Gyerektartás és láthatás

Férjem 10 hónapja egyik napról a másikra elköltözött itthonról és új életet kezdett a kolléganőjével egy albérletben.
Van két kiskorú gyerekünk,egy 25M-os lakásunk 10M-os adóssággal és 4M készpénzünk.
A férjem havi nettó jövedelme 400e Ft+13.havi+éves 500e cafetéria. Nekem 220e havi nettóm+családi pótlék+adókedvezmény, teljesen egyedül,minden családi segítség nélkül.
A férjem ajánlata, hogy lemond a gyerekek javára a lakásról a tartozással együtt és elviszi az összes készpénzt, gyerektartásra pedig 90e Ft-ot akar fizetni.
Kérdésem, hogy ilyen viszonyok mellet mi a reális tartásdíj? Azt tudom, hogy a gyerek szükségletei határozzák meg, de ha nem tudunk megegyezni, akkor van olyan minimum, amit a bíróság ilyenkor megállapít? A neten azt találtam, hogy kb. 15-25% gyerekenként. Nálunk a 15% / gyerek is több lenne, mint amit apuka adni akar. Ha nem megyek bele abba, hogy elkezdek számlákat gyűjtögetni, a 15%-ot megítéli a bíróság? A családi pótlékkal és az adókedvezménnyel kell-e számolni a tartásdíj megállapításánál és hogyan?
Előre is nagyon köszönöm a segítséget.

A leoglalással szemben is vannak jogorvoslati lehetőségek és annak is megvan a menete, amit ki kell várni. Ha viszont indokolatlanul késedelmes a végrehajtó, akkor végrehajtási kifogással lehet élni.

Köszönöm a válaszát ügyvéd Úr.
A probléma ott van, hogy már lefoglalás is történt. de pénzt még mindig nem látott az anyuka.Ezért van kétségbe esve.
A behajtó is csak értesítette a foglalásról és ennyi.
Hogyan és kitől kérheti az események gyors elintézését. Azaz, hogy a megítélt pénzéhez jusson a gyermeke számára?

Ha már végrehajtónál van az ügy, akkor hova fordulnál még?
Esetleg, ha a végrehajtó kiadja a behajthatatlanságról az igazolást, akkor kérhetsz állami megelőlegezést. (De csak a sorosra, nem a hátralékra.)

Tisztelt Hozzáértő!

Szeretném kérdezni, hogy hova fordulhat jogorvoslatért az az anyuka akinek öt éve nem sikerül hozzájutni a gyermektartási összeghez? Már bírósági ítélet is született arról, hogy jár Neki. Valamint már lefoglalás is volt egy gépkocsi 240 ezer forint értékben. Sajnos viszont a hivatalos értesítésen kívül még semmi mást nem kapott.
Kérdés: hova kell és milyen formában fordulnia, mi legyen a jogalap meghatározása?
Várom válaszát, köszönettel:Zsó

Amíg a gyerek tartásra szorul, nyilván. De csak hat hónapra visszamenőleg.

Kedves Szakértők!

Gyerektartásra igényt bármikor be lehet nyújtani?
Nagyjából 2 éve élünk már külön és ezalatt nem kértem a megállapítását, és ő sem látogatta egyszer sem a gyereket, bírósági végzés sincsen.

T.Szakértők!

Szeretnék segítséget kérni, hová fordulhatnánk problémánkkal, ami gondolom nem egyedi.Tavaly októberben váltak el páromék (2 év, anyuka 2 tárgyaláson volt jelen)
2 lányuk van egy 11 éves és egy 18-at már betöltött.
A bíróságon megbeszélték, hogy mind a két lány marad nála, de az iskolával, orvossal vagy bármely kérdéssel ami a lányokat érinti egyeztetnek, szól az anyuka.
A lányok keveset jönnek,attól függetlenül, hogy a megegyezés 2 hetente volt, a válasz azért mert a párom állandóan kérdezi a sulit, és nálunk szabályok vannak.Az utolsó jövetelnél derült ki, hogy a nagyobbiknak megint tavaly szeptember óta annyi volt a hiányzása(szeptember óta), hogy valószínű megint évet ismételt, tavaly már volt ilyen probléma. A kisebbik tavaly nyáron majdnem 2 tantárgyból bukott, idén félévkor is hasonló,most pedig megnézte a párom az ellenőrzőjét és 4 tantárgyból áll bukásra. Majdnem egy évig velünk élt a kisebbik 3-4 tanuló volt, semmi gond nem volt vele. A kérdésem az kihez lehet fordulni, mert természetesen az anyuka ezekről semmit nem mondott, se orvosról, se iskoláról.Mindig az volt a válasz amikor a párom hívta, hogy minden a legnagyobb rendben. A gyámügy nem foglalkozik vele. A gyerektartást a nagyobbik lánynál köteles fizetni( mindig pontosan fizetünk), csak arra gondoltunk hátha az anyuka észbe kapna!!!( az más dolog, hogy nyitnánk egy számlát a nagyobbiknak). Hová fog ez vezetni :-((((

