/apa. Ha jó a viszony, szintén szivesebben fizet, mintha utálják egymást.

A gyermeket nem citálják a biróságra, ha elmult 14 éves, akkor kötelező csak a meghallgatása, tartásdijperben nem is szokták meghallgatni előbb, bár az itélőképessége birtokában lévő gyermeket a biróság is meghallgathatja. Igen, a gyerek lakcime szerinti egy eu-s rendelkezés szerint, bár én még nem olvastam.

köszönöm.

kedves derill, vagy bárki, aki olvassa (tekintve, hogy igen régen történt az utolsó hozzászólás)

abban szeretnék segítséget kérni, hogy azt meg tudja-e nekem valaki mondani, hogy Németo-ban élő és dolgozó, német apának kb. mennyi tartásdíjat ró ki a magyar Bíróság a Magyaro-n élő gyermeke után?
anyuka egyedülálló. van erre valamiféle szabályozás?
számomra a Düsseldorfer Tabelle nevű német szabályozás ismeretes, ahol keresetre lebontva látható a tartásdíj összege, de apuka azt kerek perec elutasítja, lévén, a gyermek nem Németo-ban él, és hogy Magyaro-ra nem jár akkora tartásdíj.
hol lehet vajon arról tájékozódni, hogy reálisan mekkora tartásdíj járna?

a gyermek három éves, és van érvényben egy megállapodás a szülök között, az apa egy vélhetően nevetséges összeget utal át minden hónapban - nagyobb összeget önszántából nem fizet. fenyegőzik, hogy később sem, mert ha bírósági ügy lenne, akkor inkább felmond a munkahelyén, hogy ne lehessen miből levonni, de lentebb úgy látom, hogy még munkanélküliként is többet kellene fizetnie mint amit jelenleg mérnökként dolgozva fizet.

előre is köszönöm

kérdezem mindezt annak fényében is, hogy ha jól tudom 2008. év végén alkotott az EP egy gyerektartás-díjra vonatkozó törvényt. tartalmazhat ez valami idevágót?

ha mindketten magyarok vagytok, akkor nincs nemzetközi elem, tehát magyar jog lesz az irányadó.

A tartásdíj mértéke általában 15-25% ez alól lényegében csak a nagyon magas jövedelem a kivétel, illetve ha az eltartott szükségletei sepciálisak (magasak v. alacsonyak)

ja, látom, hogy az apa német volt.

Ha a gyermek magyar, akkor magyar jog alkalmazandó. Ha nem magyar, akkor is (mivel Magyarországon lakik) a magyar jogot kell alkalmazni, amennyiben rá nézve kedvezőbb.

Kedves _wasp_,

igen, azt tudom, hogy a magyar jog az irányadó.
És ennek fényében tudakolom, hogy vajon milyen elven és hogyan történik a tartásdíj mértékének megállapítása Németo-ban élő és dolgozó, német állampolgár apa esetében.

Másik: a láthatásokhoz köthető utazási költséget kinek kell állnia?

köszönettel

„Másik: a láthatásokhoz köthető utazási költséget kinek kell állnia?”

az elv az (és az általános jogérzet is azt sugallja), hogy aki állja a költségeket elköltözött, de van ettől eltérő ítélet is.

„És ennek fényében tudakolom, hogy vajon milyen elven és hogyan történik a tartásdíj mértékének megállapítása Németo-ban élő és dolgozó, német állampolgár apa esetében.”

leírtam korábban. magyar jog az irányadó, stb. olvass vissza két hozzászólást, lusta vagyok ismét bepötyögni.

lütyőke

Neked kell rábírnod, hogy önként dugja a fejét a nyaktiló alá..., vagyis hogy hozzon jövedelemigazolást a jelenlegi munkájáról. Ha erre nem hajlandó, akkor a bíróság nem lesz könnyű helyzetben a t.díj meghatározásánál.

_wasp_,

akkor ezt úgy kell érteni, hogy mondjuk 2000 eurós jövedelem esetén 300-500 euró a tartásdíj összege? 3000 eurós jövedelem esetén pedig 600-1000 euró? (ez nem egy kiemelkedő fizetés Németo-ban, viszont nagyon magas gyerektartási összeg volna Magyarországon)
gondolnám, inkább a alsó limit fele tendál, de még a 300 euró is sokszorosa annak, mint ami jelenleg működik önszántából
ráadásul Németo-ban ha valaki tartásdíjat fizet, és azt igazolja (egy cetli aláfirkantása is elég), azután adókedvezményt kap.

monalisa,
ezt pedig úgy kell érteni, hogy ha ő önként nem adja meg a kért adatot, akkor nincs lehetőség annak a kikérésére?
derill lentebb azt írta, hogy még azon szülők esetében is 100-300 euró tartásdíjat állapítanak meg, akik nem rendelkeznek jövedelemmel, akkor ez most hogy van?

köszi

lütyőke

Ha önként nem hajlandó adatszolgálatásra akkor vagy te magad kutakodsz vagy felkérsz egy magánnyomozó irodát. (Nem kevés anyuka van hozzád hasonló helyzetbe.)

