gyerektartás, kapcsolattartás, kijelentkezés

Elhiszem, nem figyeltél. Nyilvánvaló, hogy ha dolgozik 4 munkahelyen, ennek oka van. Lehet, hogy a munkája miatt, de lehet, hogy csak azért, mert a 4. munkahely után már fáradt ahhoz, hogy a gyerekkel foglalkozzon, vagy csak egyáltalán vele legyen. Próbáld meg a gyerek apja szemszögéből is nézni.

Nyilván Te másképp látod a helyzetet, mert Te nő vagy. A férfi meg ugy gondolja, hogy megmondta a gyereknek, hogy meddig mehet, tehát nem megy tovább. Egyébként az én fiam is ilyen volt, betartotta a szabályokat. Ettől még féltettem és felügyeltem, mert nő vagyok, de a férjem másképp gondolta, ugy gondolta tulféltem. De ettől ő még nagyon jó apa, csak a férfiak többet engednek a veszélyből mint a nők. A fiamnak pedig nem lett semmi baja, de lehetett volna, és lehetett volna akkor is, amikor épp felügyeltem, mert nem nézhetem egész nap, és nem élhetek helyette. Ha állandóan mindent megmondok hogy csináljon, akkor megszokja, és képtelen lesz önállóan bármire is odafigyelni. Megszokta, hogy oda megy ahova akar, anyu ugyis szól, ha veszélyben van. Ha pedig egy pillanatra nem figyelsz, kész a baj, és ráadásul Te leszel a hibás, hiszen Te nem szóltál. Ugye belátod, hogy ez igy nem mükszik?

Természetesen nem hivatalos álláspont, olyan nincs is. Van olyan volt osztálytársnőm, akit a szülei már 6 éves korától egyedül hagytak napokra, mivel külföldön dolgoztak. Igy tanitották, és soha nem volt probléma. Van olyan, akit 15 évesen, sőt 20 évesen sem lehet egyedül hagyni, mert drogbulit rendezne. Tehát nevelés kérdése.

Én mindig igy látom, és vallom, hogy mindent egyedileg kell értékelni. A férjed ugy itélte meg, hogy egyedül maradhatnak éjszakára. Ez az ő döntése és az ő felelőssége.

Mindazonáltal szoros felügyelet mellett is történhet baleset, ezt tudomásul kell venni.

Nem apaközpontu vagyok, hanem realista és jogegyenlőség központu. Tudomásul kell venni, hogy azonos jogaid vannak. Apa sem szól bele abba, hogy Te hogy neveled a gyerekeket amig nálad vannak, neked sincs jogod beleszólni, hogy ő hogy neveli, amikor nála vannak.

Nyilvánvaló, hogy akármennyit rá lehet költeni egy gyerekre, de az is nyilvánvaló, hogy mindenki a lehetőségeihez mérten iratja a gyermekeit különórákra, és nem más bőre (pénztárcája) terhére. Tehát ha egyszer ennyire telik, ennyit tudsz megtenni. Én is szerettem volna a gyermekemet pl. Japánban tanittatni és akkor nem kellene most görcsölnie a japán nyelvvel, azonban nem volt rá lehetőségem. Szerettem volna külön angolra járatni, de arra sem volt lehetőségem, igy kénytelen volt a fiam az internetről megtanulni angolul, mert az ADSL olcsóbb volt és amugy is szükség volt rá.