Köszönettel Mira

Kedves iboly4!
Hát nem irigyellek.
De ezek után én alig várnám, hogy az apuka feljelentsen, hogy elengedtem a táborba a gyereket!
Ha akkor ügy lenne belőle végre valahol el tudnád mondani, hogy milyen apa is ő.
Egyébként szerintem fogadj egy ügyvédet azzal próbáld elérni a gyámhivatalnál, hogy foglalkozzanak az ügyetekkel, mert te tehetsz bármit, ha az apa nem hajlandó semmire és mindent megpróbál, hogy ellehetetlenítse a helyzetet.

Ehhezazért ismerni kellene az anyuka jövedelmi s vagyoni helyzetét és a gyermek szükségleteit is, de általában a nettó jövedelem 15-25%-a között.

Kedves Jogi fórum! Segítséget szeretnék kérni önöktől.2 gyermekem van,idáig az egyik gyermekemet egyedül neveltem,most viszont ő is úgy döntött,hogy ő is az anyukájánál marad. az lenne a kérdésem hogy mennyi gyermektartásra számíthatok amit fizetnem kell a 2 gyermekem után? 75 ezer a nettó fizetésem. Előre is köszönöm a válaszát. További szép napot!

Amíg ideiglenes intézkedés sincs, addig senkinek semmilyen kikényszeríthető joga sincs, ami azért azt is jelenti, hogy ha meg ő elviszi egyszer, akkor esetleg ő is csak így biztosítja utána neked a kapcsolattartást. Éppen ezért célszerűbb lenne a lehető leghamarabb megegyezni valahogy. Esetleg vázoljatok fel egy ütemtervet, hogy meddig maradjon ez az állapot és mikortól alhat nála, hátha ő is elfogadja, ha látja, hogy mire számíthat.

Segítséget szeretnék kérni! Az élettársi kapcsolatom megszűnt 4 hete! Van egy közös 2 éves kislányunk! Az érdekelne, hogy a volt párom amíg nincs bírósági határozat úgy elviheti e a kislányunkat, hogy ott aludjon nála! A szakítás óta édesanyámnál lakunk! Napközben akkor jöhet hozzá amikor akar, el is viheti hetente egyszer vagy kétszer! Csak most el szeretné vinni, hogy ott aludjon nála éjszaka! Beszéltem pszichiáterrel szerinte még ne engedjem, mert így is megviseli a kislányt, előbb szokja meg azt, hogy új otthonunk van! Csak nem tudom, hogy amíg nem dönt a bíróság addig milyen jogai vannak! Mire számíthatok, mikortól viheti el úgy, hogy ott aludjon!

Amit találtam a veszélyeztetésről (abban, amit groszfater linkelt, újra átolvastam, gondosan) :

"A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy
erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el

A bűncselekmény alanya speciális, a cselekmény tettese csak a kiskorú nevelésére, felügyeletére, vagy gondozására köteles személy lehet. "

Itt már csak az a kérdés, hogy a különélő szülő ebből melyiknek felel meg, mire köteles. Szerintem -logikusan gondolkodva- mindegyiknek eleget kellene tennie, amikor a gyerek vele van kapcsolattartáson, hiszen akkor ő a felelős érte. De ez az én nem jogászi gondolkodásom, amivel a gyámügy nem ért egyet.

És közben találtam jogszabályt arra is, hogy a különélő szülőnek is van tájékoztatási kötelezettsége, de csak speciális esetben, nem általánosan, mint a gondozó szülőnek.

