öröklés,ingatlan

Folyamatosan vonnak a fizetésemből. Akkor gondolom az végrehajtási cselekmény, és így nem indul el az 5, 3, v 1év. Jól látom? Sajna...

Kedves Eszterlánc! Tudni kéne mikori a végrehajtási lap kiállításának és Önnek történő megküldésének, vagy átadásának az időpontja.?Onnan számított öt év ( tartozás jogcímétől függően lehet kevesebb). Ha volt végrehajtási cselekmény, akkor az utolsótól számítva 5,3 vagy 1 év.

Kedves Dr. Attika!
Ha már úgy is ily szégyenteljes bűnöző alkat vagyok, hagy kérdezzem meg mikor és milyen feltételek mellett fog elévülni a tartozásom??!!

KBS! Azért lassan hozzá kell szoknod, hogy ilyen vagy hasonló ügyekben vagy a principálosodat, vagy Téged ügyvédi tanácsért megkeresnek. Nem hiszem, hogy örülne a principális, ha ezt adnád tanács helyett. A jogszerű megoldást kötelességed felvázolni. Az általam felvázolt megoldás miért lenne fedezet elvonás?

Dr. Attika!
Nagyon köszönöm a korrekt választ!

És Kedves kbs! Picit utánaolvastam más hozzászólásainak, úgy látom Ön nagy tudásu ember, nem hiszem, hogy tanulnia kellene a legnagyobb szélhámosoktól! Mellesleg általában ők azok akik valóban büszkék is az efféle tetteikre, és igen kíválóan magyarázzák is azokat. Az előbbi üzenetem egyre megalapozottabbnak tűnik számomra...

Az átveréshez minumum két ember kell. S a legnagyobb szélhámosok állítják, hogy azokat a legkönnyebb átverni, akik maguk is szívesen szereznének egy kis könnyű pénzt.

De ez már tényleg nem a jog. A jog egyértelmű: a tartozást meg kell fizetni, a tartozás fedezetét elvonni jogsértő magatartás.

Kedves Eszterlánc!
Bármilyen módon is juttatja tulajdonjoghoz a gyermekeit a végrehajtást kérőt nem tudja kijátszani. Ez a jog szerint tartozás fedezetének elvonása, ami azt jelenti, hogy a gyermekei is kötelesek lennének tűrni a hitelező kielégítését. Magyarán ha a gyermekeinek ajándékozza, akkor azt a jog rosszhiszemű fedezet elvonásnak tekinti és a hitelező a gyermekei tulajdonjogának ellenére is vezethet rá végrehajtást.
Egy legális dolgot tehet, hogy a kötelesrészét egyenlőre nem igényli. Ha közben megszünne az előző tartozás végrehajthatóságának joga ( elévülés) azt követően követelheti a köteles rész kiadását. Ez nem fedezet elvonás.

Ön olyan dologról nyilatkozik, amilyről nem tud semmit. Az én "hitelezőm" valójában az én átverőm, aki már sok ember életét keserítette meg, de ez egy egészen más történet. Megnézném, hogy néhány év múlva Ön milyen általános erkölcsi értékek szerint fogja az ügyfeleit választani, az ügyeit intéznii! Persze ez megint más kérdés, és erről Önnek nem nekem, hanem magának kell, -kellene majd számot vetnie.

És bregana sokat segített? :)

Eddig erkölcsi kérdést csak annyiban vetettem fel, amennyiben a jog alapvetően az általános erkölcsre épül. Feltételezem, Ön is másképp gondolkodna, ha Ön lenne a hitelező, és az Ön adósa mesterkedne azon, hogy elvonja a tartozás fedezetét. (Erkölcsi kérdés az, ha az adós erre a mesterkedésre mintha még büszke is lenne.)

Kedves bregana! Az ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt, így nem eladható sajnos.

Kedves kbs! Ne legyen olyan szigorú! Kapok vmit, amit a szeretteimnek akarok adni. Ha a tartozásom ebből nem tudják kivenni nekem még attól tartozás marad. A jog adta lehetőségeket keresem, ahogy mindenki más, és ehhez kértem a nálam jóval tájékozottabbak segítségét. Ha az Ön erkölcseibe ez nem fér bele, ne segítsen, akkor breganához, és a többi kedves segítőkész Fórumozóhoz fordulok!
Köszönöm

Bocs, bregana, de egyrészt Eszterlánc nem ezt kérdezte (a jog megkerüléséhez szeretne tanácsot kapni), másrészt a válaszod, hogy is mondjam... nem éppen szakszerű...

Eszterláncnak üzenném, ha nem jogerős a végzés, akkor egyezzen meg a felekkel arról, hogy az ingatlan eladása legyen feltétel. Így pénzhez juthat. A tulajdoni hányadra eltartási szerződés is köthető, de a jogerőre emelkedés után a részével mindenki azt csinál amit akar, de a résztulajdonosoknak ehhez bele kell egyezniük. Tehát utána lehet ajándékozni, átruházni. De tudni kell azt is hogy a tulajdon terhekkel jár, minden fenntartási költséghez hozzá kell járulnia. Jelzálog is felvető az ingatlanrészre, de ehhez megint csak bele egyezése kell a végrendelti örökösnek. Ezért jobb ha eladják az ingatlant, hiszen nem lehet tudni, hogy vannak-e hitelezők.

Suum cuique tribuere...