Kedves Derill!
Te csak úgy tudod látni egy elvált apa-anya kapcsolatát, hogy az anya nem engedi el a gyerekeket? Nálunk nincsenek láthatási idôpontok megszabva, és én bármikor nyomatékosan mondom bármikor elengedem a gyerekeket, de nem viszi. Ugyanazon a lakótelepen lakunk mégis kizárólag csak egy héten egyszer, csak vasárnap találkozik velük. Gondolom ezt nem hiszed el. A nyári szünetbôl eddig 30 nap telt el, ebbôl 2 nap találkozott a gyerekekkel. Szerintem egyszer?en nem akarod belátni, hogy itt nincs szó kapcsolattartásról. Arra az egy hérte pedig, amikor valaki nyaralni megy a gyerekeivel, szerintem át tudná tenni a munkáját, de ha nem, hát nem.
Te nem ismersz engem, én nem vagyok az a tipikus pátyolgatós anyuka ám azt mégsem gondolom idôszerünek, hogy egy úszni nem tudó gyerek egyed?l járjon le a balatonpartra strandolni. És szerintem jobb félni, mint megijedni.
Az ma magyarországon egy hivatalos álláspont, hogy 8 évesen elég érett egy gyerek arra, hogy egyedül maradjon éjszaka? Ha egy anya hagyja egyedül munka miatt a gyerekét, akkor is így látod. Vagy akkor apukával összefogva rohantok a bíróságra elperelni felelôtlenség miatt?
Még egyszer hangsúlyozom tudom, hogy én kértem segítséget, de ilyen apaközpontú emberrel még nem találkoztam. A pénzrôl meg csak annyit, tudom mennyi a minimálbér. És azt is tudom, hogy egy 45 perces különangol 1500,- Ft. Egy havi karate-edzés 4000/gyerek. És mág sorolhatnám. Persze lehet kenyéren és vizen is élni. De nem hiszem, hogy a XXI. században ez lenne a cél.
Most sajnos megyek haza. Talán én is tudok valamit tanítani a gyerekeimnek. Tôlem ugyanis biztos nem tanulják meg, hogy a pénzért dolgozni kell, csak az apjuktól. Tôlem bizonyára csak azt tanulják, hogy kell kiforgatni másokat. Egy újabb rohadt szemét anyuka.

Ezzel semmi gond, hogy szeretnéd a gyerekre költeni, viszont én nem tudom milyen döntés született, csak ha látom az iratot. Ritkán dönt ugy a biróság, hogy csak egy, a főállásból származó jövedelmet kell figyelembe venni, nem hinném, hogy ilyen döntés született a Te ügyedben - persze azért előfordulhat, ezért irtam, hogy látnom kellene.
Te is tudod, hogy nem csak az ebédről van szó, hanem mindenről, amit a gyerekekre költ (gyümölcs, nass, üditő, egyéb kiadások), de mint emlitettem, szerintem nem gond, kipróbálhatjátok a másik verziót, miszerint az apánál a gyerek, és Te fizetsz tartásdijat (érdemes, mert egyébként nagy valószinüséggel egyikőtöknek sem fog tetszeni, és belátjátok, hogy a másiknak sem könnyü, ha meg mégis, akkor pláne érdemes volt. Szokás mindig csak a másik felet irigyelni és szapulni, hogy neki mennyivel jobb, de azért cserélni soha senki nem akar vele. Hogy van ez?)

Nem állitom be ugy, viszont Te olyan jogokat akarsz magadnak vindikálni, amiket az apának nem akarsz megadni. Ennek az az oka, hogy ilyen szokás alakult ki Magyarországon, miszerint a gyerek a nőé, a pasinak csak egy dolga van, tartásdijat fizetni. Ezt azonban a jog nem támogatja.

Szeretem a fair eljárást. A tartásdij jár neked, és ha az apának több jövedelme van, szerintem mindből, meg kell nézni az ítéletet, azonban nem biztos, hogy ugy jut több a gyerekeidnek, ha az apa minden jövedelmét megpumpolod, hiszen lehet, hogy akkor ugy dönt, hogy nem vállal mellékállásokat, mert nem éri meg azért gürizni, hogy hozzád kerüljön a pénz. Ugyanis az egy gyermekre 40 ezer forintot általában elegendőnek tartják, sok család él ennél jóval kevesebből, hiszen a minimálbér is 50 ezer, és az felnőttekre van kitalálva, az öregségi nyugdijminimum pedig ennek a fele.
Nyilvánvaló, hogy az apa is igen sokat költ a gyerekekre amikor nála vannak, azt pedig abból a pénzből teszi, amit mellékállásból szerez (épp Te is irtad, hogy üdülni viszi őket, az sem ingyen van).