Az új PTK-ban ez áll:

4:176. § [A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége]

Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő
gyakorolja. A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.

Business Law,

itt csak a gondozó szülőnek van tájékoztatási kötelezettsége, a különélő szülőnek nincs, ezt is elmagyarázták. Én tájékoztatom, mindenről - orvosi dolgok, iskolai dolgok, különórák, fellépések, bemutatók, táborok, szülinapi meghívások, mikor, hova tervezek velük elutazni- e-mailben. Mert szerintem joga van tudni és a döntéseket együtt kellene meghozni. A gond csak az, hogy kb mindenre max a nem értek vele egyet, nem járulok hozzá, nem támogatom a válasz, ok meghatározása nélkül, bőven határidőn túl (pl zeneiskolai táborba jelentkezési határidő 1 hét múlva, megírom neki, kérem a véleményét, rákérdezek 1-2*,nem érkezik válasz határidőig, majd döntünk a gyerekkel. Gyerek jelentkezett, megírtam apukának, hogy tudjon róla, befizettem a díjat.Esedékesség előtt 2-3 héttel jön egy levél, hogy nem járul hozzá, hogy a gyerek elmenjen, nem egyezik bele, sőt, felhívta az iskolát is, hogy ő nem járul hozzá. Jeleztem a gyámügynek, hogy mi történt, kértem, járuljanak hozzá apuka helyett, válasz nem érkezett. Iskolának elég 1 aláírás, szerencsére,gyerek elment a táborba, apuka megírta, viselhetem a következményeit, hogy az ő jóváhagyása nélkül elengedtem a gyereket. Kíváncsian várom, lesznek-e és ha igen, milyen következmények

elfmage999:
igen, ezt csinálom, feladtam postán, ajánlva. Csak az első ügy, amit apuka indított, már több, mint 1 éves és még abban sincs döntés. Szóval én még semmilyen reakciót , döntést nem kaptam semmivel kapcsolatban, amit eddig beadtam (tudomásom szerint apuka sem, azzal kapcsolatban, amiket ő beadott). Tehát nem lehet mondani, hogy bárkinek is kedvezne- legalábbis jelen állapotban- , leginkább nem csinálnak semmit, max várnak, bár közben engem többször megfenyegettek(több szakember is), hogy elveszik a gyerekeket, ezzel akarnak nyomást gyakorolni, nem veszik át a beadványt, mert nem illetékesek , így szívatnak nyilván, de leginkább azzal, hogy semmiben nem döntenek, bizonytalan a helyzetünk, állandóan a fejünk felett lebeg ez az egész - csak nem tudom, mire várnak.

Persze, csinálja csak apa a disznóságait, de közben mi lesz a gyerekekkel? Szóval engem ez zavar, hogy a gyerek ebben sehol nem szerepel szinte.

iboly4:

Én azt javaslom, hogy amit sérelmesnek érzel, főleg ha a gyermekeid miatt érzed sérelmesnek, azt be kell jelenteni.

Szépen tárgyszerűen le kell írni, hogy melyik gyereked mit mesélt az apa felelőtlenségéről.

Ezt pedig fel kell adni a gyámhivatalnak írásban ajánlva.
Vizsgálniuk kell, és dönteni kell róla.
Ha nem értesz egyet a döntéssel akkor fellebbezni lehet, és érdemes.

Gyűjteni kell az összes bejelentést és a rá kapott reakciókat. Jogi alapot csak úgy tudsz felmutatni ha mindig minden problémát jelzel és kiállsz az érdekeitekért.

Csúnyán mondva:
Csinálja csak az apa a disznóságait, ha te jogkövető maradsz és a jogoddal élve szépen teszed a bejelentéseidet akkor egy ponton ez visszahullik rá.

Ne személyesen harcolj! Minden beadvány postán ajánlva!
Ha valaki azt mondja hogy nem veszi át tőled, akkor azt elviszed a postára és feladod neki.