A bíróságnak megvan a lehetősége, hogy az esetleg együttműködni nem akaró apa esetében is meghatározhassa a t.díj összegét - bizonyára becslés alapján.

A 2000-3000 eurós jövedelem alapján a t.díj százalékos megállapítását felejtsd el - forintra átszámítva valószínűleg egy átlagos (= nem súlyos fogyatékos és emiatt külön többletköltségekkel járó)gyermeknek akkora t.díjra nincs szükséglete. Vagyis maradjunk a magyar Ft/hó átlagoknál.

A "nem kevés hasonló helyzetben lévő anyuka" előzőekbeli hasonló problémájáról a levelezést megtalálod itt ezen topicban és a címben közel hasonlóakban - a visszaolvasásra szánj rá néhány estét, mert mások esetéből és a válaszokból sokat lehet tanulni, hasznosítani.

kedves monalisa1,

én úgy érzem mindent visszaolvastam, de a kérdésemre mégsem találok választ.
megfogalmazom másképpen.

jelenleg az apa havi kb. 20.000 Ft tartásdíjat fizet (önszántából). ajándékok a gyermeknek ebben benne vannak. "grátisz" kapja az ő saját ellátását arra az időre, mikor a gyermeket látogatja Magyarországon (évi néhány hét)
jövedelme kb. havi 2500-3000 euró.

1. a magyar bíróság azt mondaná-e, hogy ez így remek, mert a magyar keretek közt a 20.000 Ft még nem a legrosszabb tartásdíj
2. a jövedelme fényében kötelezné-e ennél magasabb összeg fizetésére, vagy ennek semmilyen köze nincs hozzá, csak a magyar viszonyok
3. kötelezné-e valamely olyan magasabb összeg fizetésére, ami ugyan még mindig nem a fizetése magyar jog szerinti arányos %-a, sem a német jog szerinti hányad (mert bármelyik tényleg nagyon sok), de ami viszonylag magasabb tartásdíj összeg Magyarországon, mondjuk 40.000-50.000 Ft-ra?

kérdezem ezt annak fényében is, hogy ebben a topikban írta lentebb derill (2005.06.06), hogy még munkanélküliség esetén is 100-300 euró fizetésére kötelezhető, mindennemű jövedelemigazolás nélkül, hiszen ha életben bír maradni, blablabla... és a 100-300 euró már önmagában 28.000-85.000 Ft.
mondjuk a fölső határt én is túlzottnak tartom, de valahol középen tartanám normálisnak

köszönöm

Mondjuk ha az a megállapodás köztetek bírói egyezség, akkor azért nem lesz egyszerű, de meg kell próbálni a felemelés iránt pert indítani. Annak nincs akadálya, hogy a magyar bíróság a német adóhatóságot megkeresse az iránt, hogy mekkora jövedelmet vall ott be.

kedves ObudaFan,

nem, a megállapodás egyáltalán nem bírói egyezség, ill. még csak nem is valódi megállapodás: ő találta ezt ki, hogy ennyit hajlandó fizetni, és slussz passz. apelláta - úgy értem sima megbeszéléses keretek közt - nincs, mert akkor semmit sem fizet. (ez még mindig jobb az eredeti gyakorlathoz képest, amikor ahhoz kötötte a tartásdíj mértékét, hogy hány napot tölt a gyermekkel).
keményebb egyzkedés esetre fenyegetőzik azzal, hogy akkor felmond a munkahelyén, csak ugye erre kérdeztem, amit meglepve olvastam derill-től, hogy lehet, hogy még akkor is nagyobb összeg fizetésére köteleznék mint amit most önszántából ad?

én egész egyszerűen csak azt szerettem volna valahonnan megtudni, hogy ilyen esetben, kb mi várható, hogy milyen összeget állapítana meg a bíróság, hogy igazából mi lenne a jogszerű. már ha egyáltalán elindítok bármit is, akármi legyen is az elvileg elvárható.

köszönöm

Ha felmond a munkahelyén, akkor vizsgálni kell, hogy ezt nem rosszhiszeműen tette-e.

Azért azt ne felejtsük el, hogy világ gazdasági válságot élünk át, ahol akárki könnyen elveszítheti a munkahelyét és leginkább a bevándorlókat érinti kényesen ez az állapot.
"Ha felmond a munkahelyén, akkor vizsgálni kell, hogy ezt nem rosszhiszeműen tette-e."

A magyar bíróság vizsgálódna németországban, hogy az apukának miért szünt meg a munka viszonya, hát azt kötve hiszem.
Szerintem azért ez nem lesz egyszerű és annyit nem fog tudni nyerni a gyermekének pereskedéssel- álom gyermektartásdíj-, ha az apuka "bepöccen"- és tényleg leszámol- sajnos ő van lépés előnyben, szerintem próbáljon megegyezni vele, próbálja kedvesen, és hátha, talán hasson a lelkiismerétére, már ha van neki olyan, mert azért ez a 20.000 Ft egyébként tényleg nevetséges szerintem 40-et ki lehet belőle "szedni".