tartási ill. életjáradéki szerződés

Üdvözlöm !

Öröklési szerződést kötöttünk 1995-ben özvegy nagynénémmel,akinek nincsenek leszármazói. Az öröklési szerződésben szerepel, ha a néni családi házát közös megegyezéssel eladjuk akkor a ház árából vásárolt ingatlan, vagy ha hozzánk költözik,akkor az eladott ház vételára lép a szerződésben lekötött ingatlan helyébe. Nagynéném 2000-ben hozzánk költözött és haláláig (2007) velünk élt. Családi házát 2003-ban közös megegyezéssel eladtuk 4 900 000 Ft-ért. Mi feleségemmel ugyanebben az évben szülői örökségünkből vásároltunk egy közös tulajdonú családi házat, melynek vételárát a 4.900 000 Ft-ból pótoltuk,hogy ne kelljen kölcsönhöz folyamodnunk. A fennmaradó összegből felujitottuk a házat. Nagynéném a háza vételára után az akkor érvényes jogszabályoknak megfelelően a személyi jövedelemadót is megfizette. Azt szeretném Öntől megérdeklődni, hogy kell-e nekünk majd illetéket fizetnünk, ha igen,milyen mértékű illetékre számíthatunk?
Mivel jelenleg néném nevén sem ingatlan,sem haszonélvezeti jog nincsen, és a jövedelemadót is megfizette, valamint visszterhes vagyonátruházásról ( ?) van szó - feleségem szerint nem kell fizetnünk. Én ebben kételkedem. Kérem,sziveskedjen valaki eligazítani.

Takarékbetét után nem kell öröklési illetéket fizetni.

Lényegében arról van szó,hogy eladásra került a néni háza és a vételárat az uj családi házra fordítottuk. Tehát nem takarékbetétben helyeztük el. Azaz az öröklési szerződésben megfogalmazottak szerint az ingatlan helyébe annak vételára lépett. A néném halálának bekövetkeztekor
nincs ingatlan, a vételárat felhasználtuk,nincs vagyoni értékű jog (haszonélvezet,stb ) sem.. Csak az öröklési szerződés van - az abban foglaltaknak ( ugymint természetbeni tartás és gondozás,eltemettetés) eleget tettünk.

Ha nem a hagyaték része az ingatlan, akkor az után öröklési illetéket fizetni nem kell. Más kérdés, hogy annak idején visszterhes szerzési illetéket nyilván kellett.

És mivel öröklési szerződésnél mindenképp visszterhes illetéket kell fizetni, mindegy is, hogy mikor került a nevetekre az ingatlan.

Öröklési szerződésnél csak az örökhagyó halála után kerül(ne) az ingatlan a mi tulajdonunkba. Addig pedig elidegenitési és terhelési tilalmat jegyeztek be. De mi közös megegyezéssel ezt az ingatlant eladtuk az örökhagyó halála előtt 4 évvel. És a vételárat kaptuk meg, amit az uj házra költöttünk. Igy tehát a néném ingatlana nem került a mi tulajdonunkba azaz nem lett a nevünkre irva. Namármost a néni megfizette a szja-t 2003-ban a vételár után...
Én arra vagyok kiváncsi,hogy a vételár után,amit mi kaptunk meg, kell-e nekünk,mint örökösöknek fizetnünk ?
Vagy az adó megfizetése után néném a megmaradt pénzt szabadon felhasználhatta ?
Az elidegenitési és terhelési tilalmat feloldottuk az ingatlan eladásával, az ujonnan vásárolt ház pedig az én és feleségem tulajdonában van. Amit szülői örökségünkből vettünk....pótolva néném házának árából. Lehet hogy nehezen értem meg ezeket a dolgokat...bocsánat..ha kissé körülményes vagyok. De szeretnék tisztán látni
Köszönöm hogy válaszoltok

Szja-t nem kell fizetnetek, visszterhes szerzési illetéket kell fizetnetek, ez 4 millióig 2Á%, az efeletti rész 6%-a.

„Vagy az adó megfizetése után néném a megmaradt pénzt szabadon felhasználhatta ?”
Felhasználhatta volna - de nem tette.