Egyébként komolyan meglepődtem, hogy van gyámhivatal aki az anyát szívatja és az apát "segíti", van ilyen is? :)

Kedves Groszfater,

pont ezért vagyok itt, mert egyszerűen nem tudom, mit lehetne tenni ebben a helyzetben.
Ezt már olvastam :http://www.nefmi.gov.hu/…v_080409.pdf, beszéltem más városban lévő gyámhatóság, gyerekjóléti szolgálatnál dolgozó ismerősökkel, de használható tanácsot nem tudtak adni, max annyit mondtak, hogy mintha más országban élnénk és nem ugyanazok szerint a törvények szerint járnának el. Viszont mi itt, ebben a városban vagyunk, ezek az ügyintézők fognak dönteni, a saját értelmezésük szerint, és bevallhatom, tartok tőlük, nem tudom, mennyire érdemes/szabad "szembeszállni" velük.

Ha esetleg van a bármi ajánlatod, amivel a tájékozatlanságomat tudnám javítani, szívesen venném a tanácsaidat, mert a helyzet nekem kicsit szélmalomharcnak tűnik jelen pillanatban.

A gyámhatóságra konkrétan lassan félek bármit beadni - azt éreztetik , hogy csak zavarom őket, nem történt baj (értsd élve, időben hazakerült a gyerek), mit ugrálok, örüljek neki. Nagyon egyenlőtlennek érzem a dolgokat, egyik félen számon kérik és ellenőrzik azt is, hogy mit olvas a gyerek, másik ezek szerint gyakorlatilag bármit megtehet.

Ez egy sor egy , nekem íródott leveléből: "hiszen mint ahogyan azt neked szépen független szakértő elmagyarázta, semmilyen feltételhez nem kötheted az átadást, így pl a tervezett program megismeréséhez sem." Tehát azt sem hajlandó elmondani soha, hova viszi a gyerekeket, holott csomagolás szempontjából fontos lenne. Erről az a véleménye, hogy "a gyerekeknek úgy kell csomagolni akár hozzám mennek, akár máshová, mintha szállodába mennének". Egyszerű, mindennapi példa, de elég jól tükrözi mind a szakember, mind az apa hozzáállását a dolgokhoz.

:))) ha mi elkezdünk egymással vitatkozni az iboly4-e nem-sokat segít...

egyébként az apa olyan amilyen de nem is vele van a probléma hanem a gyermekjóléti játsza a "hatóságot"
a gyám-hatóság meg nem teszi a dolgát !
iboly4 teljesen tanácstalan és tájékozatlan...

Mintha nem-is Magyarország közigazgatási területén élnél.
A gyermekjóléti szolgálat munkájáról itt olvashatsz:http://www.nefmi.gov.hu/…v_080409.pdf
A Gyámhatóság munkáját törvény szabályozza azt magad-is megkeresheted.
Néha az az érzésem mintha magad generálnád ezt az áldatlan állapotot...
"A problémákat nem lehet megoldani azon a tudatossági szinten amelyen keletkeztek"

Business Law,

mediáción már 3* voltunk, egyik sem vezetett eredményre. Jelenleg is járunk egy -a gyerekjólét által ajánlott- terápiára, ott sem érzem a haladást, sőt. Ez mind csak akkor lenne eredményes, ha mind a 2 fél akarná (bár a mostaninak nem mediáció a célja és itt a terapeuták időnként előrelépésnek értékelnek 1-1 dolgot, én sajnos nem látok pozitív változást. Fél éve járunk és sehol még az eredmény)

Az, hogy a gyerekeket nem adom át, nem megy. Lent olvashatod, volt esetkonferencia (a bejelentése alapján, a nem megfelelő könyv, film....). Ott megfenyegettek, ha nem mennek a gyerekek(figyelmeztetés, büntetés 1-2-3, majd elveszik őket, nem feltétlenül a másik félhez(sőt... jelen esetben), hanem kiemelik őket a családból és harmadik személyhez, vagy akár intézetbe kerülhetnek.... Szóval menni kell, pont. Meg olyan bírói döntést vízionált előre az egyik jelen lévő szakember(ugyanaz, aki a fentit megfogalmazta), hogy megfelezik a gyerekeket és annyi.

Végzésben csak annyi van, hogy az akadályról mikor vagyok köteles tájékoztatni a másik felet (azonnal, amint a tudomásomra jutott, de legkésőbb 24 órával a kapcs. kezdetét megelőzően) és a pótlás (rákövetkező hétvégén).