Ugyanakkor az apa nem tartozik beszámolási kötelezettséggel a gyerekek hollétéről, viszont megoldható szerintem, ha tudni akarod azzal, ha Te is beszámolsz. Nem tudom, hogy ez miért nem felel meg neked, de véleményem szerint igy fair.

Az apa törődik a gyerekeivel, csak ő férfiból van, egészen másképp törődik, mint egy nő. Nem véletlenül találták ki, hogy a gyereknek mindkét szülőjére szüksége van. Az anya az aki pátyolgatja, a széltől is óvja, ellátja, az apa az aki az életre neveli, követel. Jelen esetben például az apától igen fontos dolgot tanulnak a gyerekek, azt, hogy a pénzért dolgozni kell.

Ez évszázadok alatt alakult igy, próbáld megérteni, akkor jobban megérted, hogy mit miért csinál ugy az apa ahogy. Nem azért, mert rossz szülő, hanem mert más a dolga mint neked.

Egy átlag férfi szerint egy 8-10 éves gyereket már simán egyedül lehet hagyni, mig a nők többsége 15 éves korig nem szeretné egyedül hagyni a gyereket. Elvileg egy 8 éves gyerek, ha megfelelően van nevelve, már nem gyujtja magára a házat, nem csavarog el éjszakára, nem történhet vele semmi probléma.

Te is irod, hogy az apa dolgozott, tehát nem csavargott, kocsmázott stb. Nem mindenki tudja a munkáját áttenni a kapcsolattartás miatt (sokszor nincs is annyi szabadsága), viszont örül, ha legalább akkor megkapja a gyermekeit, amikor az itélet szerint jár neki.

Ha teljesen rugalmas lennél, erre valószinüleg nem került volna sor, mert akkor lehetnének a gyerekek az apánál, amikor az „ráér” és nem akkor, amikor a „papir szerint jár ”neki a gyerek.

Igy egyébként ráadásul érthető az is, ha nem mindig él a kapcsolattartási jogával, hiszen nyilván valamelyik állásában éppen dolgozik, vagy pihen, merthogy valamikor azt is kell.

Sajnos ugyanis meg kell élni valamiből, azt meg itt Magyarországon szerencsére még igen sokan munkából teszik.

Épp Te irtad, hogy az apának 4 állása is van. Nyilván nem azért, mert egy lump alak.

Igy viszont nincs más választása, mint dolgozni, és amikor épp nem dolgozik, akkor a gyerekekkel tud lenni.

Ha igazán azt akarod, hogy megváltozzon minden, akkor változtass. Ahányszor csak akarnak a gyerekek, engedd el az apához őket, előre mindig egyeztetve az apával, hogy ráér-e (természetesen a gyerekek egyeztetnek, mivel Veled nem beszél az apa). Ha látja az apa, hogy nem keresztbe akarsz neki tenni, hanem normalizálni akarod a kapcsolatot, a beszélő viszony is hamar ki fog alakulni. A gyerekeid érdekében ez fontos, hiszen egy életre összekötnek titeket (lesznek majd még unokák is).

Tehát rajtad áll, hogy életed hátralévő részét gyülölködéssel töltöd, vagy barátság alakul ki az apa és közted. Ez esetben ráadásul Te uj életet kezdhetsz, ismerkedhetsz, és ha a barátoddal el akarsz menni, akkor az apára tudod pár napra bizni a gyerekeket.