Szerintem személyesen is fel kellene keresnetek egy ügyvédet?

OFF
Nálatok is hülyéskedik a motor? Szerkesztő üzemmódban betűközöket pakol olyan helyekre, ahol nincsenek is.
ON

Köszönöm a válaszokat, valóban az a jó megoldás,hogy személyes kapcsolatba lépek ügyvéddel.
További jó munkát !

Egy 4 hete megkötött eltartási szerződés felbontásának módjáról szeretnék érdeklődni.

Felbontani nem lehet, megszüntetni lehet. Pl. közösmegegyezéssel. Vagy: ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerzôdés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó átváltoztatását életjáradéki szerzôdéssé, ha pedig a szerzôdés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerzôdés megszüntetését. A bíróság a szerzôdést a felek megfelelô kielégítésével szünteti meg.

Üdvözlöm!
A történet rövöden: 1998-ban kötöttünk házasságot az akkori feleségemmel.A feleségemnek van egy idös hölgy rokona akivel 2000-ben eltartási szerzödést kötöttünk egy ingatlanra,majd a hölgy beleegyezésével jelzálog hitelet vettünk fel közösen az ingatlanra.Pénzt teljes egészében az ingatlanra forditottuk.A sors ugy hozta hogy 2001-ben elváltunk,én költöztem be az ingatlanba és a hitelt is egymagam fizettem ki.2003 ban megromlott a kapcsolat az idös hölgyel,onnantól mondhatni hogy a tartás nem valosult meg.Megjegyzem hogy az ingatlant mikor a nevünkre került felértékelte az illeték hiv. 2070000 ft-ra ami után le is illetékleltem.A hölgy egészségi állapota megromlott és viták alakultak ki hogy ki kinek mennyit fizessen.Én igényt tartanák a házra továbbra is.Kérdésem.Igaz e hogy a néninek több járna e mint amennyire értékelték a házat?A hitelböl amit én fiettem ki abból történt az érték növekedés.Akkor arra igényt tarthatok?Most az exem is jelentkezett hogy neki is kellene pénz a házból.Mivel ugy gondolom hogy ő itt egy percet nem lakott,meg ingóságja sincs benne jár e neki innen bármi?Ő sosem gondozta a nénit,mert hamar másik kapcsolata lett.Én probáltam véghez vinni a feladatot,egy darabig többé kevésbé sikerült is.

A válaszát elöre is köszönöm

Üdv: Wolfi4

Attól, hogy megromlott a viszony, még nem biztos, hogy a bíróság megszünteti a tartási szerződést. Ehhez az kell, hogy egyrészt ne az eltartott hibája legyen a megromlott viszony, másrészt a szerződés életjáradéki szerződéssé alakítása esetén ez ne töltse be a rendeltetését. Ha mégis megszünteti a bíróság a tartási szerződést, az eltartott visszakapja az ingatlant, de keletkezik egy elszámolási kötelezettsége, ennek keretében az eltartó által a lakásra fordított összeget köteles megfizetni, továbbá a nyújtott tartásra tekintettel is egy bizonyos összeg visszatérítését meg szokták állapítani. Az más kérdés, hogy ilyen esetekben gyakran az eltartott kap részletfizetési kedvezményt.

Üdvözlöm!

Köszönöm a válaszát,de engedje meg hogy még egy számomra fontos kérdést feltegyek önnek.
Kérdésem a következő:Meg vehetem e én a nénitől a házat,értelem szerüen a tartási szerződés megszünésekor?mivel csak haszon élvezeti joga van az ingatlanon.És azt az összeget kell e fizetnem amit az illeték hivatal akkoriban megállapitott a házra még mielött a tulajdonunkba került volna,mert ez az összeg 2070000 ft volt.Akkor komfort nélküli üres házvolt,most meg összkomfortos!!

Köszönöm válaszát elöre is

Üdvözlettel

Wolfi4

Ha a bíróság felbontja a szerződést, akkor az eltartott újra tulajdonos lesz - de ekkor meg maga dönt arról, hogy eladja-e a lakást, kinek és mennyiért.