Rendőrség feljelentés: így is egyfolytában azt magyarázza a gyerekeknek, hogy én bepereltem őt (beadtam a válópert), feljelentettem (STS miatt), katasztrofális a viszony köztünk, ezt egy rendőrségi feljelentéssel tetézni... Arról nem is szólva, hogy a 2013 februári esetet még nem tárgyalták (első meghallgatást májusra tűzte ki a bíróság) Ráadásul a gyerekeket kitenni egy ilyennek pluszban, nem tudom, szabad-e és ebben az esetben csak őket tudnák meghallgatni.Egyszerűen nem akarom elhinni, hogy nincs semmilyen más lehetőség, mint a rendőrség. Mert az eddigi tapasztalataim alapján nem nagyon hiszek abban, hogy ez lenne a célravezető megoldás.

Kedves Business Law,

nyilván szeretik az apjukat, de jelenleg haragszanak is rá, félnek tőle és nem értik, hogy miért változott meg ennyire a viselkedése velük szemben is. Ezt megerősítették a velük foglakozó pszichológusok is.
A kicsinek a legkönnyebb, hiszen ő nem ismer mást, ez a természetes neki, így ezt fogadta el.

Sok probléma volt/van, engem most konkrétan a hivatalok hozzáállása az, ami elgondolkodtat.
Pl ha apuka eljön a gyerekért, de nem viszi magával és utána bejelenti, hogy nem adtam át a gyereket, akkor szerintük jogosan teszi, csak az számít, hogy nem volt nála a gyerek.
Pedig volt több változat is: beleegyezett, hogy a gyerek maradjon itthon (tanú előtt), utána bejelentette, hogy nem adtam át
visszahozta a gyereket a kocsiból, a cuccot kitette az utcára, a kapunk elé, majd elhajtott, később bejelentette, hogy nem adtam át a gyerekeket (erre is volt tanú, több is)
aláírta, tanú előtt, hogy ő nem viszi magával a gyereket (aki nem volt ugyan beteg, de tényleg rosszul volt, látta, elismerte), majd bejelentette, hogy nem adtam át
bejött, lefotózta a gyerekeket, kb 5 -6 percet volt nálunk, majd elviharzott, nagyok felhívták, hogy jöjjön vissza, én elvittem a gyerekeket a kapcs. tartás helyszínére (telefonon azt mondta a gyerekeknek, itt van), nem volt ott, majd bejelentette, hogy nem adtam át a gyerekeket
Azóta menni kell, kivéve ha van orvosi igazolás, amit csak akkor kérek, ha tényleg betegek. Így fordulhat elő, hogy én viszem ki a tiltakozó gyereket (8 éves) ölben az utcára, teszem le a földre és ha apuka felszólít, akkor bemegyek a házba (hogy később azt írja le, még azt a 10 percet se volt türelmem kivárni, amíg a gyerek megnyugszik és beszáll a kocsiba). Közben az apjuk azt magyarázza, hogy neki joga van elvinni őket, a gyerekeknek kötelességük elmenni, nekem kötelességem átadni. Ha a gyerek nem akar menni, ő nem kényszeríti, beszélje meg velem, ha én megengedem, maradhat, de én fogom viselni a következményeit.Ha nem megy, akkor én nem készítettem fel megfelelően, ennyi. És hiába kérem, hogy 2 láthatás között keresse őket néha telefonon, akár ide is jöhetne, beengedném, semmi... Soha nem keresi őket, akkor se, ha betegen hozta vissza, nem kérdezi, hogy van. Ha vmiért idejön (pl nála maradt könyvet hoz vissza) hiába hívom, nem jön be a gyerekekhez.
De ezek nem jogi kérdések.

Mivel nem kaptam konkrét választ, hogy jogi lépésként mit lehetne tenni, újra próbálkozom.