Ne haragudj, tudom, hogy én kértem segítséget, de úgy érzem úgy állítod be, mintha én csak kihasználni akarnám az apát, elszedni az összes pénzét stb. és nekem teher lenne a gyerekeim nevelése. Pedig én csak azt szeretném, ha törôdne a gyerekeivel, ha megnézte volna a bizonyítványukat stb. Ezzel szemben a volt férjem június 5-én és július 9-én találkozott a gyerekekkel. És 9 napot nyaral velük. És természetesen bizalmatlan vagyok, mert a tavalyi balatoni nyaralásról is azt mesélték, hogy éjszaka egyedül hagyta ôket, mert elment Kapolcsra és a strandra is egyedül jártak délelôttönként, mert apa dolgozott. 8 éves volt a fiú, 11 a lány. Szerinted ez is normális és szó nélkül kell hagyni, ugye?

Elbeszélünk egymás mellett. Mintha azt nem értenéd, hogy én egyáltalán nem tiltom ôket, és elsôsorban nem az anyagi dolgokra gondolok. Persze zavar az, hogy ha van egy százalékos érték a gyerektartás meghatározásánál, akkor szeretném annak a jövedelemnek azt a százalékát a gyerekekre fordítani, nem pedig csak a számszer?en megállapított összeget. És tényleg nem magamra akarom költeni, hanem a gyerekekre. Nem keresek rosszul, de így is elég sok mindenrôl le kell mondaniuk. Ha megkapnák azt, ami jár, nem kellene ennyi mindenrôl. És természetesen egy minimálbérre bejelentett vállalkozótól nem lehet letiltatni a fizetése kb. 33 %-át. Ezt te is tudod. És hogy pontosítsunk: gyermekenként 20 000 Ft-ot fizet apuka gyerektartást. Ha jól gondolom, ez a gyerek tartási költségeinek a felét hivatott fedezni. 40 000 ,- Ft-ból szerinted kijön havonta egy gyerek rezsije, étkezése, sportoltatása, iskoláztatása, ruházkodása stb. Ha gondolod, akkor a havi négy ebéd árát ezúttal felajánlom, hogy visszafizetem mert ennyit fordít rájuk kapcsolattartás idején. Az én gyerekeim huzamosabb ideig július 16-26-ig lesznek édesapjukkal. Majd adok zsebpénzt.

Látnom kellene, hogy mit irtak bele a tartásdijról, ugyanis természetesen a biróság dönthet másképp is, de ritkán fordul elő, hogy nem az összes jövedelmet veszi figyelembe, hanem mondjuk csak egyet.

Nem kell tudnod, hogy hol nyaralnak, mint ahogy neked sem kell beszámolnod arról, hogy Te hol nyaralsz. Nem értem, hogy miért tartod ezt furcsának, azonos jogokkal rendelkeztek, miért kellene több jogot kapnod szerinted? Azt gondolom, hogy természetesen ez is megoldható, elmondod a gyerek apjának, hogy szeretnéd tudni, cserébe Te is beszámolsz majd. Ha ez tényleg csak az anyai aggódás, és nem nyilvánul majd meg abban, hogy odarohangálsz, odatelefonálgatsz, akkor meg fogja mondani. De ha például Te is biztositod a gyerekeknek azt, hogy amikor nálad vannak, rendszeresen felhivják az apjukat, nyilvánvalóan az apjuk sem fog az elől elzárkózni, hogy a gyerekek felhivjanak Téged. Ez oda-vissza müködik.

Az apuka az ítélet szerint viheti el a gyereket, ha nem tartja be az ítéletben foglaltakat a gyámhivatal ugyanazt az eljárást köteles lefolytatni, mint amikor a gondozó szülő akadályozza a kapcsolattartást. Tehát először figyelmeztet, aztán birságot szabhat ki, végső esetben korlátozhat. Kérni tehát kérheted a korlátozást, azonban ezzel a gyerekeidnek ártasz. Én a helyedben tehát inkább beszélnék a gyerekek apjával, hogy miért ilyen rapszódikusan jár, és elmondanám neki, hogy ez sem neked, sem a gyerekeknek nem jó. Kérd, hogy változtasson, és jelezd neki, hogy ha nem fog, hatóságokhoz fordulsz. Szerintem ez a normális menete.