Üdvözlöm!!

Köszönöm a választ!!

Akkor ezek szerint saját magamnak is eladhatom.Mivel nem szeretnék kiköltözni.Innentől az összeget kihatározza meg? Az illeték hivatal akkoriban becsült értéke a mérvadó?vagy ujbóli érték becslésre számithatok?

Üdvözlettel

Wolfi4

Bocsánat. A "maga" itt (kisbetűvel) nem megszólítás, hanem azt jelenti, hogy az eltartó "saját maga." Ön - ha jól figyeltem - az egyik eltartó.

Az eltartott "saját maga". A végére én is belezavarodok. :)

Igen az egyik eltartó vagyok! A másik eltartó meg a volt feleségem.Ugy néz ki hogy biroságra szeretnék adni az ügyet és probálok belöle a lehető legjobban kijönni.Lényegében az a dolog hogy,hogy kötöttünk egy eltartási szerzödést 2000 ben.akkor kaptuk érte a házat amit a mai napig én lakom.A házat felértékelték mielööt bele költöztem volna.időközben én is költöttem rá,amiket tudok igazolni is.na most akkor a helyzet az hogy az eltartás lényegében 5 éve nem valosul meg mind két eltartó részéröl sem.ennek az oka a házasság megszünése volt.A váláskor mindent lerendeztünk csak az ingatlan ügyet nem.
na most az eltartott meg a másik eltartó(volt asszony)szépen türelmesen meg várták mig én kifizettem a közösen felvett hitelt a házra.addig nem is volt gond.Most hogy letelt a hitel(amiben a volt feleség is adós) elkezdték pedzegetni a dolgot hogy meg kéne szüntetni az eltartási szerzödést mert 5 éve nem valosul meg.Én probáltam egyezkedni hogy a háznak a feértékelt értékét kifizetem az eltartott nak és részemről ennyi,mert ugy gondolom hogy ezzel kárpotóltam a házért mert az akkori értékét oda adom
igen de ha jól megnézzük a dolgot akkor ugye minden költség ami ezzel jár az a két eltartónak kell rendezni.de csak én rendezném az egészet.na most követelnek tölem az egyik eltartó pénzt csak nem tudom hogy mit,valami kiváltásról beszélt nekem csak nem birtam elmenni a dolgon.az eltartott meg többet kér mint amennyire értékelték a házat.most akkor én ugy gondolom hogy az akkori érték meg a jelenlegi érték között van különbség ezt nevezik érték növekedésnek ha jól tudom.na már most ezt a hitel böl hajtottam végre amit kizárolag én fizettem vissza a volt asszony helyett is.(igazolni tudom)és történt még beruházás amit szintén öneröböl végeztem el.akkor az eltartottnak ugy gondolom hogy csak az ingatlan akkori ára jár vissza de abból is csak az én részem az 50%-a mert két eltartó van.Javitson ki ha tévadek.csak józan ésszel gondolkodom.Na most én jeleztem a vételi szándékomat az eltartottnak.de neki ettől sokkal több pénmzre van szüksége amit én nem tartok igazságosnak.tényleg kérhet többet a házért?és ha én kifizetem akkor a volt asszony mi a fenét kérhet még tőlem,mikor nem is lakott itt soha meg még a hitelt is kifizettem helyette.
Várom a válaszát mert már lassan magam sem értem az egész ügyet.

Köszönöm elöre is

Üdv:Wolfi4

A bíróság valószínűleg meg fogja szüntetni a tartási szerződést, és vissza fogja adni az ingatlan tulajdonjogát az eltartottnak, de kötelezni fogja őt arra, hogy fizesse meg egyrészt azt az összeget, amennyivel nagyobb lett az ingatlan értéke a felújítás miatt, másrészt a teljesített tartás ellenértékét legalább részben fizesse meg. A két eltartó pedig vagy ebben a perben igazolja pontosan a hozzájárulás mértékét, vagy ha nem, akkor külön perben is lehet dönteni arról, hogy az eltartott által így visszafizetett pénz hogy legyen köztük megosztva.