Azóta ami történt:

• egyedül hagyta a gyerekeket egy 1,20-1,40 medencében , vagy a gyerekmedencében(bár az sincs rendben, de az még tolerálható talán), amíg ebédelt, vagy elment úgy, hogy 15-20 percig nem látták több alkalommal, néha a 8 évessel, akkor a 4,11 és 12 volt egyedül. A kicsire karúszót nem adott rá, mert elég nagy már szerinte , nem tud úszni, aki felügyelt rá, 11 lesz, ő tud. Mind a 4 gyerek egybehangzóan állítja...
• tavaszi szünetben amikor hazahozta a gyerekeket, az egyik ismét lázas, (2 napja panaszkodott az apjának, aki szerint csak nyavalygott, átadásnál nekem semmit nem mondott arról, hogy van a gyerek, pedig rákérdeztem), elvitte lázasan uszodába 1 napra és állatkertbe 1 napra. Ügyelet -mivel péntek este hozta vissza őket, más nem volt, háziorvos legközelebb kedden du- torokgyulladás, gégegyulladás, antibiotikum,.... Megírtam neki, azóta sem kérdezte, hogy van a gyerek.

Gyámhatóság véleménye: asszonyom, értse meg, csak magát vizsgáljuk, csak maga veszélyeztetheti a gyerekeket. Amit apuka csinál, az nem tartozik rám.
Kapcsolattartással foglalkozó ügyintéző: ő csak azt vizsgálhatja, hogy apuka elvitte/hazahozta-e időben .... Ezt még vmennyire jogosnak is tartom.
Bevittem egy végzést, 2014 teléről, amiben leírta egy másik gyámhivatal - közben költöztünk sajnos- hogy a különélő szülő veszélyeztette a kiskorú gyerekeket, azzal, hogy egyedül, felügyelet nélkül hagyta őket.
Lehet ezzel a helyzettel bármit kezdeni? Én már teljesen tanácstalan vagyok. Ráadásul tavaly áprilisban kezdődőtt az első ügy,amit apuka indított(kapcsolattartás miatt) , a veszélyeztetés - hogy én nem veszélyeztetem-e gyerekeket a koruknak nem megfelelő irodalom, film stb... hozzáférésének az engedélyezésével- , amit szintén apuka indított, szeptemberben adta be...

Helyi sajátosság, hogy csak a gondozó szülő veszélyeztetheti a gyereket. A gyerekjóléten azt mondták, itt vezették be ezt be, nemrégiben, hogy szétválasztják a kapcsolattartó és a gondozó szülőnél történteket.
2 különböző ügyintéző.
Aki a veszélyeztetéssel foglakozik, nem vette át a papírokat, mert ez kapcsolattartási gond. Aki a kapcsolattartási ügyekkel foglalkozik, az pedig azért nem, mert hazahozta időben a gyerekeket, élve és ő csak azt tudja végrehajtatni, ami az ideiglenes intézkedésben van. És ők döntenek, tehát nem éri meg nagyon ugrálni, attól tartok.

Én már nem bízom sem a bíróságban, sem semmilyen hatóságban, az eddigi tapasztalatok alapján. (2 év alatt nem történt semmi)

És ha elítélik, akkor igazán szegény gyerekek....

Szóval jogi segítség ebben a helyzetben sincs, itt is a józan észt kellene elővenni és felnőttként nekünk kettőnknek együttműködni. (Ami kb mindent megkönnyítene és sok mindent megoldana, de sajnos nem megy)

„Mivel a helyi gyámhivatal szerint csak a gondozó szülő veszélyeztetheti a gyerekeket. A kapcsolattartásra jogosult szülő nem veszélyeztet, az kapcsolattartási probléma”
Ez bizony nem így van...
Ha elítélik a 2013-as esemény miatt megoldódott a gyermekelhelyezés ügye...

Amúgy: szegény gyerekek !

Sajnos a betegen hazahozta, nem adott gyógyszer, ügyelet, kórház stb... tény, megvannak az orvosi papírok.
A gyerekülés tény, nem túlaggódás.
A gyorshajtásnál már nem vagyok ott nyilván, amikor még együtt éltünk, akkor is csinálta, de nem a gyerekekkel. Mostanában már velük is, de erre nincs bizonyítékom nyilván.