Kedves Fórumozók!
Segítségeteket kérem.
Meghalt Édesapám ingatlanrészét végrendeletileg másokra hagyta, amelyből tudomásom szerint az amúgy mint lányaként engem illető rész 50%-ára mint köteles részre igényt tarthatok. Ezt a végrendeleti örökösök természetben bírják nekem kifizetni -ingatlanrészt kapnék. Ez nekem meg is felelne így.A gond az, hogy nekem nagy végrehajtható tartozásom van, amely miatt félő, hogy azonnal elveszíteném az örökölt ingatlanrészem. Azt gondoltam lemondok e részemről a lányom, vagy az unokáim részére(még kiskoruak), de a közjegyző szerint kötelesrész nem normál öröklés, tehát nem átruházható. Mit javasolnátok, hogyan adhatom ezt a kis "vagyonkát" úgy a gyermekemnek, vagy méginkább az unokáimnak, hogy az a legkevesebb költséggel járjon, és lehetőleg ne férjenek hozzá a végrehajtók. Jelenleg még nem jogerős a hagyatéki végzés. Válaszotokat, segítségeteket előre is köszönöm.

Köszönöm szépen!

Üdv, Gábor

Így van.

Ha jól értem, akkor az általad említett megállapodás aláírása esetén lehetőség van a hagyatéki eljárásban az örökösödési illeték mérséklésére amiatt, hogy az örökös kölcsönösen elismert módon értéknövelő beruházást hajtott végre korábban a még nem tulajdonolt ingatlanon?
Ha ez így van, és láthatóan ennél jobb megoldásra jelenleg nincs esély, akkor asszem nincs több kérdésem. :-)

A legjobb egy háromoldalú megállapodás, ami egyben egy rendelkezés várt örökségről és egy részleges lemondás. Viszont valóban hátulütője az, hogy egyelőre nem tudni, vajon valóban fel fogod-e újítani, és milyen értékben, így testvéred nem biztos, hogy belemegy. Ha nem megy bele, és a szülők sem akarnak kockáztatni, akkor egyszerűen arról nyilatkozzanak, hogy engedélzezik a felújítást, és ezután minden nagyobb tételnél mindenki írja alá, hogy milyen újabb értékkel bővült a ház.

ObudaFan, kbs, köszönöm, kezdem látni a lehetőségeket, de még nem teljesen világosak a következők

mindhárom lehetséges írás (végrendelet, szülői nyilatkozat, testvéri megállapodás) esetén az a gondom, hogy a felújító testvér az örökösödéskor egy jóval értékesebb ingatlant fog örökölni, melynek az illetéke is nagyobb. Ez megelőzhető-e a "szülői nyilatkozattal", mely tartalmazza a hozzávetőleges ráköltést, vagy egy másik, "testvéri megállapodással", vagy akár a végrendelettel?

véleményem szerint a most esetlegesen leírt, majdani tulajdoni hányadokat fix %-ban rögzítő bármely papír nem feltétlen igazságos, ezért konfliktusra adhat okot a családban, hiszen az ingatlan jövőbeli értéke ma nem ismert, így nem tudni, hogy a ma elköltött 1 millió forint mennyit érne akkor.

Légyszi segítsetek még ebben, és bocsánat, ha túl értetlen lennék. G

Vagy akár a szülő tehet érvényes végrendeletet, amelyben eleve leírja, hogy bizonyos munkákat az egyik testvér tett meg, és erre tekintettel osztja fel bizonyos módon az ingatlan tulajdonjogát. Szóval, többféle megoldás lehetséges.

Egyszerűen. Már most leírják egy teljes bizonyító erejű magánokiratban, hogy " a várt szülői örökségből x ezt meg ezt az ingatlant kapja, y ugyanakkor ennyivel meg ennyivel többet a hagyaték fennmaradő részének felénél". Vagy valami ilyesmi.

Obudafan,

elöre csak a tervezett kiadások ismeretesek, a pontos összeg tehát csak nagyságrendileg. Valamint saját munka is van vele bőven. Hallgatólagos szóbeli megállapodás, teljes családi egyetértésben, hogy az ingatlan a felújító testvéré lesz, de a másiknak viszont kell az érték 50%-a.
Kérdéseim:

• lehet-e a munka jellege és becsült költsége alapján előre nyilatkozni (pl. "kizárólag homlokzatfelújítás és nyílászárócsere", kb. 1.100.000 Ft értékben), illetve ilyen papír létezése esetén a majdani értékbecslésnél kérhetjük-e a felújítatlan állapot becslését az illeték alapjául,
• hogyan tud a két testvér "rendelkezni a várt örökségről úgy, hogy a felújító testvér kapja ezt az ingatlant"?

Sz.Gabor!
A megnevezés mindegy, akár "Nyilatkozatű" is lehet. Az a lényeg, hogy minden tételről nyilatkozzanak a szülők, hogy a gyermekük pontosan mennyivel járult hozzá az épület felújításához. Viszont ha a másik testvért ennyire nem érdekli az ingatlan, lehet, hogy arra is rá lehetne beszélni, hogy már előre rendelkezzen a két testvér a várt örökségről úgy, hogy a felújító testvér kapja ezt az ingatlant.

Köszönöm a válaszokat.

Kobuki

Sziasztok!

Ismét felmerült egy kérdésem.
Idős házaspár tulajdonában lévő ingatlan (nyaraló) felújítása életveszély miatt halaszthatatlanná vált (omlik a vakolat stb.), de nekik nincs pénzük és szándékuk rá.
Két gyermekük (majdani örökösük) közül az egyik szeretné felújíttatni a házat saját pénzéből, a másik gyermek elzárkózott ettől.
Kérdésem, milyen megnevezésű és lényegi tartalmú papírt írasson alá szüleivel a felújítást végeztető gyermek, hogy a majdani örökösödéskor ez a milliós értékű beruházás ne növelje a saját terheit (az értékesebbé váló ingatlan után fizetendő magasabb illetéket), illetve a spórolós testvért se gazdagítsa?

Előre is köszi, üdv, Gábor