Lehet kötelezni az apákat is a kapcsolattartásra, csak abban nincs köszönet, ezért nem szokták a gyerek érdekében. Ugyanis ami kötelező, az olyan is.

Nem hinném, hogy az összes költség téged terhel, hiszen gondolom a tartásdijat kapod. A tanulás és betegség gondjai tényleg téged terhelnek, de ez megoldható, beszéld meg a gyerekek apjával, hogy egy kis időre cseréljetek, nevelje ő a gyerekeket, Te fizeted a tartásdijat, és tartod a kapcsolatot. Meglátjuk, hogy ez hogyan fog müködni, és ha igy jobb, akkor kérjétek a gyermekelhelyezés megváltoztatását.

Te addig vagy a gyerekekért felelős, amig nálad vannak, a kapcsolattartás idején az apa felelős értük.

Tehát amint látod, az apának jogai és kötelességei is vannak. Egyébként gondold magad az ő helyébe - és mint emlitettem, ki is próbálhatod, hátha az tényleg jobban megfelel az igényeidnek. Õ fizeti a tartásdijat, és néha láthatja a gyerekeket. Amellett, hogy fizeti a tartásdijat, a kapcsolattartás összes költsége őt terheli, a kapcsolattartás idején a gyerekeket neki kell etetnie, nyaraltatnia stb. Ez mind pénzbe kerül, azonban még akkor is fizetnie kell a tartásdijat, amikor a gyerek nincs is nálad, és ő nem kap erre az időre tartásdijat, pedig neki ez alatt az időtartam alatt el kell tartania a gyerekeket. Most épp azon vagyok, hogy ez a birói gyakorlat megváltozzon. Tartásdijat csak akkor kelljen fizetni, amikor a másik szülő ténylegesen gondozza a gyermeket, amikor a gyermek huzamosabb ideig van kapcsolattartáson, akkor ne kelljen, sőt, akkor ő kapjon.

Nagyon szépen köszönöm a válaszaidat. Sajnos van amit még mindig nem értek. Ha nem számít, hogy melyik jövedelme fôállású, miért van a válási papírokban így fogalmazva. Most nem emlékszem, hogy a jegyzôkönyvben, vagy az ítéletben, de így van leírva.
Nagyon furcsának tartom a kapcsolattartáshoz való hozzáállást. Nekem, akinek a felügyeletére vannak bízva a gyerekek nem kell tudnom, hogy hol nyaralnak? A korlátozásra meg csak azért gondoltam, mert felháborítónak tartom azt, hogy az apuka sakkban tart engem azzal, hogy nem jelzi, elviszi-e a gyerekeket és ha igen, mikor. Bármilyen furcsa, de nekem is lenne magánélete, és így nem tudok semmit se megtervezni elôre. Elég kellemetlen a gyereket kérni arra, hogy hívd fel apádat, jön-e ma értetek? Ha az anyákat lehet kötelezni arra, hogy kiadják kapcsolattartásra a gyereket, az apákat miért nem lehet kötelezni arra, hogy tartsák a kapcsolatot a gyerekeikkel? Nem tartom jogosnak, hogy a gyerekekkel kapcsolatos összes kötelesség, gondolok itt a betegségekre, a szünetekben a felügyelet megoldására, a tanulás gondjaira, engem terhelnek. Az édesapának meg csak kapcsolattartási joga van, ha olyan kedve van. Ha az én felügyeletemre vannak bízva, nem én vagyok értük a felelôs? Ha bajba kerülnek ilyenkor, nem engem vesznek elô? Ilyenkor nem kérdezik meg, hogyhogy nem tudom, hol vannak a gyerekeim? Elnézést, ha indulatos vagyok, de mindig felháborít az, hogy az apáknak jogaik vannak, de kötelességeik nincsenek.