Apuka a gyámhatóságon feljelentett, hogy a gyerekeket veszélyeztetem a nem a koruknak megfelelő irodalom, film és internetes tartalom hozzáféréséhez való biztosításával, kéri, hogy vizsgálják ki, a káros anyai magatartás nincs-e rossz hatással a gyerekekre. (Tudok róla beadvány másolatot, végzést küldeni az eljárás elindításáról, ha érdekel) Elindították az eljárást, volt esetkonferencia (2) pszich foglalkoznak a gyerekekkel, kimondták az esetkonferencián, hogy a gyerekek félnek az apjuktól, amiatt, ahogy a láthatásokon viselkedik és nem értik, miért változott ennyire velük szemben, a tanárokat is meghallgatták, azt mondták, nálam nincs gond, gyerekek jól tanulnak, kiegyensúlyozottak, otthon, nálam minden rendben van, volt környezettanulmány nálam, minden rendben, körülmények, kaja, foglakozás, könyvek, könyvtári listát mellékeltem, amit a gyerekek az elmúlt években hoztak a könyvtárakból, apukánál: koszos, veszélyes, nincs se friss, se tartós élelmiszer a házban (jegyzőkönyv készült nyilván mindenről).

Védelembe vételi tárgyalás lesz a beadványa miatt. A gyámügy azt mondta, mivel rossz a szülők közti kommunikáció, ezért lehet, védelembe veszik a gyerekeket, majd kiderül a tárgyaláson. És azt fogják előírni, hogy nekem úgy kell kommunikálnom apukával, hogy az neki megfelelő legyen. (telefont nem vesz fel, e-mail-re nem vagy alig válaszol, de akkor is leginkább csak annyit, hogy semmivel nem ért egyet és semmihez nem járul hozzá, ha mégis, ajánlott levélre sem, már azt is próbáltam, személyesen annyit mond: mindent csak írásban fogad el tőlem).

Amikor a betegség miatt bementem , 3 orvosi papírral, leírva, hogy mi történt, mellékelve az általam, apukának aznap, a témában írt sms-k, levelek másolatát, annyit mondtak, hogy ez nem veszélyeztetés. Mivel a helyi gyámhivatal szerint csak a gondozó szülő veszélyeztetheti a gyerekeket. A kapcsolattartásra jogosult szülő nem veszélyeztet, az kapcsolattartási probléma. Elviszi és visszahozza időben, ez számon kérhető, csak ebben tudnak eljárni.
Menjek a rendőrségre és jelentsem fel kiskorú veszélyeztetése miatt.

Nem hinném, hogy ez segítené az amúgy is rossz viszony alakulását. Ráadásul van egy 2013 február végi esetünk (súlyos testi sértés), ami most májusban kerül bíróságra. Így őszintén szólva sok értelmét sem látom.
És a gyerekeket is szeretném kihagyni, márpedig azt, hogy gyorsan megy, félnek mögötte az autóban, belemegy egy másikba... csak ők tudnák igazolni. Csak nem tudom, milyen megoldás lenne.

Bíróságtól kértem a láthatás szűkítését(de már amúgy is kb a minimum van, 2 hetente sz-v, ő-t-t szünetek 2. fele és nyáron 2*7 nap) , inkább az lenne a cél, hogy figyeljen ezekre oda (konkrét példáknál: ha beteg, és nem tudja mi a teendő, vigye orvoshoz, hozza haza, kérdezzen meg, hogy ilyenkor mit kell neki adni, cserélje ki a gyerekülést/vigye el az enyémet, vezessen óvatosabban, ha a gyerekek ülnek mögötte)

Tudom, ez nem feltétlenül jogi kérdés, de ha szép szóval nem megy, milyen eszköz van, amivel lehet bármit tenni.

Gyerekjólét képben, pl a betegség esetén azt mondták, meg lehet érteni apukát is, 2 éve nem gyakorló apa és nem tudta mit kellene tennie. (ok, értem, de ha nem tudja, azért tudna kérdezni) . Amikor meghallgatták a gyerekeket és panaszkodtak, hogy nem volt kaja, arra azt mondták az gáz. De majd beszélnek apukával, hogy legközelebb legyen. Ez mondjuk tényleg javult.Csak ehhez majd 2 év kellett.

3* próbálkoztunk mediációval, sikertelenül.
Teljesen máshogy látjuk a dolgokat és sajnos a gyerekek körüli dolog csak egy szelete a képnek. De ez a legfájóbb és a legfonotsabb, legalábbis nekem.

Válás még folyamatban(2 éve) , ideiglenes intézkedés van, de még se gyerekelhelyezés, se vagyonmegosztás, se semmi...