1. kérhetsz, de nem igy. Kérheted a tartásdij felemelését azzal az indokkal, hogy a gyermekek nőnek, igényeik is megnőttek, többe kerülnek, és tudomásod szerint az apa jövedelme is emelkedett, legalább is az életmódja ezt tükrözi. Nem számit, hogy melyik a főállásu, hiszen az összes jövedelmének az x százalékát kell megfizetnie.
Természetesen kérheted, hogy letiltsák a jövedelméből.

2. nem látom indokoltnak a kapcsolattartás korlátozását. A kommunikációs zavarokat mediációs eljárással lehetne megoldani, de tulajdonképpen nem nagyon szükséges, hogy Te kommunikálj vele. A gyerek elég nagy, tehát ha valami van, azt el tudja neked mondani. Jobb lenne, ha jó viszony lenne köztetek, és meg tudnátok beszélni a dolgokat, de végül is ez nem szükséges. Nem látom annak sem a szükségét, hogy Te tudd, hogy hol nyaralnak, mit csinálnak, hiszen Te sem vagy köteles beszámolni arról, hogy mikor hol vagy a gyerekekkel és mit csináltok. Természetesen ő sem köteles erre.

3. Ki tudod jelenteni, bemész az önkormányzathoz, és kéred a lakcime fiktiválását azzal az indokkal, hogy már évek óta nem lakik ott.

Hello! Segítséget szerenék kérni a problémámra. 2003-ban közös megegyezéssel elváltam férjemtôl. Közös gyermekeink: jelenleg 12 éves leány és 9 éves fiú.. A megegyezés tartalma szerint a gyerekek velem maradnak, a lárhatást nem korlátozom, ez az akkori gyakorlat szerint heti három nap volt az édesapával, (kedd, csütörtök, vasárnap). A gyerektartást, mivel a volt férjemnek elôzô élettársi kapcsolatából már van egy kiskorú gyermeke, gyermekenként a fôállású munkabérének 16,6%-ában, de minimum 20-20000 Ft-ban állapították meg. Közös tulajdonban levô lakásunkból az ôrá esô 50%-os részt megvásároltam, a szerzôdésben rögzítve van, hogy onnan kifizetés után kijelentkezik.
Kérdéseim a következôk:

1. Gyerektartást mindig csak a minimum összeget kapjuk, bár az apa életmódja nem azt tükrözi, hogy netto 120000 Ft-ot keresne. Kérhetek-e vizsgálatot a jövedelem felkutatására (tudomásom szerint 4 munkahelye is van, melyik számít fôállásúnak), vagy kérhetem-e a gyerektartás mértékének megváltoztatását, arra hivatkozva, hogy amikor a megállapodást tettük, még aktívan tartotta a kapcsolatot a gyerekekkel, nála is aludtak, de már több mint egy éve csak vasárnap viszi el ôket. Akkor se mindig, csak ha ideje van, mert sokat dolgozik. Lehet, hogy kicsinyesen hangzik, de ez megnöveli a költségeket. A gyerektartást nem fizeti idôben, általában 15-20-a után, mindig csak kérésre, a 12 éves gyerekkel küldi el, nem hajlandó a számlámra átutalni. Ennek szabályozására van-e mód.
2. Kérhetem-e a láthatás korlátozását, arra hivatkozva, hogy nem tudok kommunikálni a volt férjemmel, vagy lehet-e ôt kötelezni a gyerekekkel kapcsolatos kommunikációra. Velem ugyanis nem áll szóba, a telefont nem veszi fel, ha én hívom, e-mailre SMS-re elvétve válaszol. Általában a 12 éves lányommal üzenget, így viszi el pl. nyaralni ôket. Ha a lányom nem telefonál nekem, nem tudok róluk semmit.
3. Ki tudom-e jelenteni Ôt a lakásomból, mert a megállapodás ellenére is még ide van bejelentve, és többszöri felszólítás ellenére sem jelentkezetta ki, még a postáját is ide címezteti.

A válaszokat elôre is köszönöm.